JÁRVÁNYTAN
Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Budapest, XIV. Hungária krt Telefon: Belső telefon: 8090, 8091 Fax:
Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Előadások Bakonyi Tamás egyetemi docens Fodor László egyetemi tanár Makrai László egyetemi adjunktus Tuboly Sándor Professor Emeritus Tuboly Tamás egyetemi docens Varga János egyetemi tanár meghívott előadók
Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Plenáris gyakorlatok Bakonyi Tamás egyetemi adjunktus Fodor László egyetemi tanár Hornyák Ákos szakállatorvos Makrai László egyetemi adjunktus Tuboly Tamás egyetemi docens Varga János egyetemi tanár
Fertőző betegségek jelentősége az állatorvoslás minden területén nagy gazdasági jelentőség állat- és állati termék forgalmazása zoonosisok élelmiszerhigiénia humán halálozások 25%-a fertőző eredetű
A „Járványtan” c. tárgy felépítése Forma előadások plenáris gyakorlatok intézeti diagnosztikai gyakorlat zárthelyi (október 20., november 24.) Tartalom általános járványtan baktériumok okozta fertőző betegségek vírusok okozta fertőző betegségek prionok okozta fertőző betegségek
Kapcsolódó fakultatív tárgy: zoonosisok állatorvosi vakcinológia (Fertőző állatbetegségek immunprophylaxisa)
Irodalom Varga – Tuboly – Mészáros: A háziállatok fertőző betegségei. Állatorvosi járványtan II. Mezőgazda Kiadó Tuboly (szerk.): Állatorvosi járványtan I. Állatorvosi mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó Hagan and Brunner’s Microbiology and Infectious Diseases. 8th Ed. Comstock Publishing Associates Kahn (Ed.): The Merck Veterinary Manual. 9th Ed. Merck & Co
A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK TÖRTÉNETE Varro (Kr.e. 2. sz.): élő kórokozók Fracastoro (XVI. sz.) „contagium vivum” Leeuvenhoek (XVII-XVIII.sz.): mikroszkóp Pollender (XIX.sz): lépfenés állat vérében baktérium Pasteur-Koch (XIX-XX.sz.): Ivanovszkij (XIX.sz.): dohánymozaik-vírus Löffler és Frosch (1897): ragadós száj- és körömfájás vírusa Jenner (1796): himlő Mecsnyikov (1884): phagocytosis Behring (1890): vérsavó ellenanyag fertőző betegségtől mentesítések
A járványtan hazai története Tolnay Sándor (1787): orvos-, sebészhallgatók Hoffner József (1826): Járvány-nyavalya-tanítmány (baromorvosok) Preisz Hugó Aujeszky Aladár Hutyra Ferenc Manninger Rezső Mészáros János Bartha Adorján Szent-Iványi Tamás
Fertőző betegség alacsonyabb rendű kórokozó magasabb rendű gazda expositio - dispositio lépései A fertőzés forrásai forrás: általában fertőzött állat / ember közvetlen közvetett (bélsár, vizelet, nyál, tej, ondó, váladék) aerogen ízeltlábú rágcsáló iatrogen (nosocomialis)
A fertőzésátvitel iránya vertikális germinatív intrauterinalis tej útján horizontális Zoonosisok orthozoonosisok cyclozoonosisok metazoonosisok sapronosisok
Fertőződés a kórokozó bejutása száj, orr, nemi utak, tőgy kötőhártya, bőr optimális bejutási út a fertőződés forrása: állat (hordozó), környezet, takarmány, víz stb. A fertőzések formái reinfectio exacerbatio superinfectio másodlagos fertőzés kevert fertőzés
A fertőzés kimenetele (kórokozó – gazda – környezet) a kórokozó oldaláról a kórokozó és a gazda viszonya (patogenitás, virulencia) a kórokozó mennyisége a bejutás módja a gazda oldaláról faj, kor fajhoz kötött ellenálló képesség nem specifikus védekezés specifikus ellenálló képesség a környezet oldaláról takarmányozás tartási körülmények
A fertőzés kimenetele (kórokozó – gazda – környezet) A kórokozó oldaláról a kórokozó és a gazda viszonya normál mikroflóra patogenitás (euryxen / stenoxen, obligát / fakultatív patogen) virulencia (virulenciafaktorok, MLD, LD 50, virulencia változása) inváziós képesség (intracelluláris, extracelluláris) a kórokozó mennyisége a bejutás módja (optimális) Henle-Koch posztulátum
A fertőzés kimenetele (kórokozó – gazda – környezet) A gazda oldaláról faj, kor (fajhoz kötött ellenálló képesség) fajtabeli, egyedi (tenyészvonalak) rezisztencia hasznosítás (hízlalás, tojástermelés) nem specifikus védekezés bőr, nyálkahártya, váladék (HCl, zsírsav, epe, nyálka), áramlás macrophag-phagocyta rendszer (MPS) komplementrendszer, properdinrendszer, opszoninok IL, IF, TNF specifikus ellenálló képesség passzív (természetes, mesterséges) aktív (természetes, mesterséges)
specifikus ellenálló képesség humorális immunitás (IgA, IgG stb.) celluláris immunitás (i.c. kórokozók, vírusok) immunszuppresszió (mérgezés, gyógyszer, mikotoxin, egyes kórokozók, ellés stb.) hatása magzati immunválasz (hierarchikus sorrend, időponthoz kötött) újszülöttek immunválasza (korhoz kötött) borjú: Ig nap borjú, malac: lokális immunválasz megszületés után (eliminálódik, immunmemória nincs) celluláris immunválasz: 0-2 hét gyengébb
A fertőzés kimenetele (kórokozó – gazda – környezet) A környezet oldaláról a kórokozó fennmaradása a környezetben az állatokra ható környezeti tényezők fakultatív patogén kórokozókat segíti takarmányozás tartási körülmények technológiai hatások (választás, átcsoportosítás, kezelés, herélés, nyírás, szállítás, tolltépés) élettani tényezők, hasznosítás
A fertőző betegség kialakulása, lefolyása helyi fertőzés szervre korlátozódó fertőző betegség általános (generalizált) fertőző betegség lappangás: fertőzés, megtelepedés, szaporodás kezdete generalizáció: a kórokozó terjed, vér, nyirok, perineurális méh: embriófelszívódás, magzatelhalás, vetélés teratogen csökkent ellenálló képesség tolerált fertőzések manifesztáció: szervi tünetek, elváltozások (virulenciafaktorok szerepe, idült esetben intra canalicularis terjedés)
Vírusok okozta fertőző betegségek lefolyása szaporodás a bemeneti kapuban és regionális nyirokcsomóban macrophagok helyhez kötik fertőzött macrophagokban, lymphocytakban szaporodik, vérbe jut (viraemia) lymphoid sejtekben szaporodik: immunszuppresszió, érfalkárosodás szövetekben másodlagos vírusszaporodás szöveti sejtek pusztulása: szervi tünetek reaktív gyulladás, allergiás folyamatok klinikai tünetek
A fertőző betegség kialakulása, lefolyása A betegség lefolyása lappangási idő, áthangolódási idő lefolyás túlheveny heveny félheveny idült A betegség kimenetele teljes vagy részleges gyógyulás elhullás
Tünetmentes fertőzések a tünetmentes fertőzések formái abortív fertőzés inapparens (szubklinikai) fertőzés perzisztens fertőzés (vírus) latens fertőzés (vírus) tolerált fertőzés (vírus) a tünetmentes fertőzések járványtani jelentősége
A fertőző betegségek járványtana A fertőző betegség jellege járványos betegség ragályos betegség talajfertőzések A fertőző betegségek statisztikai értékelése morbiditás mortalitás letalitás incidencia prevalencia
A fertőző betegségek járványtani elemzésének módszerei diagnosztikai adatgyűjtés monitoring surveillance (passzív, aktív) screening hipotézis ellenőrzése statisztikai módszerek vakvizsgálatok
A fertőző betegség kiterjedtsége sporadikus endemia (enzootia) epidemia (epizootia) pandemia (panzootia) Bejelentési kötelezettség A fertőző betegségek elleni nemzetközi együttműködés OIE (Office International des Epizooties, World Organisation for Animal Health) FAO (Food and Agricultural Organisation) WHO (World Health Organisation) 1948.
A fertőzést befolyásoló tényezők földrajzi tényezők (sziget, sivatag, hegy, folyó, talajtípus) klimatikus tényezők (napsütés, szél, páratartalom, évszak) tartástechnológia (zsúfoltság, keveredés, érintkezés, huzat, NH 3 ) takarmányozás (legelő, istálló, éhezés) közlekedési kapcsolatok biológiai tényezők (párzási szezon, kibocsátás)
A fertőző betegségek kórjelzése járványtani jellemzők klinikai tünetek kórbonctani elváltozások allergiás vizsgálatok laboratóriumi vizsgálatok (intézeti vizsgálatok) értékelés, diagnózis felállítása
A fertőző betegségek kórjelzése járványtani adatok – klinikai tünetek – kórbonctani elváltozások allergiás próbák (tuberculin, mallein) laboratóriumi kórjelzés mintavétel, kísérőlevél szövettani vizsgálat mikroszkópos vizsgálat (kenet) elektronmikroszkópos vizsgálat tenyésztés (táptalaj - szövet – tojás – kísérleti állat) szerológiai próbák klasszikus: agglutináció, precipitáció, elfo, PAGE, KK vírusszerológia: VN, HAG jelzéses immunológiai módszerek: IF, ELISA, RIA, IRMA
A fertőző betegségek kórjelzése celluláris próbák lymphocyta.-stimulációs próba immunrozetta-képzés cytotoxikus reakció macrophagmigráció -interferon teszt nukleinsav-kimutatási módszerek (DNS-hibridizáció, PCR) több diagnosztikai eljárást kell alkalmazni értékelés
A beteg állatok gyógyítása oktani kezelés tüneti kezelés baktériumok: antibakteriális szerek (megfelelő szer kiválasztása) egyedi / tömegkezelés egyes betegségek gyógykezelése tilos egyes idült betegségek nem gyógykezelhetők vagy nem érdemes szövődmények megelőzése (vírusok okozta betegségek) hiperimmun savó
A fertőző betegségek megelőzése, védekezés igazgatási szabályok általános járványvédelmi szabályok speciális járványvédelmi intézkedések immunprophylaxis chemoprophylaxis
A fertőző betegségek megelőzése, védekezés igazgatási szabályok nemzetközi szállítási szabályok, bizonyítványok importkorlátozások minőségi követelmények helyhez kötés
A fertőző betegségek megelőzése, védekezés általános járványvédelmi szabályok egyszerre ürítés, telepítés, fertőtlenítés állatfajok, korcsoportok, elkülönítése zárt tartás, személy- és járműforgalom szabályozása vadon élő állatok, rágcsálók, madarak kizárása hulla, hulladék ártalmatlanítása keltetési szabályok, napos baromfi szállítása munkavédelmi előírások, baktériumgazda emberek kizárása
A fertőző betegségek megelőzése, védekezés igazgatási szabályok általános járványvédelmi szabályok speciális járványvédelmi intézkedések az adott betegségre vonatkozó intézkedések immunprophylaxis passzív immunizálás aktív immunizálás chemoprophylaxis
Immunprophylaxis Passzív immunizálás hiperimmun savó maternalis immunitás epitheliochorialis: föcstej syndesmochorialis: főként föcstej endotheliochorialis: diaplacentaris + föcstej föcstej ellenanyagtartalma csökken 1. nap3. napÁrutej Fehérje18,87,53,25 Ig13,11,00,09 A föcstej változása (%)
bélhám Ig felszívó képessége csökken béleredetű lymphocytak is átjutnak felezési idő maternalis ellenanyagok mennyisége függ az antigéntől immunizálhatóságot gátol
Immunprophylaxis Aktív immunizálás a hatékonyságot befolyásoló tényezők élő vakcina inaktivált vakcina
Újgenerációs vakcinák alegység-vakcina deléciós vakcinák bioszintetikus vakcina szintetikus vakcina vektorvakcina vírus hasonmás vakcinák (virus like particles, VLP): ISCOM anti-idiotipus vakcina DNS vakcinák transzgenikus növényvakcinák DIVA: Differentation Infected and Vaccinated Animals
Chemoprophylaxis antibakterilis szerek A fertőző betegségektől való mentesítés szelekciós módszer (+ vakcina) generációváltás állománycsere SPF módszer embrióátültetés Humán fertőző betegségektől való mentesítés himlő ( ) polyomyelitis (néhány év) rubeola, mumpsz (cél: )