Radnóti Miklós eclogái Az ecloga műfajának továbbélése Radnóti költészetében

1.Bevezetés a) tragikus sorsa Édesanyja, ikertestvére halála (apja halálakor tudja meg) Zsidó származás(áttért a katolikus hitre) A numerus clausus miatt Szegeden végez( magyar- francia szak, irodalomtörténeti doktorátus) Tanári állást nem kap Munkaszolgálat (1940-től háromszor) A költészet és felesége, Gyarmati Fanni iránti szerelme élteti Bor, Lager Heidenau, 1944 Bori notesz Abda, 1944

b) költészete Első két verseskötete idilleket(természet, szerelem) és elégiákat tartalmaz Rímtelen, expresszionista szabadversek, szürreális képalkotás Lírai megújulás: halálsejtelem+ klasszicizálódó formavilág= Újhold című kötete, 1935 Járkálj csak, halálraítélt!- haláltudat Tajtékos ég, 1946: posztumusz kötet Orpheusz nyomában: műfordítások

2. Tárgyalás a) eclogák Klasszikus műfaji konvenciók: Theokritosz bukolikái, Vergilius eclogái= párbeszédes pásztorköltemény; természeti idill és polgárháborús válság ellentéte 1937: Vergilius kilencedik eclogáját fordította le 1938: a Meredek út című kötetében jelent meg az első eclogája Később Előhangot is írt az eclogákhoz Száll a tavasz címmel Tíz helyett hetet írt, a hatodik hiányzik A műfaj alkalmas az idillikus életérzés, a boldogságvágy és a tragikus haláltudat, a lét fenyegetettségének kifejezésére Verselése időmértékes, gyakori sorfajta a hexameter

b) Első ecloga A Vergiliustól idézett mottó hangsúlyozza az ecloga vergiliusi jellegét (a világ romlásáról szól) Költő- pásztor dialógus: spanyol polgárháború, Federigo Garcia Lorca és József Attila tragikus sorsa A példák előrevetítik Radnóti végzetét A halál rettenetét az alkotás belső kényszere oldja fel Tölgyfa-hasonlat: ars poeticája marad haláláig= a beteljesedő sors elkerülhetetlensége+ az írás kényszere

c) Második ecloga (csak említsd meg!) Repülő- költő dialógusa A háború, az elgépiesedett világ értékpusztítása A szabadságát elvesztett ember kiszolgáltatottságának fájdalma A költő ír, még ha nincs is értelme, a repülő pedig újra és újra felszáll (vágy, parancs)

d) Harmadik ecloga (csak röviden!) Drámai monológ, a Pásztori Múzsa (Beck Judit) megszólításával Városi, kávéházi környezet, látszólagos béke, biztonság- a lélek azonban nyugtalan Vágyak (költészet,természet, szerelem) és a fenyegető valóság ellentéte

e) Negyedik ecloga Eltávolodik a vergiliusi mintától Szenvedélyes szabadságvágy- haláltudat Költő- Hang dialógus: belső vita, küzdelem= érdemes volt-e megszületni, érdemes-e élni A Költő reménytelen,lemondó-a Hang biztatja, felidézi élete szép pillanatait A közeledő halál nem ijesztő, szabaddá teszi Legfontosabb gondolata: írni mindhalálig, a legreménytelenebb helyzetben is

f) Ötödik ecloga( röviden!) Barátja, Bálint György emlékére írta Drámai monológ Töredék, képtelen írni az eltűnt barátról

g) Hetedik ecloga A heidenaui táborban írta A hitvesi költészet egy szép darabja Gyarmati Fannihoz ír, beszámol a fogolytábor viszonyairól Elmarad a párbeszéd, Fanni elérhetetlen távolságban van A vergiliusi forma bukolikus idillje hiányzik, felváltotta az elégikus számvetés A munkatábor valósága, a tapasztalat- az álmok, emlékek ellentétére épül a vers A fogolytársak az álomban, a virrasztó költő az emlékekben és a versírásban keresi a szabadulást Életben tartó erő: szerelem, költészet- megőrzi emberségét a rettenetes körülmények ellenére Hexameter A nosztalgikus emlékezés nem enyhíti a költő szenvedését, csak az otthon iránti vágyát fokozza

h) Nyolcadik ecloga (röviden!) Heidenauban írta Utolsó eclogája Költő- próféta dialógus A költő prófétai haraggal fordul a romlott világgal szemben

3. Befejezés Radnóti utolsó éveiben vált igazán nagy költővé Versei nemcsak a kiszolgáltatott ember szenvedéseiről, hanem az élet szépségéről és az emberi méltóság megőrzéséről is szólnak