A veszélyeztetett nem – mentsük meg a férfiakat! Kopp Mária május 6. Herceghalom

A férfiak és nők várható élettartama közötti különbségek 2009-ben: Magyarország férfiak 70 év, nők 78 év Magyarország férfiak 70 év, nők 78 év 8 év különbség, 8 év különbség, Csehország férfiak 73 év, nők 80 év Csehország férfiak 73 év, nők 80 év 7 év különbség, 7 év különbség, Oroszország férfiak 62 év, nők 73 év Oroszország férfiak 62 év, nők 73 év 11 év különbség, 11 év különbség, Hollandia férfiak 78 év, nők 82 év Hollandia férfiak 78 év, nők 82 év 4 év különbség, 4 év különbség, Norvégia férfiak 78 év, nők 83 év Norvégia férfiak 78 év, nők 83 év 5 év különbség, 5 év különbség, Anglia férfiak 77 év, nők 82 év Anglia férfiak 77 év, nők 82 év 5 év különbség, 5 év különbség, USA férfiak 76 év, nők 81 év USA férfiak 76 év, nők 81 év 5 év különbség, 5 év különbség,

15-60 éves férfiak halálozási aránya: OECD 2009: OECD 2009: Sweden 7,8%, Sweden 7,8%, Austria 10,5%, Austria 10,5%, Czech Republic 14,8%, Czech Republic 14,8%, Poland 20,9%, Poland 20,9%, Bulgaria 21,9%, Bulgaria 21,9%, Hungary 24,9%, Hungary 24,9%, Russia 43.2% Russia 43.2%

Idő előtti halálozás: Miért halnak meg 60 éves kor alatt a férfiak közül ma 23 %-kal többen, mint 1965-ben? Miért halnak meg 60 éves kor alatt a férfiak közül ma 23 %-kal többen, mint 1965-ben? Miért halnak meg a ma férfiak közül 60 év alatt 60 %-kal többen, mint a nők közül? Miért halnak meg a ma férfiak közül 60 év alatt 60 %-kal többen, mint a nők közül? Miért védettebbek európai összehasonlításban is azok a férfiak, akik már elérték a 65. évüket? Miért védettebbek európai összehasonlításban is azok a férfiak, akik már elérték a 65. évüket?

Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban? 1970-ben a magyar halálozási mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában 1970-ben a magyar halálozási mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában 2009-ben Ausztriában: 2009-ben Ausztriában: Férfi évvel tovább élnek, Férfi évvel tovább élnek, Nők évvel tovább élnek Nők évvel tovább élnek

Férfiak várható élettartama ben és 1992-ben Marmot M : The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson Michael

Magyar helyzet: A éves magyar férfiak halálozása / 00 volt 1960-ban, / ben, 33 %- kal emelkedett A éves magyar férfiak halálozása / 00 volt 1960-ban, / ben, 33 %- kal emelkedett A nők esetében / 00 –ről / 00-re csökkent. A nők esetében / 00 –ről / 00-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben tel több férfi halt meg a éves korosztályból, mint 1960-ban ( férfi 1960-ban, férfi 2005-ben) (Demográfiai Évkönyv, 2005) Ez azt jelenti, hogy 2005-ben tel több férfi halt meg a éves korosztályból, mint 1960-ban ( férfi 1960-ban, férfi 2005-ben) (Demográfiai Évkönyv, 2005)

Tízezerrel több férfi halt meg a éves korosztályból 2005-ben, mint 1960-ban!

Halálozási arányok iskolai végzettség szerint (érettséginél kevesebb/magasabb végzettség) a 75 évesnél fiatalabb népesség körében

Társadalmi-gazdasági különbségek? Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon ma csupán 64 %, ma csupán 64 %, az érettséginél alacsonyabb végzettségi rétegekben jóval 50 % alatt az érettséginél alacsonyabb végzettségi rétegekben jóval 50 % alatt ez az arány Ausztriában 82%. ez az arány Ausztriában 82%. a nők esetében Magyarországon 83.5 %, a nők esetében Magyarországon 83.5 %, Ausztriában 90.7 % Ausztriában 90.7 %

Kérdések: Miért sérülékenyebbek a férfiak a mi régiónkban? Miért sérülékenyebbek a férfiak a mi régiónkban? Miért a középkorú férfiak? Miért a középkorú férfiak? Miért fontosabb a társadalmi-gazdasági lemaradás a férfiak között a mi régiónkban? Miért fontosabb a társadalmi-gazdasági lemaradás a férfiak között a mi régiónkban? Mi magyarázza a rendkívül rövid idő alatt lezajlott jelentős változásokat? Lehetnek-e genetikai faktorok? Mi magyarázza a rendkívül rövid idő alatt lezajlott jelentős változásokat? Lehetnek-e genetikai faktorok? Milyen más magyarázat lehet? Milyen más magyarázat lehet?

Vizsgálataink célja: A teljes magyar népesség szociológiai, szociológiai, pszichológiai, pszichológiai, egészséggel kapcsolatos életminőségének interdiszciplináris, egységes modellbe foglalt vizsgálata egészséggel kapcsolatos életminőségének interdiszciplináris, egységes modellbe foglalt vizsgálata Régiók (megyék, kistérségek) szerint Régiók (megyék, kistérségek) szerint Társadalmi rétegek (gazdasági aktivitás, ágazat, munka jellege) szerint Társadalmi rétegek (gazdasági aktivitás, ágazat, munka jellege) szerint Az életminőséget meghatározó társadalmi, pszichológiai, életmód tényezők bemutatása Az életminőséget meghatározó társadalmi, pszichológiai, életmód tényezők bemutatása

Módszertan A Hungarostudy felmérések a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 18 év felett 1983: 6500 személy 1988: személy 1995: személy 2002: személy Több mint 120 kérdéscsoport Szociális-gazdasági jellemzők, demográfiai, életmód, szociológiai, pszichológiai életminőség mutatók, Szükségletek, elégedettség, életesemények Egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői

Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei Életminőség és egészségi indikátorok:. WHO életminőség kérdőív. egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: · Beck Depresszió Skála, · Szorongás skála Vitális kimerültség Vitális kimerültség Életmód és stressz: · dohányzás · alkohol · drog · munka, kapcsolati stressz · munka, kapcsolati stressz · életesemények, szükségletek · életesemények, szükségletek Pszichoszociális faktorok: · megbirkózás · társas támogatás · ellenségesség · társadalmi tőke · reménytelenség. impulzivitás · elégedettség · életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők · demográfiai jellemzők · viszonylagos lemaradás mutatói

A Hungarostudy Epidemiológiai Panel (HEP) követéses vizsgálat első eredményei a korai halálozással kapcsolatban: 2002-ben embert kérdeztünk ki, közülük 2006-ban 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg az újból felkeresettek közül ben embert kérdeztünk ki, közülük 2006-ban 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg az újból felkeresettek közül. A fenti 5011 személy közül a 2002-ben éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt A fenti 5011 személy közül a 2002-ben éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt A 2002-ben éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2006-ig A 2002-ben éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2006-ig

Statisztikai módszer Logisztikus regresszió elemzés alapján odds ratiokat (OR), kockázati arányokat számoltunk, Logisztikus regresszió elemzés alapján odds ratiokat (OR), kockázati arányokat számoltunk, majd az összefüggéseket kontrolláltuk életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abuzus és BMI szerint majd az összefüggéseket kontrolláltuk életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abuzus és BMI szerint

Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a férfiak között: Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt, Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt, a társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt a társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt szignifikáns védőfaktor: szignifikáns védőfaktor: házastárssal él, számíthat házastársára 5-szörös védőfaktor házastárssal él, számíthat házastársára 5-szörös védőfaktor Gyermekkel való jó kapcsolat négyszeres védőfaktor Gyermekkel való jó kapcsolat négyszeres védőfaktor

Mit bizonyítanak az epidemiológia vizsgálatok? A teljes finn népesség vizsgálata ig. A teljes finn népesség vizsgálata ig. A éves korosztályban a férfiak esetében az együtt élők 49 %-kal, az egyedül élők 167 %-kal nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a házasok. A éves korosztályban a férfiak esetében az együtt élők 49 %-kal, az egyedül élők 167 %-kal nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a házasok. A nők esetében az együtt élők 53 %-kal, az egyedül élők 75 %- kal nagyobb valószínűséggel halnak meg,mint a házasok. A nők esetében az együtt élők 53 %-kal, az egyedül élők 75 %- kal nagyobb valószínűséggel halnak meg,mint a házasok. A két vagy több gyermekes férfiak 30 %-kal, a nők 50 %-kal kisebb valószínűséggel halnak meg ebben az életkorban, mint a gyermektelenek. A két vagy több gyermekes férfiak 30 %-kal, a nők 50 %-kal kisebb valószínűséggel halnak meg ebben az életkorban, mint a gyermektelenek. Ezeknek a kockázati tényezőknek a hatása erősebb, mint a dohányzás, vagy az elhízás! Int J Epidemiology, 2007, 36, Koskinen S. et al.

National Institute of Health(2007) 148 vizsgálat összefoglalása 148 vizsgálat összefoglalása A férfiak számára komolyabb védő tényező a házasság,mint a nők számára, A férfiak számára komolyabb védő tényező a házasság,mint a nők számára, A szingliség legalább olyan súlyos veszélyeztető faktor, mint a dohányzás, A szingliség legalább olyan súlyos veszélyeztető faktor, mint a dohányzás, És súlyosabb, mint az elhízás, alkohol, És súlyosabb, mint az elhízás, alkohol, A házasság független protektív tényező, azonban a nem házasok többet isznak, dohányoznak, A házasság független protektív tényező, azonban a nem házasok többet isznak, dohányoznak, Egyedül az elhízás ellen nem véd a jó házasság! Egyedül az elhízás ellen nem véd a jó házasság!

A válás súlyos kockázati szerepe A legújabb amerikai hosszú távú követéses vizsgálat eredményei szerint, az elvált férfiak 2.37-szer, az elvált nők kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg 1941 és 2006 között, mint a házas társaik. A legújabb amerikai hosszú távú követéses vizsgálat eredményei szerint, az elvált férfiak 2.37-szer, az elvált nők kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg 1941 és 2006 között, mint a házas társaik. Ez a különbség szignifikáns maradt akkor is, ha az adatokat az ismert kockázati tényezők szerint korrigálták, bár a házasok között a különböző önkárosító magatartási formák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás) is jelentősen ritkábbak. Ez a különbség szignifikáns maradt akkor is, ha az adatokat az ismert kockázati tényezők szerint korrigálták, bár a házasok között a különböző önkárosító magatartási formák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás) is jelentősen ritkábbak. Tehát a mémekkel magyarázható magatartási tényezőkön túl a válás stressze önmagában súlyos halálozási kockázatot jelent. Tehát a mémekkel magyarázható magatartási tényezőkön túl a válás stressze önmagában súlyos halálozási kockázatot jelent. Dupre, M.E., Beck, A.N., Meadows, S.O. (2009): Marital trajectories and mortality among US adults. American Journal of Epidemiology, 170:

Mely tényezők közvetíthetnek a pszichoszociális stresszorok és az egészségromlás között?

Lelki egészség és a korai halálozás kockázata (OR) az életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

A negatív lelkiállapot kockázati szerepe A férfiak esetében a súlyos depressziós tünetegyüttes – 3-szor magasabb halálozással járt, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma, A férfiak esetében a súlyos depressziós tünetegyüttes – 3-szor magasabb halálozással járt, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma, Közülük csak 6 %-ot kezeltek a depresszió miatt Közülük csak 6 %-ot kezeltek a depresszió miatt az anómiás állapot különösen a férfiakat veszélyezteti az anómiás állapot különösen a férfiakat veszélyezteti a reménytelenség mindkét nem esetében 3- szoros kockázati tényező a reménytelenség mindkét nem esetében 3- szoros kockázati tényező

A depressziós tünetegyüttes változása 2002 és 2006 között: 2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya 2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, ra ez az arány 17.6 %-ra, 4 %-kal emelkedett ra ez az arány 17.6 %-ra, 4 %-kal emelkedett. A férfiak között nagyobb mértékben, mint a nők esetében A férfiak között nagyobb mértékben, mint a nők esetében Közel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás állapotában van! Közel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás állapotában van!

A középkorú férfi halálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei átlagértékei

A pozitív tényezők védő szerepe Az önbizalom (hatékonyság), az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket, Az önbizalom (hatékonyság), az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket, valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor a pozitív életminőség a férfiak esetében szintén 3-szoros védőfaktor a pozitív életminőség a férfiak esetében szintén 3-szoros védőfaktor

A „státusz szindróma” jelentősége M. Marmot: Status syndrome: angol közalkalmazottak vizsgálata M. Marmot: Status syndrome: angol közalkalmazottak vizsgálata Nem az abszolút anyagi helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szerepe súlyos stresszforrás a férfiak számára Nem az abszolút anyagi helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szerepe súlyos stresszforrás a férfiak számára Mik a közvetítő tényezők? Mik a közvetítő tényezők? Depresszió- kontrollvesztés Depresszió- kontrollvesztés Krónikus stressz! (Lemaradás élménye, munkanélküliség, biztonság hiánya, alacsony társas támogatás) Krónikus stressz! (Lemaradás élménye, munkanélküliség, biztonság hiánya, alacsony társas támogatás)

Miért veszélyezteti a férfiakat inkább a státusz szindróma? Etológiai magyarázat: a férfiak számára a hierarchia sorrendben való lemaradás súlyosabb stressz faktor (állatvilág analógiák) Etológiai magyarázat: a férfiak számára a hierarchia sorrendben való lemaradás súlyosabb stressz faktor (állatvilág analógiák) Társadalmi értékrend, elvárások: férfi önértékelés lényeges eleme- ez változott az 1960-as évek után- fogyasztói, globalizálódott világ értékrendje, maszkulin kulturális beállítottság Társadalmi értékrend, elvárások: férfi önértékelés lényeges eleme- ez változott az 1960-as évek után- fogyasztói, globalizálódott világ értékrendje, maszkulin kulturális beállítottság A nők elvárásainak alapvető szerepe Réthelyi J, Kopp MS (2004) Hierarchy disruption:Women and men, Behav Brain Sci.27,2,

A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége: A nők anyagi helyzettel való elégedetlensége fontosabb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége ( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) A nők anyagi helyzettel való elégedetlensége fontosabb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége ( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) A nők iskolázottsága fontos védőfaktor a férfiak részére A nők iskolázottsága fontos védőfaktor a férfiak részére Ne a nők akarjanak jobb férfiak lenni, mint a férfiak, hanem a férfiak tanulhatnának a nők többszörös értékrendjéből Ne a nők akarjanak jobb férfiak lenni, mint a férfiak, hanem a férfiak tanulhatnának a nők többszörös értékrendjéből

Nők szerepe a középkorú férfiak életkilátásaival kapcsolatban: Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

Az aktív korosztályban a munka központi szerepe: Két probléma: ha nincs, bizonytalan, vagy ha túl sok Két probléma: ha nincs, bizonytalan, vagy ha túl sok az alacsony munkahelyi biztonság, alacsony kontroll, társas támogatás hiánya és a hét végi munka a depressziós tünetegyüttes igen szignifikáns előrejelzője az alacsony munkahelyi biztonság, alacsony kontroll, társas támogatás hiánya és a hét végi munka a depressziós tünetegyüttes igen szignifikáns előrejelzője Nőknél a főnökkel való elégedettség fontosabb Nőknél a főnökkel való elégedettség fontosabb A depresszió megelőzésében a jövedelemmél fontosabbak a fentiek A depresszió megelőzésében a jövedelemmél fontosabbak a fentiek 2001-es EU dekrétum- a munkahelyi vezetők munkaköri kötelessége a lelki egészség megőrzése a munkahelyen! 2001-es EU dekrétum- a munkahelyi vezetők munkaköri kötelessége a lelki egészség megőrzése a munkahelyen!

A munkahely felelőssége Corporate responsibility EU szabályozás Belga elnökség Corporate responsibility EU szabályozás Belga elnökség A vállalatok és szervezeti egységeik küldetésnyilatkozatának része a dolgozók egészségéért vállalt felelősség A vállalatok és szervezeti egységeik küldetésnyilatkozatának része a dolgozók egészségéért vállalt felelősség A vezetők munkaköri leírásának része A vezetők munkaköri leírásának része Vezetők továbbképzése Vezetők továbbképzése

Mentsük meg a férfiakat! Jó nemzetközi példa: Finnországban az 1960-as években Pekka Puska: Dél Karéliai program Jó nemzetközi példa: Finnországban az 1960-as években Pekka Puska: Dél Karéliai program A finn nők vonultak az Egészségügyi Minisztérium elé: nem akarunk özveggyé válni! A finn nők vonultak az Egészségügyi Minisztérium elé: nem akarunk özveggyé válni! Ma a magyar nők átlagosan tíz éven át özvegyek- ideje összefogni a férfiak megmentéséért! Ma a magyar nők átlagosan tíz éven át özvegyek- ideje összefogni a férfiak megmentéséért!

Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin,62, Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59, : 60, Kopp,M., Skrabski, Á., Szántó, Zs., Siegrist, J. : Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary, J ournal of Epidemiology & Community Health, 60, Kopp MS,Stauder A,Purebl Gy,Janszky I (2007) Work stress and mental health in a changing society, European J. Public Health Kopp MS, Skrabski Á, Székely A, Stauder A, Redford W. (2007) Chronic stress and social changes, socioeconomic determination of chronic stress, Annals of New York Academy of Sciences 1113: Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Kovács M (2006)(szerkesztők) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (2007) Összefogás a depresszió ellen, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (szerkesztő) 2008: Magyar lelkiállapot 2008: Esélyrősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis Kiadó, Budapest Skrabski Árpád, Kopp Mária (2009) A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban, Váci Egyházmegye, Vác Kopp MS, Skrabski Á, László KD, Janszky I (2011): Gender patterns of socioeconomic differences in premature mortality: Follow-up of the Hungarian epidemiological panel, Int J Behav Med, 18,