Fizetési rendszer jelentés Bartha Lajos Igazgató, Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóság június 1.

Az elmúlt év számokban

Folytatódott az elektronikus fizetési módok használatának növekedése A korábbi évekhez hasonló 2-3 % bővülés az átutalásoknál és a beszedéseknél A fizetési kártyás vásárlások számának és értékének 20%-os növekedése Magyar Nemzeti Bank 3

Dinamikus fejlődés az érintőkártyás technológiában Érintőkártyák száma 30%-kal nőtt már összes kártya 54%-a alkalmas érintéses fizetésre Érintéses fizetést lehetővé tevő POS-ok száma 38%-kal nőtt már az összes terminál közel 63%-a alkalmas érintéses fizetésre Intenzív bővülés az érintéses vásárlási forgalomban (db-63% és érték-60%) a vásárlások harmada, értékben 18%-a bonyolódik le ilyen módon Magyar Nemzeti Bank 4

A pénzforgalom hatékonysága nemzetközi összehasonlításban számottevő mértékben nőtt Az elektronikus fizetési módok lakossági vásárláson belüli részaránya 2,6 százalékponttal nőtt, 2012-höz képest 5,7 százalékpontos bővülés Az elektronikus számlafizetések arányában 8 százalékpontos bővülés Magyar Nemzeti Bank 5 MutatóSzámítás Magyarország Európai Unió ÁtutalásokÁtutalások éves összege / GDP13,6 1 14,4 1 14,817,0 Vásárlások elektronikus fizetése Bankkártyás és egyéb elektronikusan fizetett vásárlások éves összege / Éves lakossági fogyasztás 11,8%13,0%14,9%17,5%30,4% Közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak elektronikus fizetése Csoportos beszedések és egyéb elektronikus számlafizetések becsült éves összege / Számlafizetések becsült éves összege 23,5%24,3%25,4%33,6%70% 2 Forrás: MNB, EKB 1 Adatszolgáltatói javítások miatt eltérés a korábban publikált adattól. 2 Becsült érték az EU-országok egy főre jutó csoportos beszedési adatai, és a Deutsche Bank (2005) tanulmány alapján

Az ügyfelek átlagos díjterhelése lényegében nem változott Az árazás stabilan alakult A szolgáltatók többsége nem változtatott díjain Néhány szolgáltó az infláció mértékével egyezően emelt Az ügyfelek átlagos díjterhelése 1650 Ft/hó Magyar Nemzeti Bank 6

A pénzügyi infrastruktúrák forgalmának értéke kismértékben csökkent Magyar Nemzeti Bank 7 Összességében a forgalom az éves hazai GDP 44,48-szorosa

Megvalósult fejlesztések

Magyar Nemzeti Bank 9 Megvalósult fejlesztések A forint bevezetése a CLS-be Papíralapú átutalások átterelése a napközbeni rendszerbe KELER Csoport új szolgáltatásai BKR ciklussűrítés és az üzemidő kiterjesztése

Tovább gyorsultak az átutalások A napközbeni elszámolási ciklusok száma a duplájára (10 ciklus) nőtt 2015 szeptember 7-től, amely óránkénti elszámolást jelent A forgalom az egyes ciklusokban lényegében megfeleződött Az egy órával korábbi kezdés elsősorban a lakosság számára előnyös A meghosszabbított délutáni nyitva tartás a vállalatok számára kedvezőbb 2016-tól az összes papíralapú átutalás is a napközbeni rendszerbe került Magyar Nemzeti Bank 10

2015 novemberében a forint bekerült a devizák elitklubjába A CLS csatlakozással lehetővé vált a forint és a CLS devizák közötti devizakiegyenlítési kockázat megszüntetése Az MNB elvárja a bankoktól a rendszer használatát A CLS-ben kiegyenlített forgalom folyamatosan emelkedik, az MNB további növekedésre számít Magyar Nemzeti Bank 11

KELER Csoport fejlesztései Magyar Nemzeti Bank 12 Befektetési jegyek elszámolásaJelentési kötelezettségek teljesítésének támogatása Nemzetközi szolgáltatásnyújtásLEI kódok kiadása

A hazai fizetési rendszer működése

A felvigyázott rendszerek 2015-ben is hatékonyan és biztonságosan bonyolították le a tranzakciókat 1. Magyar Nemzeti Bank 14 BKRVIBER A rendszerek magas megbízhatósággal üzemeltek Sok fejlesztés valósult meg 2015-ben Emelték a rendszerek hatékonyságát Nem eredményezték a működési kockázat növekedését BKR és VIBER rendelkezésre állása javult

A felvigyázott rendszerek 2015-ben is hatékonyan és biztonságosan bonyolították le a tranzakciókat 2. Magyar Nemzeti Bank 15 KELERKELER KSZF KELER és KELER KSZF rendelkezésre állása kismértékben romlott Az ügyfelek számára továbbra is magas szolgáltatás ellátási szintet biztosított

Fizetési rendszer résztvevők likviditására ható tényezők 2015-ben Magyar Nemzeti Bank 16 MNB eszköztár átalakítás Fix 2%-os tartalékráta bevezetése NHP felfutása Forint csatlakozása a CLS-hez BKR napközbeni elszámolás ciklussűrítés 3 hónapos lejáratú betét – új irányadó eszköz Kéthetes betétállomány értékének maximalizálása

Jól alkalmazkodtak a résztvevők a likviditásra ható változásokhoz 1. Magyar Nemzeti Bank 17 Az elszámolási és kiegyenlítési kockázat nem növekedett érdemben A likviditás megfelelő mértékű egyedi résztvevői és rendszerszinten egyaránt Potenciális likviditás növekedett Számlaegyenleg csökkent Hitelkeret – értékpapír fedezet növekedett államkötvény fedezeteken belüli részaránya 72%-ra növekedett Interaktív ábrakészlet ->

Jól alkalmazkodtak a résztvevők a likviditásra ható változásokhoz 2. Magyar Nemzeti Bank 18 Aktívabb likviditásmenedzselés Hitelkeret használat: hosszabb ideig (+20 perc) nagyobb mértékben (+11%) MHKK rendszerszinten alacsony: 6-16% de egyedi érték nagy szórást mutat 90%-os használat: 3-12 perc Sorbanállás éven belüli eloszlás egyenletes 2015 utolsó harmadában növekedett a gyakorisága, illetve a sorban eltöltött idő résztvevői döntés: eltérő likviditásmenedzsment nem alakult ki körbetartozás

BKR napközbeni ciklussűrítés hatására csökkent az elszámolási és kiegyenlítési kockázat Magyar Nemzeti Bank 19 Napon belüli forgalom kiegyenlítettebb eloszlás Terhelési forgalom rendelkezésre álló likviditás Ciklusok közötti átgörgetés száma növekedett – késői alkalmazkodás ≤ 2% Interaktív ábrakészlet ->

A KELER KSZF elszámolási és kiegyenlítési kockázata ben nem nőtt számottevően 2015 év eleji brókercsődök nem növelték meg az elszámolási és kiegyenlítési kockázatot az infrastruktúrában a KELER KSZF által elszámolt piacokon mind a nemteljesítések száma, mind azok összértéke meghaladta a 2014-es értékeket hatékony, konzervatív kockázatkezelési szabályok nemteljesítéseknek továbbgyűrűző hatásuk nem volt a KELER KSZF nem realizált veszteséget a nemteljesítések kezelése során Magyar Nemzeti Bank 20

A kiegyenlítési időszak rövidülése nem növelte meg az elszámolási és kiegyenlítési kockázatot Budapesti Értéktőzsdén kötött hazai és külföldi azonnali részvény ügyletek teljesítése felgyorsult (T+3 nap) helyett (T+2 nap) történik A teljesítésére fordítható időszak lerövidülése a nemteljesítések számát és értékét érdemben nem befolyásolta Magyar Nemzeti Bank 21

A pénzforgalmi ellenőrzések: alapvetően jogszabálykövető magatartás a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtóknál Magyar Nemzeti Bank 22 Komplex pénzforgalmi szolgáltatás ellenőrzés (Pft. és MNB rendelet) Alapvetően jogszabálykövető módon zajlott a pénzforgalom lebonyolítása Nagy hangsúly a fogyasztók széles körét érintő problémák feltárására: előzetes és utólagos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása nem haladéktalan jóváírás és az értéknap helytelen alkalmazása a fizetési számla megnyitása nem a jogszabályban előírt dokumentumok meglétével történt Növekedett a kiszabott bírságok összege

Szabályozási fejlemények

A szabályozási változások fejlesztik és még biztonságosabbá teszik a pénzforgalmi szolgáltatásokat A Fizetési számla irányelvet 2016 őszére kell átültetni a hazai jogrendbe október 31-ig a pénzforgalmi szolgáltatóknak és ügyfeleiknek fel kell készülniük az euróban végzett átutalásokra és beszedésekre vonatkozó SEPA követelmények teljesítésére 2016 januárban kihirdetésre került az új Pénzforgalmi irányelv, amelyet két év alatt kell implementálni Magyar Nemzeti Bank 24 Megkönnyíti az alapszintű, alacsony költségű pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit Átláthatóbb, összehasonlítható pénzforgalmi díjak Működőképes számlaváltási folyamat Egységes szabványok, technikai követelmények használata A vállalatok a kötegelt megbízásaiknál csak SEPA formátumú üzeneteket használhatnak, szabványkonverzió csak feltételek mellett Az átutalások indításakor az ügyfelek nem kötelezhetők a BIC kód megadására

Folyamatban lévő fejlesztések

Magyar Nemzeti Bank 26 Folyamatban lévő fejlesztések KELER csatlakozása a T2S páneurópai értékpapír- kiegyenlítési platformhoz Azonnali fizetési szolgáltatás megvalósítása

Az azonnali fizetési szolgáltatás megvalósításával az MNB végső célja a hazai pénzforgalom hatékonyságának növelése A pénzforgalom hatékonyságát leginkább az elektronikus fizetési módok széleskörű elterjedése növeli Az MNB pénzforgalom-fejlesztési stratégiájának két pillére: Magyar Nemzeti Bank 27 1.A lehető legtöbb fizetési helyzetben, az ország lehető legnagyobb területén legyen elektronikus fizetési alternatívája a készpénzhasználatna k 2.Olyan elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat kell létrehozni, amelyeket az ügyfelek a lehető legnagyobb arányban választanak a készpénzhasználattal szemben (olcsó, gyors, felhasználóbarát)

Elvárásunk, hogy az azonnali fizetés a legtöbb kisértékű fizetési helyzetben használható legyen Magyar Nemzeti Bank 28

Az azonnali fizetési szolgáltatás létrehozása dimenzióváltást jelent a pénzforgalomban A pénzforgalom hatékonyságának növelése érdekében meg kell felelni a következő elvárásoknak Magyar Nemzeti Bank 29 Fizetési szolgáltatások közötti átjárhatóság Versenysemleges hozzáférés az alaprendszerhez Folyamatos (24/7/365) működés A jóváírt összeg azonnal és korlátozások nélkül felhasználható Visszajelzés a tranzakció lebonyolításáról Másodlagos azonosítók használata Kiegészítő szolgáltatások létrehozásának lehetősége A teljes folyamat legfeljebb néhány másodpercig tart

Az azonnali fizetési rendszer tervezett megvalósítási menetrendje Magyar Nemzeti Bank 30 Széleskörű konzultáció2016. július 31. Üzleti koncepció véglegesítése2016. október 30. Funkcionális és nem funkcionális specifikáció elkészítése Kiegészítő szolgáltatások felmérése hónap Beszerzési eljárás hónap Fejlesztési folyamat Kiegészítő szolgáltatások specifikálása és fejlesztése hónap Tesztelési folyamat Kiegészítő szolgáltatások fejlesztése és tesztelése hónap IndulásElőreláthatólag második fele

A KELER 2017 februárjában csatlakozik a T2S páneurópai értékpapír-kiegyenlítési platformhoz június 22-én indult a T2S rendszer, jelenleg 7 európai értéktár a tagja A KELER csatlakozása az EKB értékelése alapján menetrend szerint halad, de még további feladatok vannak A csatlakozás várhatóan hatással lesz a VIBER működésére Magyar Nemzeti Bank 31 Változások szükségesek a jogszabályi környezetben és a piaci szokványokban, különösen a társasági események kezelése terén A T2S tagságnak köszönhetően a KELER hozzáférési pontként fog szolgálni mind a hazai, mind a külföldi ügyfelek számára az európai és a hazai értékpapír-piacokhoz

Biztonsági kérdések

Kiberkockázat megfelelő kezelése kiemelt jelentőségű Magyar Nemzeti Bank 33 A kiberkockázat napjaink egyik leglényegesebb kihívása A pénzügyi infrastruktúrákat érintő kibertámadások rendszerkockázatot is hordoznak informatika egyre nagyobb szerepe, rendszerműködtetők kölcsönös függőségének növekedése Számos nemzetközi szervezet, többek között a BIS- IOSCO is ajánlásokat dolgozott ki A nemzetközi ajánlás átvétele és a hazai felvigyázási módszertanba való átültetése

Az MNB kiemelten kezeli a pénzforgalmi szolgáltatások biztonságának és működési kockázatának feltérképezését Internetes fizetések egyre nagyobb térnyerése 2015 novemberében az MNB kiadta az internetes fizetések biztonságára vonatkozó MNB ajánlását Legjelentősebb változás: ügyfél-hitelesítési eljárás szigorítása Új Pénzforgalmi irányelv implementálásával jogszabály veszi át az ajánlás szerepét Magyar Nemzeti Bank 34 Internetes átutalások Internetes kártyás fizetések Csoportos beszedés elektronikus felhatalmazásának, valamint az elektronikuspénz-számlák közötti utalások interneten keresztül történő megadása Pénzforgalmi szolgáltatóknál jelentkező üzemzavarokról folyamatos az információgyűjtés Egyes üzemzavarok miatt sérültek a 18/2009. MNB rendelet előírásai Legtöbb üzemzavar az internetbanki rendszereket, és a banki rendszerekből történő átutalások indítását és fogadását érintette Átmeneti vagy végleges intézkedések megtörténtek

A elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások továbbra is biztonságosak A fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések összforgalomhoz viszonyított aránya továbbra is alacsony annak ellenére, hogy kismértékben növekedett az elmúlt időszakban Európai összehasonlításban is Magyarországon a legalacsonyabb a visszaélések aránya a 2013-as adatok alapján (a teljes fizetési kártyás forgalomhoz képest) Magyar Nemzeti Bank 35 Forrás: ECB: Fourth report on card fraud

A fogyasztókat védő szabályozásnak köszönhetően a leírt károk többségét nem az ügyfelek viselik Magyar Nemzeti Bank 36 A kibocsátói oldalon leírt károk 11%-át kellett az ügyfélnek megfizetnie

Köszönöm a Jelentés elkészítésében résztvevő minden kollégám munkáját!