P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK. Pénzügyi eszközök (I.)  Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi tárgyalásunk, modellezésünk):  Hozam  Kockázat.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A vállalkozás vagyona A vállalkozások vagyonának vizsgálata
Advertisements

TŐKEPIACI ÜGYLETEK.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Az opció fogalma Put-call paritás Opciós befektetési stratégiák
A hitelintézeti számvitelre vonatkozó szabályozás
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK
Értékpapír piaci műveletk
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Vállalati pénzügyek I. Részvények értékelése Hivatkozás:
Határidős kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén
Vállalati pénzügyek alapjai
ÉRTÉKPAPÍR PIACI MŰVELETEK
Értékpapírok.
Értékpapír piaci műveletek
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Ingyenes oktatás a tőzsdéről – a Tőzsdén
A kamatlábak lejárati szerkezete és a hozamgörbe
Árfolyamkockázat és a vállalati szféra
A tőzsde története A tőzsde, mint kereskedelmi forma először Németalföldön jelent meg az 1300-a évek elején. Bruges városa – olasz kereskedők találkoztak.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Rózsa Andrea – Csorba László
Határidős kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén
Egyes társasági formák
Családi Kasszasikerek Pénzügyi Öngondoskodás Program
2008. Június 3. F e l e l ő s s é g ü n k t e l j e s t u d a t á b a n „Családi Kasszasikerek” Öngondoskodás Program 2009.
ÉRTÉKPAPÍR PIACI MŰVELETEK
1 A CO 2 KIBOCSÁTÁSI EGYSÉG ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA - tájékoztató a befektetési szolgáltatók részére október 15.
Budapesti Értéktőzsde
Siker a tőzsdén A/1 1.Gondolkodásmódunk megváltoztatása. f ogyasztói szemlélet befektetői szemlélet 2. Gondolatok a pénzpiacról: felhasználók > jelenbeli.
I. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
Részvények.
PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 8. előadás
A kötvény, a letéti jegy és a részvény.
© Deák István PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK. © Deák István FOGALOM  Más vállalkozásban lekötött (pénz)eszközök, amelynek célja –Tartós jövedelem.
Pénzügyi ismeretek Bankműveletek- bankszámvital Katona Klára.
EFFAS – Derivatív modul
Származtatott termékek és reálopciók Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék.
Vállalati pénzügyek alapjai
A Tőzsde és ami mögötte van Előadó: Pál Árpád. Piacok Értékpapírok piaca  elsődleges  másodlagos Időtáv szerint  pénz piac (ideiglenes újraelosztás)
2013. őszBefektetések I.1 Származtatott termékek Határidős ügyletek Csere (swap) ügyletek Opciók.
2013. tavaszSzármaztatott termékek és reálopciók1 Részvényportfóliók fedezése Hatékony portfóliók –β paraméter megmutatja mennyire érzékenyen reagálnak.
2015. tavaszSzármaztatott termékek és reálopciók1 III. Fedezeti ügyletek Határidős ügylet segítségével rögzíthető a jövőbeli ár –árfolyamkockázat kiküszöbölése.
Származtatott termékek és reálopciók Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék.
2015. tavaszSzármaztatott termékek és reálopciók1 III.4. Határidős kamatlábügyletek Kamatlábak változásából eredő kockázatok fedezésére. 16.
2013. tavaszSzármaztatott termékek és reálopciók1 III. Fedezeti ügyletek Határidős ügylet segítségével rögzíthető a jövőbeli ár Nyitott pozíció, kitettség.
Tőzsdei spekuláció Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék.
Tőzsdei spekuláció Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék.
2015. őszBefektetések I.1 III. Piacok és eszközök III.1. Pénzügyi közvetítésről általában Össze kellene hozni a megtakarítókat és a felhasználókat… Nehézségek.
2013. tavaszSzármaztatott termékek és reálopciók1 II.2. Határidős árfolyamok A lejáratkor a határidős és az azonnali ár megegyezik. Milyen kapcsolat van.
2013. tavaszTőzsdei spekuláció1 Határidős árfolyamok.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…
2013. tavaszSzármaztatott termékek és reálopciók1 II. Határidős árfolyamok A lejáratkor a határidős és az azonnali ár megegyezik. Milyen kapcsolat van.
Az értékpapírok.
Származtatott termékek
Származtatott termékek és reálopciók
Származtatott termékek és reálopciók
Vállalati pénzügyek II.
SZÁMVITEL.
Befektetés és finanszírozás Határidős és opciós ügyletek
II. Határidős árfolyamok
III. Piacok és eszközök III.1. Pénzügyi közvetítésről általában
III. Piacok és eszközök III.1. Pénzügyi közvetítésről általában
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
Pénzügyek Dr. Solt Eszter BME
SZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály.
Diszkontpapírok árfolyam és hozamszámításai
Kereskedés a tőzsdén.
Előadás másolata:

P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Pénzügyi eszközök (I.)  Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi tárgyalásunk, modellezésünk):  Hozam  Kockázat  …és még említhető: Tranzakciós költség: az ügylet lebonyolításának költsége Likviditás: az eszköz mennyi idő alatt és mekkora költséggel tehető pénzzé De voltaképpen ez is a tranzakciós költségbe tartozik… …de ezek tulajdonképpen benne vannak a hozamban, ill. a kockázatban…

Pénzügyi eszközök (II.)  Pénzügyi termék, eszköz (asset): a pénzforrás felhasználójának kötelezettségét tartalmazza, jogi garanciákkal  Egy tipikus csoportosítás: Követelést tartalmaznakRészesedést tartalmaznak Áru feletti rendelkezési jogot testesítenek meg  hitel, kölcsön  takarékbetét  kötvény  váltó  csekk  jelzáloglevél  kincstárjegy  részvény  befektetési jegy  szövetkezeti részjegy  kockázatitőke-alap jegy  közraktárjegy  hajóraklevél  záloglevél Hitelviszonyt tartalmaz. A befektető nem szólhat bele a vállalat működésébe. A tőke használati díja független a vállalat eredményétől. Befektető valamilyen arányban tulajdoni joggal rendelkezik a vállalatban. A vagyoni jog révén pedig a vállalat eredményéből is részesedik. Igazolja, hogy az értékpapír tulajdonosa valamely áru felett rendelkezik.

Pénzügyi eszközök (III.)  Betétek és hitelek  Ügyfél követelése, ill. tartozása  Betéti-, ill. hitelszerződés tartalmazza az ügylet gazdasági- jogi vonatkozásait  Sokféle konstrukció (lejárat, kamat, biztosítékok) lehet  Értékpapír: vagyoni jogot megtestesítő forgalomképes („adható-vehető”) okirat, követelés – két alapvető csoport:  Hitelviszonyt tartalmazó: a kibocsátó kötelezettséget vállal a tőke későbbi, kamatokkal növelt értékének visszafizetésére  Tagsági-tulajdonosi jogokat tartalmazó: a kibocsátó tagsági és vagyoni jogokat biztosít, ennek eredményeként beleszólást a vállalat irányításába és jogosultságot a profit egy részére

Az értékpapírok csoportosítása (I.)  Lejárat szerint  Rövid: futamidő < 1év (pl. kincstárjegy)  Közép: futamidő általában év (pl. kötvény)  Hosszú: futamidő általában > 5 év (pl. kötvény, záloglevél)  Lejárat nélküli (pl. részvény)  Hozam szerint  Formailag nem kamatozó (pl. diszkont kincstárjegy)  Fix kamatozású (a kötvény klasszikus alapformája)  Változó hozamú, többnyire osztalékot biztosító (pl. részvény)  Átmeneti formák (pl. átváltható kötvény, kamatozó részvény)

Az értékpapírok csoportosítása (II.)  Forgalomképesség szerint  Közforgalmú: nyilvánosan adható-vehető  Meghatározott körben forgatható: zárt, előre meghatározott befektetői kör számára kibocsátott  Vagyoni jog szerint  Hitelviszonyt megtestesítő  Tagsági-, tulajdonjogot megtestesítő  Árujogot (=árura vonatkozó tulajdonjogot) megtestesítő  Kibocsátó szerint  Társaságok, vállalatok, magánszemélyek (pl. részvény, vállalati kötvény)  Pénzintézetek (pl. letéti jegy)  Állam (pl. diszkont kincstárjegy, államkötvény, ill. a helyi önkor- mányzatok által kibocsátott kötvények, pl. kommunális kötvény)

Az értékpapírok csoportosítása (III.)  Formai megjelenés szerint  Materializált: szigorú formai követelmények, az adott fajtára előírt törvényes kellékekkel ellátva, jogosított nyomdákban, hamisíthatóság elleni techn.  Dematerializált: elektronikus úton rögzített, értékpapír- számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi kellékét tartalmazó adat; mindig névre szóló  Átruházási lehetőség szerint  Bemutatóra szóló: nincs feltüntetve a kedvezményezett neve, az átruházás egyszerű fizikai átadással történik  Névre szóló: meghatározott személy nevére

Pénzügyi közvetítés  Közvetítés: a megtakarító (szabad pénzeszközzel rendelkező) és a felhasználó (forrást igénylő) összehozása; hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatos elvárásaik összehangolása  A közvetítés motivációi: kockázat-/lejárat-/hely-/mennyiség- transzformáció, méretgazdaságosan  A közvetítés jellege:  Közvetlen: a megtakarító közvetlenül választja ki a felhasználót (brókercég csak a biztonságos üzletkötés segítéséért; pl. MOL részvényt veszek)  Közvetett: a megtakarító egy pénzügyi intézménnyel áll kapcsolatban, az közvetíti a tőkét a felhasználónak, de ez már egy másik pénzügyi ügyletet és konstrukciót jelent (a megtakarító nem ismeri a végső felhasználót közvetlenül)

Pénzügyi piacok  Pénzpiacok: rövid lejáratú ügyletek (< 1 év), jellemzően alacsony kockázat, magas likviditás  Tőkepiacok: hosszú lejáratú ügyletek (> 1 év)  Értékpapír piac: pénz- és tőkepiac része (pl. kincstárjegy, ill. részvény)  Elsődleges piac: az értékpapírt az első tulajdonos számára értékesítik (pl. állampapír aukció)  Másodlagos piac: az eredeti pénzügyi eszköz tulajdonost cserél, de más nem történik (az eszköz nem változik) – az értékpapír lejárata elveszti jelentőségét  Legfontosabb funkciója a likviditás biztosítása

A kötvény (I.)  Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg tel­jesíti.  A kibocsátó a hitelfelvevő, a kötvénytulajdonos a hitelező  Nem biztosít tulajdonosi jogokat, így az adós üzletvitelébe történő beleszólást sem  Lejárattal rendelkező (jellemzően éven túli)

A kötvény (II.)  Névérték (face value, par value): a megtestesített tőketartozás, amelyet a kibocsátó a lejáratig köteles a hitelezőnek visszafizetni  Névleges kamatláb (coupon rate): a kamatfizetés időpontjában a névértékre vetített névleges kamatot fizeti a kötvény kibocsátója a kötvény tulajdonosának  Lejárat: az időpont, amikor a kötvény névértéke teljes egészében visszafizetésre kerül  Aktuális piaci ár: a kötvény árfolyama, a másodlagos piacon a kereslet-kínálat alapján kialakuló ár  Kibocsátási árfolyam: az elsődleges piacon a forgalomba hozatal során alkalmazott ár; lehet prémiummal (névérték felett) vagy diszkonttal (névérték alatt) is

A kötvény (III.)  Alaptípus: évente egyszer fizet (fix) kamatot, hitelösszeg lejáratkor egy összegben, lejárat előtti visszavásárlási kötelezettség nincs (másodlagos piac természetesen lehet)  Ma már jellemzően (mint minden értékpapírt) dematerializálják: nem nyomtatják ki, hanem kizárólag számítógépes jelként, értékpapírszámlákon jelennek meg  Sokféle változat lehetséges, pl.:  Kamatozás: fix, előre meghatározott változó, gazdasági paraméterhez (pl. infláció) kötötten változó, diszkont (névérték alatt bocsátják ki)  Kamat mellett/helyett egyéb szolgáltatás, pl. részvényre válthatóság  Tőketörlesztés: lejáratkor egy összegben, futamidő alatt egyenletesen, türelmi idő után, stb.  (Összehasonlítás a hitellel: teljes összeg az elején vs. fokozatosan, tőketörlesztés a végén egy összegben vs. fokozatosan, esetleg jobban testre szabható a kötvény)

Állampapírok  Az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő okiratok  USÁ-ban:  Treasury Bill (T-bill): < 1 év  Treasury Note (T-note): 1-5 év  Treasury Bond (T-bond): 5 év <  Magyarországon:  Kincstárjegy (< 1 év): kamatozó vagy diszkont  Államkötvény (1 év <)

A részvény (I.)  A részvénytársaság által kibocsátott, tagsági- és tulajdonviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír  A részvényes felelőssége a részvény névértékének (vagy kibocsátási értékének) szolgáltatására terjed ki  Nyilvános vagy zárt részvénytársaság: részvényeit nyilvánosan vagy csak előre meghatározott befektetők vásárolhatják  Részvénykibocsátás alapításkor és alaptőke-emeléskor  A részvényes az általa teljesített befizetést, vagyoni hozzájárulást a részvénytársaságtól a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza

A részvény (II.)  Tagsági jogok:  közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni, szavazati jogot biztosító részvény birtokában szavazni (névérték szerint)  kisebbségi jogok a szavazatok legalább 10%-a esetén: pl. közgyűlés összehívására, napirendi pontjának meghatározására, az üzletvezetés felülvizsgálatának kérelmezésére vonatkozó jog  Vagyoni jogok:  Osztalékhoz fűződő jog: a felosztható eredmény terhére, a részvény névértékére jutó hányad, osztalék illeti meg  Likvidációs jog: a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonra (névérték szerint)  Elővételi jog: alaptőke emelés esetén, előre meghatározott feltételek mellett a többi befektetőt megelőzően vásárolhat az új kibocsátású részvényekből

A részvény (III.)  Törzsrészvény: „klasszikus” részvényesi jogok  Elsőbbségi részvény: valamilyen részvényesi jog vonatkozásában elsőbbséget biztosít (ld. alapszabályban), pl.:  A nyereségből más részvény­fajtát meg­előzően jogosít osztalékra  Felszámolás esetén a likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbség  Szavazati joggal összefüggő elsőbbség  Elővásárlási jog  Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbség  Kamatozó részvény: előre meghatározott mértékű kamat, még akkor is, ha a részvénytársaságnak az adott évben nincs nyeresége (+részvényhez fűződő valamennyi jog, pl. osztalék)  Dolgozói részvény: ingyenesen vagy kedvezményes áron a társaság aktív dol­gozói vagy nyugdíjasai; névre szól, csak a dolgozók és a nyugdíjasok kö­zött ruházható át; halál, munka- viszony-megszűnés esetén a társa­ságnak elővételi joga van

A befektetési jegy (I.)  A befektetési jegy a befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító, átruházható értékpapír.  Befektetési jegy: olyan vagyoni jogokat megtestesítő értékpapír, amelynek tulajdonosa kizárólag hozamra és likvidációs hányadra jogosult, de nem szólhat bele az alap működésébe  Befektetési alap: olyan jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetési jegy kibocsátásával gyűjt össze és amelyet ennek a tőkének a befektetésével alakít ki  Befektetési alapkezelő: olyan részvénytársaság, amely a befektetési jegyek kibocsátásával összegyűjtött tőkét kezeli az előre meghatározott befektetési politikának megfelelően  Nettó eszközérték: az alap portfóliójában lévő eszközök értéke csökkentve az alap működési költségeivel

A befektetési jegy (II.)  Az alapkezelő közvetlenül nem rendelkezik az alap eszközei felett, ez a feladat a letétkezelő bankra hárul: feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapír ügyletek lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása, valamint közzététele  Futamidő, illetve visszaválthatóság szempontjából:  Nyílt végű alap: határozatlan futamidővel rendelkező, lejárat nélküli, befektetési jegyei bármikor visszaválthatók és megvásárolhatók  Zárt végű alap: meghatározott futamidővel indítják, amely futamidő alatt az alap által kibocsátott befektetési jegyeket nem lehet visszaváltani  Értékpapír alapok: a tőke értékpapírokba, pl. pénzpiaci alapok, kötvényalapok, részvényalapok, vegyes vagy „alapok alapja”  Ingatlan alapok: ingatlanokba történő befektetéssel (vásárlással, fejlesztéssel, hasznosítással, értékesítéssel) foglalkoznak  ETF (Exchange-Traded Fund): tőzsdére bevezetett bef. alap

A tőzsde  A tőzsdei termékek, egymást helyettesítő tömegáruk szervezett, szabványosított kereskedésének koncentrált piaca  A tőzsdék általános jellemzői:  Koncentrált piac: egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot; nagy forgalom gyorsan, hatékonyan és biztonságosan bonyolódik le; a kereskedés szervezett keretek között, szabályozott rendben zajlik  Egymást helyettesítő tömegáruk piaca: az adott termékből sok van, egyik egysége ugyanolyan, mint a másik egysége; az áruk fizikai és más paraméterei egyértelműen rögzíthetők, mérhetők Ezért az árunak fizikailag nem kell jelen lenni, elég, ha a felek pontosan rögzítik, mire vonatkozik az adás-vétel  Különleges szervezet: a kereskedés nyílt, egyértelmű, biztonságra törekvő szabályait alakítja ki és tartja be  Információs központ: az árfolyamokat, a kereskedési mennyiségeket és más információkat rendszeresen közzéteszik  Az egyes tőzsdék különböznek egymástól a forgalmazott árukat, az ügylet lebonyolításának módját, elszámolását stb. illetően → általánosan érvényes szabályokat nem lehet felsorolni

Tőzsdék csoportosítása  Forgalmazott termékek alapján  Általános: egyidejűleg áru és értéktőzsde is, mindkét körre vonatkozóan kötnek ügyleteket  Árutőzsde: fizikai áruk kereskedelme, pl. nyersolaj, fémek, gabona, cukor, stb.  Értéktőzsde: pénzügyi piaci termékek adás-vétele  Kereskedés rendszere alapján  Technikai lebonyolítás szerint: Nyílt kikiáltásos: alkuszok hangos szóval bekiáltják ajánlataikat; ha egy ajánlatot egy másik bróker elfogad, akkor létrejön az üzlet – visszaszorul szerte a világon Elektronikus rendszer: számítógépes rendszer végzi az ajánlatok párosítását (pl. BÉT)  Árjegyzők szerint: Ajánlat-vezérelt: a megbízások akkor teljesülnek, ha a piaci alku folyamán a vételi és az eladási oldal meg tud egyezni az árban, egyébként nincs kötés (pl. BÉT azonnali piaca) Kétoldalú árjegyzés: egy vagy több piacvezető (árjegyző) kötelezettséget vállal, hogy szükség esetén saját ajánlatával keresletet és kínálatot teremt, hajlandó venni vagy eladni

Tőzsdén kívüli piacok  OTC (over-the-counter): olyan másodlagos piacok, ahol az ügyleteket a tőzsdén kívül kötik, az ügyletek nem koncentráltak, nem szabványosítottak  A termékek köre is szélesebb, a lejáratokban és a teljesítés feltételeiben is szabadon állapodnak meg a felek  Harmadik piac: tőzsdén jegyzett értékpapírok tőzsdén kívüli kereskedelme, jellemzően nagy pénzügyi befektetők nagy tételben, alacsony tranzakciós költségek mellett kereskednek  Negyedik piac: brókerek közbeiktatása nélkül a befektetők egymással közvetlenül kötnek ügyletet a tőzsdén jegyzett termékekre  Junk piac: olyan vállalatok értékpapírjainak piaca, amelyek kockázata magas: vagy új termékek, technológiák bevezetése miatt, vagy éppen pénzügyi nehézséggel küzd

Tőzsdei ügynökségek  Brókercégek: olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek tőzsdetagságot szereztek  Emellett lehet információnyújtás, szaktanácsadás, portfólió-kialakítás is, és akár brókerre bízni a befektetett összeget is  Befektetési alapok: lásd korábban: befektetési jegy kibocsátása, befektetési stratégia – a tőzsdézni aktívan nem szándékozó befektetők számára lehetőség  Bankok  A tőzsdén történő kereskedés szigorú szabályokhoz van kötve…

Tőzsdei és OTC ügyletek csoportosítása

Azonnali ügyletek (I.)  Az adás-vételi ügyletek megkötése és a teljesítés (lényegében) nem szakad el egymástól  A megbízás  Határideje: most, adott időpontig, visszavonásig  Ára: piaci ár (amennyiért éppen lehet), limit ár (egy adott árnál kedvezőbben), stop limit/piaci (egy adott árszint elérésekor aktiválódó), (átlagáras)  Mennyisége: rész (részletekben is teljesíthető), mind (maradéktalan teljesítés), min (minimális teljesítendő mennyiség)  Minden értékpapírnak külön ajánlati könyv, ebben rögzítik az ajánlatokat, majd párosítják

Azonnali ügyletek (II.)  Az üzlet megkötése és elszámolása, teljesítése elkülönül  A teljesítés elszámolóházakban (klíringházakban) történik A kereskedés során az árra és mennyiségre koncentrálhatnak, és az üzletkötéssel egy időben szinte lehetetlen megoldani a termékek és pénz cseréjét  A tőzsdei kereskedés során tehát sem az áru, sem a pénz nincs jelen  Az érintett brókercégek a kereskedéshez kapcsolódó pénzüket és értékpapírjaikat egy központi helyen helyezik el, majd a központi hely (az elszámolóház) a tőzsdei ügyletkötések alapján végrehajtja a megfelelő jóváírást és terhelést  Mo.-on: KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár), integráltan  Elszámolási elvek: multilaterális nettósítás (adott napi kötések nettósítása), T+2, T+3 (kötés után ennyivel mozog pénz és papír)

Származtatott ügyletek (I.)  Származtatott termékek (derivatívák): értékük más pénzügyi termék(ek)től, az ún. alaptermék(ek)től függ, abból származtatható  Short (rövid) pozíció: eladási szándék  Long (hosszú) pozíció: vételi szándék  Swap-ok: olyan speciális csereügyletek, amelynek során a felek a pénzáramlások cseréjében állapodnak meg (pl. változó és fix kamatkötelezettség cseréje)

Származtatott ügyletek (II.)  Határidős ügyletek: a szerződő felek a szerződéskötés időpontjában állapodnak meg minden lényeges kérdésben (ár, mennyiség, teljesítés ideje, stb.), de a teljesítésre csak előre meghatározott későbbi időpontban kerül sor  Pl. egy hónap múlva 1000 USD bevételünk lesz, de ki akarjuk küszöbölni a HUF/USD árfolyamkockázatot, ezért eladunk határidőre (egy hónap múlvára) 1000 USD-t ma rögzített, pl. 210 HUF/USD árfolyamon Így elkerüljük a számunkra rossz esetleges árfolyamesést, de egyúttal lemondunk a számunkra jó esetleges árfolyam-emelkedésről  Futures: szabványosított, tőzsdei  Forward: nem szabványosított, OTC

Származtatott ügyletek (III.)  Opciók – alapvetően egy lehetőség egy tranzakcióra (pl. adás/vétel) megadott feltételekkel  Lehívhatóság szerint  Európai opció: csak megadott idő múlva  Amerikai opció: a megadott időn belül bármikor  A tranzakció típusa szerint  Eladási (put) opció: eladási lehetőség  Vételi (call) opció: vételi lehetőség  Az opció kiírója: aki vételi vagy eladási kötelezettséget vállal  Kötési ár: előre rögzített, ezen lehet eladni/venni  Opciós díjat is kell fizetni a kiírónak

Származtatott ügyletek (IV.)  Opcióra példa:  Egy év múlva akarunk venni olajat, de nem tudjuk, hogyan alakul majd az ár  Kötünk egy európai vételi opciót, mondjuk 100 USD kötési áron  Tehát egy év múlva vehetünk 100 USD-ért olajat, függetlenül attól, hogy akkor épp mennyi a piaci ár  Ezért a lehetőségért persze opciós díjat fizetünk  Ha a lehíváskori piaci ár > 100 USD, akkor élünk az opcióval és nyerünk, mert olcsóbban vehetünk a piacinál  Ha a lehíváskori piaci ár < 100 USD, akkor nem élünk az opcióval, mert megéri inkább a piacon venni  A mennyiségek persze előre rögzítettek (kontraktus(méret))