Egy színházi gazdasági igazgató emlékeiből 31 ESETTANULMÁNY 31 ESETTANULMÁNY

Háy János: A nap ára Kiszámoltam, mennyibe Került ez a napom, s hogy A költségek nagy része Megtakarítható lett volna, Ha nem csinálok semmit, Ha konkrétan azt a munkát, Amit a költségeim fedezése Érdekében végeztem, Nem végzem el. Alföld szám 37- oldal

1976. MAGYAR ÁNZIX A gazdasági igazgató – akkor még 22 éves közgáz egyetemi hallgató – barátaival közösen elhatározta, hogy filmet készít kedvenc színésze emlékére. Néhány száz forintból belépőket (részvényeket) nyomtatott a Fővárosi Nyomdaipari Vállalatnál, amelyeket szétosztott barátai között, adják el annyiért, amennyiért tudják. Így is történt: talán öt-hatezer forint jött össze, amely bőven elegendő volt filmre, előhívásra, és maradt persze vodkára is elég. Az eladott belépőjegyek száma alapján a tervezett egy vetítés helyett hármat kellett tartani. Nagy siker volt! A PÉNZSZERZÉS 1. MÓDJA: KÖZÖNSÉG ELŐRE FINANSZÍROZ

BGF Előadás 5

1979. FELVÉTELI BESZÉLGETÉS A gazdasági igazgató, aki N városában importanyag-gazdálkodó volt, panaszkodott egyetemi barátjának, unja már a bútorgyári állást, izgalmasabbra vágyik. Egyetemi barátja, aki egy alföldi színház gazdasági igazgatója volt, javasolta, olvassa el a Magyar Közlönyt, gazdasági igazgatót keresnek egy dunántúli színházba. A leendő gazdasági igazgató megírta pályázatát, majd behívta az igazgató ismerkedésre. A leendő gazdasági igazgató izgalma csak akkor csillapodott, amikor az igazgató kérésére, hogy mutassa diplomáját, elmesélte, hogy az a Színművészeti Főiskolán van, mivel már kétszer is a harmadik fordulóban esett ki a filmrendezői felvételiről. Ez látszólag imponált az igazgatónak. A leendő gazdasági igazgató így már meg merte kérdezni, mi az esélye elnyerni az állást, mire az igazgató azt mondta: „Tudja, maga túl civilizáltnak tűnik ehhez a beosztáshoz.”

1980. EGY ESTE Az igazgató már több hete nem beszélt a gazdasági igazgatóval, aki azt hitte, ez így természetes. Egyébként neki sem volt beszélnivalója az igazgatóval, mindketten végezték a dolgukat. De egy este az igazgató meghívta magához a gazdasági igazgatót. Fölbontottak egy üveg vörösbort. Az igazgató elővett egy fenyegető tanácsi levelet, amely a béralap túllépését vetítette elő. A gazdasági igazgató ezt könnyedén megcáfolta. Leültek a szőnyegre, bekapcsolták a tévét, és nézni kezdtek egy magyar tévéjátékot. Közben megérkezett a főrendező, aki lelkesen invitálni kezdte őket az egyik színészlakás bulijába. „Menjünk?” - kérdezte az igazgató a gazdasági igazgatót és hosszan a szemébe nézett. „Menjünk” - mondta a gazdasági igazgató.

1981. MÁTÉ SÍR A gazdasági igazgatót egy kora tavaszi délutánon felhívta a Közgáz Közművelődési osztályáról egy ismerős hölgy, hogy szeretnének Kaposvárra jönni színházba, mit ajánl. A gazdasági igazgató természetesen a Marat halálát javasolta. Gyorsan meg is állapodtak az előadás napjában, amelynek délelőttjén 7 busz indult Budapestről 350 egyetemistával. (Gazdag Gyuszi le is filmezte a nagy utazást.) A gazdasági igazgató persze sok ismerőst is talált, így könnyen múlt az idő az előadásig. Óriási volt a siker: Tíz perc vastaps végén több száz csokor hóvirág repült a színpadra, szinte teljesen beborítva a meghatottan álló színészeket. A gazdasági igazgató akkor látta először sírni Máté Gábort.

1981. KUTYÁK, AUTÓK A gazdasági igazgató két évig egy nyári színház igazgatója is volt egy balatoni üdülőfalu kápolnája tövében. A főrendező egy négyszemélyes modern darabot rendezett, amelyben nagy-nagy csöndnek kellett lenni. Utasította hát a gazdasági igazgatót, menjen végig a környező házakon és hallgattassa el előadás alatt a kutyákat. Hiába mondta a gazdasági igazgató, hogy ez nem fog menni, a főrendező ragaszkodott elképzeléséhez. Körbejárta hát a gazdasági igazgató a dombot. Visszatérve megnyugtatta a főrendezőt, hogy este csend lesz. A kutyák persze aznap este is ugattak, de addigra már új zajforrást fedezett fel a főrendező, mégpedig a zajos autókat. Utasította hát a gazdasági igazgatót, hogy zárassa le a környező utcákat az előadás idejére. Hiába magyarázta a gazdasági igazgató, hogy ezt nem fogja a helyi tanács megtenni, A főrendező ragaszkodott elképzeléséhez. Körbejárta hát a gazdasági igazgató a dombot, újra és újra. A többit nem mesélem. A PÉNZSZERZÉS 2. MÓDJA: NYÁRI SZÍNHÁZ

1981. KUKÁK MÖGÖTT A gazdasági igazgató felesége gyakran elmesélte azt a történetet, amelynek végén a gazdasági igazgató és K., a színház szakszervezeti titkára erős alkoholos befolyásoltságban egy kuka mögé heveredtek. Hazafelé mentek éjszaka, talán már másnap hajnal is volt, amikor egyszer csak eltűntek az asszonyok szeme elől. Meg is lett ennek az eredménye: nem csak a hosszan tartó nevetésben, hanem a szakszervezettel való kapcsolat erősítésében. Habár abban soha nem volt semmi baj, hisz B. igazgató erősen kézben tartotta mind a szakszervezetet, mind a pártot! De azért olyan jó volt a kukák mögé heveredni!

1981. ELSŐ FEGYELMI A gazdasági igazgató első fegyelmijét a múlt század nyolcvanas éveinek a legelején kapta. Súlyos bűne az volt, hogy a színház gépkocsijával utaztatta Dégi Pistát Miskolc és K. városa között, és azt a menetlevelek is bizonyították. (Dégi Bereményi klasszikus darabjában játszotta Halmi apját. Sajnos, pillanatok alatt összebarátkozott a Színház tér kártyásaival – és ez később komoly fejtöréseket okozott a gazdasági igazgatónak.) Az akkori szabályok nem engedték, hogy tiszteletdíján kívül a vendégművész más költségtérítésben is részesüljön. A gazdasági igazgató 2000 forintos pénzbüntetést kapott. A továbbiakban a menetlevélen az ő neve szerepelt. Néha valóban utazott, többségében azonban nem. Így aztán papíron beutazta a gazdasági igazgató az egész országot. Jó volt ez így.

1981. BABARCZY FIGYELMEZTET A Marat halála fantasztikus sikerszériája közepén B. igazgató összehívta a társulatot a Stúdióba. Elmondta, mennyire örül a sikernek és hogy valóban a kaposvári színház történetének egyik csúcspontja. De: a siker elmúlik, a színháznak pedig működnie kell. Ne ragaszkodjunk a már megszerzett sikerhez, ne próbáljuk meg még csak megközelíteni sem az ott elérteket. Legjobb az lenne, ha elfelejtenénk a Marat halálát, és csak a leendő új bemutatókkal foglalkoznánk. A gazdasági igazgató nagyon megjegyezte ezt a tanítást. Egyik alapelvévé vált a következő 33 évben: a sikert gyorsan felejtsük el, a bukásból lehet csak igazán tanulni.

ÉV NÉLKÜL.: UTOLSÓ ELŐADÁS Az egyik legtöbbet mesélt történet, talán a legjobban érzékelteti K. városa színházának munkastílusát, társulatának hangulatát. A. rendező (ne titkoljuk tovább nevét Aser Tamásról van szó) elkísérte az általa rendezett előadást N. városába. Sikeresen lement az előadás - N. városának lakói szerették K. város színházát, de nem csak ezért, de tetszett nekik a színdarab is nagyon! Az előadás után indult haza a társulat a farmotoros Ikarusszal. A 72 kilométeres út közepén megálltak egy cigarettaszünetre. A. is leszállt és szokása szerint elkezdte magyarázni, hogy melyik jelenet miért volt tökéletlen és legközelebb mit kellene jobban játszani. Ott rögtön az árokszélen el is próbálták a jelenetet. Visszaszálltak a buszra és csöndben hallgatták a farmotor altató zúgását. Egyszer csak megszólt valaki (talán Csákányi Eszter) De hát Tamás, nem lesz több előadás, ez volt az utolsó!

1982. BÉLA BETEG B igazgató fővárosi távollétben volt, amikor megbetegedett S. B., a „János vitéz” Jancsija. Lett erre gond, fűhöz, fához kapkodás! A főrendező sem volt a városban, így a gazdasági igazgató, hogy megcsillogtassa vezetői erényeit autóba ült (a színház fekete Volgájába), és meglátogatta a szolgálati lakásában fekvő ifjú színészt. S. B. valóban lázasnak tűnt, influenzás lehetett, ahogy ezt elmesélte a gazdasági igazgatónak. Orvosnál is volt, aki nem engedélyezi az éneklést. „De hát, nem is tudnék!” – mondta szinte suttogva S. B., aki máshol vezető színész lett volna, ám K. színházában nem volt semmilyen hivatalos osztályozás. Másnap őrjöngve rohant be az igazgató a gazdasági igazgató szobájába! – Nem elég, hogy nem vigyázott magára Béla, hanem Te még beteglátogatóba is mész hozzá, ápolgatod, dédelgeted!” Örökre megtanulta a gazdasági igazgató, hogy csak az egészséges színészt szeresse.

2010 az összes %-ában 2013 az összes %-ában változás Magánszínházak2936, ,3483,3% közösségi színházak , ,7106,0% összesen , ,0130,8% Nézőszámok alakulása között BGF Előadás 17

1982. HA FÖL TUDOK ÁLLNI Nagyon örült a gazdasági igazgató, amikor J. visszatért a fővárosból K. városába. Már az első néhány napok egyikén – egy József Attila előadás után – beültek a sarki presszóba unikumozni. Nem sokat beszélgettek, de értették egymást. A gazdasági igazgató jól tudott hallgatni, és ezt J. is szerette. Hallgatott, akkor is, amikor 1980-ban a balatonboglári Vörös Kápolna mellett J.-vel játszotta a Csata nevű szerencsejátékot kártyával és J. elnyert tőle majdnem egy százast! Hallgatott akkor is, amikor J. így szólt a színészbüfében: „Ha föl tudok állni, odamegyek a büféhez, és iszom még egy unikumot. Ha nem tudok fölállni, akkor hazamegyek.” Így történt.

1982. A BONVIVANT ELVERIK A múlt század hetvenes éveinek végén Bereményi írt egy nagyszerű darabot K. város színházának, vagy inkább Gothárnak: Halmi, vagy a tékozló fiú. Dégi Pista, aki vendégként az Apát játszotta összebarátkozott a szintén vendég Bonvivánnal, aki a Csárdáskirálynőben játszotta Edvin szerepét. A Bonviván lázadó, erőszakos és naiv fiatal színész volt, aki valamiért (ki tudja miért) Dégit szemelte ki ideáljának. Dégi élvezte ezt a szerepet is, és hagyta, hadd járjon nyomában a színész. Jó is lett volna ez így, de néhány hét után a Bonviván úgy gondolta, a színháznak kötelessége tagnak szerződtetni Dégit. Fel ment hát (jelmezben!) B. igazgató irodájába egy este előadás előtt, és lázas szemmel, művészettől eltökélten követelte, hogy B. igazgató azonnal szerződtesse Dégit, mert ha nem, akkor nem lesz aznap előadás, mert ő nem lép fel! A többit hallomásból tudja a gazdasági igazgató: B. igazgató egy dzsúdó fogással földre (szőnyegre) döntötte a Bonvivánt, hasára ült és elverte (többször pofán csapta), miközben azt ordította: Takarodj azonnal a színpadra, te gazember! Így is történt. A Bonviván fölkelt, csöndben lement az öltözőjébe, rendbe hozta magát, és ragyogót játszott aznap este. B. igazgató pedig beült Wartburgjába és hazahajtott a Dimitrov utcába!.

1983. KÁLMÁN IMRE SZOCIALISTA BRIGÁD Nagyon koncentrált a gazdasági igazgató, de még így is megjelent szája sarkában egy kis furcsa mosoly, amikor megtudta, hogy a színházban két szocialista brigád van: az egyik Kálmán Imrétől a másik Lehár Ferencről elnevezve. A brigádvezetők (egyikük Mucsi Sándor, a kaposvári azonos nevű színész édesapja) komolyan megsértődött, amikor a gazdasági igazgató 4 éves kaposvári múlttal háta mögött, arról próbálta faggatni, mit is csinál egy brigád, ráadásul szocialista a színházban. Az igazsághoz persze az is hozzá tartozik, hogy a gazdasági igazgató a 80-as évek közepének egyik nőnapján elkísérte a Kálmán brigádot az Offset Nyomda ünnepségére, ahol protokoll ajándéknak kártya-naptárat kaptak a vendégek: ezek közül az alulöltözött reklámhölgyeket tartalmazók konvertibilis csereeszközöknek számítottak annak idején. A PÉNZSZERZÉS 3. MÓDJA: POLITIKAI KAPCSOLATOK

1987. KÍSÉRLETI GAZDÁLKODÁS Nem volt könnyű a gazdasági igazgató dolga, amikor ösztönző bérrendszert szeretett volna bevezetni az Operettben. „Gúzsba kötve táncolunk!”, ahogy ezt Lázár Gyuri a Madách legendás gazdasági igazgatója oly gyakran mondta. A gúzst azonban már egy színháznak, vagy inkább egy színházigazgatónak, Bodrogi Gyulának (Vidám Színpad) sikerült kioldania, azzal, hogy kísérleti gazdálkodást vezetett be. Ezt az ötletet vette át a gazdasági igazgató, és sikerült is olyan gazdálkodást bevezetni, amely felszabadította a gazdálkodást minden lényeges kötöttség alól. Jelentősen megemelkedett a nézőszám és előadásszám és ezzel együtt jelentősen megemelkedtek a jövedelmek is. A gazdasági igazgató éves jutalmából – a szakszervezeti felárral együtt is - könnyedén vásárolt egy kispolszkit! 1989-ben abbamaradt a kísérleti gazdálkodás: a jogszabályok változása utolérte a valóságot, már nem volt szükség különleges jogosítványokra. A PÉZSZERZÉS 4. MÓDJA: SZAKMAI VÁLLALKOZÁSOK

Év intézményekelőadások látogatók száma száma száma ezer ezer lakosra

Ezer lakosra jutó látogatószám között

1987. PORNOFILM BEMUTATÓ A gazdasági igazgató az Objektív Filmstúdió igazgatója volt, de megbízással maradt tanácsadó régi munkahelyén az Operett Színházban is. Együttműködést szervezett a két intézmény között: filmbemutatókat tartottak az Operettben, színházi körítéssel. Ilyen volt például a Halász Jutka élő műsora Rózsa János filmje után. Nagy meglepetést keltett, hogy az Objektív Filmstúdió elhagyta a Mokép- et és helyette a Helikonnal kötött forgalmazási szerződést. Így került sor több film premierjére az Operett Színházban. Nagy botrányt az esti bemutató okozott: az Operett Színházban került sor az Érzékek birodalma című japán félpornó bemutatására, amely a maga műfajában az első volt Magyarországon. Nagyon sok pénzt kerestek rajta, különösen akkor, amikor a Film főigazgatóság csak az este 10 óra utáni vetítést engedélyezte. A PÉNZSZERZÉS 5. MÓDJA: SZAKMÁN KIVÜLI VÁLLALKOZÁSOK

Év Mozik termek előadások, ezer látogató ezer lakosra Index 21,0% 114,9% 31,8%

Ezer lakosra jutó mozilátogatások száma között

MAGYAR NEMZETI FILMALAP 1.Közhasznú nonprofit zrt. 2.Filmszakmai döntőbizottság: vezérigazgató és általa kinevezett 4 fő költségvetés: 5,1 milliárd forint, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás 4.A hatoslottó játékadójának 80%-a, de lehet 100%-a is (államháztartásért felelős miniszter döntése alapján). 5.Filmtámogatás kedvezménye milliárd forintra várható. A PÉNZSZERZÉS 6. MÓDJA: ÁLLAMI TÁMOGATÁS

1988. SZAKÍTÁS A FILMGYÁRTÁSSAL A gazdasági igazgató, ellenőrizte az akkoriban bevezetett személyi számokat a statiszták szerződésén – több, mint 90%-uk hamis volt. Egy nyugatnémet számlán, több ezer márkáért aranyhalak ára, akvárium kölcsönzési díja, valamint szállítási költségek szerepeltek. A kész filmben nem voltak sehol az aranyhalak. – Kirendezte őket a rendező! – mondta a gyártás. – Na és hol vannak az aranyhalak? Megsültek a nagy reflektorfényben – mondta a gyártás. A véső lökést az adta meg, amikor egy gyönyörű budai villában a szegény filmrendezők számon kérték rajta, hogy mit tett a rendezők jogdíjának emeléséért. A gazdasági igazgató egy évad után megköszönte Babarczynak a bizalmat és visszament az Operett Színházba dolgozni. A PÉNZSZERZÉS 7. MÓDJA: CSALÁS

1990. NYERÉSI SZISZTÉMA Valamikor a rendszerváltás környékén felkereste a gazdasági igazgatót egy jó ismerőse. Elmondta, hogy sokat tanulmányozta a rulett működését és rájött a nyerési lehetőségek mikéntjére. A végső megoldáshoz, azonban még szüksége lenne egy programozóra, aki megírná neki a még szükséges szoftvert. -De a lényeg, a minta már megvan! - mondta büszkén az ismerős. -És mi az? - kérdezte naivan a gazdasági igazgató. -Hát a magyar csárdás ritmusa! - mondta szinte súgva az ismerős, nehogy bárki is meghallhassa. A gazdasági igazgató ajánlott is egy programozót a közgázról. Az ismerősből egy-két év múlva helyettes-államtitkár lett. A PÉNZSZERZÉS 8. MÓDJA: INFORMATIKA

1992. MARKETING-IGAZGATÓ AZ OPERÁBAN Nem kis küzdelmébe került, de a gazdasági igazgatónak sikerült elérnie, hogy módosítsák a Szervezeti és Működési Szabályzatot, legyen az Operának – a magyar kulturális életben elsőként – marketing igazgatója. A meghirdetett pályázatra jelentkezők közül az igazgató a kolozsvári magyar opera főtitkárát választotta. Az új marketing igazgató harmadik munkanapján nylon szatyorral a kezében megjelent a gazdasági igazgató tikárságán. -Kérnék egy Budapest térképet. Másnap több banktól jött telefonhívás: többen érdeklődtek, hogy valóban az Opera marketing igazgatója, aki időpont megbeszélés nélkül bankvezérekkel kíván tárgyalni? A PÉNZSZERZÉS 9. MÓDJA: SZPONZOR-SZERZÉS

1996. AZ ELSŐ OPERABÁL A gazdasági igazgató elhatározta, hogy az intézmény anyagi felvirágoztatása céljából Operabált rendeznek. Neki is állt tárgyalni a jelentkező partnerekkel. Volt köztük hollywoodi producer, osztrák vállalkozó, arab sejk, magyar utazási iroda, ám sajnos egyikkel sem sikerült megállapodnia. A 90-es évek elején feltámadt a Budapesti Operabarátok Egyesülete, amely létrehozott egy alapítványt pénzügyeinek kezelésére. A gazdasági igazgató pedig azt találta ki, hogy legyen ennek az Alapítványnak egy vállalkozói irodája, amely megrendezi az Operabált. Így is történt! Az Operabál nagy siker volt, több mint 10 éven át a fővárosi báli szezon királynője volt. A közönség minden bálon nagy boldogon keringőzött a zsöllye helyére lerakott és a színpaddal egy szintre emelt táncparketten. A páholyokat vették meg szinte azonnal: az 1,2 millió forintos ár szinte alacsonynak bizonyult! A PÉNZSZERZÉS 10. MÓDJA: TÁRSADALMI KAPCSOLATOK

1997. A GAZDASÁGI IGAZGATÓ KÖNYVKIADÓT GRUNDOL A gazdasági igazgató a Pesti Szalon egyik vezetőjével beszélgetett, amikor eszébe jutott, hogy Krúdynak is van egy Pesti Szalon című novellája. Javasolta is, hogy adjanak ki egy Krúdy válogatást ilyen címmel. A kiadó vezetőjének tetszett az ötlet, ki is adták a kötetet 5000 példányban, amely mind el is kelt. (Szép idők!) Néhány hónap múlva a kiadó vezetője megkereste a gazdasági igazgatót azzal a ötlettel, hogy alapítsanak közösen egy kiadót, mivel a Pesti Szalon sajnos tönkre fog menni. A gazdasági igazgató – hirtelen döntéssel - igent mondott, így néhány hónap múlva már működött is az új kiadó. Telt-múlt az idő: a kiadó pénzügyi helyzete egyre rosszabb lett, pedig papíron nyereséges volt. (Valójában a készletek nagy része eladhatatlan volt.) A gazdasági igazgató megkérdezte, hogy az ügyvezető saját tulajdonában lévő kiadónál is ez a helyzet? A gazdasági igazgató úgy döntött, hogy eladja tulajdonrészét. Konok kitartással sikerült is az eladás egy olyan nyomdának, amely ma is tulajdonolja a kiadó jogutódját. (Feleségének pedig elismerte, hogy igaza volt: rokonnal-baráttal ne köss soha üzletet!)

ÉvTudományosIsmeretterjesztőSzakirodalomSzépirodalom Ifjúsági és gyermek- irodalom TankönyvEgyébÖsszesen ,3 75,6 109,7 188,1 311,1 183,3 214,5 143,7 Produkció száma

ÉvTudományosIsmeretterjesztőSzakmaiSzépirodalom Ifjúsági és gyermek- irodalom TankönyvEgyébÖsszesen ,610,546,819,527,543,024,824,7 Könyvek példányszáma

ÉvTudományosIsmeretterj.SzakmaiSzépirodalom Ifjúsági és gyermek- irodalom TankönyvEgyébÖsszesen ,814,042,610,48,823,511,617,2 Egy produkció példányszáma

Év Tudo- mányos Ismeret- terjesztő Szak- irodalom Szépiroda lom Ifjúsági és gyermek- irodalom TankönyvEgyéb ,65 18,69 37,68 18,75 5,72 14,78 2, ,54 9,83 28,77 24,54 12,39 18,85 4,09 Produkciók megoszlásának alakulása műfajonként

2011. BÚCSÚ A SZÍNHÁZTÓL A főpolgármester helyettes közölte, hogy nincs több pénz a József Attila Színházra, így, ha a vezetés készít egy olyan költségvetést, amelyben nincs önkormányzati támogatás, akkor talán még maradhatnak. M. igazgató nem bírta a feszültséget – közös megegyezéssel – megszűnt munkaviszonya. Helyére K. igazgató került, akivel megállapodott a gazdasági igazgató, és – közös megegyezéssel – megszüntették a köztük lévő munkaviszonyt. K. igazgató csak három hónapig maradt igazgató, mert az Önkormányzat – közös megegyezéssel – megszűntette munkaviszonyát. Ok: színészeket szerződtetett munkaszerződéssel a következő évadra. N. igazgató már három éve igazgató ben már 126 millió forint támogatást kapott.

Év Hangversenyek előadások látogatás, ezer látogató ezer lakosra

ÉvMúzeumokKiállítások Látogatók, ezer Ezer lakosra jutó múzeumlátoga tás Megjelent kiadványok száma Alkalmazottak száma összesen Tárlatvezetése k száma Rendezvénye k száma

Ezer lakosra jutó múzeumlátogatások száma között

Ezer lakosra jutó látogatások száma között

A szél csattogtatta a templomi zászlót. Két szerzetes vitatkozni kezdett erről. Az egyik azt állította, hogy a zászló mozog, a másik azt állította, hogy a szél mozog. Vitatkoztak, érveltek, de nem tudtak sehogy sem megegyezni. A Hatodik Pátriárka közbelépett: - Sem a zászló nem mozog, sem a szél nem mozog. Csupán a ti elmétek mozog. A két szerzetes meghökkenten oldalgott el.