A gyarmati világ megrendülése Politikai és katonai ellentétek Ázsiában
Az Oszmán Birodalom örökösei A Balfour-deklaráció (a brit külügyminiszter) A nyilatkozat szerint „Őfelsége kormánya szimpátiával viseltetik a gondolat iránt, hogy a zsidó nép nemzeti otthont teremtsen Palesztinában, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megkönnyítse a cél elérését.” Az angol „national home” kifejezést, mely nemzeti hazát/otthont jelent, államként is és nem államként is lehetett értelmezni. A brit nyilatkozat célja a világháborús ellenfél, Törökország gyengítése volt, oly módon, hogy a cionista (Palesztinába való költözést és valamilyen zsidó haza megteremtését célzó) erőket megnyerje az antant oldalára. -cionizmus: a zsidó nemzeti mozgalom, a Sion névből Mandátumos területek (burkolt angol-fr. gyarmatosítás -protektori jelenlét, formálisan népszövetségi ellenőrzés)
Arab-zsidó konfliktusok a Közel-Keleten Terrorakciók, mindkét fél saját hazájának tudja a területet (arab és zsidó nacionalizmus!) A britek a 2. vh. előestéjén az arabok politikai támogatását fontosabbnak tartják, ezért korlátozzák a zsidó bevándorlást, Hitler ezzel egy időben fokozza a zsidóüldözést felmerül a britek felelőssége (egyre többen kívántak kivándorolni Palesztinába)
Modernizáció török mintára Egyiptom: a Szuezi-csatorna brit katonai ellenőrzése, 1922-től függetlenség Irán: Reza kán reformjai (lsd. Kemál Atatürk…) -hadügyminiszter, miniszterelnök, uralkodó -vasútfejlesztés, modernizáció felülről (iszlám jogrend eltörlése)hatására ma iszlám fundamentalizmus!
India: nő a gyarmatok szerepe Nemzeti mozgalma a fokozódó 1. világháborús szerepvállalásra hivatkozva megkezdi az önállósulási törekvést (a szipojfelkelés leverése óta, 1857 után fokozottan bevonták a britek a gyarmat irányításába a burzsoáziát)
Gandhi: az erőszakmentesség elve (buddhizmus: ne szállj szembe a Gonosszal—erőszakkal) Fellépés a középkori hagyományok ellen, ő a szabadság embere (Nehru) Mérsékelni próbálja a vallási viszályt A britekkel egyeztetett függetlenségi törekvések, brit kompromisszumkészség hiányában polgári engedetlenségi mozgalmak szervezése: sómenet (a tengerből nyerni adómentes sót) Az angol textiláru bojkottja, hazai termékek vásárlása (korábban a britek tönkretették az indiai kézműipart, hogy helyet csináljanak a gyári termékeiknek: gyapotbehozatal Indiából)
Westminster Statútum (1931) Létrejön a Brit Nemzetközösség, melynek India nem domíniuma, csak a fehér gyarmatok és Dél-Afrika. (A domínium saját parlamenttel, kormánnyal rendelkezik, csak lazán kapcsolódik az anyaországhoz.) A Nemzeti Kongressszus Párt egyre jobban követeli az elszakadást.
A csendes-óceáni térség: washingtoni konferencia ( ) USA és Nagy-Britannia: egyenlő flotta- erőviszonyok, a 3. hatalom Japán; Fro., Olaszo.: holtverseny TK o. Kína: nyitott kapuk elve (megszűnő befolyási övezetek)=egyenlő előnyök elve A britek már nem egyeduralkodók a gyarmati világban (nem bírják a fegyverkezési versenyt), az USA átveszi a vezető-ellenőrző szerepet! Ezért Európa felé izolacionista politikát folytat.
Japán Nyersanyaghiány, népességrobbanás a tisztikar vezető szerepet szerez egyfajta élettér megvalósítására Tanaka-terv: csendes-óceáni világbirodalom (faji felsőbbrendűség, terjeszkedés Kína felé: Mandzsúria elfoglalása, Mandzsukuo ben japán bábállam) A kínai tengerpart elfoglalása (1938)
Kína Forradalom buktatja meg a császárságot (1911), az ország szétesik. Maradnak a félgyarmati viszonyok, anarchiával súlyosbítva. A Kuomintang (nemzeti párt) hamar szembekerül a parasztoknak földet ígérő, szovjet támogatást kapó Kínai Kommunista Párttal (1921-). A japánok közös ellenség, de felkészülnek az egymással való végső leszámolásra.