A Nemzeti Civil Alapprogram 4 éves működése, a törvénymódosítás indokai, az alapprogram jövőképe CIVIL PARTNERSÉG REGIONÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY NOVEMBER 8. Készítette:Németh Ferenc

NCA rendszer értékei és eredményei Szervezeti konstrukciója újdonság a hazai államigazgatási / pályázati gyakorlatban: –az elektori választási rendszer – a civil többségű döntéshozó testületek; –elvi irányító szint (Tanács) és konkrét támogatást nyújtó szint (Kollégiumok) különválasztása; –a „civil” és az „államigazgatási” gondolkodási és cselekvési stílus „együttműködési kényszere” egy szervezeten belül; –a szubszidiaritás és a regionalitás elvének érvényesülése.

Egyedi döntés helyett pályázati rendszer. Költségvetési forrásautomatizmusra épül. Hozzájárult a szervezetek működési stabilitásának megteremtéséhez és a civil szektor egészének fejlődését szolgáló (nem ágazati jellegű) szakmai programok megvalósításához (együttműködések erősítése, képzések, kutatások, nemzetközi kapcsolatok stb.)

Az NCA hatása a civil szektorban Az NCA működésének hatására rendeződési folyamat indult el, követelményrendszere révén nagymértékben hozzájárult: a szervezetek jogszerű működéséhez, a képviseleti jogok rendezéséhez, a belső adminisztráció, elsősorban a pénzügyek területén a rendezettséghez, erősítette a civil szervezetek pályázói tudását.

a források többsége vidékre áramlott, a kis szervezetek is forráshoz jutottak, kiegyenlítettebb lett a támogatások földrajzi eloszlása, és ezzel hozzájárult a civil szektoron belüli decentralizációs folyamatokhoz; erősítette a civil szektoron belüli együttműködést és az egész szektor érdekérvényesítő képességét;

a működési költség fogalmának megteremtésével azon költségek finanszírozásához járult hozzá az NCA, amelyek a civil szervezetek megerősödését, intézményesülését, működésük személyi és infrastrukturális feltételeinek javulását, ismertségük és társadalmi támogatottságuk növelését szolgálják;

a megerősíteni kívánt szervezetek a hangsúlyozottan „klasszikus” civil szervezetek: a törvény kizárja a támogatási rendszerből a közalapítványokat, pártokat, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, biztosító egyesületeket és

Eredmények a számok tükrében ezer pályázat 10,7 Milliárd Ft kért támogatás 6 Milliárd Ft kiosztott támogatás 6261 támogatott pályázat Ft átlagos támogatás Működési-szakmai arány 67% 33%

ezer pályázat 14,4 Milliárd Ft kért támogatás 6,58 Milliárd Ft kiosztott támogatás 8569 támogatott pályázat Ft átlagos támogatás Működési-szakmai arány 65%35%

ezer pályázat 23 Milliárd Ft kért támogatás 9 Milliárd Ft kiosztott támogatás 9105 támogatott pályázat átlagos támogatás

ezer pályázat 15,8 Milliárd Ft kért támogatás 6,3 Milliárd Ft forrás

A törvénymódosítás A törvény alapjai jók 4 év tapasztalatai alapján célszerű módosítni néhány ponton, de ezek a törvény szellemiségét nem érintik

A Tanács néhány fontos módosító javaslata A Tanács kizárná az NCA jogosulti köréből a pártok által alapított alapítványokat. Javasoljuk, hogy azon szervezetek ne kerüljenek ki az NCA kedvezményezetti köréből, akik a költségvetési törvényből nevesítve kaptak működési támogatást, de a támogatási szerződés valamely program finanszírozására szolgál.

A testület azt javasolja, hogy 2 éves kizárással csak azokat a szervezeteket sújtsák, akik a szerződésszegést „súlyos” vagy „szándékosan félrevezető” magatartással valósították meg. A Tanács azt javasolja, hogy a kifogásolás lehetőségét terjesszék ki a pályázókra is.

Javasoljuk, hogy ne a tárgyévet megelőző évben ténylegesen kiutalt jövedelemadó- hányaddal megegyező összeg legyen az Alapprogram bevétele, hanem a tárgyévet megelőző évben érvényesen felajánlott jövedelem-hányaddal megegyező összeg. Minden pályázat mellett tüntessék fel a döntéshozó testület összeférhetetlenséggel érintett tagjának nevét is.

A továbblépés lehetséges irányai az ágazati források csökkenésének megakadályozása támogatási stratégia kialakítása ellenőrzési és monitoring rendszer bevezetése minden szereplőre pályázati rendszer civilbaráttá tétele, a formai elemek helyett a tartalmi elemek hangsúlyozása, közhiteles állami nyilvántartás

forrásbevonás –az 1%-os felajánlások módszerében, eljárásrendjében módosításokat kell eszközölni –jogszabályi szinten is szükséges az adományozás, mint személyes és társadalmi érték megbecsülése –más, alternatív források bevonása az NCA rendszerébe

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET