Stressz és fájdalom Puskár Zita Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Idegmüködés Alapjai Molnár Péter, Állattani Tanszék
Advertisements

A VEGETATÍV IDEGRENDSZER
Hormonális- és idegrendszer,
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
MELLÉKVESEKÉREG ELÉGTELENSÉG
Idegrendszeri alapfogalmak
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
Összeállította: Csikós György, Molnár Kinga, Pálfia Zsolt
A VISELKEDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI
FPAD alapú neuron modellek Ormos László Miskolci Egyetem Villamosmérnöki Intézet Automatizálási Tanszék.
Motoros Rendszer GyOK előadás 2009/04/29 Dr. Wenger Tibor
N. VAGUS (X. AGYIDEG, BOLYGÓIDEG) VEGETATÍV IDEGRENDSZER
Idegrendszer bevezetés
Autoimmun betegségek Raduly Georgina.
A gerincvelő mikroszkópiája Proprioceptív és nociceptív reflex
Diencephalon részei Thalamus Epithalamus Metathalamus Subthalamus
Vegetatív reflex, a gericvelő pályái
Érzőpályák Dr Gallatz Katalin.
A középagy magjai és pályái. A rágóizmok proprioceptív reflexíve
Acetilkolin neurotranszmitter. A kolinerg szinapszis 3
Glutamat neurotranszmitter
Velünk született reflexek
Patkány EEG.
Az idegrendszer felépítése és működése
Az idegrendszer mozgató működése
Az Alzheimer-kór filozófiája
Az idegrendszer mozgató működése
Az életfolyamatok szabályozása
ÁLTALÁNOS IDEGÉLETTAN
AZ IDEGRENDSZER ÉLETTANA
A szenzoros és motoros funkciók szerveződése és integrációja
Fájdalom.
Idegrendszer – systema nervosum
A fájdalomcsillapítás farmakológiai alapjai ZellesTibor, MD, PhD Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet Semmelweis Egyetem
Fájdalom. Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek.
Igaz-e, amit Thomas Sydenham 3OO évvel ezelőtt írt?
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
Talamusz más fényben Acsády László
Fájdalom.
AZ IDEGRENDSZER VEGETATÍV MŰKÖDÉSE
Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2006
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER, ÉRZŐMŰKÖDÉS
Biogén aminok.
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
Mozgástanulás és szabályozás
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
A központi idegrendszer felépítése és funkcionális rendszerei
NEUROENDOKRIN RENDSZER
Mozgató pályák Csáki Ágnes 2014.
Egészségügyi ügyvitelszervező szak
Humanmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Semmelweis Egyetem, ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Egészségügyi ügyvitelszervező szak
Formatio retricularis
Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
A limbikus rendszer. Semmelweis Egyetem, ÁOK
Vegetatív idegrendszer
Egészségügyi ügyvitelszervező szak
Az agyidegek magjai Dr. Németh Anna 2013
A középagy magjai és pályái, a rágóizmok proprioceptív refexíve
Szaglás és ízérzés Dr. Gallatz Katalin.
Paraszimpatikus idegrendszer Dr Gallatz Katalin
Nociceptív és vegetatív refelexívek
Fájdalom.
A GERINCVELŐ MIKROSZKÓPIÁJA
Idegrendszer, érzékszervek Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
Fájdalom.
Molnár Judith Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet, 2018
Előadás másolata:

Stressz és fájdalom Puskár Zita Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

Stressz: egy olyan kellemetlen vagy fájdalmas élethelyzet, amellyel az egyén képtelen megbírkózni Fájdalom: egy olyan kellemetlen szenzoros és emócionális élmény, amely egy meglévő vagy potenciális szövetkárosodáshoz kapcsolódik.

A stresszre adott válasz: A szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása Fokozott adrenalin és noradrenalin kibocsátás (vasoconstrictio, fokozott szívműködés, gastrointestinalis hatások, fokozott glycolisis az izmokban) „harc vagy menekülés” Hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg tengely aktiválása: corticotropin-releasing hormon (CRH) szekréció a hypothalamusban→adrenocorticotropin hormon (ACTH) kibocsátás a hypophysisben→corticosteron kibocsátás a mellékvesekéregben (hangulat és viselkedésformák megváltozása, memóriaproblémák, csökkent szerotonin szintézis, csökkent immunrendszeri aktivitás.)

Nociceptio (Charles Scott Sherrington, ) A nociceptio fogalmának bevezetése: a szövetkárosító hatást jelző neurális aktivitás fiziológiai természetének és erre a fiziológiai hatásra adott pszichológiai fájdalomválasznak az elkülönítésére. Nociceptio: azon neuronális mechanizmusok összessége, amely egy szövetkárosító hatás érzékelésétől a fájdalomérzés kialakulásáig tart. Nociceptor: szövetkárosító hatásra aktiválódó érző receptor.

Nociceptorok bonyolultsága Polimodális nociceptor Aktiváló inger: mechanikai, hő, kémiai, kémiai Mechano-cold nociceptor Aktiváló inger: mechanikai, hideg Mechanikai hatásra inszenzitív Michael S. Gold & Gerald F Gebhart (2010) Nature Medicine, 16: TRPV1(hő), TRPM8 (hideg), TRPA1(kémiai), TTX rezisztens Na csatorna (NaV1.8), K csatorna (TRAAK, TREK-1)

Transient Receptor Potential Vanilliod 1 TRPV1

Primer afferens (az érz ő receptorok ingerületét szállító) rosttípusok

A patkány gerincvelő Rexed-féle laminái NK1r /MOR1/ NeuN NK1r: neurokinin 1 receptor (P anyag receptora), MOR1: µ opioid receptor, NeuN: neuronal specific nuclear protein

A primer afferensek végződési területei a gerincvelő hátsó szarvában

A C primer afferensek neurokémiai sajátságai Elsődleges neurotranszmitter: glutamát „peptiderg C rost”: P anyag (SP) és calcitonin gen-related peptid (CGRP), galanin, endomorphin, somatostatin, CART peptid, TrkA neurotropin receptor (NGF) „nem peptiderg C rost”:c-Ret neurotropin receptor (GDNF), izolectin B 4, purinerg receptor P2X 3

Hátsószarvi neuronok elhelyezkedése

A gerincvelő hátsószarvi sejtjeinek csoportosítása Axonvégződés szerint: Interneuronok (lokális vagy propriospinalis) Projekciós neuronok Elsődleges transzmitter hatás szerint Serkentők (glutamát) Gátlók (GABA, glicin) Jelenlévő főbb peptidek, neuromodulátorok: SP, somatostatin, neurotensin, NO, bombesin, neuropeptid Y, Perifériás stimulusra mutatott válaszkészség szerint: Nociceptív specifikus Polimodális Hideg ingerre válaszoló WDR: wide dynamic range neurons (mélyebb laminák)

Akut fájdalom A rövid ideig tartó, a fájdalomérzést kiváltó károsodás megszüntével elmúló fájdalom az „akut fájdalom”

Szövetkárosító hatás (fájdalmas stimulus) Gyulladás jellemzői (Celsus): dolor - fájdalom, calor - hő, rubor - pirosság, tumor - duzzanat

A gerincvelő nociceptív köreinek modellje (specificitás vagy konvergencia?) NS: nociceptív specifikus neuron, EIN: serkentő interneuron, IIN: gátló interneuron, WDR: wide dinamic range neuron

Wall-Melzack-Szentágothai féle kapuzó mechanizmus (1965) Patric Wall Ronald Melzack Szentágothai János

A nociceptív információ útja

A fájdalommal kapcsolt agyterületek S1(piros)/S2(narancs): primer/secunder somatosensoros kéreg, ACC(zöld): elülső cinguláris kéreg, insula (kék), thalamus (sárga), PF (lila) prefrontális kéreg, M1/SMA: primer/supplementer motoros kéreg, PPC: hátulsó parietalis kéreg, PCC: hátulsó cingularis kéreg, BG (rózsaszín): bazális ganglionok, HT: hypothalamus, AMYG: amygdala, PB: parabrachialis mag, PAG: periaqueductalis szürkeállomány (Apkarin és mtsai 2005 )

Cortikalis területek Primer/secunder somatosensoros kéreg (S1/S2): a nociceptív inger szenzoros diszkriminatív feldolgozása. Nociceptív ingerek elkülönítése, lokalizálása. Limbikus rendszer : Elülső cinguláris kéreg (acc) és insularis kéreg hátsó része (IC): a „fájdalom” érzelmi oldalának feldolgozása Insularis kéreg (IC) elülső része: a fájdalom cognitív feldolgozása (tudatosítás) Prefrontalis cortex: memóra, félelemmel kapcsolt emléknyomok elkülönítése, visszahívása, (mediális rész) stimulus intenzitás kódolása Parietális associácios area: memória, stimulus kiértékelés Motoros és premotoros areák: fájdalomhoz kapcsolt mozgási minták létrehozása

Subcorticalis területek Amygdala : a fájdalom averzív sajátságainak feldolgozása Hypothalamus: endokrin válszok kidolgozása Basalis ganglionok Cerebellum

A nociceptio leszálló kontrollja ACC: elülső cingularis kéreg, MPC: medialis prefrontalis kéreg, Amy: amygdala, DMH: hypothalamus dorsomedialis magja, PAG: periaqueductalis szürkeállomány, RVM: rostralis ventromedialis medulla, VLM: ventrolateralis medulla, DRt: nucleus reticularis dorsalis RVM, DRt és VLM szintén fogad direkt és indirekt inputot limbikus területről (ACC), amygdalatól, a hypothalamustól (DMH) és a prefrontális kéregtől (MPC).

A RVM ON és OFF sejtjei

A krónikus fájdalom A hosszan elhúzódó, megváltozott fájdalom érzékeléssel kapcsolt fájdalom a „krónikus fájdalom”. (pl. neuropátiás, gyulladásos és daganatos eredetű fájdalom). Jellemzője a hyperalgesia: egy normális fájdalmas stimulusra mutatott fokozott válaszreakció és az allodynia: nem fájdalmas stimulus által kiváltott fájdalomérzés.

A gyulladásos fájdalom mint stressz modell

A nociceptor ingerlékenységének megváltozása (perifériás sensitizáció) Perifériás senzitizáció következménye: fokozott spontán tüzelés, megváltozott vezetési sebesség és neurotranszmitter sajátság.

Centrális szenzitizáció Az a folyamat, amelyen keresztül a központi idegrendszer hyperexcitábilis (túlingerelt) állapota létrejön, ami a nociceptív információ fokozott feldolgozását eredményezi.

„Wind up”és LTP

Hyperalgesia és allodynia létrejöttének modelljei

Stressz indukált analgesia (fájdalom csillapítás) és hyperalgesia Stressz indukált analgesia (SIA): intenzív stressz vagy félelem hatására csökkenő vagy megszűnő „fájdalom”. Stressz indukált hyperalgesia (SIH): stressz hatására fokozódó „fájdalom”.

SIA-ban érintett agyterületek Elektromos ingerléses és léziós kísérletek: Cingulum Medialis prefrontalis kéreg Hypothalamus Orbitalis cortex Amygdala PAG-RVM Parabrachialis mag Nucleus tractus solitarii

A SIA neurokémiája A nocicepciót serkentő/gátló transzmitterek, modulátorok Szerotonin, noradrenalin, dopamin, dynorphin, acetilkolin, nitrogén-monoxid Serkenő: Glutamát, hisztamin, cholecisztokinin, melanocortin, prostaglandin Gátló: GABA, glicin, vasopressin, oxytocin, orexin, adenosin, endogén opiátok, cannabinoidok

Stressz indukált analgesia/hyperalgesia és a leszálló rendszerek ACC: elülső cingularis kéreg, MPC: medialis prefrontalis kéreg, Amy: amygdala, DMH: hypothalamus dorsomedialis magja, PAG: periaqveductalis szürkeállomány, RVM: rostralis ventromedialis medulla, VLM: ventrolateralis medulla, DRt: nucleus reticularis dorsalis

Irodalom PNAS, 108(3), , 2011 Cell, 139 (16), , 2009 Physiol Rev, 89, , 2009 Pain, 142 (3), , 2009 Progr in Neurob, 88, Brain Res. Rev, 60, , 2009 Eur. J. Pain, , 2005 Curr. Op in Neurobiol, 13, , 2003