Szakképzés helyzete és kilátásai

A megszorító csomag fő elemei a következők Megszűnik a jelenlegi 100%-os elszámolási lehetősége a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására fordított összegnek. Felére csökken a jelenlegi 100%-os elszámolhatási lehetősége a tárgyi eszközök karbantartására, javítására fordított összegnek. Felére csökken a jelenlegi 20%-os anyagköltségre fordítható összeg elszámolási lehetősége. A tanuló pénzbeli juttatására fordított összeg csak a minimálbér 20%-áig lesz elszámolható ( a korábbi 50% helyett), viszont a pénzbeli juttatás a minimálbér 20%-a helyett 30%-ra emelkedne. Ez viszont azt jelenti, hogy további 10%-ot Önnek kell finanszírozni. A gyakorlati oktatói bérek elszámolhatóságának csökkentése az alábbiak szerint alakul: I.Középfokú végzettséggel rendelkezők esetén a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi háromszorosáról kétszeresére csökken II.Középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezőknél a kötelező legkisebb munkabér négyszerese helyett két és félszerese lesz elszámolható III.Felsőfokú végzettségű dolgozók esetében a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi négy és félszereséről háromszorosára csökken.

Válaszadók száma302 Főtevékenységű képzők43 Meglévő tanulószerződések száma /2010 tanévre törvénymódosítás nélkül tervezett tanulólétszám /2010 tanévre törvénymódosítás esetén tervezett tanulólétszám1.358 Megszűntetett tanulólétszám5.122 Biztosan megszünteti tanulószerződéseit, de nem tudja mennyit31 gazdálkodó MKIK-GVI felmérés eredményei

Megtakarítás

Tényleges költségek (a többlet-tanműhelyi kapacitás kiépítésének költségei) tanműhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): 13,2 mdFt tanműhely működtetési ktg: 1,1 mdFt oktatók személyi jellegű ktg-ei: [22 ezer fő/(13,33 fő/oktató)] 5,5 mdFt összesen: 19,8 mdFt Ebből - a központi költségvetést terhelő költségek: normatív támogatás évente: 2,1 mdFt tanműhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): 13,2 mdFt összesen: 15,3 mdFt - az önkormányzatokat terhelő költségek összesen:4,5 mdFt

Ezen felül Szakképző iskoláknak és a felsőoktatási intézményeknek a gazdálkodó szervezetek részéről nyújtott fejlesztési támogatás felső határának a Javaslatban szereplő 70%-ról 60%-ra, illetve 35%-ról 30%-ra történő csökkentésének további növelése 50%, ill. 25%-ra; ez további 2,8 mdFt-os megtakarítást eredményezhet. A őszén esedékes szakiskolai tanulók ösztöndíj- programjának átmeneti felfüggesztése (2-3 mdFt megtakarítás)

MegnevezésÖsszeg 2008-ban (mdFt) OKM rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg 4,6 A szakiskolai fejlesztési programra évente meghatározott keretösszeg 1,9 Határontúli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése 0,8 A felnőttképzési célok támogatása7,6 A megtakarítás más forrásból történő finanszírozásának lehetőségei

A munkaerő-piacot súlyosan érintő következmények A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlaton lévő tanulók jelenlegi 50%-os aránya 25%-ra csökken, Az építőipar területén a vállalati gyakorlati képzőhelyek 70-80%-a megszűnik, A gazdálkodó szervezetek képzési hajlandósága jelentősen csökken, amely komoly bizalomvesztéssel fog járni a jelenleg érintett 9 ezer gazdálkodó körében. A kieső 20 ezer tanulószerződés következtében az érintettek kikerülnek a foglalkoztatási és társadalom-biztosítási rendszerből, ill. elvesztik a tanulószerződés által biztosított szociális státuszukat is. A kieső 20 ezer tanuló gyakorlati oktatását nem tudják máról holnapra megoldani. A válságkezelő kormány programja is kiemelt szerepet szán a munkával egybekötött szakképzés bevezetésének, ugyanakkor a szakképzési megszorító csomag ennek pont ellentétes hatását váltja ki.

A kilencvenes évek végén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket. [„Ma is a viták kereszttüzében áll a évfolyam helye, szerepe. A gazdálkodó szervezetek túlzottnak tartják a közismereti tantárgyak súlyát, de a szakmai elméleti tantárgyak oktatását is bírálják, mivel azokat nem a gyakorlati használhatóság szempontjából oktatják. Ezeknek a kritikáknak a lényegét fejezi ki, hogy a osztályt többnyire „pedagógia elfekvőnek” titulálják. Egyre többen vetik fel az osztrák példára hivatkozva hogy a 10. évfolyamon tanműhelyi körülmények között szakképző évfolyami képzés valósuljon meg.” – Forrás: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara középtávú szakképzési stratégiája (2005) – 7. oldal]

Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Nőtt a képzésben eltöltött idő, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje

Megoldási módok Motorikus képességek jelentősége a gyengébb tanulási képességekkel rendelkezők számára Beszámíthatóság, illetve a zsákutcás jelleg megszüntetése Szakmunkás életpálya modell A szakiskolai modell túlhaladása, de nem visszatérés a tanoncsághoz

A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságok- problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkülÉrettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya Gyenge szakmai gyakorlati jártasság Munkafegyelmi problémák Munkakultúra hiányosságai általában Gyenge szakmai elméleti alapok Rossz együttműködési készség Gazdasági ismeretek hiánya Számítógépes ismeretek hiánya Idegennyelv-tudás hiánya

Megoldási lehetőségek  Magyarországon a 18/19 éves korosztály létszáma 125 ezer fő, ebből: 60% érettségit szerez:75 ezer fő 20% szakiskolát végez25 ezer fő 20% nem szerez végzettséget25 ezer fő ebből 15 ezer fő beemelhető lenne a szakképzésbe  35 év alatti segélyezettek közül: 7 ezer még az ált iskolát sem 28 ezer fő 8 ált isk.

Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő óraszám

Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon kőművesszobafestőkereskedő élelmiszer- eladó óraszám

Elgondolások a szakiskolai képzési szerkezet továbbfejlesztésére Munkába állás vagy/és Érettségire történő felkészítés III. szakasz 12. évf. Szakmai záróvizsga Választható: Komplex alap műveltségi (alapkompetencia) vizsga Munkával egybekötött gyakorlati képzés 80% munkahelyi gyakorlati képzés 20% iskolai felkészítés a szakmai záróvizsgára II. szakasz 11. évf. Szakmai specializáló képzés 70% Szakmai képzést támogató közismereti képzés 30% I. szakasz 10.év f. Iskolai-szakmai vagy szakmacsoportos alapképzés 50% Általános és szakmai jellegű közismereti oktatás 50% 9. évf. Iskolai-szakmai vagy szakmacsoportos alapképzés 40-50% Általános és szakmai jellegű közismereti oktatás 50-60%

A középfokú oktatásból kilépők megoszlása munkaerő- piaci státuszuk szerint egy évvel az iskola elvégzése után %

A szakiskolában tanulók várható létszáma 2015-ig, régiónként (fő)

A szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%) MKIK-GVI 2008-as tanulmánya alapján

RFKB feladatok, érdekképviseletek Humánkapacitás, hálózatszerű működés kiépítése: 420 szakember közreműködése, foglakoztatása Felmérés elkészítése: interjú Regionális konzultációs fórumok szervezése: 196 fórum szervezése Képzési beiskolázási szerkezetre javaslat leadása: 173 kistérségre, 257 iskolai szakmában

Koncepcionális kérdések  Képzési beiskolázási szerkezet: 2-3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv  Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer  A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális empirikus és komoly elemzéseken, tapasztalatokon nyugvó tükör tartása  A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal  Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre  Nem társadalmi munkában történik

Eredmények Felépült működik a rendszer, kapacitásépítés, humánerőforrás fejlesztés megtörtént A felmérés eredményesen lezajlott, 12 ezer interjú bevitele megtörtént, elkészült a felmérés eredményeinek feldolgozása, amelyhez hasonló még nem készült Magyarországon Ne feledjük a teljes rendszer tartalmas kiépítéséhez 3 éves program lett jóváhagyva az NSZFT ülésen Projekt típusú munkavégzés, hálózatszerű működés, új kooperációs kultúra

2009. évi RFKB kutatás kérdőíveinek száma országosan és regionálisan Céges kérdőívek 250 fő felettiek fő10 fő alattiakösszesen országosan regionálisan "Pályakezdő szakmunkások a munkaerőpiacon" kérdőív országosan3450 regionálisan492 Közszféra kérdőíve EgészségügyÖnkormányzat Szociális és kulturális szféra összesen országosan regionálisan14 42 Interjúk országosan250 regionálisan36 Összesen országosan12000 regionálisan1712

Magyarországi vállaltok körében végzendő felmérés Közszférában végzendő kutatás Fiatal pályakezdők körében végzendő felmérés Szakértői interjúk Összes minta elemszáma kérdőív300 kérdőív3.450 kérdőív250 interjú12.000

RégióKiemelten támogatottTámogatottSzakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott Észak-alföld Közép-Magyarország Dél-alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl A szakk é pes í t é sek kateg ó ri á k szerinti megoszl á sa az egyes r é gi ó kban

Dél-AlföldDél-DunántúlÉszak-AlföldÉszak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl gépi forgácsolóács, állványozó hegesztőgépi forgácsolóépület- építmény bádogos gépi forgácsolóbolti eladógépi forgácsoló kőműveshegesztőgépi forgácsolóhegesztőgéplakatos szerkezetlakatoskőművesgéplakatoskőműveshegesztő szerkezetlakatoshegesztőszerkezetlakatoskőművespék-cukrászszerszámkészítő Javaslat a r é gi ó k hi á nyszakm á ira

A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozási- ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő- piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra Mindenképpen indokolt az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés egységes kezelése Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen. Tovább szükséges erősíteni a regionális tervezés és befolyásolás szintereit. A év fő prioritásai

Köszönöm a figyelmet