Kisebbségek és oktatás Svédországban Oktatáspolitika előadás Készítette: Mészáros Anikó Magyar-pedagógia V.

Mielőtt még elfelejtem… Közérdekű közlemény: Kötelező irodalom a neten (pdf) (Kozma Tamás: Kisebbségi oktatás Közép- Európában, Új mandátum, Bp )

Svédországról Terület: km² (55.) Népesség: fő (85.) 2007.febr. Népsűrűség: 20 fő/km² (185.) Hivatalos nyelvek: svéd, számi, standard finn, meänkieli finn, romani, jiddis

GDP Összes: 371,5 mrd USD (20.) PPP: 285,1 mrd USD (vásárlóerő paritás) Egy főre jutó: USD (9.) PPP: USD HDI: 0,956 (6.) (Emberi fejlettségi mutató)

Gazdaság GDP 25%-a ipari termelésből Fémkohászat Autó-, hajó-, repülőgyártás Elektronikai berendezések/ telekommunikáció Gyógyszeripar Bútorgyártás Csomagolástechnika

Társadalom Magas várható élettartam: 82 év nőknél, 76 férfiaknál DE!: öregedő társadalom Jelentős svéd kivándorlás  Munkaerőhiány (Két okból is szükség volt bevándorlókra) 1970-es évek: Kb. 6 milliárd koronát hozott a bevándorlás. Napjainkban: segélyek, juttatások a bevándorlóknak - 20 milliárd korona

Kisebbségek Őshonos kisebbségek: Számik, meänkieli finnek „Norden”: Dánok, norvégok, finnek Bevándorlók, menekültek –Nagyobb kihívás (nagyobb kulturális különbségek, nyelvi tényező, általában alacsonyabb iskolázottsági szint)

Kisebbségi jogok az Alkotmányban „Lehetőségeket kell biztosítani az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségeknek, hogy megőrizhessék és fejleszthessék saját kulturális és társadalmi életüket.” „semmilyen törvény vagy törvényes eszköz nem szolgálhat alapot egy állampolgár diszkriminációjára amiatt, hogy az valamilyen rassz, bőrszín vagy etnikai alapú kisebbséghez tartozik.”

„Gyülekezési jog csak olyan szervezetek esetében korlátozható, amelyek tevékenysége katonai jellegű, vagy a lakosság egy rassz, bőrszín vagy etnikai alapú csoportjának üldözésére.” Ombudsmani hivatal: A diszkrimináció és a hátrányos megkülönböztetés bármilyen formája ellen

A kisebbségi politika 3 fő prioritása teljes egyenlőség a kultúra megválasztásának szabadsága párbeszéd és együttműködés a svédek és a bevándorlói érdekcsoportok között

A számik (lappok) lapp (É- Skandinávia, Oroszo., Kola-fsz.) lapp Svédországban, 1/3-a beszéli a nyelvet kb fő folytat hagyományos életmódot

Lapp intézmények Lapp parlament: Sameting 1917 óta Számi Konferenciák Számi Tanács (Központ: Utsjoki, Finno.) A Svéd Kormány hivatalosan bocsánatot kér a 1962 óta: lapp iskolák (6 év) vagy integrált tagozat kormányhivatalokban, a bíróságokon és az iskolákban : Jokkmokk, Kiruna városok

Meänkieli finnek fő, ált kétnyelvűek (a fiatal generáció passzívan érti) Sok lapp is beszéli (1809: hamniai béke) Tornio-völgy :Kiruna, Haaparanta városok környéke Iskolai oktatás (Egyetemek: Stockholm, Umeå) Könyvkiadás, rádióműsor

„Norden” – Északi Szövetség 1919-ben alakult Svédoszrág, Norvégia, Dánia, Finnország, Izland, Faeröer-sz., Finnország Bárhol letelepedhetnek és munkát vállalhatnak – könnyebben kapnak állampolgárságot ’70-es évek: munkavállalás Kb fő

Az északiak előnye Nyelvi faktor: Jól tudnak svédül, vagy könnyen megtanulnak Gyorsabb társadalmi integráció – képzettebb rétegek Kisebbségi nyelvoktatás – anyanyelv, mint 2. idegen nyelv

Bevándorlók, menekültek Az ország 12% (közoktatásban résztvevők 15%) külföldön született vagy első generációs bevándorló – 60% már svéd állampolgár Akik 3 éve élnek Svédországban szavazhatnak a helyi, és a regionális választásokon. 5 év után kérelmezhető az állampolgárság, „északiak” esetében 2 év. Muszlimok: irániak (52 721), törökök (33 094), libanoniak (20 473), szírek (15 156). Latin-Amerika: Chile Pinochet-puccs Közép-Európa: Volt Jugoszlávia, Magyarország, Csehország Afrika: Etiópia, Szomália

Gondok Lakáskérdés: „Egymilliós program” – gettósodás  nyelvi elszigeteltség, bűnözés Kevésbé iskolázott rétegek  munkanélküliség, segélyek

Nem svéd anyanyelvűek az oktatásban Óvoda: Svéd nyelvi felkészítés + az anyanyelv ápolásának lehetősége (nyílt óvoda) Iskola-előkészítő: nyelvi felzárkóztatás Általános iskola: Anyanyelv a 2. idegen nyelv helyett, vagy tanórán kívül./ Anyanyelvű segítség más tárgyak tanulásában/ Svéd mint idegen nyelv

Középiskola: Svéd, mint idegen nyelv/ anyanyelv-tanórán kívül vagy a 2. idegen nyelv helyett Felnőttoktatás: Svéd nyelv-és kultúra bevándorlóknak, Alapfokú oktatás felnőtteknek, Felnőttek középiskolája, 1 éves szakmai programok

Kérdések és válaszok 1. Sorolj fel legalább kettőt Svédország hivatalos kisebbségi nyelvei közül! lapp standard finn meäkieli finn romani jiddis

2. Az iskola milyen lehetőséget biztosít a nem svéd családi hátterű diákok anyanyelvének ápolására? Iskolai órák keretében: Általános és középiskolában (A második idegen nyelv tanulása helyett) Tanórán kívül: Délutáni nyelvórák – ekkor csak 7 éven keresztül van rá lehetőség (a nemzeti kisebbségek esetében nincs ez a korlátozás)

3. Hogyan segíti az oktatásügy a felnőtt bevándorlók integrációját? Valamennyi felnőtt (21 évesnél idősebb) bevándorló számára kötelező svéd nyelv- és kultúra kurzust szerveznek az önkormányzatok. A felnőttoktatás keretében ingyenes lehetőséget biztosítanak a megszakított tanulmányok befejezésére, folytatására. (Általános iskolai tanulmányok pótlása, szakmatanulás)

4. Miért volt szüksége Svédországnak bevándorlókra? Elöregedő svéd társadalom, kevés gyermekvállalás – ( nagyfokú svéd kivándorlás) Jelentős munkaerőhiány az 1970-es évekig. (A jóléti rendszer kiépítése)

Forrásaim: Pap Márton: Svédország kisebbségi és migrációs politikája (BGF elektronikus Könyvtár, Bp )

Köszönöm a figyelmet!