Mérés-értékelés és elszámoltathatóság a közoktatásban Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Oktatási és Kulturális Minisztérium.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

TÁMOP / TÁMOP / A kompetencia alapú oktatás megvalósítása Mosonmagyaróváron A pályázati kiírás forrását az Európai.
„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
„VIVANT PROFESSORES” 2010/2011 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár.
A szaktanácsadás támogató szerepe
Az országos mérések megújult rendszere
Értékelés a közoktatásban
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A szakképzési megállapodás és a szakmaszerkezeti döntés Helyszín dátum Nemzeti Fejlesztési.
Záró Konferencia Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon TÁMOP /
A Szaktanácsadók feladatai a 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet alapján
A Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásai a 2013/2014-es tanévben
A Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásai a 2011/2012-es tanévben Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Győr, augusztus 24. Készítette: Széles.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
A HEFOP program bemutatása Nyíregyháza,
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának feladatai a 2011/2012. tanévben Némethné Fülöp Terézia oktatási főosztályvezető
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
A Magyar Köztársaság kormánya. A középfokú felvételi változásai Arató Gergely államtitkár prezentációja december 9.
Oktatási reform – 2007 Dr. Hiller István
Didaktika 2. Tanügyi és iskolai szabályozás
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
A gyakorlatvezető mentor
Hogyan segítheti az országos kompetenciamérés a tanulás tanítás folyamatának szabályozását? Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Oktatási Minisztérium.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Aktualitások, változások, újdonságok az agrár-szakképzésben Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI.
Készítette: Hegyesi- Németh Márta MPI Győr, április 29.
A halmozottan hátrányos helyzetű általános- és középiskolások nevelését/oktatását segítő pedagógiai rendszer Győr, Mosolits Lászlóné, Ildikó.
. Magyar Termék Nagydíjjal ismerték el az Országos kompetenciamérést, mint szolgáltatást.
A Kt. 9. § (4) szerint országos mérések keretében rendszeresen kell mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet,
Középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2009/2010-es tanévben Papp Brigitta.
Tájékoztató a 2011/2012-es tanév legfontosabb feladatairól
14/1994 MKM r. változásai Nevelési tanácsadásra vonatkozó részek Dr. Szakács Katalin Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával.

Szaktanácsadás, pedagógiai-szakmai szolgáltatások
A szaktanácsadó segítő szerepe
BEVEZETŐ.
IGAZGATÓI BESZÁMOLÓ 2006/07 I. FÉLÉV. TARTALMI VÁZLAT AZ ISKOLA STATISZTIKAI MUTATÓI A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRA VALÓ ÁTTÉRÉS TAPASZTALATAI AZ INTEGRÁCIÓS.
A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYEK A MINDENNAPOK GYAKORLATÁBAN április 2. Pölöskei Gáborné regionális igazgató.
TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –a szobi innovatív intézményekben.
Kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató módszertani továbbképzés.
Horváth Zsuzsanna – Ütőné Visi Judit Az OKKR bevezetésének feltételei és szabályozási környezete a közoktatás nézőpontjából Javaslatok az Országos képesítési.
Az országos mérések megújult rendszere
PROJEKTNYITÓ május 18. MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 8. TÁMOP / Referencia-intézmények országos.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
A felmérés időpontja: május 28.. MÉRT TERÜLETEK:  matematikai eszköztudás  szövegértési képességek  háttérkérdőív kitöltése (szülők, tanulók)
Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola TÁMOP B „Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása”
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
A 2014/15-ös tanév mérései Nemzetközi szint: PISA mérés (15 éves tanulók.) Országos mérések: A köznevelési törvény, a 20/2012 (VIII.31.)EMMI rendelet,
Fény vagy Te is, ragyogj, hát” TÁMOP / Társadalmi Megújulás Operatív Program Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő.
ÚJ ELEMEK A KÖZPONTI PROGRAMOKBAN Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes május 17.
A kompetenciamérések hazai és nemzetközi környezete, gyakorlata Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Oktatási és Kulturális Minisztérium.
A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.
Tájékoztató fórum Szakiskolai fejlesztési program C komponens iskolái számára KOMPONENS C Miskolc május 5. Nagy Zoltán komponensvezető
Heves Megyei Pedagógiai Intézet 3300 Eger, Szvorényi u. 27. Pf.:196, Telefon:36/ , Fax:36/ , Honlap:
Csapó Benő SZTE Neveléstudományi Intézet MTA-SZTE Képességfejlesztés Kutatócsoport A PISA céljai, tudományos alapjai.
A PISA ÉS AZ O RSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK KAPCSOLATA ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA Balázsi Ildikó.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Barcsák Marianna - KPSZTI
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
Barcsák Marianna KPSZTI
TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
TANULÓINK SZFP-II programban résztvevő osztályok:
Felvételi a középfokú iskolákban a 2014/2015. tanévben
Horváth Cz. János Személyes adatok kezelése az intézményben
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

Mérés-értékelés és elszámoltathatóság a közoktatásban Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Oktatási és Kulturális Minisztérium

1965-ben az USA-ban hatályba lépett oktatási törvénye a jog eszközeivel elsőként adott hangot annak az elvárásnak, hogy mind az általános, mind a középfokú oktatásban meghatározó szerephez kell juttatni a pedagógiai-szakmai értékelés és tanulói teljesítménymérés folyamatát, Skóciában 1977-ben fogadták el az „Assessment for All” programot, Hollandiában 1986-ban született meg a döntés, amely az alapfokú iskolai tanulmányok befejezésekor kötelező jelleggel előírta egy minden tanulóra kiterjedő teszt elvégeztetését Tantervi szabályozás mellett egyre erősebb a szabályozás az értékelési standardokkal és a mérések tartalmi keretével.

3 Tyler szerint az oktatás tervezésével foglalkozva az oktatásban 3 alapvető elemmel kell számolni: a célokkal (tanulói viselkedés, teljesítmény), a tanulók tanulási tapasztalataival, a kognitív, és affektív tényezőkkel, A méréssel- értékeléssel, amely során megállapítják, hogy a tanulók elérték-e a kitűzött célokat. A mérés-értékelés objektívebb információkat ad arról, hogy mely célokat, milyen szinten sikerült elérni. Az értékelés tárgya maga a tanuló, az iskola, a tantervek, a programok, az oktatási anyagok, az eszközök. Az eredmények rendszeres elemzése minden szinten hatékonyságnövelő szerepet tölthet be, hiszen ezek alapján lehet a hatékonyabb megoldásokat megkeresni.

Miért van szükség mérésekre? Egy további országos kép a közoktatás rendszerének működéséről Objektív összehasonlítási lehetőség különböző kompetenciaterületeken, képességszinteken de egyéb intézményi adatok vonatkozásában is. Kistérségi, regionális, megyei, iskolatípus szerinti összehasonlítások lehetősége megnyílik Tükör az iskola és a pedagógus számára, milyenek vagyunk országos viszonylatban? A hozzáadott pedagógiai érték modellezése lehetséges A mérések időszakonkénti megismétlésével annak kimutatása, hogy az egyes diák, iskola vagy akár az országos rendszer honnan hová jutott az eltelt idő alatt.

Országos kompetenciamérések óta folyamatosan használható, 2004-től kötelező Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer Országos kompetenciamérés Országos kompetenciamérés Országos kompetenciamérés

6 Hogyan segítheti k az országos mérések a tanítás-tanulás folyamatának szabályozását? relatíve gyorsabb változások érhetők el ennek révén mint csak a tanterv, a tankönyv, illetve a vizsgakövetelmények révén, a kompetenciaalapú pedagógiai gyakorlatot erősítheti, Szövegértési és matematikai-logikai kompetenciákat támogatja, tantervválasztás és tantervi tartalmak fejlődését segíti, személyre szabott, FEJLESZTŐ iskolai környezetet ösztönöz iskolai intézményfejlesztést és minőségértékelést támogatja, ( nem szakrendszerű oktatás tervezése) HPI elemzésre épülő felelősebb, adatokra építő fenntartói gondolkodást ösztönözheti

7 Ágazati célkitűzések intézményorientáltság – a tanulói-osztálytermi szint fokozott támogatása minden intézmény, telephely megbízható visszajelzést kell kapjon a saját tevékenységéről személyre szabott tanulás és értékelés támogatása minden egyes tanuló kapjon megbízható, hiteles és folyamatos visszajelzést a saját teljesítményéről A „literacy” és a „numeracy” és további új területek erősítése, az ágazati értékelések adataira támaszkodó intézményi és iskolafenntartói önfejlődés ösztönzése, A jelen fejlesztés iránya

8 Az országos méréssel, értékeléssel kapcsolatos feladatok kiegészültek, így minden tanévben a szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie. (Kt. 99. § (5)-(6) bekezdés) Az OH-nak fenntartói értesítési és figyelem-felhívási kötelezettsége van. A mérés összesített, és intézményi szintű eredményét az OKM honlapján közzé kell tenni. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe vételével. Az intézmény intézkedési tervnek része az iskolafejlesztési program és a helyzetelemzés. Közoktatási tv évi módosítás

évi kt. módosítás A tanuló fejlődésének nyomon követése, és a longitudinális elemzés (tv. 2.sz. melléklet) Az országos mérés, értékelés feladatainak „kötelezővé tétele” központi technikai kód kiosztása – „mérési azonosító” Adattovábbítás az OH-ba  tanuló teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok  önkéntes adatszolgáltatás keretében megszerzett információ (háttér-kérdőív)  feldolgozott adatok visszaküldése  adatmegsemmisítés szabályai Az adatok iskolaváltás esetén átadhatóak  tanuló fejlődése figyelemmel kísérhető (iskola, szülő)

10 Aktuális jogszabályok és adatbázisok évi májusi 4, 6., 8., 10. évf. mérés iskolajelentései február óta a www. kompetenciameres.hu oldalon. 2008/2009 tanév rendje (8.§ részletesebb feladatok és új elem lesz az előző évek országos képességszintjeinek kihirdetése) 3/2002 OM rendelet: tartalmi keret kihirdetése, képességszintek meghatározása, KÉT NFT-II. tervezése …/2008 OKM rendelet az országos mérés-értékelés támogatásáról

11 Az iskolai jelentés szakmai tartalmának elemzése A reprezentatív és a teljes körű iskolai adatállomány összevetése - megjelenő eltérési pontok elemzése ( 6. évfolyam, 8. évf. 10 évfolyam) Az iskola „eredményessége”, az országos,települési, iskolatípus kategóriák viszonya, Iskolai „eredményesség” elemzése kompetenciaterületenként, évfolyamonként Az iskolai PP kapcsolódási pontjai (tagozatkínálat, képzési utak, nevelési kérdések, Az iskolai HT elemzése az adott osztály „eredményessége”

12 Az iskolai stratégiák és dokumentumok kapcsolódási pontjainak elemzése Az iskolai minőségirányítási program támogató környezetének támogatása objektív, külső értékelési rendszerrel – pontosabb minőségcélok meghatározása Az iskolai továbbképzési terv felülvizsgálata Az iskolai és a fenntartó kapcsolata ( a kompetenciamérések az iskolai fejlesztések hiteles támogatói, valós HÉI kommunikáció, „pedagógia-közelibb” lehetőség az iskola elszámoltathatóságára) A települési oktatási környezet reális elemzése CSHI és HÉI érték.

13 web alapú hivatalos adatbázis és szoftvertámogatások 2008-tól web alapú hivatalos adatbázis és szoftvertámogatások 2008-tól tájékoztatók Intézménykereső szoftver Adatfeldolgozó és jelentéskészítő szoftver (OKM 2007 FIT jelentés asztali alkalmazás) letölthető anyagok ( feladatlapok, feladatlapok szakmai jellemzése, tartalmi keretek,, mintafájlok, útmutatók, értelmezést segítő módszertani anyagok, szójegyzékek)

14

15

16

17

18

19

20

21 A mérési-értékelési rendszer célja "Az ösztönzőrendszerek problémája nem abban áll, hogy miként lehet az embereket a helyes megoldások alkalmazására rászorítani, hanem abban, hogy miként lehet rászorítani őket arra, hogy keressék a megoldást, és maguktól rátaláljanak a helyes megoldásokra." (T.C. Schelling) Az elszámoltathatóság értelme: ösztönzés és lehetőség a szervezeti megújulásra

22 A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvény 5. számú mellékletének 18. b)-c) pontjában millió Ft támogatást biztosít a helyi önkormányzatok számára minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és teljesítmény motivációs pályázati alap címén. a Kt. 99. §-ában foglalt országos mérési és értékelési eredmények figyelembevételére épülő – pedagógiai célú intézményfejlesztési terv kidolgozásának és intézményfejlesztési csomag megvalósításának a költségeihez történő hozzájárulás, Korábban is az adatokat elemző és erre intézményfejlesztést építő intézmények elismerése, támogatása

23 Támogatás komplex intézményfejlesztési csomag megvalósításához a) a Hivatal honlapján közzétett szoftver felhasználásával létrehozott iskolajelentés mérésben érintett évfolyamai adatsorainak részletes elemzése, nevelőtestületi értekezletek keretében történő bemutatása és mindezek dokumentálása, b) az intézményi pedagógiai tevékenység fejlesztése érdekében elvégzendő feladatokat rendszerező, az intézményi mérési-értékelési adatokra épülő részletes intézkedési terv kidolgozása és megvalósítása, c) az érintett intézmény vagy intézményegység teljes munkaidőben munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusainak legfeljebb 15%-a számára a mérési eredmények alapján elkészített elemzéshez és a b) pontban jelzett intézkedési terv iskolai céljaihoz illeszkedő legalább 30 órás akkreditált továbbképzés, d) az intézményi mérés-értékelés adatainak elemzésében, feldolgozásában részt vevő pedagógusok számára az adatelemzést támogató szakmai-módszertani felkészítés A mérési eredmények a) pont szerinti elemzése során és a b) pont szerinti intézkedési tervben ki kell térni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményeinek elemzésére és az esetlegesen szükséges felzárkóztatásuk érdekében tervezett intézkedésekre. SZAKÉRTELEM!!

24 Köszönöm a figyelmet!