Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 311. fólia 16. A távközlési hálózatok várható fejlődéséről (rövid áttekintés) PSTN helyett új típusú közcélú hálózatok alkalmazása Az IP-alapú telefonszolgáltatás (VoIP) alapelvei Újgenerációs hálózat (NGN)

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 312. fólia A PSTN hátrányai a fejlődés igényeinek szempontjából Az eredetileg beszédjelek kapcsolására és továbbítására kialakított PSTN- ben az adatjelek kapcsolásának és továbbításának forgalma ma már meghaladja a telefonforgalomét. Új szolgáltatások fejlesztésének és bevezetésének sebessége, valamint elterjesztésének hatékonysága nem megfelelő mértékű a mai PSTN-ben. A szolgáltatásokat megvalósító szoftverek megírásához ugyanis csak a kapcsolóközpontokat szállító cégek szakembereinek vannak eszközei, és ez lelassítja a fejlődési lehetőségeket. Olyan hálózatra van szükség, amelyben a csomópontok nem kapcsoló célrendszerek, hanem számítógépek (szerverek). A PSTN nem képes integrált módon kezelni az adat-, beszéd- és videojeleket (Data/Voice/Video = D/V/V jeleket). A PSTN architektúrája, amely elsősorban a telefonjelek kapcsolásának és továbbításának szempontjait szolgálja, nem alakítható át kellő rugalmassággal úgy, hogy az adatjelek kapcsolását és továbbítását is megfelelő hatékonysággal lehessen benne megvalósítani. A fenti körülményekből adódó nehézségek megoldása számítógépes hálózat alkalmazását igényli

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 313. fólia Az IP-alapú információ-továbbításról –IP (Internet Protocol) = Az internet 4-réteges kommunikációs (adat- és jelzéstovábbító) protokollja, amely szigorúan az ITU-T által ajánlott OSI referenciamodellre épül (OSI = Open Systems Interconnection). –A PSTN kiváltása minden valószínűség szerint csomagkapcsolásos hálózatok alkalmazásával fog megtörténni, amely hálózatok IP-alapú információ-továbbítással fognak működni. Az IP-alapú szabványok szerint működő hálózatokban az adatcsomagok mellett, azokkal integrált módon digitalizált beszédjel-csomagokat (vagy egyéb digitalizált információt) is lehet továbbítani. –Az IP-alapú információ-továbbításnak elvileg nem szükséges vizsgálnia a csomagokban átvitt tartalmakat (adatokat, alkalmazói szoftvert, digitalizált analóg információt stb.). Az információ- továbbítás azonban hálózatban történik, ahol a továbbítandó csomagok torlódásnak, és ebből eredően a vételi oldalon történő késleltetett megérkezésnek lehetnek kitéve. A torlódás hatásainak kivédésére (elkerülésére) a hálózat elemeinek bizonyos esetekben ismerniük kell a továbbított tartalmaknak legalább az alkalmazási célját (az információ típusát). Ennek ismeretében – torlódások esetében – a csomagok típusától függő elsőbbségadási követelményeket lehet érvényesíteni. –A torlódásokból eredő csomagkésleltetésektől függetlenül, az IP-alapú beszédjelátvitel alkalmazásából eredően (ld. később) számolni kell a beszédcsomagok késleltetett továbbításának jelenségével, amely rontja a telefonbeszélgetések szolgáltatás-minőségi szintjét. A bármilyen eredetű csomagkésleltetés káros hatását javítandó, átviteli irányonként átmeneti tárakat (puffer tárakat) alkalmaznak. –Az IP-alapú hálózatokban, mint minden csomagkapcsolásos hálózatban ismert körülmény a továbbítandó információ-elemek (csomagok) elveszése vagy sérülése. Az elveszett vagy sérült csomagok újra-elküldéssel történő pótlása (javítása) azonban meghiúsíthatja az időhű (real-time) információ-továbbítás lehetőségét. Digitalizált beszédjelet (vagy egyéb digitalizált analóg információt) hordozó csomagok esetében, amikor az időhű továbbítás elsőrendű követelmény, a csomagismétlés nem javasolt. Adatokat továbbító csomagok esetében azonban elfogadott megoldás a csomagismétléssel történő hibajavítás módszere (ld. SS7 jelzésrendszer jelzéshálózata).

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 314. fólia A VoIP-ról VoIP (Voice over Internet Protocol) = Telefonjelek (beszéd- és telefaxjelek) IP alapú továbbítását, illetve ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását megvalósító csomag- kapcsolásos módszer (eljárás). A VoIP módszere alkalmassá tehető arra, hogy bizonyos információforrások esetében csökkenthető legyen az információ továbbításához szükséges időtartam mennyisége (csökkenthető legyen az információ-továbbítás sávszélesség-igénye). A szabaddá váló időtartamokban (a lecsökkent sávszélesség mellett) más információforrásból származó jelek vihetők át. Telefonbeszélgetések jeleinek átvitele esetén beszédjelimpulzusok (beszédből származó jelsorozatok) és azokat elválasztó, gyakorlatilag csak zajjeleket tartalmazó beszédjel- szünetek különböztethetők meg egymástól. A megkülönböztetést ún. beszédjeldetektor végzi el, amely lehet akár céláramkör (hardveres megoldás), akár a feladatra írt program (szoftveres megoldás) is. Az analóg beszédjel digitalizálása periodikus mintavétellel kezdődik. A minták amplitúdó- értékének változásából meghatározhatók a beszédjelimpulzusok kezdeti és végződő időpontjai, illetve ezekből az értékekből adódnak a beszédszünetek kezdeti és végződő időpontjai is. A VoIP módszer csak a beszédjelimpulzusokból származó minták kódolt értékeit, illetve a beszédjelimpulzusok kezdetét és végét jelentő információt továbbítja adatjelként a vételi oldalnak, a beszédszünetek kezdő és végződő időpontjai ezekből az adatokból határozhatók meg. A beszédjelimpuzusok alatt vett minták értékeiből a vételi oldalon visszaállítható az eredeti analóg jel, a beszédszünetek kezdeti és végződő időpontjaiból pedig előállíthatók a szünetidőtartamok. Átviteli időtartamban így kb. 50%-os mértékű megtakarítás érhető el, mert a beszédjelimpulzusok és a beszédszünetek tartama összességükben kb. azonos hosszúságúak. A beszélgető partnerek közül ugyanis általában csak az egyik beszél, míg a másik hallgatja őt, és az esetek többségében a partnerek egyforma mértékben beszélnek, illetve hallgatnak (vö.: kb. 50%-os az aktivitási tényezőjük).

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 315. fólia Beszédjelimpulzus és beszédszünet kezdetének, illetve végének beszédjeldetektoros érzékelése a) Beszédjelimpulzus és beszédszünet fogalmab)Beszédjelimpulzus és beszédszünet beszédjel- detektoros érzékelése Beszédjel burkológörbén belüli változásai Beszédjel burkológörbéje Időzítés:15 ms Az érzékeléssel együtt járó 15 ms-os jelkivágást a hallgató fél nem érzékeli 200 ms Túlnyúlási időzítés 200 ms Túlnyúlási időzítés Beszédjelimpuzus Beszéd- szünet Kis jelszintű beszédjel a beszédjelimpulzuson belül (pl. mássalhangzó) Beszédjelimpulzus kezdetének időzítéses érzékelése Beszédjelimpuzus végének időzítéses érzékelése Kis jelszintű beszéd időzítéses érzékelése = küszöbértéken való áthaladás és az áthaladás irányának érzékelése, megfelelő időzítés indítása = az időzítés lejártakor a jelváltozás értelmezése Jelmagyarázat: Beszédjeldetektor küszöbszintje Érzékelt beszédjelimpulzus Egyenirányított beszédjel burkológörbéje Beszédszünet

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 316. fólia PSTN alapú beszéd IP alapú beszéd 50 % 100 % Idő ? Napjainkban a nemzetközi beszédforgalom kb %-a IP alapú Napjainkban a nemzetközi beszédforgalom kb %-a IP alapú Előrejelzések a VoIP jövőjére vonatkozóan kb Előrejelzés: Előrejelzés:

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 317. fólia IP alapú hálózat IP.alapú hálózat és jellegzetes környezete PABX PSTN Átjáró (GW) szerver Nemzetközi gerinchálózat Multimédiás PC

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 318. fólia A VoIP átviteli minőségét meghatározó tényezők Az átvitel során tapasztalható csomagkésleltetés maximális mértéke: A csomagkésleltetés az a „lappangási időtartam”, amely egy csomag esetében a hálózatba történő beadás és az onnan való kilépés (a vétel) pillanata között telik el. Az ITU-T VoIP-ra vonatkozó szabványai 150 ms csomagkésleltetési időt engednek meg, és 250 ms-ot adnak meg még elviselhető értékként. Az átvitel során elvesző csomagok mennyisége (a csomagveszés mértéke): A csomagvesztés lehetősége nyilvánvaló jelenség a csomagkapcsolt információ- továbbításnál, amely a csomagok továbbítása során bekövetkezett sérülésekből, egyes átmeneti (puffer) tárak túlcsordulásából, valamint a hálózati torlódások elkerülése céljából a szolgáltató által végrehajtott szándékos beavatkozásokból adódik. A csomagvesztés még elfogadható maximális hányada adattovábbításnál az összes továbbított csomag 5%-a. IP-alapú beszédtovábbításnál azonban az ilyen mértékű csomagvesztési hányad a beszédet hallgató fél számára nagyon zavaró, ezért itt a tűréshatár 0,5%. A csomagok beérkezésénél tapasztalható jitter (késleltetés-ingadozás) mértéke: A jitter általában csak rövid ideig tapasztalható átmeneti jelenség, és csak nagyon bonyolult módon kontrollálható. Az adó oldalon a csomagok nagyjából azonos időközökkel elválasztva kerülnek az átviteli útra (pl. minden 20 ms-ban), de a vételi oldalra – a továbbítás során bekövetkező különböző behatások miatt – ettől több- kevesebb mértékben eltérő időközökkel elválasztva érkeznek meg. A jitter az az időkülönbség, amely a csomag várható és tényleges (késleltetett) követési ideje között mérhető. A jitter hatásainak mérséklése céljából a vételi oldalon átmeneti tárakat, ún. jitter puffereket alkalmaznak, amelyek a beszédjel-csomagokat 30÷60 ms időtartamig képesek tárolni, így a végállomások vevőjében széles határok között beállíthatóvá válik (egyenletessé tehető) a vett csomagok közötti követési időtartam.

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 319. fólia A csomagkésleltetés lehetséges forrásai VoIP esetében Analóg beszédjel beadása Mintavétel a beszédjelből (<1 ms) Kódolás folyamata (< 45 ms) Csomagokba szervezés (< 64 ms) Analóg beszédjel meghallgatása Csomagok beadása a hálózatba Beszédjel visszaállítása (<1 ms) Dekódolás folyamata (< 45 ms) Csomagok kilépése a hálózatból Jitter-puffer működése (< 64 ms) Hálózat Összesen 250 ms-nál nem nagyobb csomagkésleltetés a résztvevők számára zavaró ugyan, de még elviselhető. Az ITU-T szabványa azonban 150 ms-nál rövidebb cspomagkésleltetést ad meg követelményként MintavevőKódolóIP-illesztő egység Jel-visszaállító DekódolóJitter-puffer Az adó VoIP végberendezés részei A vevő VoIP végberendezés részei M Mikrofon H Hallgató

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 320. fólia IP-alapú hálózatok szabványos jelzésprotokolljai H.323: –Az ITU-T által kibocsátott protokoll-szabvány, amely azoknak a használói végberendezéseknek (termináloknak) és más elemeknek a tulajdonságait specifikálja, amelyek garantált szolgáltatási minőség (QoS = Quality of Service) nélkül, csomagkapcsolásos hálózatok (PBN = Packet Based Networks) használatával, multimédiás kommunikációs szolgáltatások működését támogatják. A H.323 szabvány szerint működő egységek real- time (időhű) audio-, video- és/vagy adat-kommunikációs működést is támogathatnak. SIP ( Session Initiation Protocol a.m. munkafolyamat indító protokoll ): –Az IETF által kibocsátott protokoll. A SIP az IP alkalmazási rétegébe sorolt jelzéskezelő protokoll, amely használók közötti interaktív, multimédiás kommunikáció folyamatok indító, módosító és lezáró (befejező) műveleteit definiálja. MGCP ( Media Gateway Control Protocol a.m. jelzésillesztő, vezérlés-kezelő protokoll ): –IP-alapú hálózat külső (kimenő / bejövő) hívásaiban szerepet játszó jelzésillesztő központ (Media Gateway) vezérlés-kezelő protokollja

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 321. fólia A SIP és a H.323 protokollok összehasonlítása SIPH.323 Kibocsátó testületIETFITU KapcsolatrendszerePeer-to-Peer EredeteInternet-alapú web-centrikus Szintaxisát és üzeneteit a HTTP-ből kölcsönzi Telefontechnikai alapú Híváskezelő protokollját az ISDN-től, illetve a QSIG-től kölcsönzi Támogatott kliensekIntelligens használói ügynökökIntelligens H.323 terminálok Fejlesztési állapotKülönböző szállítok berendezései közötti együttműködési képesség tesztelése Eddig 4 verziója jelent meg: v1: 1996 május v2: 1998 január v3: 1999 szeptember v4: 2000 november Rövidítések feloldása:: IETF = Internet Engineering Task Force ITU = International Telecommunication Union HTTP = Hypertext Transfer Protocol

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 322. fólia H.323, SIP, MGCP és IP protokollok kapcsolatrendszere SIPMGCPRTPRTCPRTSP H.245Q.931RAS H.323 H.225 TCP UDP IP Audio / video. Hívás- és jelzéskezelés Jelzésillesztés és vezérlés-kezelés Médiumok RAS = Registration, Admission and Status Signalling RTP = Real-time Transport Protocol RTCP = Real-time Conferencing Protocol RTSP = Real-time Streaming Protocol TCP = Transmission Control Protocol UDP = User Datagram Protocol

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 323. fólia Előfizetői VoIP végberendezések és az IP-hálózat kapcsolata LAN router VoIP telefon (hard-kliens) ATA Számítógépes VoIP végberendezés (szoft-kliens) Átjáró (VoIP) szerver ATA = analóg telefonok adaptere POTS …= hagyományos telefon-szolgáltatású … POTS telefon POTS fax IP-hálózat SIP H323 / SIP

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 324. fólia ISP VoIP telefonok és távközlési hálózatok közötti kapcsolat PSTN / ISDN PLMN VoIP telefon DSS1 Analóg telefon ISDN telefon H.323 SIP SS7 H.323 SIP SIP= Session Initiation Protocol (Kapcsolatfelépítő protokoll) ISP = Internet Service Provider (Internet-szolgáltató hálózata) SGW = Signalling Gateway (Jelzéstechnikai illesztő) VoIP szerver Router POTS telefon ATA H.323 H NT1 GW SGW MSC BS

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 325. fólia Jellegzetes VoIP forgalmi esetek – 1. VoIP-kapcsolat PC-k között Internet PABX PSTN Átjáró (GW) szerver Nemzetközi gerinchálózat Multimédiás PC

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 326. fólia Jellegzetes VoIP forgalmi esetek – 2. VoIP kapcsolat PC és PSTN végberendezés között Internet PABX PSTN Átjáró (GW) szerver Nemzetközi gerinchálózat Multimédiás PC

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 327. fólia Jellegzetes VoIP forgalmi esetek – 3. VoIP-kapcsolat vállalati magánhálózatokban PSTN PABX IWF Dedikált IP hálózat Nemzetközi gerinchálózat PABX IWF IWF (Interworking Functions) = jelzés- együttműködési funkciót támogató egység

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 328. fólia Jellegzetes VoIP forgalmi esetek – 4. VoIP-kapcsolat PSTN végberendezések között PSTN Nemzetközi gerinchálózat Átjáró szerver Szabványos PSTN interfészek Dedikált IP hálózat PSTN telefon

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 329. fólia PSTN Nemzetközi gerinchálózat Átjáró szerver Szabványos PSTN interfészek Szabványos PSTN interfész Dedikált IP hálózat ATAATA ATAATA PSTN telefon Jellegzetes VoIP forgalmi esetek – 5. VoIP-kapcsolat PSTN interfészek között (1)

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 330. fólia Jellegzetes VoIP forgalmi esetek – 6. VoIP-kapcsolat PSTN interfészek között (2) PSTN Nemzetközi gerinchálózat Átjáró szerver Szabványos PSTN interfészek Szabványos PSTN interfész Dedikált IP hálózat ATAATA ATAATA PSTN telefon

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 331. fólia NGN = Next Generation Network és IMS = IP Multimedia Subsystem Szó volt már róla, hogy az időosztásos, vonalkapcsolt hálózatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az adatcsomag- és adatkeret- kapcsolású, illetve a cellás hálózatok. Kezdetben ezek egymás mellett működő formában jelennek meg (pl. jelenleg), később egymásba olvadva fognak működni (vö.: többszolgál- tatós platform!). Ezt a várható új platformot nevezik jelenleg újgenerációs hálózatnak (angol rövidítése: NGN) Ezen a platformon valósulhat majd meg az IMS (IP alapú multimédiás alrendszer) alkalmazása, amely az internetet és a harmadik generációs cellás (3G) hálózatot ötvözi egymásba.

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 332. fólia Az NGN várható tulajdonságairól A jelenlegi piaci trendek arra mutatnak, hogy az NGN nem csak a hálózat használóinak, hanem az NGN-t működtetőknek is nyújt majd szolgáltatásokat. Ezekkel kapcsolatosan a várható esélyekről jóslatokat megfogalmazni jelenleg elég kockázatos. Vannak azonban jelek, amelyek alapján következtetni lehet a várható fejlesztési irányokra: –Bizonyosnak tűnik, hogy az időosztásos, áramkör-kapcsolásos hálózatok szerepe nagy valószínűséggel visszaszorul, és egyre jelentősebbé válnak majd a jó átviteli minőséget garantáló csomagkapcsolt hálózatok. –A meglévő vezetékes hálózatok – az ott alkalmazott átviteli közegek révén – könnyen átállíthatók lesznek a csomagkapcsolt átvitel megvalósítására. Következésképpen az NGN hatását nem annyira az átviteli módszerek megváltozásán, hanem a szolgáltatások szintjén lehet majd elsősorban érzékelni.

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 333. fólia Az NGN várható szolgáltatásairól Az NGN-ben használható szolgáltatások fontosabb jellemzői várhatóan a következő fontosabb tulajdonságokkal fognak rendelkezni: –bárhonnan elérhető valósidejű (real time), multimédiás kommunikáció lehetősége; –„személyekre szabott”és „intelligens”, a hálózatban elosztott formában jelen lévő (hálózati) szolgálatokhoz való hozzáférés; –a szolgáltatások intelligenciájából adódóan csökken a szolgáltatások működtetéséhez szükséges ismeretek mennyisége, következésképpen egyszerűsödik az alkalmazandó eszközök használata; –személyre szabott lehet a szolgáltatások beállítása és menedzselése; –megjelennek az intelligens, információ-menedzselő szolgáltatások.