Az innováció

Innováció Fogyasztói igények új, magasabb szintű kielégítése. Megjelenhet: - új termékben - új technológiában - új szervezeti kapcsolatrendszert

Az innováció jellege és indíttatása Folyamatos megújulás (Porter) Innováció kis lépéseken keresztül – a folyamatos, egymással összhangban lévő fejlesztési akciók sorozata vagy Stratégiai újdonság (Kotler) Különleges jelentőségű, a piac és a vállalat számára egyaránt magas újdonságértékű fejlemény (termék, technológia vagy szervezeti megoldás).

Az innovációs stratégia Szoros kapcsolatban áll a vállalat egészének stratégiájával. Ez a funkció fejezi ki leginkább a vállalat jövőorientáltságát.

Az innováció környezete Az innováció erősen környezetfüggő. A vállalat külső érintettjeinek valamennyi csoportja szoros összefüggésbe hozható az innovációs folyamattal. fogyasztó versenytársak állam vállalatok közti együttműködés természeti környezet önkéntes állampolgári csoportosulások

Az innovációs lánc Ötlet Megvalósítás Marketing Kutatás-fejlesztés Beruházás Termelés Értékesítés

A sikeres innovációs stratégia Az információs rendszer hatékonysága. A minőség középpontba helyezése. Az innovációs tevékenység sebessége. Kooperáció. Növekvő figyelem az externáliákra. A kiszállás lehetősége.

A vezető szerepe az innovációs stratégia sikerében (Kanter, 1991) Kaleidoszkóp gondolkodás Legyen víziója és tudjon erről kommunikálni Legyen képes koalíciót alkotni Csoportmunka végzése Ossza meg a sikert

Innováció és szervezet Az innovációval kapcsolatos tevékenységek szervezeti elhelyezkedése Innováció szervezeti elfogadása  Meglévő piac misztifikálása, annak elvesztésétől való félelem  Az innováció jelentéktelennek látása, leértékelése,  Szakmai és személyi konfliktusok a megvalósításban

Innováció a kifejlett és az új vállalatnál Kifejlett vállalat Saját életgörbéjének érettség szakaszában lévő vállalat. A kifejlett vállalat jól megfogalmazható innovációs előnyei: - megalapozottság - piacismeret - kapcsolatok és bizalom - tapasztalatok

Az innovációs folyamat sajátos akadályai a kifejlett vállalatnál: nem ismerik fel a szükségességét, kevés az új ötlet, hiányzik a stratégiai szemlélet, nehéz az új ötletek elfogadtatása. Új vállalat Saját életgörbéjének kezdeti, felfutó szakaszában lévő vállalat.

Az innováció folyamata 1.Felismerés 2.Koncepcióalkotás 3.Problémamegoldás 4.Megoldás 5.Fejlesztés 6.Felhasználás

A szervezeti innováció Az üzleti folyamatok újjászervezése Az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges teljesítménymutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság.

A technológiai innováció A technológiai innováció a technológiai stratégia alapján jön létre. A technológiai stratégia fő elemei: a technológia kiválasztása a technológia lényegében való elmélyülés a technológia forrásai idő-ütemezés K+F befektetés nagysága K+F szervezet és politikája

A termékinnováció Innovációs folyamat Az innovációval összefüggő vállalati tevékenységek logikai rendje, a lehetőségek feltárásától a piaci bevezetésig. Kutatás-fejlesztés Az innováció háttértevékenységeinek összefoglaló elnevezése; a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti megoldás) konkrét létrehozatalának folyamata.

Ötletgyűjtés Az ötletek képzik az innováció alapját. A vállalatvezetésnek olyan feltételeket kell teremteni, amely kedvez az ötletek felszínre kerülésének. vállalati környezet, kultúra konkrét, célirányos tevékenységekkel segíteni az ötletgenerálás folyamatát

A termék tervezése A tervezéshez pontosan meg kell határoznunk: - Mi az az új minőség, amit a fogyasztónak nyújtunk? - Kinek szánjuk? - Hogyan valósítjuk meg?

Első piaci tesztelés Annak módszeres kiértékelése a termék tényleges létrehozását megelőzően, kísérleti körülmények között, hogy létezik-e megfelelően intenzív piaci igény az innováció fogadására. Második piaci tesztelés A ténylegesen létező termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának tesztelése.

Piaci bevezetés Mikor? (időzítés) Hol? (területi stratégia) Kinek? (a célpiac potenciális fogyasztói) Hogyan? (a bevezetés piaci stratégiája)

Az emberi erőforrás

A vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerővel azonos értelemben használjuk. A munkavállaló A vállalattal díjazás ellenében történő munkavégzésre megállapodást kötött természetes személy.

Az emberi erőforrás gazdálkodás tartalma A vállalati stratégia céljai Vezetés Informális szervezet Formális szervezet KörnyezetMunkavállaló Munkahelyi követelmények Munkavállalói igények Motivációs eszközök Tevékenység Teljesítmény

A munkaerő-gazdálkodás öt fő tevékenysége Általános teendők Munkakapcsolatok Bér- és érdekeltségi rendszer A munka megszervezése Képzés, továbbképzés

Munkakapcsolatok A vállalati működés belső érintettjei között a munkavégzéssel, annak körülményeivel és díjazásával összefüggésében létrejövő kapcsolatok. Bér- és jövedelemgazdálkodás A vállalatvezetésnek a munkavállalók pénzbeni juttatásaival kapcsolatos tevékenysége. Érdekeltségi rendszer A munkavállalók teljesítményének fokozására szolgáló, főleg pénzbeli juttatásokra épülő ösztönzési eljárások rendszere.

Az emberi erőforrások felértékelődése A tudás szerepe megnövekedett. Megváltozott az emberek elvárása a munkahellyel kapcsolatban. Bonyolultabbá vált az emberi erőforrás menedzsmentje. Törvényhozás.

Az emberi erőforrás-gazdálkodás stratégiája Sajátosságai a stratégia kiemelkedően fontos tényezőjévé teszik: a stratégia emberi cselekedetek sorozatán keresztül alakul ki és valósul meg azon tulajdonsága, hogy teljesítményét önmaga képes szabályozni, kiemeli a többi vállalati tevékenységi terület közül a stratégia által meghatározott küldetés döntően befolyásolja a vállalatnál folyó tevékenységek jellegét a stratégia szoros kapcsolatban van a szervezeti struktúrával a szervezeti kultúra hordozói a vállalatnál dolgozó emberek

Az emberi erőforrások tervezése A munkaerő-tervezés négy lépése: Általános célok lebontása a különböző szervezeti egységekre Ismeretek, képességek, szakértelem meghatározása, amire a szervezetnek a feladatok elvégzéséhez szüksége van A meglévő állomány figyelembevétele után a munkaerő-szükséglet, ill. a munkaerő kereslet meghatározása Az előre jelzett emberi-erőforrás szükséglethez való hozzájutás konkrét teendőinek meghatározása

Munkaerő-szükséglet A vállalatnál adott időszakban elvégzendő feladatok ellátásához a vállalatvezetés megítélése szerint szükséges munkaerő létszáma, a munkakörök szerint strukturálva. Munkaerő-kereslet A munkaerő szükségletnek a külső munkaerőpiacon megjelenő része. Szervezetfejlesztés A szervezeti struktúra – a stratégiai követelményeknek megfelelő – alakításának folyamata.

Munkakör A vállalati munkafeladatok egy személyre lebontott része, amely meghatározható ismeretek és képességek alkalmazását igényli.

Motiváció, bérezés, ösztönzés Alapmodell Hajtóerők és motivációk SzükségletekCélok elérése

Motiváció Az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó kezdeni. A motiválás néhány főbb tényezője: - a belső motivációs tényezők a nagyobb hatásúak, stabilabbak, miközben a vállalat szinte csak külső motivációs eszközökkel élhet - a munkavállaló a teljesítményét szubjektíven értékeli - nem egyértelmű a jutalom teljesítményserkentő hatása - egyes eszközök eltérő hatásokkal járnak

Kereset A munkavállalónak az adott vállalatnál képződő, munkavégzésből származó jövedelme. A bér- és jövedelempolitikát a kettősség jellemzi. E mellett még számos különböző szempontot kell mérlegelni: - A jövedelmek mint költségtényezők figyelembe veendők a vállalat pénzügyi stratégiájának megvalósításában - kereseti struktúrát kell kialakítani - megfelelő arányokat kell találni a keresetek egyes elemei között - ösztönzési rendszert kell létrehozni

Kereseti struktúra A vállalatnál különböző munkaköröket betöltő munkavállalók keresetének egymáshoz viszonyított arányai. Nem pénzbeni juttatások Olyan természetbeni járandóság; amelyet a vállalat a munkavállaló számára az alkalmaztatás jogán nyújt. (pl: biztosítások, természetbeni juttatások, nyugdíjhoz kapcsolódó juttatások, fizetett szabadságok, ünnepek, szociális szolgáltatások, hitelgaranciák, kedvezmények, stb.)

Az érdekegyeztetés és a szakszervezetek Érdekegyeztetés A vállalatvezetés és a munkavállalók szempontjait kölcsönösen figyelembe vevő, a munkavégzés körülményeire és díjazására vonatkozó megállapodások kötését célzó folyamat. A munkavállalói érdekképviselet legelterjedtebb formái a szakszervezetek. A szakszervezetek erejének kettős forrása van: egyrészt a mögöttük álló tagság, másrészt azok a törvények amelyek garantálnak számukra bizonyos jogokat.

Kollektív szerződés A vállalatvezetés és a munkavállalók hosszú távra szóló megállapodásait rögzítő keretszerződés. Üzemi tanács A vállalat tevékenységét illető kérdésekben tanácsadási joggal rendelkező, a vezetés és a munkavállalók képviselőiből álló fórum. Munkavállalói résztulajdonosi program

Az információ mint erőforrás

Az információ és információs rendszer Információ A bizonytalanságot csökkentő új ismeret, a vállalatok működését integráló folyamatok egyik összetevője Információs rendszer A vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek és technikai eszközök összessége.

Döntés, információ, szervezet Problémamegoldás Egy nem megfelelő helyzet feloldására irányuló folyamat. Döntés Cselekvési változatok közötti választás. Jól strukturált probléma A célok és a cselekvési változatok ismertek és megfelelő algoritmus áll rendelkezésre a kedvező változat kiválasztásához.

Kockázat Egy cselekvési változat lehetséges negatívan értékelt következményeinek teljes leírása, beleértve a következmények súlyának és bekövetkezésük valószínűségének megmutatását is. Bizonytalanság Az emberek és a környezet viszonyának azon tulajdonsága, hogy e viszony alakulása nem látható előre.

Információ és szervezeti szerep Stratégiai döntések A vállalat működésének főbb irányait megszabó, a célokat és eszközöket egymáshoz rendelő, hosszabb távú döntések. Irányítási döntések A vállalat működését a stratégia keretei között konkrétan szabályozó döntések. Operatív döntések A tevékenységek konkrét végrehajtására irányuló döntések.

Az információs rendszer alrendszerei A számviteli információs rendszer A vezetői információs rendszer A vezetői döntések támogatására hivatott, számszerű és nem számszerű információkat is kezelő számítógépes rendszer.

Kontrolling A tervezési, ellenőrzési és információellátási tevékenységet integráló vállalati funkció.

A controlling szükségességét és alapötletét leíró kérdések Tudja-e Ön pontosan, hogy a pénz mely termékekkel keresi és melyekkel veszti el? …, hogy bizonyos intézkedések hogyan hatnak az eredményre? …, hogy miként alakulna az eredmény az üzemgazdaságossági elvek szerint az adózás torzító hatása nélkül? Időben megtudja-e Ön, hogy a terv szerint halad-e, vagy pedig letért a pályáról? Át tudja-e ültetni a vállalati stratégiát konkrét eredmény- és intézkedési tervekbe? Tudja-e Ön, mitől emelkednek folyamatosan az általános költségek?

Vezetői tevékenységek Célmeghatározás Problémafeltárás Alternatívák Alternatívák megítélése Döntés Megvalósítás Ellenőrzés és eltéréselemzés Tervezés Ir. Ell. Eredmény-visszajelzés és célorientált összehangolás Folyamatos visszacsatolás

Anyagi folyamatok és készletek A logisztikai rendszer

Anyagi folyamatok A különböző készültségi fokú termékek vállalaton belüli és vállalatok közötti áramlása. Készlet A vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek állománya.

Logisztika Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. Logisztikai rendszer Az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere.

A logisztikai folyamat három fő szakasza Az értékesítés köti össze a vállalatot a fogyasztóval, az a marketingcsatorna fizikai megjelenése, a fogyasztói kiszolgálás térben és időben való megvalósítása. A termelésellátás a különböző termelési fázisok között elhelyezkedő illetve áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás. A beszerzés funkciója a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek, stb. külső forrásból történő biztosítása.

A logisztikai stratégia A logisztikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközök együttese. A logisztikai rendszer tevékenységének értékelésekor két fő tényezőt: - Az általa nyújtott szolgáltatás színvonalát, valamint - működésének költségeit kell elsősorban figyelembe venni.

A szolgáltatás színvonalát három szempont határozza meg: A rendelkezésre állás a rendszernek azt a képességét fejezi ki, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. A kiszolgálási idő a rendelés beérkezésétől a teljesítésig terjed. A kiszolgálás minősége azt jelzi, hogy a vevő rendelési specifikációjának mindenben megfelelő, hibátlan árut kapott-e, hogyan kezelték esetleges speciális igényeit, hogyan reagálnak a váratlan problémákra, stb.

A logisztika költségstruktúrája Az adminisztratív költségek A logisztikai funkció fizikai megvalósításához kapcsolódó költségek

A logisztikai stratégia összetevői Az értékesítés stratégiai tényezői A beszerzés stratégiai tényezői A készletezési stratégiai tényezői A logisztikai információs stratégiai tényezői Az anyagi folyamatokkal kapcsolatos stratégiai szempontok

A beszerzés stratégiai tényezői Venni vagy gyártani? Szállítóval szemben támasztott követelmények Beszerzési forrás megválasztása Beszerzési információs rendszer

A készletezési stratégiai tényezői A befektetett eszközök nagysága A vállalati működés rugalmassága A készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások

A logisztikai információs stratégiai tényezői Keresletmenedzsment Kínálatmenedzsment Szállító és vevőértékelés Partnerek információs rendszerével való kapcsolattartás

Az anyagi folyamatokkal kapcsolatos stratégiai szempontok Raktárok (elhelyezkedése)  Piacorientált  Termelésorientált Szállítási módok (A szállítás lebonyolításának lehetséges alternatívái.)

Az ellátási láncok Az ellátási lánc értéknövelő tevékenységek olyan sorozata, amely a vevői igények kielégítésére alkalmas terméket, ill. szolgáltatást hoz létre. Kiszerződés (outsourcing): a vállalat olyan tevékenységek végzését, amelyeket maga is el tudna látni, de nem tartoznak tevékenysége lényegéhez, külső partnerre bízza.

A logisztikai rendszer működése Készletgazdálkodás Anyagi folyamatok

Készletgazdálkodás Az a vállalati tevékenység, melynek célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítása. Feladata, alapkérdései: - Mit tartsunk készleten? - Mekkora készletet tartsunk? - Milyen döntési, szabályozási folyamatokkal tudjuk a kívánatos készlettartást gazdaságosan megoldani? - Mekkora ráfordításokkal jár a készletgazdálkodás? Hogyan biztosítható ehhez a tőke?

Készletfajták Az összkészlet számvitelileg elhatárolt összetevői (alapanyag, vásárolt alkatrész, félkésztermék, stb.). Készletezési mechanizmus A készletek szintjét szabályozó eljárások rendje, meghatározója a „Mikor és mennyit rendeljünk?” kérdésekre adott válasz.

Saját termelésű készletek Befejezetlen termelés: megmunkálás alatt álló, további megmunkálásra váró termékek, melyeken legalább egy termelési műveletet elvégeztek.termelés Félkész termék: egy teljes megmunkálási folyamaton keresztül ment, raktárra vették, illetve raktárra vehető. Késztermék: az előírt műszaki feltételeknek megfelelő, minőségi átvétel után raktárra vett, késztermékként értékesíthető termék.

Vásárolt készletek anyagok: olyan munkatárgyak, melyek a termékelőállítás, vagy szolgáltatásnyújtás során megjelenési formájukat általában elveszítik, értékük az előállított termék vagy szolgáltatás értékében jelenik meg. áruk: olyan termékek, melyeket a vállalkozás változatlan állapotban való továbbadás céljából szerez be.

Az anyagi folyamatok Szállítás Tárolás Anyagmozgatás  Átvétel  Raktári és termelési fázisok közti anyagmozgatás  Kiszállítás előkészítése Kiszerelés