Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2012. október 9-11. Szabó Miklós külgazdasági szakdiplomata Bukarest PIACRA JUTÁSI LEHETŐSÉGEK, ÜZLETI KAPCSOLATOK ROMÁNIÁBAN.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Advertisements

Magyar ipari parkok kialakításának és működtetésének tapasztalatai Tóth János vezető főtanácsos Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Üzleti Környezet.
Az MFB Invest Zrt. tevékenységének bemutatása Buda Sándor Tanácsadási igazgató október 24.
Henter Ágnes Sárvár, március 30.
Magyarország és a Kárpát-medencei térség
2013. október 10. Bogsch Erik A gyógyszeripar válasz a kihívásra.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
ADÓZÁSI, JOGI,KERESKEDELMI ÉS KULTURÁLIS KÖRNYEZET HORVÁTORSZÁGBAN.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
A TÁMOP felépítése Tóth István január 26.. ÚMFT prioritások és OP-k Társadalmi megújulás Gazdaság- fejlesztés Közle- kedés Környezeti és energetikai.
Magyar sikerek Kínában
MNB Statisztika A külső finanszírozási igény/képesség változása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Ismétlés, rendszerezés
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR II. A magyar gazdaság „kórképe” - a diagnózis Szeged, február-május Belyó Pál „G A Z D A S Á G P O.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŰLÉSE Debrecen, november Az idegennyelv-oktatás szerepe a szervezeti és regionális versenyképességben.
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
ADÓ Farkas Gábor Szenior Menedzser február 28. Adózás 2006.
A globalizáció hatása a nemzeti számlarendszerre KSH, szeptember 22.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
A TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÁSI EGYESÜLET ÉRTEKEZLETE A PÉNZÜGYI VÁLSÁG LEHETSÉGES HATÁSA A MUNKA VILÁGÁRA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSRE. Balatonvilágos,
Kassa Kárpát-medencei gazdasági fórum Szolnok, május 16.
A Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara
1 Adóterhelés és a hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége Halász Anita tudományos munkatárs ICEG Európai Központ Az EU-csatlakozás és a hazai gazdaság.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
Wekerle Terv A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Vagács István Főosztályvezető Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési.
März 2004 Herbert Rupp Az Európai Uniós csatlakozás hatása a magyar járműiparra.
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
A magyar tőkeexport bemutatása
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
Nemzetgazdasági Minisztérium A kormányzat külgazdaság-politikája, tervek az adósságteher kezelésére és az exportvezérelt gazdasági növekedés beindítására.
A magyar mezőgazdaság szerkezete
Aktuális pályázati lehetőségek Okos Jövő Innovációs Klaszter O KOS J ÖVŐ I NNOVÁCIÓS K LASZTER K LUBEST június 16. NOS Kft.
Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. Határon átnyúló tőkeprogramok kis- és középvállalkozások számára Márk Péter Igazgató.
FRANCIA O RSZÁG Faragó Sándor külgazdasági szakdiplomata Lyon - Franciaország.
AZ ITD HUNGARY ZRT. ÉS AZ ENTERPRISE EUROPE NETWORK VÁLLALKOZÁSOKAT TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGEI Pólus Program Információs Napok 2009.
Globomax Zrt. külpiacra jutásának lépései: Előadó: Csonka László Globomax Zrt. kereskedelmi vezérigazgató helyettes Mi kell tehát a külpiacok meghódításához?
A pénzügyi intézményrendszer 2004 közepén Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Budapest, november 24.
Vállalkozási környezet Ausztriában GYSMKIK Győr, május 5. Külgazdasági és Külügyminisztérium Mautner Márk külgazdasági attasé, Magyar Nagykövetség,
Franciaország – Magyarország Bilaterális gazdasági kapcsolatok Nikoletti Antal Helyettes Államtitkár NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM.
Regionális Vállalkozásfejlesztés Dr. Billo Kármen főosztályvezető-helyettes Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály.
Magyarország – Csehország Bilaterális gazdasági kapcsolatok Orosz György főosztályvezető, Globális Főosztály KÜLGAZDASÁGÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
Magyar-román gazdasági kapcsolatok Bogár Ferenc gazdasági tanácsos.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
Az ITDH új szolgáltatásai Hagyományos elemek Kiállítások Kereskedelemfejlesztési pályázatok Üzletember találkozók itthon és külföldön Relációs.
Kárpát Régió Üzleti Hálózat Dr. Billo Kármen osztályvezető Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály.
Regionális Vállalkozásfejlesztés Dr. Billo Kármen osztályvezető Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály.
Kassa KÜLGAZDASÁGI KONFERENCIA Miskolc, április 24.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Nagyvállalatok nagy pályázati lehetősége!
Megjelentek az infokommunikációs pályázatok
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
Dr. Papanek Gábor Európa versenyképessége
A megyei paktum keretében megvalósuló munkaerő-piaci program
A kormány és a szociális partnerek megállapodása a bérek emelésére
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

Nemzeti Külgazdasági Hivatal október Szabó Miklós külgazdasági szakdiplomata Bukarest PIACRA JUTÁSI LEHETŐSÉGEK, ÜZLETI KAPCSOLATOK ROMÁNIÁBAN

ROMÁNIA GAZDASÁGA Fő megállapítások: A globális válság ellenére sikerült a gazdasági stabilizáció, a fenntartható élénkítés eredményei még kevésbé láthatóak.  2011-ben a Kormány a drasztikus megszorítások révén elismerten eredményes gazdaságpolitikát folytatott, a makroökonómiai stabilitás megteremtése érdekében, elkötelezetten vitte végig a fiskális konszolidációt.  2012-ben a költségvetési deficit az első hat hónapban a GDP 1,12%-át érte el, alatta maradva ezzel a kijelölt hiánycélnak. A forráshiány intenzíven jelentkezik minden területen, ágazatban és a jövőben ez tovább fokozódhat.  2011-ben a külföldi tőkebefektetések mértéke 1,9 Mrd euró volt, szemben a as időtáv 8-9 Mrd EUR-os befektetéseitől.  január-április időszakban összesen 446 M euró (2011-es év azonos időszakának eredménye 490 M euró).  A gazdaság számára a „horgony” szerepét az EU-s források jelenthetik, az 1,43 Mrd EUR- t elérő forráslehívás elérte a közötti időszakban rendelkezésre álló összes forrás 7,4%-át. Fontos a fejlesztéspolitikai szelekció a gazdaságban.  A román gazdaság több tekintetben is elismerten jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, elsősorban a mezőgazdaságban, energiaszektorban és az infrastruktúra- fejlesztés terén.

ROMÁNIA FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI MUTATÓ MEGNEVEZÉSE MÉRTÉK- EGYSÉG A GDP é rt é ke (foly ó á ron) Mrd EUR 115,9124,4136,5 A GDP v á ltoz á sa (re á l) % -7,1 ¹-1,3 ¹+2,5 Egy f ő re jut ó GDP EUR/f ő ²7184 Az infl á ci ó % 4,77,95,8 Munkan é lk ü lis é gi ráta % 7,86,95,2 Az áruexport é rt é ke M EUR Az áruimport é rt é ke M EUR Foly ó fizet é si m é rleg egyenlege Mrd EUR -4,91-5,51-5,68 Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import Mrd EUR 3,482,221,92 K ö lts é gvet é s egyenlege GDP %-a -7,4-6,5-4,35 ¹ án módosította az INS; ² A havi népszámlálás új adataival számolva, RO lakossága 19,042 millió; Forrás: Nemzeti Statisztikai Intézet és Román Nemzeti Bank

ROMÁNIA FONTOSABB EXPORTPIACAI 2011-BEN POZ Í CI Ó ORSZ Á G 2011 (M EUR) R É SZESED É S A TELJES EXPORTB Ó L 1.N é metorsz á g8389,718,5 2.Olaszorsz á g5782,612,812,8 3.Franciaorsz á g3371,47,5 4.T ö r ö korsz á g2781,56,2 5.Magyarorsz á g2516,15,6 … Ö SSZESEN 22841,350,7

ROMÁNIA FONTOSABB IMPORTPIACAI 2011-BEN POZÍCIÓORSZÁG 2011 (M EUR) RÉSZESEDÉS A TELJES IMPORTBÓL 1.N é metorsz á g9371,117,1 2.Olaszorsz á g6226,511,3 3.Magyarorsz á g4778,98,7 4.Franciaorsz á g3161,25,8 5.Kína2529,74,6 … Ö SSZESEN 26067,447,5

A MAGYAR-ROMÁN KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE (M EUR)

A MAGYAR-ROMÁN KÜLKERESKEDELEMI FORGALOM ÉRTÉKVÁLTOZÁSA ÉS MEGOSZLÁSA 2011-BEN (%)

A MAGYAR-ROMÁN ÁRUFORGALOM LEGJELENTŐSEBB MAGYAR EXPORTTERMÉKEI (2011)

A MAGYAR-ROMÁN ÁRUFORGALOM LEGJELENTŐSEBB MAGYAR IMPORTTERMÉKEI (2011)

MAGYAR VÁLLALATOK TŐKEBEFEKTETÉSEINEK ALAKULÁSA ROMÁNIÁBAN * A magyar eredetű tőkebefektetések összértéke között elérte a 850,4 M eurót, ezen belül 2011 eredménye 136,7 millió euró körül volt. Forrás: MNB

A ROMÁN PIAC ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET JELLEMZŐI Piaci sajátosságok: A gazdasági számára komoly nyersanyagforrások állnak rendelkezésre; „Könnyű” a piacokhoz való hozzáférés, fennáll a privatizáció lehetősége; Pozitív versenyképességi tényező a kedvező adókörnyezet; Kismértékű a K+F-re és innovációra fordított beruházások szintje; Elégtelen mértékű az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása; Sok ágazatban rendelkezésre áll a képzett munkaerő; Alacsonyak a foglalkoztatási költségek, rugalmas a munkaerő; Üzleti környezet: Üzleti vállalkozás létrehozásának keretei: 6 eljárás, 14 nap, költsége 3%-a az egy főre jutó jövedelemnek, szükséges min. tőke 0,8%-a az egy főre jutó átlagos jövedelemnek. Fennáll a Kormányzati támogatás lehetősége néhány ágazatot illetően, pl. IT; Jelen vannak a multinacionális vállalatok az egyes ágazatokban: IT, autóipar. A 2011-es időszak politikai stabilitását 2012-ben instabilitás váltotta fel (a Ponta kormány ebben az évben a 3-ik); Az üzleti környezetet átszövi korrupció lehetősége; Az üzleti élet szereplői nyitottak a külföldi/magyar partnerek felé; Fontos a román fél bizalmának az elnyerése (személyes találkozás); Sok esetben pragmatikus megközelítésre lehet számítani; A fizetési morál problémáinak elkerülése érdekében megfelelő lépéseket kell tenni (új kapcsolat esetén érdemes ellenőrizni a partnert).

ÁGAZATI LEHETŐSÉGEK ROMÁNIÁBAN 1. Építőipari fejlesztések – elsősorban az infrastruktúra beruházások területén Elsősorban az EU-s források abszorpcióját támogató beruházások Lakóépületek fűtéskorszerűsítése 2. Mezőgazdaság, élelmiszeripar Mezőgazdasági termelést segítő berendezések gyártása Élelmiszeripari feldolgozó egységek gépsorainak gyártása 3. Megújuló energiaforrások: szélenergia, napenergia, vízenergia Befektetések, energetikai beruházások Üzemeltetési tevékenység, karbantartás Eszközgyártás 4. Turizmus

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Üzleti befektetési lehetőségek a napenergiát felhasználó üzletágban  A RO Kormány a megújuló energiaforrások (napenergia) alkalmazásának zöld igazolványok révén történő ösztönzését irányozta elő 2011-ben (a 19.5 milliárd euró értékű támogatási rendszer a 2021-ig kibocsátott zöld igazolványok értékét jelenti).  RO 6 Zöld Igazolványt/MW energia ad ig minden addig előállított 1 MW-ért, 15 éven keresztül; a befektetés hozama 18-20%/év (szakértő cég becslése). A napenergiát érintő beruházások esetében 2 lehetőség merül fel: Projektek megvásárlása, amelyek gyorsan megépíthetők; Projektek megvásárlása, amelyek gyorsan megépíthetők; Működő, energiatermelő parkok felvásárlása. Működő, energiatermelő parkok felvásárlása. Jelen pillanatban 9 Projektről áll rendelkezésre információ! Javaslat a területet illetően: Vállalatok szövetségének létrehozása - Befektető + Projektgazda + Üzemeltető és karbantartó + Termékgyártó

PIACRA JUTÁS JAVASOLT MÓDSZEREI A román piacra lépésnek számos módozata lehetséges: 1)Kapcsolatfelvétel és gazdasági kapcsolatok kiépítése a Magyarországhoz legközelebb eső határ menti területeken és a Központi régióban működő vállalkozásokkal. A közös nyelv és az otthonosabb terület lehetővé teszi a gyorsabb fejlődést, a piaci feltételekhez való alkalmazkodást. 2)Átgondolt és tervezett piaci lépések megtétele, amelynek része egy átfogó (vagy kevésbé részletes) ágazati, piaci szegmens vizsgálatát bemutató piaci tanulmány elkészíttetése, a fő stratégiai irányok rögzítése, a piaci lehetőségeket figyelembe vevő első tevékenységek meghatározása. 3)Működő gazdasági társaságok megvásárlása, cég alapítása, egyszemélyes képviselet, amely lépések egy már bejáratott vállalkozás esetében komoly piaci lehetőségeket teremthetnek. Más javaslatok: Vállalatok szövetségeinek közös piacra lépés. Körültekintően kell eljárni a Partnerek kiválasztása során. Az ismeretlen partnerről érdemes előzetes céginformációt beszerezni. Érdemes külkereskedelmi szakembert, a piacot jobban ismerő szakértőt bevonni a tevékenységbe. A termékek bevezetését segíthetik helyi ügynökök, helyi vállalkozások. Ezek kiválasztása során célszerű a szakszövetségekbe tömörült, jól leinformálható vállalat vagy személy kiválasztása. A nemzetközi áruházláncok - METRO, AUCHAN, BRICO STORE, PRAKTIKER, LIDL - egyre bővülő hálózattal jelen vannak a román piacon. A magyarországi beszállítói státusz előnyt jelenthet a romániai megjelenésben.

ADÓRENDSZER ROMÁNIÁBAN Adórendszer (főbb számok): Társasági adó: 16% Osztalékadó: 16% Mikro-vállalkozás adó: 3% Jogdíjak forrásadója: 10% Kamatadó: 10% Árfolyam nyereségadó: 16% Személyi jövedelemadó: 16% Munkaadót terhelő járulékok: 31,5-41% Munkavállalót terhelő járulékok: 17% ÁFA: 24%, ill. 9% (kulturális javak, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök esetében) Ingatlanok értékesítése után fizetendő adó: Kevesebb, mint 3 éve vásárolt ingatlan esetén  3%, RON-ig  RON + 2%, RON-t meghaladó összegre 3 évnél régebb vásárolt ingatlanok esetén  2%, RON-ig  RON + 1%, RON-t meghaladó összegre adómentes tulajdonszerzésnek minősül:  ingatlan-visszaszolgáltatás, kárpótlás  házastársak és harmad fokú rokonok közötti adományozások két évnél régebb lezárt hagyatéki tárgyalások révén szerzett ingatlanok

BÉREK ÉS RÁRAKODÓ KÖLTSÉGEK január 1-től Romániában a minimálbér 700 RON, mintegy 162 Euro ben a bruttó átlagkereset RON, mintegy 478 Euro volt. 1)Munkavállalók járulékai 1% Munkanélküliségi hozzájárulás 10,5% Társadalombiztosítás 5,5% Egészségügyi biztosítás 16% Személyi jövedelem adó 2)Munkáltatók járulékai 20,8 %, 25,8%, 30,8% Társadalombiztosítási hozzájárulás 5,2% Egészségügyi hozzájárulás 1% Munkanélküliségi alaphoz való hozzájárulás 0,5% - 4% Veszélyességi hozzájárulás 0,85% Betegszabadság alap 28,35 % - 32,85 % a Bruttó bérre vetítve.

KÜLGAZDASÁGI KILÁTÁSOK, KEZDEMÉNYEZÉSEK A nemzetközi gazdasági válság mélypontját követő 2010-es, és a pozitívabb es tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar-román kétoldalú kereskedelem negatív tendenciái átmenetinek bizonyultak. A folyamatos forgalomnövekedés azt igazolja, hogy Románia továbbra is meghatározó felvevő piaca Magyarországnak, jó gazdasági partnerünk és az eredmények a közvetlen szomszédság, földrajzi és nyelvi adottságok kihasználása mellett elsősorban a gazdasági szereplők sikeres tevékenységének köszönhetőek. Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodái a Nemzetgazdasági Minisztériumban kidolgozott Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési stratégia, a Wekerle Terv eszközrendszerének egyik legfontosabb eleme. A tervek szerint az egyes irodák feladatai között olyan kereskedelemfejlesztési programok előkészítése és lebonyolítása szerepel, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és az erdélyi cégek közötti kapcsolatfelvételre, ellátják a külpiacokra törekvő magyar vállalkozásokat specifikus helyi piaci ismeretekkel, információkkal.

KÜLGAZDASÁGI IRODA SZOLGÁLTATÁSAI Tanácsadás, tájékoztatás Piaci sajátosságokról, üzleti környezetről, értékesítési csatornákról; Szolgáltatásnyújtással, termékexporttal kapcsolatos általános tanácsadás; Tájékoztatás az adott tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési kötelezettségekről, kérelmekről, eljárásról; Tájékoztatás a vonatkozó jogszabályokról; Magyarul/angolul kommunikáló román adótanácsadó/könyvelő/tolmács és ügyvédi irodák elérhetőségei. Kereskedelemfejlesztés, befektetések ösztönzése Potenciális vevők listája román adatbázisból, szakszövetségek adatbázisaiból; Tájékoztatás romániai vállalkozás alapításáról (magyar tőkekivitel); Magyarországi román befektetések ösztönzése (külföldi tőke behozatal); Közreműködés vásárok,üzletember találkozók, egyéb üzleti rendezvények szervezésben (B2B).

ELÉRHETŐSÉGÜNK Magyarország Nagykövetsége Külgazdasági Iroda Bucuresti, Sector 2. str. Alexandru Philippide nr. 12. Tel.: Fax:

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! VÁROM KÉRDÉSEIKET …