Az új Munka Törvénykönyvének legfontosabb változásai

I. Előzmény Jogpolitikai célkitűzés: az évi Mt. peres és peren kívüli gyakorlatában felmerült ellentmondások, pontatlanságok kiküszöbölése valamint több jogintézmény tekintetében az egyszerűsítés és a rugalmasság növelése a munka világára vonatkozó szabályozásban

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések Tágabb mozgástér: egyoldalú kötelezettségvállalás-> illetve az ezt tartalmazó a munkáltatói szabályzat, amelyet a munkáltató egyoldalúan módosíthat a munkaviszony létesítésére vonatkozó elállás intézményének új szabályozása-> a munkaszerződés megkötését követően a munkaviszony kezdetéig bármely fél elállhat a munkaszerződéstől

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések Új, atipikus munkaviszonyok: új foglalkoztatási formák munkavégzés behívás alapján ->a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti feladatait munkakör megosztása -> egy munkakörre több munkavállalót alkalmaz a munkáltató több munkáltató által létesített munkaviszony -> egy munkakörben több munkáltató foglalkoztatja ugyanazt a személyt

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések A munkaszerződés tartalmi elemeinek változása: nem kötelező meghatározni a munkavégzés helyét a munkaszerződésben személyi alapbér = alapbér

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések A munkaidővel kapcsolatos változások: a több műszakos tevékenység fogalma megváltozik -> csak akkor lehet több műszakosnak minősíteni egy tevékenységet, ha a munkáltató tevékenységének teljes időtartama eléri a heti 80 órát hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt biztosítása

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések A munka díjazásával kapcsolatos legfontosabb új rendelkezések: változás a bérpótlékok rendszerében -> bevezetik az egységes műszakpótlékot ( alapbér 30 százaléka ) bérpótlékokat is magában foglaló alapbérben való megállapodás ->a bérpótlék helyett a felek havi átalányt állapítsanak meg megszűnik az átlagkereset és a távolléti díj kettőssége -> a munkavállalónak járó összegek számítási alapját a jövőben a távolléti díj fogja képezni a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabér megállapítása elvárt munkabéremelés -> alacsony keresetű munkavállalók esetén a munkabérek nettó megőrzéséhez szükséges munkabéremelés (bruttó ,- Ft )

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések Változások a munkavállaló kártérítési felelőssége körében: előreláthatóság A munkavállaló azt a kárt köteles a munkáltató részére megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott, a magatartásával igen távoli okozati összefüggésben bekövetkezett károkat azonban nem köteles megtéríteni (enyhe gondatlansággal okozott kár esetén akár 4 havi távolléti díj, szándékos vagy súlyos gondatlansággal okozott kár esetén a kárt teljes mértékben meg kell térítenie ) munkavállalói biztosíték kauciót kötheti ki a munkaszerződés bizonyos munkakörök esetén.

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések Szabadságra vonatkozó eltérő szabályok: mindkét szülő jogosult lesz a gyermekek után járó pótszabadságok igénybevételére az esedékesség évében felhalmozott szabadságok egyharmada akár az esedékességet követő év végéig is felhasználható

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó új szabályok: rendes felmondás = felmondás azonnali hatályú felmondás egy gyűjtőkategóriává válik, amelybe három jogcím is beletartozik-> rendkívüli felmondás próba idő alatti azonnali hatályú felmondás határozott idejű munkaviszony megszüntetése

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések A felmondási idő változásai: munkavállalói felmondás esetén 30 nap munkáltatói felmondás esetén ennél hosszabb lehet a munkaviszonyban eltöltött idő alapján, de legfeljebb 6 hónap

II. A munkaviszonyokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések Végkielégítés: változás a jogszerző időben -> a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő a felmondás közlésének az időpontjától számítandó

III. Mit ellenőriznek a munkaügyi felügyelők július 1-től? foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, ahol a munkavégzés ellenérték fejében történik jognyilatkozatok alakszerűségét, a kötelező tartalmi elemek meglétét a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételeket jogviszony létesítésével, megszűnésével illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek teljesítését A cég a munkavállalóinak legalább kétharmada esetében teljesített- e a bérkompenzációt? meghatározásra került-e az alapbér a munkaszerződésben, biztosított-e a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum a belépési tájékoztató kiadásának hiánya bírságalap

Köszönöm szépen a figyelmet! Tóth Enikő április 18.