A lovagok,a lovagi kultúra és az egyházi lovagrendek

A lovagság mint társadalmi réteg a 11. századi Nyugat-Európában jelent meg,legkorábban Dél- Franciaországban.

Lovag csak nemes ember fia lehetett,de csak akkor,ha rendelkezett hét készséggel:a lovaglás,az úszás,a nyilazás,a vívás,a vadászat,az ostábla vagy sakkjáték és a nevelés tudományával. Ennek érdekében ifjúságát a közeli hűbérúrnál való szolgálattal töltötte. A 7-től a 11. életévéig apródként szolgálva sajátította el a hét készség alapelemeit.A legfontosabb kötelességei a hit és az egyház védelmezése,a fejedelem és a hűbérúr tisztelete,a gyengék oltalmazása,az adott szó betartása, a nők tisztelete. Ha az ifjú elérte a 21. életévét és arra alkalmasnak bizonyult,mert rendelkezett a fő erényekkel:mértéktartás,állhatatos- ság,hűség,erkölcsösség,bőkezűség,becsületesség és bátorság;következhetett a lovaggá avatás.Az avatás előtti napon az ifjú rituális fürdőt vett, az éjszakát virrasztással töltötte,hajnalban misén vett részt,gyónt,áldozott,ezután felöltötte lovagi felszerelését!

Így járult ura elé,aki lovaggá ütötte az esküt tett ifjút. Ezután következhetett a lovagi torna,ahol a lovag számot adhatott fegyverforgatási ismereteiből.A lovagok a tornán és az ütközetben egyaránt dárdával igyekeztek a páncélingbe és nehéz sisakba öltözött pajzsos-dárdás ellenfelét a nyeregből kiütni.Ahogy a 12. században nőtt a felszerelés súlya,úgy kellett egyre erősebb lovakat nevelni.A század közepére az ilyen nehézlovasság rohamával szemben a könnyű fegyverzetű ellenfél tehetetlennek bizonyult,ezért a hadsereg fő „fegyverneme” a vértezett lovasság lett.Nagyszámú kiegészítő egység kísérte őket,egy-egy keresztes hadjáratban,például lovag és mintegy főnyi segéderő-ijászok,gyalogság vett részt……A 12.századtól a lovagok megkülönböztetése miatt egyre nagyobb szerep jutott a címereknek és a lobogóknak.

A lovagi hadviselésnek sok volt a hiányossága.Ezek legfőképpen a keresztes hadjáratok során mutatkoztak meg:a lovasság csak támadni tudott,s a védekező harcokban sokszor hasznavehetetlennek bizonyult.A nagy,számára ismeretlen területen nehezen manőverezett,s képtelen volt a könnyű fegyverzetű, nagy létszámú,gyorsan mozgó ellenféllel megbirkózni.A 12.században Dél- Franciaországban bontakozott ki a lovagi kultúra,mely a 13.század első felére egész Európában elterjedt.A kibontakozó udvari költészet a világ irodalom fellendülését is jelzi,s a líra mellett megjelent a lovagi epika, mely Nagy Sándor „Sándor regény”,Nagy Károly „Roland ének”és a kelta mítoszok alakjait”Perceval”dolgozta fel.Ekkor születtek meg az első irodalmi művek az udvari viselkedésről…és az udvari szerelemről Guillaume de Lorris:”A rózsa regénye”.A 13.századra a lovagi epika központjába a vallásosság került.

A lovagi kultúra a 14.században Nyugat- Európában hanyatlásnak indult,a lovagi eszmék és erkölcsi szabályok a 16.századig befolyásolták a nyugati civilizációt.

A lovagok résztvevői voltak a keresztes hadjáratoknak is.A keresztes mozgalom lehetőséget nyújtott a szentföldi zarándoklatok fellendüléséhez.A jeruzsálembe igyekvő zarándokokra számtalan veszély leselkedett:éhség,szomjúság,betegség,moszlim harcosok támadása.Épp ezért az utazóknak szállásra,védelemre és ápolásra volt szükségük.Ezeket a feladatokat voltak hivatva ellátni a 11.századtól megalakuló egyházi lovagrendek.

Johannita lovagok A jeruzsálemi Szent János kórház lovagjait nevezték johannitáknak.Az 1070 körül alapított ispotály(kórház)központja kezdetben a Keresztelő Szent János templom volt.A szerzetesi közösséghez hasonló regulát elfogadó lovagi szervezet betegápolási céllal jött létre,emellett azonban állandó harckészültségben állt.A rend tagjainak legfontosabb feladata a jeruzsálemi 2000 ágyas ispotály fenntartása volt.Az intézményt lelencház és terhesgondozó egészítette ki,s a kor viszonyaihoz képest igen magas színvonalú munkát végzett.A rend jelképe a 13.századra állandósult:vörös alapon nyolcsarkú fehér kereszt.

Templomosok.... A rend 1118-ban jelent meg Jeruzsálemben,s nevét a Salamon temploma mellett álló első rendházukról kapta.A templomosok fő feladatuk a zarándokok megvédése,pusztán katonai tevékenység.Jelképük fehér alapon vörös kereszt.A 13.századra a templomosok hatalmas vagyonra tettek szert.Főleg Bank-és hitelügyletekkel foglalkoztak,de jelentős kereskedelmi pozíciókat is birtokoltak.Szentföld elvesztése után nem hoztak létre önálló államot,számos rendházukat a Párizsban épült „Templom”-ból irányították.A rend nem ismert el mást maga felett,csak a pápát.Szép Fülöp francia király a pápával való harca közben leszámolt a templomosokkal.

Német lovagrend A német lovagok által alapított,Szűz Máriáról elnevezett gyógyító rendet 1191-ben hagyta jóvá a pápa.Jelképük fehér alapon fekete kereszt.Szentföldről ll.András király 1211-ben Erdélybe hívta,hogy határvédelmi feladatot lássanak el.Nemsokára viszály támadt a király és a lovagok között,így a király elűzte őket.Később Lengyelországba költöztek,hogy ott részt vegyenek a pogány poroszok elleni keresztes hadjáratban.A lovagrend megszerezte Poroszországot,a Balti partvidéket és Észtországot.Később 1410-ben vereséget szenvednek a lengyel-litván haderőtől.A reformáció korában pedig birtokait kisajátítják.

Készítette:Privacsek Éva