Teljesítménymotiváció és igényszint Babits Eszter Nagy Kata

Tartalmi áttekintés 1. Elméleti bevezető 2. Teszt 3. Kutatásunk

Teljesítménymotiváció (need for achievement- nAch) Humánspecifikus motívum A siker iránti igyekezet olyan helyzetekben, amelyeknél a teljesítmény valamilyen szabványokkal verseng (McClelland, 1987) Közelítés-távolítás faktorok

Kétféle motívum: cél elérése/kudarc elkerülése Sikermotiváció erősebb A teljesítmény akkor a legerősebb, amikor a a legnagyobb a kimenetel bizonytalansága (siker valószínűsége: 0,5) Kudarckerülés erősebb A legkönnyebb (0,9) vagy a legnehezebb (0,1) feladatot választják Atkinson, J. W. (1989): A kockázatvállaló viselkedés motivációs meghatározói. In: Barkóczi I. és Séra L. (szerk.) Az emberi motiváció II. Humánspecifikus motiváció. Szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest. 179–201.

Igényszint A személynek önmagával szemben megfogalmazott konkrét elvárása, ami a motivációs struktúra részeként döntő szerepet játszik a személy teljesítőképességében és életvitelében. (LEWIN, 1926) A feladatkésztetésben megnyilvánuló viselkedést jelzi

HOPPE (1930) következtetései az igényszintről jövőbeli feladat teljesítésére vonatkozó elvárások összessége, siker hatására emelkedik, kudarc hatására csökken, a személy a teljesítményt saját értéke kifejezőjeként értékeli, egymástól függetlenül határozza meg a siker keresésének, és a kudarc kerülésének a vágya, a siker és kudarc élménye csak közepes nehézségű feladatoknál jön létre, a siker és kudarc csak sorozatban fejti ki hatását az igényszintre, kezdeti szintjét a személy korábbi tapasztalatai határozzák meg.

Igényszint kialakulása Szocializációs folyamat Belső motiváció Szülői attitűd  bevésődés  különböző erősségű kompetenciaigény Későbbi tapasztalatok módosítják Befolyásolják a személyiségtényezők

A kialakult igényszint összefügg: A személy általános aktivációs szintjével Szociális hatásokkal Egyéni szint a csoportnormához közelít Döntőbb a csoport teljesítménymotiváltsága A saját elvárás puszta közlése szociális kapcsolatban emeli az igényszintet A csoportstátusz befolyásolja az igényszintet Dúll A., Varga K. (1993) Általános pszichológiai gyakorlatok II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (27. gyakorlat)

Teszt

Kérdések Mi történik a képen? Ki lehet a képen? A szereplő mit érez, min gondolkozik, mit szeretne? Milyen előzményei és következményei lehetnek a képnek? Előtte/Most/Utána

Kutatásunk Téma: Testvérek közötti motivációbeli különbségek Hipotézis: Feltételezzük, hogy a legidősebb testvérek teljesítménymotiváltabbak, mint a középső-, a legkisebb gyerekek, vagy az egykék.

Szakirodalmi előzmények Michael Grose(2003): Why First Borns Rule the World and Last Borns Want to Change It? című könyve Testvérek iskolai eredményeinek összehasonlítása során azt találták, hogy az elsőszülöttek jegyei kedvezőbbek. A különbség jelentősebb, ha nagy az életkori távolság, illetve ha az elsőszülött lány. (Chittenden, Foan, Zweil, Smith, 1968) Elsőszülöttek aránytalanul nagy arányban kiemelkedő képességűek, a többiekhez képest. (Terman, 1925) Egyes értelmezések szerint az elsőszülöttek gazdagabb korai környezettel találkoznak és a szülők intenzívebben stimulálják a szellemi fejlődésüket (Hunt, 1961). Ezért a legidősebb gyerekeken gyorsabban és nagyobb mértékben nő a nyomás, amely olyan személyiségjegyek kialakulásához járul hozzá, melyek megkönnyítik a magas szintű teljesítményt az iskolában. Az idősebb testvérek eredményei kis mértékben hatnak a fiatalabbak teljesítményére, mintegy példaképek számukra. (Nicoletti, Rabe, 2014)

Módszer Vizsgálati személyek : 94 (86 nő, 8 férfi) Átlagéletkoruk: 21,1 (93 v.sz.) Online kérdőív: Demográfiai adatok (nem, kor, lakhely) Testvérek (mennyi, nemük, sorrend) 6 teljesítménymotivációra vonatkozó kérdés Önkéntes és anonim részvétel

Általános jellemzők

Leíró statisztikák

Legkisebb-legnagyobb különbség Független mintás t próba: t(72)= -1,853; p=0,068 M(legkisebb)= 19,4 M(legnagyobb)= 18,26 A legfiatalabbak pontszámai tendenciaszinten nagyobbak, mint a legidősebbekké. A többi csoport között nincs szignifikáns különbség. (Egyszempontos VA)

Felhasznált irodalom Atkinson, J. W. (1989): A kockázatvállaló viselkedés motivációs meghatározói. In: Barkóczi I. és Séra L. (szerk.) Az emberi motiváció II. Humánspecifikus motiváció. Szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest. Chittenden, Edward A.; Foan, M. Wendy; Zweil, Diane M.; Smith, John R. (1968). School achievement of first- and second-born siblings. Child Development, 39(4), Dúll A., Varga K. (1993) Általános pszichológiai gyakorlatok II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (27. gyakorlat) Hunt, K. McV. (1961). Intelligence and experience. New York: Ronald McClelland, D. C. (1987). Human Motivation. Cambridge: CUP Archive Lewin, K. (1926). Vorsatz, Wille und Cedürfnis [lntention, will, and need]. Psychologische Forscltung, 7, Press, Nicoletti, C. & Rabe, B. (2014) Sibling spillover effects in school achievement, ISER Working Paper Series , Institute for Social and Economic Research. Ryckman, M. R., Kaczor, L. M., Gold, J. A. (1996): Construction of a personal development competitive attitude scale. Journal of Personality Assessment, 66(2), 374–385. Terman, L. M., et al. (1925). Genetic studies of genius. Vol. 1. The mental and physical traits of a thousand gifted children. Stanford, Calif.: Stanford University Press

Köszönjük a figyelmet! Képek :