Társasági adó törvény évi módosításai

Törvénymódosítás indokai 1. konvergencia követelmények  elvárt adóval kapcsolatos pontosítások (elemi kár)  különadó módosításai (adóalap) 2. közösségi támogatási politika változása  kis- és középvállalkozások (mezőgazdasági szektor)  megszűnő, módosuló és új adókedvezmények 3. könnyítések  fejlesztési tartalék  kedvezményes adóalap növelése 4. egyéb pontosító módosítások  külföldi vállalkozó jogállása, külföldi adó beszámítása…  veszteségelhatárolás, szokásos piaci ár…

Hatálybalépés időpontjai visszamenőleges: általában: de vannak: január január január július augusztus január szeptember 1.

Főbb változások témakörei 1) Adóalappal kapcsolatos módosulások minimumadó alap – elemi kár ellenérték nélkül kapott eszköz, szolgáltatás fejlesztési tartalék, K+F tevékenység kedvezménye… 2) Külföldi adóalanyok – külföldi adó beszámítása 3) Adókedvezmények módosítása adó- és adóalap-kedvezmények együttes alkalmazása fejlesztési adókedvezmények újra… tőzsdei cégek fejlesztési adókedvezménye 4) Egyéb módosítások veszteségelhatárolás szokásos piaci ár adótartozás fogalma…

Minimumadó – től 1) Alapja: korrigált bevétel 2%-a Mértéke: 10-16% összes bevétel – elábé (közvetített szolgáltatás) – külföldi th. bevétele + kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, eszközátruházás 2) Nem kell megfizetni:  MRP-nek, közhasznú társaságnak, vízitársulatnak  alapítványnak, társadalmi szervnek, egyháznak…  előtársaságnak (+ bejegyzést követő adóévben sem)  elemi kár esetén (ha eléri az előző év árbevételének 15%-át) (2007. július 1-től több összevont elemi kárérték is kielégíti ezt a feltételt)

Térítés nélküli átadás 1) Térítés nélkül kapott szolgáltatás től az igénybevevő az átadónál kimutatott bekerülési értékkel csökkentheti adóalapját nem változott: az átadónál ez növelő tétel 2) Térítés nélküli eszközátvétel előtti átvétel esetén csökkentő tétel a passzív időbeli elhatárolásból visszavezetett, bevételként elszámolt összeg utáni átvétel esetén az átvevőnél a bekerülési érték egy összegben csökkenti az adóalapot nem változott: az átadónál ez növelő tétel

Fejlesztési tartalék 1) től (a korábbi 25%-ról) 50%-ra nő az adóalap csökkentő tételként elszámolható (adómentesen képezhető) adózás előtti nyereség-hányad (mely az eredménytartalék terhére elkülönítendő) nem változott: maximális összege továbbra is 500 mFt/év 2) től visszamenőlegesen felhasználható műemlék, egyedi védelem alatt álló épület, építmény felújítását szolgáló beruházásra is nem változott: olyan egyéb tárgyi eszköz beszerzésre, melyre terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el, továbbra sem használható fel adómentesen

K+F tevékenység kedvezménye től csökkenti az adóalapot  a K+F tevékenység közvetlen költségének háromszorosa,  adóévenként legfeljebb 50 mFt, ha a fejlesztés  felsőoktatási intézménnyel, MTA-intézettel, EGT-tagállam hasonló szervezetével vagy közösen alapított kutatóhellyel kötött szerződés alapján folyik 2. Korábban  a K+F tevékenység utáni kedvezmény csak az ilyen intézmények területén végzett fejlesztés után járt 3. Nem változott  csekély összegű támogatásnak minősül

Egyéb adóalap módosító tételek 1. Bírságok, jogkövetkezmények  Nem változott: adózási fegyelem megsértése miatt kiszabott jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege növeli az adóalapot az utólag elengedett, bevételként kimutatott (növelő tételként előző adóévben elszámolt) jogkövetkezmény csökkenti az adóalapot  től akkor is csökkenthető az adóalap, ha az adóévben kiszabott bírság elengedése miatt jelentkezik a bevétel elszámolási kötelezettség 2. Non-profit szervezetek által fizetett helyi adó  az általános szabályok szerint csökkenti az adóalapot  feltétele nem változott: az adóév utolsó napján ne legyen kimutatott köztartozása

Külföldi adóalanyok től  adóalany a külföldi illetőségű (belföldön alapított, de székhelyét külföldre helyező, belföldön továbbra is tevékenységet végző) társaság  megszűnik az elszámolt költségek 12%-hoz kötött adóalap  ellenőrzött külföldi társaság nem az: EU vagy OECD tagállami társaság ezen kívüli területi illetőségű társaság → társasági adó < 10,67% (magyar adómérték 2/3-a)

Külföldön megfizetett adó beszámítása től  külföldi jövedelem → közvetett költségek (ráfordítások, adóalap módosító tételek) felosztása bevétel arányában  magyar adóból levonható a külföldön megfizetett adó, de maximum az egyezmény szerinti mértéknek megfelelő összeg

Adókedvezmények Adó- és adóalap kedvezmények együtt  től K+F tevékenység alapján egyidejűleg is igénybe vehető  től kis- és középvállalkozások K+F tevékenysége alapján egyidejűleg is igénybe vehető Megszűnő adókedvezmények  szövetkezeti adókedvezmény (ültetvény, öntözési, meliorációs létesítmény után)  elektronikus bevalláshoz kapcsolódó adókedvezmény

Fejlesztési adókedvezmények től ismét igényelhető  jelenértéken legalább 100 mFt értékű, korábban használatba nem vett állati eredetű élelmiszert előállítására szolgáló létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtésére  jelenértéken legalább 100 mFt értékű, széles sávú internetszolgáltatást megvalósító beruházáshoz től változás  megszűnik a K+F tevékenység területi kötöttsége (felsőoktatási intézmény, MTA-kutatóintézet)  bármely, jelenértéken legalább 100 mFt értékű alap- vagy alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést (K+F) szolgáló beruházáshoz igényelhető A fejlesztési adókedvezmény igénylésének feltételei (korlátok, kifutási idő, eljárási szabályok) nem változtak

Közösségi támogatás változása től a mezőgazdasági termelést végző is  csökkentheti adóalapját beruházás révén,  hátrányos térségben alkalmazhat egyösszegű leírást és  igénybe vehet kis- és középvállalkozói adókedvezményt, ha  megfelel az 1857/2006/EK-rendelet előírásainak Nem változott: a fenti három kedvezmény  vagy csekély összegű támogatásnak  vagy kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat szabályozó 70/2001/EK-rendelet szerinti támogatásnak tekintendő  a kis- és középvállalkozás döntésének megfelelően

Tőzsdei cégek adókedvezménye szeptember 01-től új fejlesztési adókedvezmény jár  legalább 100 mFt beruházási érték megvalósítása  jegyzett tőke felemelése révén kibocsátott részvények tőzsdére való bevezetése  legkésőbb a bevezetéstől számított harmadik évben megkezdett beruházás esetén További feltételek:  bevezetést követő öt éven át nem alakulhat át és a részvények névértéke nem csökkenthet a jegyzett tőke és a beruházási érték 50%-a alá  legalább 25 tőzsdei részvényes vagy egyenként 5% tulajdonrészt el nem érő részvényesek összesen minimum 25%-os részesedéssel

Progresszív társasági adó 2004 előtt18% 2004-től16% 2006-tól progresszív  5 mFt-ig a pozitív adóalap 10%-a  5 mFt felett a pozitív adóalap 16%-a 2008-tól  a kedvezményes kulcs adóalapja 50 mFt

Kedvezményes adókulcs Alkalmazásának feltételei:  nem vesz igénybe társasági adókedvezményt  adóévben legalább egy fő a foglalkoztatotti átlagos állományi létszáma  adóalapja adóévben és az előző évben eléri a jövedelemminimumot  rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik  legalább a minimálbér kétszerese alapján fizet tb-járulékot  a kedvezményes adóalap min. 6%-át lekötött tartalékként mutassa ki Lekötött tartalék felhasználása:  lekötése évét követő négy adóévben használható fel  beruházásra (kivéve fejlesztési tartalékkal finanszírozott beruházás…)  munkanélküli, pályakezdő, megváltozott munkaképességű díjazására  hitelszerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére

Veszteségelhatárolás január 1-től  önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt veszteség elhatárolására is kérhető adóhatósági engedély  ha ennek hatására válik engedélykötelessé a veszteség mértéke a továbbvitelére szintén kérhető adóhatósági engedély  beolvadáskor a jogelőd veszteségkeletkezésétől számítandó az elhatárolhatóság megítéléshez szükséges időszak Nem változott  veszteség csak adóhatósági engedélyre határolható el akkor, ha  az adózás előtti eredmény negatív és a megelőző két év adóalapja is negatív, vagy  az adóévi bevételek nem érik el a költségek, ráfordítások 50%-át  bejelentési kötelezettség jogvesztő (határidő: bevallás esedékessége)

Szokásos piaci ár szokásos piaci ár nyilvántartása alóli mentesség  többségi állami tulajdonú adóalanyok  közhasznú non-profit társaságok természetben juttatott osztalék  kapcsolt vállalkozásnak történő juttatás esetén, ha  annak értéke ≠ szokásos piaci értékkel  a különbözettel növelni kell a társasági adó alapját megállapodás alapján is  módosítandó a kapcsolt vállalkozások adóalapja, ha az alkalmazott ár ≠ szokás piaci értékkel

Célszervezet január 1-től  megszűnt a célszervezetek besorolása  megszűnt a jóváhagyott osztalék szerinti adózás Akkreditált munkáltatói besorolás  adózás általános szabályok szerint, kivéve  közhasznú besorolás esetén – speciális Átmeneti szabályok  adómentes eredménytartalék 3 évre elosztva adóalap  kivéve: közhasznú besorolás esetén Visszamenőleges módosítás ( )  kivéve: megváltozott munkaképességűek aránya > 70%

Adótartozás fogalma Kedvezmények (pl. helyi adó levonhatósága) igénybevételi feltétele  adóév utolsó napján nincs kimutatott köztartozás tól  az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozást csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel (nettó adótartozás)  már a évi társasági adó és feltöltési kötelezettség számításánál is alkalmazható

Európai területi együttműködési csoportosulás augusztus 1-től  új adóalanyi forma  EU fejlesztési programok végrehajtására alakítható  jellemzően non-profit státuszú szervezetként Adózása:  alapítványokra, egyéb szervezetekre vonatkozó szabályok szerint, azaz  cél szerinti tevékenységének eredménye nem adóköteles

Különadó módosulásai től szigorodó mentesség – előtársaság től új különadó-alap módosító tételek:  pénznemváltás miatti módosítási kötelezettség  adóellenőrzés, önellenőrzés során feltárt nem jelentős hiba  kapcsolt vállalkozások közötti ár ≠ szokásos piaci ár től külföldi adó beszámítása től hitelintézeti járadék megállapítása eredményszemléletben történik től mentesség a feltöltési kötelezettség alól → adóévet megelőző év éves árbevétele < 50 mFt

Köszönöm a figyelmet!