Ókori Egyiptom II. A Közép- és Újbirodalom művészete

 Az V. és VI. dinasztia ideje az Óbirodalomnak utolsó, békésen építkező korszaka. E két, a nagy piramisépítő fáraókat követő dinasztia sírművészete a Kheopsz előtti, szakkarai és médumi stílus folytatása, továbbfejlesztése. A motívumkincs folyama- tos gazdagodását az tette lehetővé, hogy a kultuszkamrák ismét a földfelszín fölé kerülnek, számuk és méretűk is nagyban gyarapszik. Ezen időszak után az első átmeneti kor zűrzavara következik, Kr.e ig. (Ez az évszám nem kell)  Megfigyelhető továbbá a régészeti kutatás eredményei kapcsán, hogy az Óbirodalom korának végén és a Középbirodalom alatt nem építtetnek az uralkodók piramisokat (ez alól III. Amenemhat fajjúmi piramisa kivétel). A szakrális építkezések hangsúlya átkerül a halotti templomok díszes kiképzésére, és a költséghatékony- ságra: egyes szegényebb dinasztiák inkább újra a masztabasír- típust választják.  A templomépületek ez időtől kezdve tehát kétfélék, ami a funkciójukat illeti: vagy a temetkezési szertartás lefolytatásának célját szolgálják  a nekropoliszok halotti templomai, vagy pedig egy vagy több istenség kultuszát ápolják bennük, ezek a  kultusztemplomok, mint Karnak és Luxor a déli főváros, Théba mellett közvetlenül.  Az Újbirodalom legfontosabb uralkodói, a XVII.- XX. dinasztiáig a Közép- Egyiptom- ban található Királyok Völgyébe temetkeznek. A megfontolás alapja a piramisok és masztabák feltörése és kifosztása a Középbirodalom korának kezdete óta. A sírokat a sziklába vájva, ismét mélyen a föld alá süllyesztve helyezik el. A Királyok Völgyének két legfontosabb sziklasírja II. Ramszesz és Tutanhamon fáraóké. Ramszesz Abu Szimbelben található halotti templomát vesszük majd még szemügyre.

Memphisz, a deltavidéki főváros közelében: Neuszerré naptemploma. Kr.e k.

Neuszerré naptemplomának maradványai, háttérben a memphiszi nekropolisz piramisai  A Napisten- áldozat bemutatására szolgáló oltárkő Ø Ami megjegyzendő: az első kifejezetten és kizárólagosan a napisten- kultusz céljából emelt templom. A „Nagy Isten”, Ré fiai kultusza itt éri el első csúcspontját az Óbirodalom végére.

A romterület feltárása után készített rekonstrukci- ós elképzelés Neuszerré naptemplomáról. A templomudvar közepén az áldozati oltárasztal, a védőfal tövében pedig a napisten- papok cellái. Az egész felépítése megegyezik a Szakkarában és Gízában már látott kettős (halotti templom- völgytemplom) struktúrával: a Nílus szintjén itt is egy fogadóépületet találunk, ahonnan kikövezett út vezet a napszentélybe. Az udvar középpontjában álló monumentális  obeliszk maradványai Ø

Karnak, Ámon- Ré temploma. Több istenség kultuszhelyéül is szolgáló épületegyüttes, melynek magja a Kr. e es évek végén épült meg.

A karnaki templomegyüttes alaprajza. Építését már az Óbirodalom korának végén elkezdik, és még II. Ramszesz is építtet magának itt szentélyt. Mindezen történeti adalék nem tudja eléggé aláhúzni számunkra a komplexum kiemelt fontosságát. 1 1: Az ún. szobrok rejtekhelye, ahonnan vermekből több mint szobor és sztélé (feliratos kőlap) került elő. 2: a Szent Tó, az íbiszmadarak tava, ami Thot- nak, az íbiszfejűnek, a titkos tudomá- nyok istenének szimbólum- állata 2  Az épületek és a köztes terek (udvarok és csarnokok) két tengely mentén szerveződnek, a fő bejáratok a K.-i és Ny- i oldalon találhatók.

Rekonstrukció a karnaki templomegyüttes rekonstrukciójáról A kettős pylonkapuzatok között zárt udvarok és oszlop- csarnokok váltakoznak, legbelül az adott istenség tiszteletének helyet adó szentély A szent íbiszmadarak tava A legkülső pylonsort VI. Thotmesz emeli a Kr. e. IV. században, ami már a későkor Ø

Karnak, a felvonulási út és az első pylon- sor Ø A pylon- kapuzat lényege a két téglalap alaprajzú, felfelé keskenyedő, trapéz formájú szekrényfal, ami a bejárás helyét közrefogja. A pylonok (1) tetejét rendszerint hengeres tag zárja fölülről és az ún. palota- pártázat díszíti. 11

Karnak, a keleti oldal felvonulási útja a kapuzat pylónjainak maradványaival, előtérben a kosfejű szfinxek sora Hnum, a kosfejű, éppúgy termékenység- isten, mint Hathor, aki az Újbirodalom korára lesz központi fontosságú. A hiedelem szerint a Nílus forrásainak és a születendő uralkodók Ka- lelkének őrzője.

Karnak, az Ámon- Ré templomhoz vezető felvonulási út szegélyező kosfejű szfinxek sora a napnyugati oldlon. A kos szintén fontos szimbólumállat: önmagában (nem, mint Hnum megtestesülése) jellemzően a nemzőerővel és a férfiúi princípiummal hozzák kapcsolatba, de a túlvilágra jutást leíró Kapuk Könyve a halott fáraót is kosfejű alakban jeleníti meg. (ld. a 34. diakockát) !!!

Karnak, a második pylonkapuzatot őrző, fáraói képmásról mintázott kolosszusok Hieroglifákkal vésett obeliszk, talapzatán a Nap- majmok Ø

Karnak, a nyugati nagy oszlop- csarnok, görög nevén hypostyl csarnok A két oldalsó, alacsonyabb csarnok a középső emeleti felülvilágítóiról kapja a fényt, jól látható a pillér- és gerendaszerkezet a jobb oldali fölső gádorfalon A hiányzó kő áthidaló gerenda (architráv) helye Ø

A hypostyl csarnok rekonstrukciós képe egy XIX. századvégi brit régészeti közlöny metszetén. A szerkezet lényege a középső kettő, vaskosabb oszlopsor (lótuszvirág- fejezetű) által hordozott magasabb traktus felülvilágítóként szolgál. Az oldalsó oszlopsorok a papirusznád- típusból kerülnek ki. A >styl, stylus< szavak a ógörögben íróvesszőt, nádpálcát jelölnek.

Karnak Jól látható, ahogy a papirusznád- fejezetű oszlopok törzse teljesen be van borítva hieroglif szövegekkel, valamint az istenségek és rítusok ábrázolásaival Ø

Fontos! Oszloprend- típusok az egyiptomi építészetben I. II. III. IV. I. és IV.: A lótuszvirág- fejezetforma az Ó- illetve az Újbirodalom korából. Az utóbbit díszíthette pálmalevél is, de a legszembetűnőbb az oszloptörzsek közötti különbség, ami az Újbirodalom korában sűrűn tele van faragva hieroglif feliratokkal és rituális jelenetekkel II.: Az ún. protodór oszloptípus, amit a görögök legelső oszloprendjüknek a példaképeként neveztek meg. Ezt nem kell megjegyezni. III.: A papirusznád- fejezet. Ennek törzse a lábazatánál kissé domborúra faragott. Mindkettőnél megfigyelhetjük, hogy az előkép a Nílus- mentének flórája.

Fajjúm, (mai nevén Hawara) III. Amenemhat fáraó piramisa Kr. e as évek vége Ø

Fajjúm, III. Amenemhat piramisa és a hozzá tartozó halotti templom, a Hérodotosz által Labyrinthosnak nevezett épületegyüttes. Az, hogy Amenemhat ilyetén útvesztő- jellegű épületet emeltet halotti templom helyett, jól mutatja a Középbirodalom korszakának eszmei értelemben vett útvesztettségét. (Kákosy) Kr. e as évek vége 3 D rekonstrukciós kép, alaprajz, a burnuszos bácsi pedig az egyik épen maradt lejtaknát mutatja

A labirintus belső terének rekonst- rukciós képe egy viszonylagosan elfogadható számítógépes grafikán  Hérodotosz két szinten 1500 helységről emlékezik meg (Kr.e. V. században járja be Egyiptomot), az alsó szinten a „fáraók és szent krokodilusok szobrait” az őrök nem voltak hajlandók megmutatni neki. Ø

Dahsur, a Fekete- piramis záróeleme, az ún. piramidion. Ezt a Fekete- piramist a tört dőlésszögűvel ellentétben sosem fejezte be Amenemhat. A piramidion a kőgúlát a tetején mintegy zárókőként megkoronázó elem, meghatározott ikono- gráfiával. A pusztulástól- elrablástól az mentette meg, hogy az építmény csúcsán volt a helye, nem érte meg leszedni onnan.

Dahsur, III. Amenemhat piramidionja oldalán a szárnyas napkorong, az Udzset- szem (ami Hórusz szeme) és a Rének szánt dedikációs felirat hieroglif sorai. Kr.e 1800 k.

III. Amenemhat az első fáraó, aki szfinx alakjában örökítteti meg magát Kr. e körül

A Középbirodalom korában az ötvösművészet egyre inkább előtérbe kerül a fáraó hatalmi reprezentációjában. A XII. dinasztia kiemelkedő művészetpártoló volt, itt az I. Szeszósztrisz által készíttetett melldíszt látjuk- csak a szimbolikáját kell ismerni. Hórusz a kettős koronával sólyomfején, mellette az Ahn- keresztet átfonó kobrakígyó,  lent középen pedig a napkorongot görgető szent skarabeusz. Utóbbi három mind az örökkévalóság szimbóluma (is)

Horemheb, mint írnok Elsőként látunk olyan ikonográfiai koncepciót, ami az uralkodót egy hivatalnok képében jeleníti meg Mindkét szobor Kr. e k

Horemheb és Hórusz kettős portrészobra oldalról nézve A XVIII. dinasztia lezárója a kormányzóból lett fáraó, Horemheb Az Újbirodalom korának elején ő állítja helyre Egyiptom tekintélyét a mitanni és hettita államok erősödésével szemben. A szobrászat fejlődésének nagy ösztönzője Horemheb

Ehnaton reliefje és portréja Tell- el Amarnából. Az ún. Aton- reform kitalálója, ami elvetette a még az archaikus korban kialakult és kiforrott többistenhitet, a mephiszi és thébai istenség- családokat, helyükre az egy Atont emelve. Aton magát a Napkorongot testesíti meg. Thébát a parancsára fölhagyják, új fővárost alapít délre: Ahet- Aton- t (a mai nevén Tell- el Amarna) Ehnaton III. Amenhotep fia volt a XVIII. dinasztia idején, a történészek szerint az apja ideje alatt meggyengült központi hatalmat akarta helyreállítani és a Ré- papság megnövekedett befolyását letörni. Ahet- Aton városa kiépül, kiváló urbanisztikai újításokat hoz, de az egész Ehnaton halála után feledésbe merül. Ø

Ehnaton fáraó portréja. Kr.e körül Ifjú portrészobra  jellegzetes fiziognómia: nagy szemek, megnyújtott arcforma Ø

Théba mellett a luxori templomkerület Itt is : hypostyl csarnok Ø

Luxor: a templomegyüttes Nap- udvar nevű nyitott része Luxor nagyrészt a Nap- papság temploma volt Ø

II. Ramszesz fáraó Medinet-Habu- i templomának falkép- részlete: A tengeri népek inváziója. Innen a jellegzetes képi ábrázolásbeli sémákat kell tudni felsorolni!  4 db. séma, amit az Óbirodalom művészetét tárgyaló anyagból kell kiszedni.  T9ab3: 15- ös; 16- os diakocka! Ø

A Királyok völgye Az El-Quorn hegy, mely természetes gúlaként őrködik a völgy felett Ø Egy átlagos sírkamra elrendezése 

Királyok Völgye, II. Ramszesz szíklasírja A sírkamrához vezető folyosó előcsarnokának oszlopsora. A levezető folyosó falpilléreiről ismét a sakálfejű Anubisz néz le ránk- a balzsamozás istene Ø

II. Ramszesz túlvilági bírái után Ozirisz színe elé járul Ø

Királyok völgye, II. Ramszesz sírkamrája Ø

 a fáraó kosfejű alakban (szarvai között a Napkorong) hajózik át két kísérőjével a túlvilágra. (a Kapuk Könyvének jelenete a kamra bejárat feletti oldalán) A fáraó az Ítélet után füstölő áldozatot mutat be Anubisznak, a balzsamozás istenének  Mindkét jelenet: Kr. e es évek Királyok Völgye, II. Ramszesz sírja

Abu Szimbel megtalálásának idején Bizonyos Johann Ludwig Burckhardt ér ide kutatócsoportjával először ben Ø Egy igen korai dagerrotípián (a fotográfia őse) láthatjuk, mennyire temette be a sivatag homokja a kolosszusokat

Abu Szimbel, II. Ramszesz halotti (szikla-) temploma Kr. e körül építik fel (illetve faragják ki a sziklafalból) A sík fal, aminek a kolosszusok támaszkodnak, szándékoltan pl. a karnaki templom pylonkapuzatait idézi elénk, ha a tömegalakítást nézzük

A négy darab, egyenként 21 m magas trónoló kolosszus Ámont (a kosfejű, thébai isten, eredetileg a levegő és szél istene), Ptah- ot (a világ teremtője, memphiszi eredetű) és magát Ré- t, illetve a Fáraót ábrázolja. A trónoló alakok fölötti fríz: A Nap- majmok, 21 db páviánt ábrázolt eredetileg, akik Thot szent állatai

II. Ramszesz, és a Fáraóné, Nofretiti halotti temploma, Hathornak szentelve Hathor a születés és a termékenység istennője Ø

Abu Szimbel, a sziklatemplomok átköltöztetése az asszuáni gát építésekor  A maketten jól látható, mennyivel lenne a Gatún- tó vízszintje alatt a templomegyüttes, ha az eredeti helyén hagyják Ø

Abu Szimbel, Nofretiti Hathor- temploma

Abu Szimbel, a sziklatemplom előcsarnoka, az ún. pronaosz (görög) Ozirisz- kolosszusokkal  Az úgynevezett Nap- csodája jelenség, amikor a felkelő Nap fénye az év két napján (okt. 21 és feb. 21) a szentély legbelsejébe hatolván megvilágítja Ptah, Ámon és Ré szobrait.

A Tutanhamon- sírkamra belseje. A fáraót a túlvilágon fogadó napistenfiak és a rövid falon megint a szent páviánok! Kr. e k.

A Tutanhamon- sírlelet A Királyok Völgyének utolsó nagyértékű sírmellékleteket tartalmazó sziklasírja volt a Tutanhamon- féle, melyet sokáig nem is tudták, hogy hol keressenek. Végül Carter találta meg az as évek elején A fáraó arany halotti maszkja, mely szintén domborított aranylemez, kék lazúrkő, jáde, ónix és vörös gránátkő berakásával készült a Kr. e es években.

Trónszék és Anubisz- szobor a Tutanhamon- sírleletből mindkettő a Kr. e as évek közepéről Domborított aranylemez, gyönygyház- féldrágakő és teknőcpáncél- berakással Ø

 Kanópusz- edények, amelyekbe a mumifikálás során kivett belső szerveket helyezték Az ún. Hunefer- papirusz, amelynek ez a részlete a lélek túlvilági ítéletét mutatja A jellegzetes ábrázolásbeli elvek! Ø

Az usébti szobortípus: a sírkamrák őrző, bajelhárító szobrocskái Későkor: II. Sesonk színezüst koporsója  A sírkamra bejáratánál voltak elhelyezve, a Közép- birodalom korának kezdetekor tűnnek föl először.

Lakomajelenet az Újbirodalom korából: Uszerhet lakomája Ø

Kocsi modellje a XIX. dinasztia idejébő, Jahhotep fáraóné sírjából. Ø

A denderai zodiákus Dendera Közép- Egyiptom fontos kultuszközpontja, Hathor istennőnek állt itt temploma. Ebből származik a képen látható éggömb- ábrázolás, ami a 12 állatövi csillagjegyet (a zodiákus figuráit) ábrázolja)

Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Alapfokú Művészeti Iskola Bodajk 2015