Diff BSD Linux. avagy „A BSD rendszerek bemutatása Linux előismerettel rendelkezőknek” Légrádi Gábor (Magyar BSD Egyesület)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nagy rendelkezésre-állású szolgáltatások virtuális környezetben Stefán Péter, Szalai Ferenc, Vitéz Gábor NIIF Intézet.
Advertisements

Virtualizációs technikák
Grafikus felhasználói felület Windows alatt
Szoftver Fogalma, típusai.
A szoftverek.
A szoftverhasználat jogi vonatkozásai
Az operációs rendszer.
Operációs rendszerek 1. Takács Béla
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke A programozás alapjai 1. (VIEEA100) 9. előadás.
Fajfrik Dóra tanárjelölt munkája alapján
Programozás alapjai A programozás azt a folyamatot jelenti, melynek során a feladatot a számítógép számára érthető formában írjuk le. C++, Delphi, Java,
A számítógépi programalkotások jogi védelme
A szoftver.
4. Gyires Béla Informatikai Nap május 6.1 Márton Ágnes Debreceni Egyetem Informatikai Kar Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék A Virtual.
Internetes böngészőprogram használata, beállításai
BE KI Perifériák Számítógép.
Informatikai alapismeretek
Az operációs rendszerek
Fájlrendszerek: Linux EXT Csernik Márió 9.A.
Áttérés az Office 365 szolgáltatásra Microsoft Online Services Áttérés a BPOS rendszerről az Office 365 használatára meglévő BPOS-ügyfelek esetén.
Készítette: Hanusz Zoltán /Hazlaat/
Internetes források alapján készítette:
Elektronikus levelezés
Programrendszer 2. Erőforrás – erőforrás elosztás 3. Indítja és ütemezi a programokat 4. kommunikáció 2 Takács Béla.
Takács Béla Operációs rendszerek 2.. „Néhány” fontos operációs rendszer EgyfelhasználósTöbbfelhasználós DOS (Microsoft)UNIX MS-DOS (Microsoft)LINUX.
Operációs rendszerek. Az operációs rendszer a számítógépet működtető szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltődik a számítógép memóriájába:
Operációs rendszer.
Az E-TANÁR portál. A digitális olvasás-tudás már széles körben elterjedt. A digitális írás-tudás széleskörű alkalmazásához azonban alkotói közösségi fórumok.
Az E-TANÁR portál.
Kereskényi Róbert MSDN Kompetencia Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai.
1 A nemzeti ITS rendszer-felépítési terv a magyar úthálózatra, valamint a nemzeti rendszerfelépítések harmonizációja HITS – Hungarian ITS Framework Architecture.
Gábor Dénes Főiskola Rendszertechnikai Intézet
Az operációs rendszerek feladata, fajtái, felépítése
Mi a NetBSD? A projekt 1993 áprilisában jött létre a megrekedt 386BSD folytatásaként és ebből adódóan a legrégebbi ma is aktívan fejlesztett teljes értékű,
Készítette: Tóth Gábor
HuWiCo Hotspotok firmware ismertető. HuWiCo hotspotok most Nyílt hálózat Nincs authentikáció Nincs csomagszűrés Nincs remote managemant Nincs titkosított.
Komoróczy Tamás 1 Java programozási nyelv A nyelv alapjai.
dr. Banai Miklós ügyvezető MultiRáció Kft.
HIVATALOS WEBOLDAL: A BESZÉDES EMACS, AVAGY AZ EMACSPEAK BEMUTATÁSA.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Alkalmazás és megjelenítés virtualizáció Micskei Zoltán.
Operációs rendszerek fejlődése
BSD Az eredeti UNIX™ forráskódjának a Berkley Egyetemen történő továbfejlesztéséből származik ig AT&T forráskódot is tartalmazott, a NET/1 vátozatban(
Szoftverek.
Óravázlat Készítette: Toldi Miklós
Miért jó nekünk kutatóknak a felhő?
Információs rendszer fejlesztése 4. előadás
Linux ismertetése Prém Dániel Windisch Gergely Tanszéki mérnök
A Windows Server 2003 termékcsalád A Windows Server 2003 termékcsaládnak 4 tagja van: Windows Server 2003, Standard Edition Windows Server 2003, Enterprise.
2. Operációs rendszerek.
Marketing- és Reklámügyintéző – Számítástechnikai alapismeretek, fájlkezelés 1 A szoftverek Csoportosításuk, verziók.
Mobil operációs rendszerek
Szoftvermenedzsment A szoftver fogalma programmodulok rendszerdokumentáció konfigurációs adatok, és ezeket tároló fájlok felhasználói dokumentáció a szoftver.
Az Open Source lehetősége a szegedi geoinformatika képzésben Fehér Zsolt Zoltán Madarász Anett Olasz Angéla Szabó Péter január 29.
Ubuntu: az egyik legnépszerűbb Linux Fidrich Róbert (Magyar Ubuntu Közösség)
A Linux operációs rendszer A Linux felépítése. A UNIX önálló változata. Forráskódja szabadon hozzáférhető->gyors terjedés Szabad szoftver de nem nyilvános.
A FreeBSD operációs rendszer Zahemszky Gábor MBSDE / FSF.hu.
LPDS és felhő technológia Peter Kacsuk
SZOFTVEREK (programok). Szoftver fogalma A szoftver (software) valamely számítógép rendszerhez tartozó programok, program- rendszerek, és azok dokumentációinak.
3. Fejlődéstörténet Összeállította: Devecz Ferenc Operációs rendszerek.
Újdonságok a FreeBSD 8.0 verzióban Ádám Szilveszter
Programozási nyelvek Programozási alapismeretek
Operációs rendszerek.
CASCADOSS az OSS üzleti modellről
Dr. Beck György Compaq Computer Mo. Kft. Vezérigazgató
IT ALAPFOGALMAK OPERÁCIÓS RENDSZEREK.
A Linux operációs rendszer
SZOFTVEREK (programok)
Az operációs rendszerek
MySQL története, részei, felhasználhatóság, PHPMyAdmin
A szoftverhasználat jogi vonatkozásai
Előadás másolata:

diff BSD Linux

avagy „A BSD rendszerek bemutatása Linux előismerettel rendelkezőknek” Légrádi Gábor (Magyar BSD Egyesület)

Az előadás célja

● a BSD és a Linux rendszerek közötti különbségek bemutatása, ● kedvcsinálás a BSD-vel való megismerkedéshez és a BSD rendszerek használatához,

Mi is az a BSD?

● Licenszelési megoldás („használati jogosítvány”), ● Operációsrendszer-család,

A BSD hogy alakult ki? (0.)

A BSD hogy alakult ki? (1.) ● 1960-as évek vége, ● AT&T (az amerikai „telekom”), ● Operációs rendszer fejlesztés („MULTICS”), ● UNIX (mintegy melléktermékként jött létre), ● Probléma: at AT&T cég nem rendelkezett szoftver- kereskedelmi jogosítvánnyal, ● Kiút: az elkészült kódot – a binárisokat és forráskódot is – kiadják egyetemeknek és kutatóintézeteknek,

A BSD hogy alakult ki? (2.) ● A leghíresebb ilyen kódfelhasználó hely: Berkeley Egyetem (Kalifornia) ● Több hibajavítás és saját fejlesztés készült itt, ● Ezek a kódok visszakerültek az „eredeti” AT&T UNIX-ba is, ● Saját terjesztést is készítettek, ● BSD = Berkeley Software Distribution ● BSD UNIX = kernel + kiegészítő programok + alkalmazások,

Milyen rendszerekre hatott a BSD?

● AIX (IBM), ● HP-UX (HP), ● SunOS, Solaris (SUN), ● IRIX (SGI), ● OSF/1 ill. Tru64 UNIX (Digital, Compaq, HP),

Fejlődés (80-as és 90-es évek) ● A BSD rendszerek továbbfelődésének eredménye: 386BSD (IBM PC gépekre), a kilencvenes évek elején, ● 4.4BSD, mint referenciaplatform, ● Később több irányvonal (disztribúció) alakult ki (ezek alapvetően 4.4BSD alapon jöttek létre),

A BSD főbb változatai

● FreeBSD, ● NetBSD, ● OpenBSD, ● DragonflyBSD, ● (Mac OS X),

FreeBSD ● i386 alapokon indult, ● A többi változathoz képest ennek van a legnagyobb támogatói és felhasználói közössége, ● A többihez képes a leggyorsabban fejlődő változat,

NetBSD ● A legszélesebb hardverspektrumon fut (52+ különböző platform), ● Kis költségvetésű helyeken is jól alkalmazható, ● Kisebb erőforrásigényű, ● Viszonylag lassabban fejlődik, mert minden korábbi platformot is támogatnia kell az új rendszernek,

OpenBSD ● NetBSD-ből alakult ki, ● Célja a minél biztonságosabb és megbízhatóbb működés, ● Auditált forráskód alkalmazása, ● A standard UNIX megoldások helyett saját ötletek és algoritmusok,

DragonflyBSD ● A FreeBSD-ből kivált fejlesztők munkájának eredménye, ● A FreeBSD újabb változataitól eltérő megoldásokat alkalmaznak, ● Kísérleti jellegű,

A BSD operációs rendszerek jellemzői (0.)

A BSD operációs rendszerek jellemzői (1.) ● A BSD a nyílt és szabad szoftverek közé tartozik, ● A kernel nem választható el a rendszer egészétől, a rendszerek kerneljei egymás közt sem cserélhetőek, ● Alapvetően iparilag használt szerverplatform kialakítása volt a céljuk, ● E cél eléréséhez kódolást, hibajavítást, hibafelderítést, valamint intenzív tesztelést és dokumentálást végeznek,

A BSD operációs rendszerek jellemzői (2.) ● Ezen rendszerek alapvetően BSD licenszelésűek, ● Az említett rendszerek között nagy az átjárhatóság, ● Nagyban hasonlítanak a klasszikus nagygépes rendszerekhez, ● Kernel: alapvetően monolitikus megvalósítású, de van lehetőség modulok kezelésére is (LKM ill. KLD), ● SMP támogatás: van!

A BSD licenszelési megoldása

● A termékhez a forráskódot nem kötelező odaadni, ● A terméket lehet pénzért is árusítani, ● A korábbi fejlesztőket fel kell tüntetni („copyright” bejegyzések), ● Megjegyzés: ez a licenszelési megoldás nagyban segíti a technológia terjedését!

A BSD fejlesztési modellje

● Konzervatív fejlesztési módszerek, ● Nem egy főnök van, a fejlesztők csoportban dolgoznak, a felelősség közös, ● Többszintű a kódszűrés, hibajavítás, ● 3 szintű megoldás (pl. a FreeBSD-nél): – Külső fejlesztők, – Beajánlók („committers”, ~200 fő), – Belső kör („core developers”, ~20 fő), ● Egy új eszköz vagy megoldás támogatása hosszú előzetes munkát, dokumentálást és tesztelést jelent (ez akár fél/egy év időtartamig is tarthat),

Csomagkezelés (alkalmazások)

● Csomagok: bináris vagy forráskód alapúak, ● Saját csomagkezelőik vannak, ● FreeBSD (~12 ezer csomag/alkalmazás), ● NetBSD (~6 ezer csomag/alkalmazás), ● OpenBSD (~5 ezer csomag/alkalmazás), ● DragonflyBSD (~6 ezer csomag/alkalmazás), ● Többplatformos csomagkezelő megoldás => pkgsrc (NetBSD, DragonflyBSD),

„pkgsrc” (0.)

„pkgsrc” (1.) ● NetBSD támogatására jött létre, ● Más csomagkezelők kiváltására alkalmas, nem pedig azokkal történő együttműködésre, ● Egységes szoftverfelület kellett több plaformra, ● Részei: bootstrap kód (a működtető programok) és az alkalmazások adminisztrálásához szükséges alkönytárrendszer (fa-struktúra),

„pkgsrc” (2.) ● Eszközök a csomagok forrásának megszerzésére, lefordítására, frissítésére, ● Az alkönytárrendszerben találhatók a csomagok létrehozásához szükséges információk („meta-információk”), ● Biztonsági csomagok a források hitelességének megőrzésére, ● Alkalmas bináris csomagok előállítására is, ● Létezik olyan kiegészítése is, amellyel egyszerre több, különböző változatát is használhatjuk a szoftvernek (wip=„work in progress”)

A pkgsrc által támogatott rendszerek

● NetBSD, ● Solaris, ● Linux, ● Darwin (Mac OS X), ● FreeBSD, ● OpenBSD, ● IRIX, ● AIX, ● DragonflyBSD, ● OSF/1, ● Interix (Microsoft Services for UNIX),

Bináris emulációk

Bináris emulációk (Linux) ● DOS, WINE,..., XEN, …

Bináris emulációk (BSD) ● DOS, WINE,..., XEN, Linux (!!!)...

Dokumentációk, információforrások

● Cél: mivel ez egy iparilag használt rendszer, egy termék, s ehhez jó műszaki dokumentáció kell! ● Kiemelkedően jó minőségű a dokumentáció a több szabad és nyílt rendszeréhez képest, ● Naprakész, ● man/info, ● Weboldalak, ● Levelezési listák, ● FreeBSD Handbook, Corporate Network Guide, stb.

„Túlélőkészlet” (0.)

„Túlélőkészlet” (1.) ● FreeBSD honlap: ● OpenBSD honlap: ● NetBSD honlap: ● DragonflyBSD honlap:

„Túlélőkészlet” (2.) ● HUP (Hungarian UNIX Portal): ● Magyar BSD Egyesület: ● A pkgsrc hivatalos oldala: ● A FreeBSD alatt használható alkalmazások:

„Túlélőkészlet” (3.) ● Magyar nyelvű levelezőlista a FreeBSD oldalán keresztül érhető el, ● Kisebb a közösség, emiatt csak egy ilyen lista van...

Javaslat a BSD-k kipróbálásának lehetséges sorrendjére

● FreeBSD, ● OpenBSD, ● NetBSD, ● DragonflyBSD,

Kérdések?

Köszönöm a figyelmet!