A földrajz és a világ 1000 után. Amiről az előző előadás szólt ‏  Gazdaságtörténet és a jólét kérdése  Etika!  Fejlődéselméletek  Externális tényezők:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KÖZÉPKOR (V.- XV. SZÁZADOK)
Advertisements

A nagy földrajzi felfedezések
Természetismeret 6. A Föld
Földrajzi definíciók Mindenkinek !!!.
Miért változnak az évszakok?
AZ INDIÁBA VEZETŐ TENGERI ÚT
ISTEN HOZOTT A MI VILÁGUNKBA!
A földrajzi felfedezések okai és hatásai
Európa fogalma, fekvése, határai
A Nyugatrómai Birodalom bukása
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A görög történelem kezdetei
A Római birodalom kora Rácz Lajos
A nemzetközi kapcsolatok történeti gyökerei I.
Az ortodox Európa geopolitikája
A tundrától a trópusokig
„Az Ókori-Kelet” kis államok - nagy örökség
FÖLDRÉSZEK.
Törökország.
Észak Korea Dél Korea 조선민주주의인민공화국 대한 민국.
Közelgő vihar Út a világháborúba
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
A válság százada (III.sz.)
Ausztrália Hlavatý Dominik.
A világ képe az arabokról
Ausztrália Egyenes Henrik.
Szeiman József A Közel-Kelet 2012-ben.
Európa fogalma, fekvése, határai
Európa városi történelme
Európa vallásai.
Hellász története A korai civilizációk.
„Cápák” Földrajzi vetélkedő.
Az orosz kultúra jellegzetessége
Egyesült Királyság zászlaja: Egyesült Királyság címere:
Füves puszták.
A földrajzi felfedezések okai és hatásai
A Frank Birodalom Nagy Károly és kora.
Kazárok Dagesztánban, költözés északra az arab háborúk miatt
Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék.
Kolumbusz után Amiről az előző alkalommal szó volt AA mongol hódítás és a Pax Mongolica AA kereskedelmi forradalom Európában AA Fekete Halál és.
Városállamok- Birodalmak
A Z ISZLÁM TÉRNYERÉSE DÉL - ÁZSIÁBAN ÉS AFRIKÁBAN Készítette: Széplaki Dóra Geográfus MSc október 13.
Az Európán kívüli világ A felfedezők kora. India és Kína Indiai-félsziget rádzsa, maharadzsa A hatalmas Indiai-félsziget sok királyságokból áll (rádzsa,
Az iszlám megjelenése és térhódítása Az arab-félsziget VII. sz.
India, Kína. India  Természeti környezet  Változatos éghajlat  Öntözés kialakulása a Kr.e. 3. évezred előtt  Indus-völgyi civilizáció - dravidák (sötétbőrű)
Vallási emlékek és vallások a mai Magyarországon
Kelet-Európa és a Balkán
Kialakulása, nyugati és keleti
Portugália.
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Vándorlás a kelet-európai pusztán
A Kelet-római Birodalomtól Bizáncig
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Kereskedelmi útvonalak Az ókorban
Szövetségi rendszerek
Afrika népességfejlődése között
Ókori India Bácsi Johanna 5.A..
25. ÉGHAJLAT.
Ázsia természetföldrajzi képe
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
Európa földrajzi helyzete, határai
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
A gyarmatosítás folyamata
Hellasz egységesítése
TÁMOP / „Bakonyszentlászlói iskola fejlesztése”
Ókori közel-keleti vallások
Előadás másolata:

A földrajz és a világ 1000 után

Amiről az előző előadás szólt ‏  Gazdaságtörténet és a jólét kérdése  Etika!  Fejlődéselméletek  Externális tényezők: földrajz és biológia

Amiről ma szó lesz ‏ Metageográfia és a világrégiók fogalma, kapcsolatok száma Egyes világrégiók madártávlatból Az iszlám aranykor A gyapot mint pénznövény Rabszolgák

Ibn Fadlan utazása (tanulságokkal) Oguz törökök és varégok Etnocentrizmus Hiper-európai felfogás? És a csador? Kultúra vagy gazdaság?

Mi lett volna, ha: a véletlen szerepe a történelemben ‏ A nő kétszer Wellington vs Cowley Kétféle „mi lett volna, ha...”: Amerikai Kanada vs Newton Milyen szinten?

Nekünk térkép kell 1.: határok Nicaragua és Costa Rica: a Google Maps

Nekünk térkép kell 2.: enkávék Dahala Khagrabar: indiai körül bangladeshi, körülötte indiai, körülötte bangladeshi, majd India

Hol ér véget Európa? ‏ Mi a Szahara? Hány óceán van? Európa határai: Különböző értelmezések

A metageográfia kritikája Az országhatárok határai Modern (területi) állam és Indonézia Lewis – Wigen: metageográfia

Kelet vs nyugat? Görögország és Portugália? Ausztrália mint kontinens Franciaország: Európában, Kína Ázsiában? Nemzetállamok?

Világrégiók világa ‏ Félreértések forrásai: puzzle- feltételezés; hierarchia- feltételezés Grönland vs. Ausztrália vs. Szahara Világrégió: földrajzi határok keveset számítanak; történeti- kulturális; arányos Változik: világrégió határai; földrajzi feltételek; földfelszín

ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket): A térkép reprezentáció, nem fizikai valóság Értelmezési egység: kontinensek helyett: világrégiók (kulturális, gazdasági stb.) kapcsolat

A világrégiók 1000-ben Northrup: divergencia helyett konvergencia az Eurázsia-centrikus leírás indokoltsága: 90% McDonaldizáció és világrégió-képző földrajzi tényezők NNyugat-Európa KKelet-Európa ÉÉszak-Afrika és Délnyugat-Ázsia: az iszlám világ KKözép-Ázsia DDél-ÁzsiaDélkelet-Ázsia KKelet-Ázsia ((Szub-szaharai Afrika) (((Amerikák, Ausztrália…))

A kapcsolatok száma Iszlám világ: 8 Dél-Ázsia: 5 Közép- és Kelet-Ázsia: 4 Délkelet-Ázsia és Kelet- Európa: 3 Szub-szaharai Afrika, Nyugat-Európa: körüli állapotból: megbecsülni a jövőt? Történelem iránya?

Áttekintés: a világ 1000 után (mint a Facebook profil)

Gini – Index Honnan hová jutott Európa?

Nyugat-Európa A tengerpartok aránya Nagy Európai Síkság Latin betű és római katolikus vallás Nagy Károly udvara III. Ottó: Bíborban született hercegnőt: Mi lett volna, HA… Katolikus vallás: majdnem mindenki

Kelet-Európa ‏ Bizánc: ortodox görögkeleti vallás, kontinentális, folyók Kijevi Rusz: skandináv vikingek Vlagyimir: 988, Anna bizánci hercegnő Bolgárok: török, 811: Krum, 900 előtt: ortodoxok (cirill betűk)‏ Szerbek vs horvátok Akik jelentéktelenné Válnak, és akik nem

Az iszlám világ Szíria és Egyiptom mint római provincia Szászánida Perzsia közelsége Iszlám: közép-ázsiai törökök civilizálása Sajátos történelmi helyzet földrajzilag (szárazföld kora)

Omájjidák, abbászidák, fátimidák Omájjidák: Damaszkusz Abbászidák 750-től: perzsa közigazgatás, Bagdad Függetlenülő területek Fátimidák: 969 után: Kairó 11. század: a fordulópont Abbászidák: iráni hatalom elvesztése, szeldzsukok Andalúsziaiak: keresztény és berber fenyegetés Fátimidák: csak Egyiptom

Közép-Ázsia: a magterület Sztyeppe és hódító hullámok anyagi javakkal és vallásokkal együtt Hunok után: kék törökök, 6. sz.: Selyemút ellenőrzése‏ Arabok: Talas, 751 Irán: számánida dinasztia (muszlimok)‏ Ujgurok, 8. sz. közepe: „a mongol-török világ nevelői” Volgai bolgárok és kazárok vallása

Dél-Ázsia Dél-India: Chandra Gupta Mauyra ; i ndogörög királyságok és nomádok Selyemút Maurya Királyi Főút Gupta Birodalom: 4-6. század Mint Európa? Kereskedelem az Indiai-óceánon

Délkelet-Ázsia Monszun szerepe Funan: kereskedő birodalom (i. sz. körül)‏ Maláj Srivijaya: század; tengeri kereskedelem ellenőrzése Coédes, 1918

Kelet Ázsia, vagyis Kína (és Korea meg Japán) Kína: az Első Császár „A legfontosabb dátum 1912-ig” Han-dinasztia: mint Róma Tang terjeszkedés Szung: 960-tól Koyro a 10. századtól Japán: mint a brit szigetek? 646: Taika-reform

ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket): Eurázsia-centrikus világrégió-leírás A legjelentősebb: iszlám világ (kapcsolatok száma) Jelentéktelen Nyugat-Európa Megjósolhatatlan jövőbeni állapot (ld. Nyugat-Európa, Bizánc)

Nemzetközi kereskedelem Római – pártus- Han Kereskedelem és biztonság Szárazföldi: i. sz. körül: kínai – mediterrán Tengeri: Szakaszos monszun Szűk keresztmetszet Kína felé Afrika alakja

Iszlám kereskedelem Egyesítő arab hódítások és városok szigetei Omajjádok: bimetallikus Fátimidák: transszaharai kereskedelem; illetve a keleti parton 10. század: Perzsa-öböl és Kína helyett Vörös- tenger és Mediterráneum Egyiptom: len, cukor, alapanyagok, muszlin, ezüst exportja 3 út Keletre

Andalúszia és az arab zöld forradalom ‏ A legfejlettebb mezőgazdaság A civilizáció mint kert Fémmegmunkálás, ereklyetartó, arab szövet Városlakók Ziryab

ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket): Iszlám kereskedelem, gazdaság, ipar Keleti kereskedelem Hanyatlás kezdete: a Nyugat felemelkedése előtt

Gyapot király regnálása Indus völgye, i. e k. Calico Act-ek:Cottonopolis Indiai gyapotszövők helyzete Gyapotmagtisztító gép „A Gyapot a Király” Brazília és Alsó-Egyiptom A Singer: tengerész egyenruhák Árcsökkenés!

Rabszolgák: iszlám világ és Európa Bilal, az első müezzin Zanj lázadás (883)‏ katona-rabszolgák, mamelukok, fátimidák Velence: fő bevételi forrás Tengerész Henrik Slave: „populációs gyűjtőmedencékből"

A kínai reneszánsz Nomád támadások „Uralkodó” rizs két lépésben Gazdasági és technikai fellendülés A Nagy Csatornától az óceáni hajózásig Puskapor és tűzfegyverek Mi lett volna, ha... Kereskedni az Indiai- óceánon (kínai – muszlim)

Európa az iszlám virágkorban ‏ A Pirenne-tézis Volga és Dnyeper: iszlám ezüst Nyugat-Európa: holland katasztrófa Súlypont: észak felé Szomszédok kifosztása Vikingek: nem (csak) rablók

A Mare Nostrum térségei Római utak helyett tenger Berberek: a Földközi- tenger mindkét oldalán Európai arab exportcikkek és a rekonkviszta hatásai Velence és Genova: rivalizáló városállamok Hatás Bizáncra és a muszlim kereskedőkre

Ain Jalut: egy makrohistóriai fordulópont A mameluk rendszer A mongol expanzió és az iszlám világ „Az iszlám megmentői”: szeptember 3.

KÖVETKEZŐ ELŐADÁS:  A mongol hódítás és a Pax Mongolica  A kereskedelmi forradalom Európában  A Fekete Halál és az új rend  A pestis eltérő hatásai  Délkelet-Ázsia Kolumbusz előtt  Biológiai imperializmus