Nyugdíjbiztosítási jogszabályok 2014

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Adategyeztetési eljárás A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. tv. (Tny.) jétől hatályos 96/B - 96/E. §-ai: A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított (volt biztosított) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat a biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti ig szolgálati idő /korkedvezményre jogosító idő és nők 40 éves nyugdíjához jogosultsági idő/ elismerési kérelmet lehetett előterjeszteni évente egyszer (Tny. 68. §) ig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított (volt biztosított) kérelmére igazolást állított ki a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és a keresetekre, jövedelmekre vonatkozóan a nyilvántartásba bejelentett adatokról. (Tny. 96. § (8) bekezdés) jétől ezeket váltja fel az adategyeztetési eljárás. Cél: olyan egyéni váromány kialakítása, amelynek a biztosítottal egyeztetett adatai szolgálnak egy későbbi, új típusú nyugdíjrendszer alapjául.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Az eljárás indulhat - kérelemre: csak elektronikus ügyintézés keretében, az Ügyfélkapu alkalmazásával - hivatalból (a lakosság teljes lefedettsége érdekében): az ben születettek esetében ig meg kell indítani az eljárást, azt követően 5 éves korcsoportonként 2 év áll rendelkezésre, továbbá az időközben szerzett jogviszonyokat is egyeztetni kell. (Felső döntésre vár.) Kérelemre- 700 feletti igény a megyében Tapasztalatok: - zavart okoz, hogy csak ig vizsgáltuk a kérelmet (NAV adatátadás határideje miatt – konszolidáció problémás); között a levont és befizetett járulék rovatban 0 szerepel – az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések nem tették kötelezővé a foglalkoztatók részére ennek bevallását, ettől még a levonás megtörtént, és beszámításra is kerül; - ügyintézési idő: 60 nap, 60 nappal meghosszabbítható, kieső idők a Ket. szerint itt is; - nők 40 éves jogosultsági idejét vizsgáljuk, de a korkedvezményre jogosultságot csak külön kérelemre.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Az eljárás egy Kimutatás ügyfél részére történő megküldésével indul, amely a nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat tartalmazza: biztosításban töltött időszakok a foglalkoztatók adatai 1987 utáni nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem levont, befizetett nyugdíjjárulék szolgálati időnek nem minősülő időszakok. Az eljárás lezárását követően a korábban lezárt időszakra nyilvántartott adatok új eljárás keretében csak olyan tények, adatok alapján egészíthetők ki, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak. - elektronikus út helyett: a) ha csak meghatározott időtartamú (pl. húsz év álláskeresési járadékhoz, v. biztosítási jogviszony létesítéséhez) szolgálati idő igazolása szükséges – másolat (kivonat) kérhető a nyilvántartásba bejegyzett adatokról (a nők 40 nem lesz rajta) b) az elektronikus kérelem benyújtását követően azonnal kérhető a papír alapú ügyintézésre áttérés c) öregségi nyugdíj igény – ennek keretében is elismerésre kerül a szolgálati idő és a nők 40 éves jogosultsági ideje is, akkor is, ha a kérelem elutasításra kerül.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Az elektronikus ügyintézésről papír alapúra áttérés a Ket. szabályai szerint bármikor, bármely irányba az ügyfél kérelmére történik, de kérelemre az eljárás csak elektronikusan indítható. Összegezve: az új eljárás a korábbi szolgálati idő elismerési kérelmek elbírálásával azonos eredményre vezet, az ügyfél azonban már az eljárás elején tudomást szerez arról, hogy melyek a nyilvántartásban rögzített adatai. Hatósági bizonyítvány kiállítását is kérheti az ügyfél a fenti adatokról – de amennyiben 1954 után született, és/vagy a nyilvántartásban nem szereplő időszak igazolását is kéri, egyeztetési eljárás indul hivatalból.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások TB Egyéni Számla Tny. 96/A. §: ”A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza a) a biztosított természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint b) a biztosított után a december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat.” A Kormány jétől a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervnek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot jelölte ki. Jelenleg: – TB Egyéni Számla fül jobb oldalon, vagy a / Nyugdíj/ Egyéni Nyugdíjszámla menübe lépve – csak a ét követő, NAV-tól átvett adatok láthatóak havi bontásban (a ig hatályos állapot szerint még a PSZÁF-től átvett és a NYENYI adatok is szerepeltek volna rajta, valamint a megállapított és folyósított ellátások adatai is). A NAV adatátadás rendje miatt kb. 3 havi csúszással, ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkezők számára, az adatokról kivonat nyomtatható. Akik nem rendelkeznek Ügyfélkapus hozzáféréssel, KAB, vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok ügyfélszolgálatán kitölthető az e célra rendszeresített formanyomtatvány. Ha megy a rendszer, de nincs adat, akkor nincs végleges, NAV által átadott adat, lehet, hogy pl. NAV ellenőrzés van folyamatban.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, e) olyan magánszemély, aki december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is; 8. § (1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet. (2) A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. (4a) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint. 10. § (1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén forint. (2) A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Tny. 39. § (1) Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)–b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során – az december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell. Szünetelés – összhangban az egyéni vállalkozói szüneteltetéssel.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Online időpont foglalási lehetőség Az ONYF új honlapja / Online időpontfoglaló 5. Öregségi nyugdíj – korhatárok – idén már az 1952-ben születettek 62,5 éves korhatára él. Öregségi nyugdíjjogosultság (nem változott): születési év:jogosító korhatár (év): 1951, vagy előtte , , ,5 1957, vagy utána 65 Továbbra is él: a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó ellátás, öregségi nyugdíjnak minősül.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Nők kedvezményes öregségi nyugdíja Tny. 18. § (2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági idő: a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Korhatár előtti ellátások: A Tny. 6. §-a szerint jétől csak az öregségi nyugdíj (ideértve a nők 40- es nyugdíját) és a rehabilitációs járadék (kifutó ellátás) minősül saját jogú nyugellátásnak. Ebből következik, hogy nyugellátásként csak a nők 40-es nyugdíja állapítható meg az előírt korhatár betöltése előtt. Minden más korhatár előtt megállapítható ellátás már nem nyugellátásnak minősül. Korhatár előtti öregségi nyugdíj december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A korhatárt be nem töltöttek ellátását 2012-től korhatár előtti ellátásként kellett továbbfolyósítani. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj az előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló évi LVII. törvény január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló évi LVI. törvény január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj, szolgálati nyugdíj.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Korhatár előtti ellátásra jogosult: a) az, aki december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges aa) életkort betöltötte, és ab) szolgálati időt megszerezte azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is, /pl es nő, 40 év sz.i.-vel/ b) az az évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is, c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb december 31-éig a Tny. vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, azzal az eltéréssel, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el, /azaz bármennyit, pl. 10 év kk idővel 2 év kk-t szerzett, nincs további, pl. minimum szolgálati idő feltétel! /23/1991. (II.9.) Korm. rendelet 2. § A bányászt egy évi korkedvezmény akkor is megilleti, ha korkedvezményre jogosító munkakörben csak 5 évet töltött el./

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások d) az, aki december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte, e) az, aki december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna, /ilyen már nem lehet/ feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Továbbfolyósítás esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett (Khtv. 18. § (3) bekezdés). Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél. Másik lehetőség: Ha a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság megszűnik és (új) öregségi nyugdíj kerül megállapításra, nem továbbfolyósítás történik – lemondással meg kell szüntetni a korhatár előtti ellátást, a lemondásnak legkésőbb a korhatár betöltését megelőző napon meg kell történnie. Ekkor új igénybejelentés öregségi nyugdíjra, és próbaszámítás történik, hogy melyik ellátás lenne kedvezőbb. (Nem kell 365 nap szolgálati idő hozzá.) A korhatár betöltése előtt célszerű felkeresni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot tájékoztatás-kérés céljából. Igénybejelentés, 2, vagy több próbaszámítás (0,5%-os emelés, kezdő időpont melyik évre esik).

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Szüneteltetés Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött ellátásban részesülő személy a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér 18-szorosát (éves keretösszeg, * 18 = ,- Ft), a keretösszeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév éig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. 15 napon belüli bejelentési kötelezettség a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Kérelemre akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a jogviszony megszűnését. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy balettművészeti életjáradékban részesülő személy keresőtevékenységére a saját jogú nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az álláskeresési járadékban részesülés időtartama alatt is szünetel az ellátás folyósítása. A közszolgálatban dolgozók esetében illetmény és ellátás egyidejűleg nem jár, de a korhatár betöltésével általában a közszolgálat nem is folytatható.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások MÜK - nők 40-hez csak 3 év hiányzik „A nők 40 év szolgálati jogviszonyának megszerzésének elősegítése” központi munkaerő-piaci program Az EU2020 stratégia célul tűzte ki a nők munkavállalásának elősegítését, ezzel a nemek közötti egyenlőség növelését. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ennek megfelelően a támogatási elvek meghatározásánál a nőket kiemelt célcsoportként kezeli. A „nők 40” program célja: az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem rendelkező nők foglalkoztatásának bővítése, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó szolgálati idő megszerzésének elősegítése. A program célcsoportja: az a legalább 1 hónapja regisztrált álláskereső nő, aki: a 60. életévét betöltötte - jogosultsági idejére való tekintet nélkül, illetve az 55. életévüket betöltött nők esetében azoknak a köre, akik legalább 37 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Bérköltség támogatás: A program keretében a munkaadók számára a célcsoportba tartozó nők teljes munkaidejű munkaviszonyban (Munkaviszonyon az évi IV. tv. 58. § (5) bek. a) pontban felsoroltak értendők) történő foglalkoztatása esetén nyújtható támogatás.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Tekintettel arra, hogy a programba csak 55 év feletti nyilvántartott álláskereső vonható be, valamint arra is, hogy a célcsoport foglalkoztatásához a munkáltató részleges vagy teljes szociális adókedvezményt érvényesíthet a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében Ft munkabér összegéig, így a programban csak a kedvezménnyel csökkentett szociális hozzájárulási adó téríthető meg. A támogatás mértéke 50 és 100 % között szabadon határozható meg, figyelembe véve a helyi munkaerő-piaci sajátosságokat. A támogatás időtartama egyénenként legfeljebb 10 hónap lehet, amely esetben a munkáltatónak 2 hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia. Az 55 év feletti ügyfelek esetében a 37 év jogosultsági idő igazolása a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiadott határozat bemutatásával történik, melyről az érintett ügyfeleknek egyedileg szükséges gondoskodniuk. A 60. életévüket betöltöttek esetében erre nincs szükség, tekintettel arra, hogy ők az 1 hónapos regisztrációs idő megléte esetén egyéb feltétel vizsgálata nélkül vonhatók be a programba. A programba történő bevonásra április 30-ig van lehetőség. A támogatást a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási munkaügyi kirendeltségén lehet igényelni.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások Emelés január 1-jétől a január 1-je előtti időponttól megállapított vagy folyósított öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugdíj összege 2,4 százalékkal emelkedik. Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár január 1-jétől forintra emelkedik. A évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege január 1-jétől nem emelkedik. Ennek megfelelően január 1-jétől - az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi forint, - az árvaellátás legkisebb összege havi forint.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások ,5%-os növelés Tny. 22/A. §: A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék- alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. - Tny. 6. § (1) bekezdés: saját jogú nyugdíj az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék, ide értve a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó ellátást is. → A korhatár előtti ellátások/szolgálati járandóság, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátása melletti kereső tevékenység nem jogosít növelésre, viszont szolgálati időnek minősül. 12.Rögzített nyugdíj Tny. 82. § (1) Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj). Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején - amennyiben számára kedvezőbb - választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Nyugdíjbiztosítási jogszabályváltozások (2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés arra, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat (állandó özvegyi nyugdíjat) folyósítottak. TnyR. 67. § (1) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása, illetőleg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után, 365 napi szolgálati idő megszerzése nélkül nyugdíjat igényel vagy mégis kéri a rögzített nyugdíj folyósítását, kérését (igényét) új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint kell elbírálni. A határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni január Készítette: dr. Beck László nyugellátási főosztályvezető Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága