„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP-ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Dr. Lados Mihály - Kollár Katalin Győr, 2012. május 04.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Magyar ipari parkok kialakításának és működtetésének tapasztalatai Tóth János vezető főtanácsos Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Üzleti Környezet.
TERÜLETI SZEMPONTBÓL VERSENYKÉPES ÉS KIEGYENLÍTETT MAGYARORSZÁGÉRT Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Területfejlesztési Stratégiai Program megújítása Szolnok, február 2. Jász-Nagykun-Szolnok.
Csongrád megye , a területi tervezés aktualitásai 2014
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
VÁLLALATI TANÁCSADÁS Közép-Dunántúli Régió Az OTP Bank vállalkozói szektort támogató szerepe - a KDOP-projekt bemutatása.
LOGISZTIKAI OKTATÓK TANÁCSKOZÁSA MISKOLCTAPOLCA 2002 MÁJUS 31 NÉMON ZOLTÁN GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A SZÉCHENYI TERVBEN.
Pannon Logisztikai Klaszter. Nyugat-Dunántúli Régió.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
Az ipari parkok fejlődése Magyarországon a Győri Ipari Park kialakulásának tükrében március 12. Győri Ipari Park Minőségi.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
Innovatív üzleti parkok fejlesztése az innováció és a vállalkozó szellem előmozdítása érdekében a Dél- Kelet Európai térségben FIDIBE.
MUNKAERŐ-PIACI PARTNERSÉG
This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF. airLED projekt Regionális Fejlesztési és Koordinációs Testület.
február 24. Gyutai Csaba. 2 3 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
Határon átnyúló vállalkozásfejlesztési kapcsolatok.
A vidéki tér sikertényezői
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
2007. évi célkitűzéseink. I as uniós pénzügyi-tervezési időszakra való felkészülés átfogó regionális területfejlesztési program elékszítése,
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
A foglalkoztatási paktumok célja Megismerni a térség foglalkoztatási helyzetét Összehangolni a térség gazdasági és humánerőforrás fejlesztési tevékenységeit.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Karancsi Tamás - ügyvezető
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Foglalkoztatás-politika
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
Aktuális pályázati lehetőségek Okos Jövő Innovációs Klaszter O KOS J ÖVŐ I NNOVÁCIÓS K LASZTER K LUBEST június 16. NOS Kft.
Okos Jövő Fórum 2015 Smart Future Fórum 2015 Győr A Széchenyi István Egyetem és az Okos Jövő Innovációs Klaszter közös rendezvénye.
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
A Közép-Dunántúli Regionális Napenergia Klaszter tevéknységének bemutatása, értékelése KDOP projekt Hegedűs Viktor Közép-Pannon Terület.
A gazdaságfejlesztés finanszírozási lehetőségei Dr. Szegvári Péter Stratégiai Igazgató.
Pécs és térsége gazdasága Pólus és a K+F+I november 27. Dr. Síkfői Tamás.
A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA KÖZÉP- ÉS NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE Alprojekt-záró konferencia Előadó neve: Sólyom Andrea Győr, május 4..
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
Potenciális járműipari beszállító körzet Vas és Zala megyében Sóska Renáta II. évf. Regionális és környezeti gazdaságtan, MA A járműipar gazdasági hatása.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
A magyarországi K+F politika
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA
A Székesfehérvári Foglalkoztatási StrAtégia Javasolt célrendszere
Előadás másolata:

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP-ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Dr. Lados Mihály - Kollár Katalin Győr, május 04.

A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján „A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP-ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Dr. Lados Mihály - Kollár Katalin Győr, május 04.

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia –A kutatás elméleti háttere –Győr fejlődési íve –A járműipar szerepe a térség gazdaságában –Stratégiatervezés és helyi gazdaságfejlesztési stratégia Győrben –Helyi gazdaságfejlesztés szereplői, eszközei Győrben –Összegzés A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Előadás felépítése

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés olyan tudatos beavatkozás a helyi gazdaság életébe, folyamataiba, mely egyaránt hasznosíthat külső és belső erőforrásokat, kezdeményezője lehet külső szereplő, mint például a központi kormányzat vagy külföldi tőke, mégis a legfontosabb a helyi szereplők közreműködése, akik felléphetnek a fejlesztés elképzelésének kezdeményezőjeként, támogatójaként, alakítójaként vagy annak elfogadójaként. (Mezei, 2006) A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A helyi gazdaságfejlesztés fogalma

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés „négy lába” (Lengyel, 2010): Helyi kormányzati szektor (minden szub-nacionális szint /Pálné Kovács, 1999/) Üzleti szféra Tudástranszfer intézmények Fejlesztő ügynökségek + -Külső szereplők (pl. Európai Unió, központi kormányzat) -Lakosság A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A helyi gazdaságfejlesztés szereplői

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Önkormányzatok HGF eszközei (Čapkova, 2005): Pénzügyi eszközök (helyi adó mentességek, kedvezmények; speciális alapok) Vagyonhoz kötődő eszközök (telephely biztosítása, üzleti inkubátor létesítése) Marketing (célpiacok szerint szegmentált) Infrastruktúra fejlesztés (fizikai, humán) Információszolgáltatás és tanácsadás (belső szervezeti egység, külső szervezet) + Stratégiai tervezés A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A helyi gazdaságfejlesztés eszközei

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Győr: 6. legnépesebb város Magyarországon Népességszám: utóbbi két évtized: stagnál, közvetlen vonzáskörzetben bővül (ok: szuburbanizációs és agglomerációs folyamatok) Hazánk második legerősebb gazdasági pólusa Budapest után - fejlődés meghatározó motorja a járműipar Gép- és járműipar 120 éves múltja (Rába Magyar Vagon- és Gépgyár) Meghatározó tudásbázis felhalmozódása – alap a járműipari boom kialakulásához Sikeres gazdasági átalakulás a rendszerváltás után – Jó megközelíthetőség – Sokszínű ipari kultúra és képzett munkaerő – Átlagot meghaladó infrastruktúra kiépítettség – Nyitottság a befektetők irányába A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Győr fejlődési íve

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A járműipar szerepe a térség gazdaságában 1.Ábra: A járműipari vállalkozások száma a Nyugat- Dunántúlon 2005 és 2010 között Nyugat- Dunántúl: 96 vállalat Győr-Moson-Sopron megye: 57% Nyugat- Dunántúl: 10 járműipari vállalat /100 ezer fő Győr-Moson-Sopron megye: 12 Zala megye: 6

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Közvetlen külföldi tőkeberuházások értéke (utóbbi két évtized): 80% Győr- Moson-Sopron megye Régió 10 piacvezető járműipari vállalatából: – Győr-Moson-Sopron megye: 5 (Győr: 3) HVG Top 500: – Járműipar: 29 (Győr: 3) Figyelő 2011: – Győr: 3 2. Audi Hungária Motor Kft Rába Járműipari Holding Nyrt Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján A járműipar szerepe a térség gazdaságában

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Helyi gazdaságfejlesztés szereplői Rendszerváltás időszaka: – 2 legfőbb külső szereplő: Állam: gazdasági átalakulás támogatása a szabályozási környezet átalakításával EU tagállamok: működőtőke-befektetések ösztönzése a felbomló keleti blokk országaiban Rendszerváltás után: – Állam: Ipari Park program 1996-tól – 2001 Széchenyi Terv: átfogó gazdaságfejlesztési stratégia – pl. Győri Élményfürdő beruházás – EU: Interreg IIA-Phare CBC Program: gazdasági infrastruktúra fejlesztési projektek pl. kikötő, reptér, innovációs központ – Helyi önkormányzat: pl. Győri Nemzetközi Ipari Park Kft., Győr-Gönyű Kikötő Rt., Győr-Pér Reptér Kft. alapításának résztvevője

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Miért éppen Győr? – Kiváló közlekedési-logisztikai adottságok: - Bécs-Budapest vasútvonal, két saját iparvágánnyal - Gönyűi kikötő (20 km) - Nemzetközi repterek (Schwechat, Pozsony, Budapest, Pér- Audi támogatása, jelentős igénybevétel) – Képzett munkaerő, ipari hagyományok, bővülő tudás és innovációs potenciál – Befektetés segítő-ösztönző helyi politika, együttműködő városvezetés A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Befektetési környezet

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia kutatás: 251 magyar város, 12 klaszter, magas megújuló képességgel rendelkezők 7 klasztere – Győr 3. klaszter: magas gazdasági fejlettség, megfelelő innovációs paraméterek, mérsékelt humán potenciál – Csak második élvonalbeli innovációs központ Kutatóhely működtetése a régióban: 7 járműipari vállalat (6 GY-M-S megye) tudományos tevékenységre szánt kiadások 50%-a járműipari célokra Innovációs potenciállal rendelkező szereplők Győrben pl. INNONET, TECHNONET, PANAC, SZE… PANAC (2000) – Alapító tagok pl. Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Suzuki, Audi, Opel, Rába, SZE… – Cél: tagok felkészítése a sikeres beszállítóvá válásra – Akadály: elvárásoknak való megfelelés képességének hiánya A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Innovációs potenciál és tudástranszfer I.

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Széchenyi István Egyetem: – K+F tevékenység szervezett keretek között – intenzív együttműködések – Járműipari Regionális Tudásközpont (2005) Alapítók: Rába Futómű Kft., Borsodi Műhely Kft., SAPU Bt. (ma SMR) Járműgyártáshoz kapcsolódó korszerű anyagok és technológiák kutatása – Járműipari, Elektronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ (2008) Vállalatok (28) és tanszékek intenzív együttműködése Legjelentősebb helyi járműipari partnerek: pl. Rába, Futómű Kft., Nemak Kft. – Tudásmenedzsment Központ (2009) – Audi Hungária Járműipari Tanszéki Csoport (2012) Cél: Audi és az Egyetem közös kutatási tevékenységének koordinálása A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Innovációs potenciál és tudástranszfer II.

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia es évek mérsékeltebb, EU csatlakozás után aktívabb stratégiai tervezési tevékenység – elsőként városi stratégiai terv megalkotása Európa Kulturális Főváros Pályázat (2004) : kormányzat általi fejlesztési pólusok meghatározása – Győr: pólusstratégia kidolgozása, húzóágazat megnevezése- járműipar- Autopolis – Stratégia fókusza: gazdaságfejlesztés infrastruktúrájának fejlesztése, hangsúly a járműiparon – Kulcsprojektek, tervdokumentumok meghatározása – Tényezők, melyeken a pólus jövője alapul: Gépjárműgyártás Beszállítói és logisztikai kapacitások bővítése Megújuló energiák fokozott hasznosítása Pólusprogram bár elhalt, a projektek megvalósultak: – SZE: Új-Tudástér és Inno-Share projektek – Győri Nemzetközi Ipari Park: új fejlesztési terület kialakítása – INNONET: technológiaközpont I. és II. fejlesztési ütem A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Stratégiai tervezés Győrben I.

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS): szakmai csoportok együttműködésével Local Agenda 21: város fejlődésének újrafogalmazása a fenntarthatóság követelményei mentén – tervezési folyamat megállt A város stratégiai célkitűzései összefoglalóan: – Kimagasló életkörülmények biztosítása – Gazdaság folyamatos megújítása – Térségben betöltött szerep növelése A fejlesztési irányok: – Humán erőforrás fejlesztése – Működő és fejlődő gazdaság – Városi szolgáltatások fejlesztése – Környezet védelme Cél: – Modern gazdasággal rendelkező modern város, a régió központja – „Egészség, kultúra, innováció! A jövő Győrben épül!” A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Stratégiai tervezés Győrben II.

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Helyi adó kedvezmények/mentességek Helyi iparűzési adó címkézett felhasználása Kisvállalkozói Támogatási Alap Ösztöndíj rendszer a hiányszakmákban tanulók számára A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Pénzügyi eszközök

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. (1991) Rendszerváltás után: KKV-k kedvezőtlen pénzügyi helyzet; 1995 után külföldi vállalatok beköltözésének intenzívvé válása; magyar tulajdonú vállalat 1996-tól 175 hektár, 90 %-os lekötöttség, 14 ország 101 vállalat, 5000 fő ( ) 2. Ábra: Vállalatok nemzetgazdasági ágazatonkénti megoszlása Forrás: Lakatos (2011, 39) A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Vagyonhoz kötődő eszközök I. Legnagyobb vállalatok éves árbevétele: 3-4 Mrd. Forint. Számos vállalat Audi beszállító Tervek:Audi fejlesztésének hatására területbővítés (15-30 ha)

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Vagyonhoz kötődő eszközök II. Győr-Gönyű kikötő Győr-Pér repülőtér INNONET- Innovációs és Technológiai Központ (1997) Jelentős együttműködés a vállalatok között Közhasznú non-profit társaság Inkubátorház Cél:KKV-k működéséhez kedvező körülmények megteremtése TECHNONET- Autóipari Technológiai Kompetencia Központ (2011) INNONET bővítése Helyi Önkormányzat, GYMSKIK: létrejöttében jelentős szerep Cél: vállalkozások K+F tevékenységének elősegítése Emelt szintű technológiai szolgáltatások

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Fizikai infrastruktúra fejlesztése: - közlekedés - telephelyfejlesztés Humán infrastruktúra fejlesztése: - egyetemfejlesztés - MOBILIS - hiányszakma ösztöndíj rendszer A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Infrastruktúra fejlesztés

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Több nyelven elérhető városi honlap Korábbi szlogen: „Győr a találkozások városa” Új szlogen: „Egészség, kultúra, innováció! A jövő Győrben épül!” A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Marketing

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia es évek eleje: - Befektetési füzet - Business Assistance Városi honlap több nyelvű elérhetősége + speciális oldal a vállalkozók számára 2000-es évek második fele: Városfejlesztési Kft. ma GYŐRSZOL része) Napjainkban: - megfelelő partnerség a vállalati, képzési és befektetési szervezetekkel DE! - nincsen kifejezetten a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati szervezet! A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Információ szolgáltatás és tanácsadás

„A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A KÖZÉP- ÉS NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE” c. konferencia Győr hazánk egyik legerősebb gazdasági pólusa Fejlődés motorja: járműipar Kiváló közlekedési adottságok, nyitottság a befektetők felé Intenzív, tudatos várostervezés megvalósítása, gazdaságfejlesztési stratégia elkészítése Város szereplőinek, közösségeinek megszólítása a tervezés során A helyi gazdaság fejlesztésének kiemelt szerepe a fejlesztési dokumentumokban – képesség a jövedelemtermelésre (jólét, életminőség javításának alapja) A helyi gazdaságfejlesztés és járműipar Győr példáján Összegzés

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Mobilitás és környezet Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!