1 SE FOK Sugárvédelem, 2015/2016 A SUGÁRTERHELÉS FAJTÁI ÉS SZINTJEI, LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2015. november 4. 26 (szerda), 14:10-15:20, Árkövy előadó.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
SE FOK Sugárvédelem, 2011/2012 A SUGÁRTERHELÉS FAJTÁI ÉS SZINTJEI, LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS október 26 (szerda), 14:50-16:00, Árkövy terem Dr.
Advertisements

A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészség-károsodások megelőzéséről.
Gadó JánosNukleáris biztonság - 4 Az atomerőművek környezeti hatásainak elemzése.
Radioaktivitás mérése
EURADOS ANNUAL MEETING BRAUNSCHWEIG, 2009 (BESZÁMOLÓ) Osvay Margit MTA Izotópkutató Intézet Budapest.
Űrdozimetriai célú mérések a magyar fejlesztésű TRITEL rendszerrel a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén Hirn A. 1, Apáthy I. 1, Bodnár L. †2, Csőke A. 1,
A kritikus infrastruktúra védelem nemzetközi háttere és a magyar nemzeti program kialakítása, az ebből fakadó szakmai feladatok Balatonföldvár, március.
Lakosság sugárvédelme Munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai
Nukleáris alapfogalmak, jelölések
A környezeti radioaktivitás összetevői
Elektromágneses terek, ártó-káros sugárzások az ember környezetében
Az ultraibolya sugárzás biológiai hatásai
Energiatermelés külső költségei
Energia és környezet A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése.
Elektromágneses terek, ártó-káros sugárzások az ember környezetében
A termeszétes radioaktivitás
Radioaktív anyagok szállítása
Készítette: Borsodi Eszter Témakör: Kémia I.
SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Ipar VOC Felszíni ózon Mezőgazd. termés Közlekedés Energia termelés Háztartás Mezőgazd. NO x NH 3 PM SO 2 PM koncentráció.
IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK Dr. Sárváry Attila.
Az atomenergia.
A természetes háttérsugárzás és az
Sugárvédelem, dozimetria
A bomlást leíró fizikai mennyiségek
Nukleáris anyagok azonosítása és jellemzéseIKI - Izotóp Kft közös ülés ápr. 26 Nukleáris anyagok azonosítása és jellemzése Az MTA Izotópkutató Intézetében.
DÓZISFOGALMAK ELNYELT DÓZIS: D
TERM. + MEST. EREDETŰ ST. VILÁGÁTLAG: Kb. 2,8 mSv/év
IV. Nukleáris sugárzások detektálása
Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai
MIT KELL TUDNI A NUKLEÁRISENERGIA ALKALMAZÁSÁRÓL AZ ÚJ OKJ-BEN
Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Baricza Ágnes ELTE TTK, Környezettudomány M.Sc. 1 évf. Témavezető: Szabó.
Energia és környezet Atomerőművek gázalakú radioaktív kibocsátásai.
Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Izotópkutató Intézet Sugárbiztonsági Osztály ICP-SFMS alkalmazása radionuklidok meghatározására környezeti.
Nukleáris környezetvédelem
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK Dr. Zagyvai Péter szerkesztette: Dudás Beáta
Sugárvédelem és jogi alapjai
Atomerőmű Tervezet Herkulesfalva október 1. Gamma Atomerőmű-építő Zrt.
Környezetmérnök képzés nukleáris vonatkozásai a jelenben és a jövőben a PTE Pollack Mihály Műszaki Karán Dolgosné Kovács Anita – Szűcs István – Várhegyi.
A nemzetközi és a hazai sugárvédelmi szabályozás
A sugárvédelem rendszere, alapelvek
A sugárvédelem alapjai
A sugárvédelem alapjai
Az erőművek környezetvédelmi kérdései és élettani hatásai
A termeszétes radioaktivitás
A radioaktív sugárzás biológiai hatása
A radioaktív hulladékok elhelyezése Magyarországon
A termeszétes radioaktivitás
Az elektromágneses terek munkahelyi szabályozása
RADONVIZSGÁLATOK AZ EGRI TÖRÖKFÜRDŐBEN
Környezetkémia-környezetfizika
Energia és környezet Atomerőművek gázalakú radioaktív kibocsátásai.
Dozimetria, sugárvédelem
Az atom sugárzásának kiváltó oka
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Kard és pajzs viszonya az egészségügyben
Természetes háttérsugárzás komponensei
Sugárzások környezetünkben
Bővített sugárvédelmi ismeretek 1. Bevezetés, sugárfizikai ismeretek Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP C-12/1/KONV
Bővített sugárvédelmi ismeretek 3. A sugárvédelem rendszere Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP C-12/1/KONV
Bővített sugárvédelmi ismeretek 4. Gyakorlati sugárvédelem Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP C-12/1/KONV
Nukleáris medicina Lényege: A radioaktív izotópok diagnosztikai és therápiás célból való felhasználása.
KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS MEGHATÁROZÁSA
Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése Bevezető Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
A sugárvédelem jogszabályi megalapozása
A sugárvédelem nemzetközi szervezetei
Az MTA Atomki részvétele a Nemzeti Nukleáris Kutatási Programban
SE FOK Sugárvédelem, 2017/2018 A SUGÁRTERHELÉS FAJTÁI ÉS SZINTJEI, LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS november 15. (szerda), 13:55-15:05 fsz. Árkövy előadó.
Radioaktív lakótársunk, a radon
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
A maghasadás és a magfúzió
Előadás másolata:

1 SE FOK Sugárvédelem, 2015/2016 A SUGÁRTERHELÉS FAJTÁI ÉS SZINTJEI, LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS november (szerda), 14:10-15:20, Árkövy előadó terem, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 47. Taba Gabriella, SE Sugárvédelmi Szolgálat

2 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás elhelyezkedése: külső, belső sugárzás (az emberi testhez viszonyítva) - Sugárzás eredete, forrása: természetes, mesterséges - Sugárzás fajtája: α-, β-, γ-, neutron, …. - Sugárterhelés szabályozása, ellenőrzése (expozíciós fajták): tervezett, veszélyhelyzeti, meglévő Időtartam (akut: 1-2 nap alatt, krónikus: évek) - Időtartam (akut: 1-2 nap alatt, krónikus: évek) (bióták?) -Exponált csoportok, személyek (expozíciós kategóriák): foglalkozási, lakossági, orvosi, (bióták?) Az elhatárolódás, kategorizálás, osztályozás több esetben nem egyértelmű!

3 Külső és belső sugárterhelés Lekötött dózis: ∫ D(t) dt τ 0 Integrálási időtartam szabályozáshoz: τ = 50 év (felnőtt), 70 év (gyermek) τ idő ˚ Dózisteljes. Ionizáló sugárzás (Bq) Elnyelt dózis (Gy=J/kg) Egyenérték dózis (Sv) Effektív dózis (Sv)

4

Expozíciós Kategóriák Munkavállalóra vonatkozóan Lakosságra vonatkozóan Nem humán-Biota 5

6 Lakossági sugárterhelés eredete, forrása, dózisa Természetes sugárterhelés évi  2,5 mSv effektív dózis (külső + belső) Mesterséges sugárterhelés évi  1,7 mSv effektív dózis (elsősorban külső, orvosi diagnosztika)

NCRP tanulmány 160 USA Lakosság effektív dózis eloszlása sugár források szerint (2006) 7

8 Természetes eredetű külső sugárzások Kozmikus sugárzás Kozmogén radionuklidok Földkérgi radionuklidok Primodiális radionuklidok Szóló radionuklidok

Magas természetes hátterű területek 9 OrszágTerületTerület jellegeDózis teljesítmény (nGy/h) BrazílaGuarapariMonazit,vulkanikus kőzetek (strandok) KínaYangjiangMonazit370 EgyiptomNílus DeltaMonazit homok Francia országKözép Dél-nyugat Monazit homok Urán tartalmú kőzetek IndiaKerala és MadrasMonazit homok IránRamsar Mahallat Források MagyarországMecsek MÉV rekultivált központi meddőhányója 250 SvájcTessin,AlpokGneiss vulkán,Ra-226 karszt

10 Természetes: Kozmogén és földkérgi radionuklidok Univerzum (ionok, α-, β-, n-, müon- … sugárzás) γ n γ Külső+Belső

Kozmogén izotópok keletkezése 11

12 A földkérgi sugárterhelést meghatározó természetes radioaktív bomlássorok Pb-208 stabil Rn s Th-232 T=14 mrd év... U-235 T=0,72 mrd év Aktínium sorozat Urán sorozat Tórium sorozat Rn-219 3,9 s Pb-207 stabil U-238 T=4,5 mrd év Rn-222 3,8 nap Pb-206 stabil... Lényeges folyam.: Rn-emanáció: a Rn nemesgáz a kristályrácsból kiszabadul a talajgázokba Rn-exhaláció: a Rn a talajból kikerül a légkörbe. Primodiális nuklidok (Th,U sorok, szóló radionuklidok K-40,

13 Rn-222 koncentrációk Különösen télen, amikor kicsi a szellőztetés, a lakótérben felgyülemlik a Rn- nemesgáz. Az emberek többsége életének kb. 80 %-ban zárt térben tartózkodik (dolgozik, szórakozik, alszik,…) Lakószoba (indoor) Bq/m 3 talaj Rn-222 (nemesgáz ) Külső légkör (outdoor) 5-10 Bq/m 3, h= m magasságig exhaláció szellőzés Bq/m 3 Rn-222 Ra-226 Rn-222 α

14 Radon és leányelemei a lakóterekben (Rn-forrás: épületanyag, falak

15 Rn-koncentráció változása 5-6 óránkénti, néhány perces szellőztetés esetén C Rn (Bq/m 3 ) Néhány perces szellőztetések 6 h 9 h 12 h 15 h 18 h

16 Mesterséges forrásokból eredő sugárterhelés orvosi sugárterhelés (mint páciens, rtg diagn.) atomerőművek, izotóplaboratóriumok környezetében a levegő, növényzet radionuklid koncentrációja radioakt. hull. tárolók környezetében a kutak, forrás vizek radionuklid tartalma Nukleáris kísérleti robbantások NORM anyagok Balesetek Ezek a jelentősebb, mesterséges lakossági sugárterhelés járulék komponensek.

17 Kibocsátási forrásOrszágévÖsszes aktivitás (Bq) nuklidok Hirosima,NagaszakiJapán19454x10 16 Fúziós termékek,aktinidák (Xe-133, I-131, Sr-90, Cs- 137, Légköri robbantásokUSA, USSR 1963-ig2x10 20 Fúziós,H-3,C-14,Cs-137 termékek,aktinidák WindscaleUK19751x10 15 I-131 ChelyabinskUSSR19578x10 16 Fúziós termékek,aktinidák (Xe-133, I-131, Sr-90, Cs- 137, CsernobylUSSR19862x10 18 Cs-137, I131,Sr-90

18 Nukleáris kísérleti robbantások száma

Trícium felszíni aktivitás koncentráció változás 19

20 Fogak és tejfogak Sr-90 aktivitás koncentráció változása

21 öntözés Forrás Légkör Felszíni víz Talaj Élelmiszer növény Takarmány növény Állat, állati termék Vízi növény, hal Ember Szedimentum belégzés A radioaktív anyag migrációja a bioszférában és besugárzási útvonalak az ember esetén (szaggatott nyíl a sugárzás, folyamatos nyíl a radioaktív anyag terjedését jelöli) Nukleáris üzemből, izotóplaboratóriumból kikerülő radioaktív anyag mozgása a környezetben: expozíciós útvonalak külső sugárterh. felvétel

22 Légköri terjedés nukleáris létesítmény (atomerőmű, izotóplaboratórium) környékén Normál üzem mellett a forrástól 2-3 km távolságban már rendszerint nem mérhető a szennyeződés, csak becsülhető a kibocsátásból és a meteorológiai adatokból (Gauss-féle terjedési modellek).

TENORM anyagok Technológia révén módosított természetes radioaktív anyagok Szén tüzelésű erőművek Geotermikus energia termelés Foszfát műtrágya Építő anyagok Fogyasztási cikkek (üvegáruk,kerámia,festékek) Ipari hulladékok (iszap,hamu,por, vízkő) 23

24

25 Átlagos környezeti dózisszintek, a konfidencia intervallumokkal (természetes) Table 10. Worldwide average annual doses in the environment (dose to the human body). The ranges correspond to about a 90% confidence interval

26 Átlagos környezeti dózisok (folytatás: mesterséges források) Table 10. Worldwide average annual doses in the environment (dose to the human body). The ranges correspond to about a 90% confidence interval SE rtg munkahelyeken a dolgozók (utóbbi 3 évben): ≈ 0,5 mSv / év SE fogászati rtg munkahelyeken a dolgozók (u 3 év): < 0,3 mSv / év SE izotópos munkahelyeken a dolgozók (u 3 év): ≈ 0,7 mSv / év

27 Orvosi sugárterhelések (eff.dózis per vizsgálat)

28 Külső sugárzás mérése (esetek közel 100 %-ban a fogorv. alkalmazásban) - képi diagnosztika, röntgen - sugárterápia, - rtg sugárzás, energia: ≈ 60 keV ( keV), ionizációs kamrával dózis, ill. dózisteljesítmény mérés, termoluminescens mérés (TLD), Belső sugérterhelés-radioaktív izotóp,(belélegzés,lenyelés, bőrön történő felszívódás,seb) - anyagcsere folyamatokból:lágy szövetek, csontok, vizelet (24 órás) széklet (48 órás), orr-száj váladék minta, (LSC, HpGe detektor, NaI det.) - fogminták radionuklid szennyeződése (kémiai mintafeldolgozás, majd mérés NaI (Tl), folyadék-szcintillációs stb. detektorral) - aktivációs elemzések, - α-, β- és γ-sugárzás, mint szennyeződés mérése dörzsmintában stb. Sugárterhelések mérése

29

30 Egésztest számláló, inkorporált radioizotóp kimutatására (mérési geometriák) detektor

31

32 A Cs-137 megjelenése a fővárosi lakosságban (Andrási A., …(KFKI) mérései). (A Cs-137 E=662 keV energiájú gamma-sugárzást bocsát ki, ami nagyrészt áthatol az emberi testen, azaz az emberbe, belégzéssel, élelmiszerrel bekerült radionuklid az emberi testen kívül is „jól” mérhető.) Légköri atomfegyver kísérletek, SzU-USA,

33

34 „Esőcsúcsok”: megnőtt lemosódás a talajra, a levegőből Környezeti monitorozás Folyamatos (néhány percenkénti) mérés, kb. 1 m magasságban, rendellenesség gyors észlelésére

35 Irodalom: Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat: az ionizáló sugárzás elleni védelem és a sugárforrások biztonsága (fordítás 1996-ban, az eredeti kiadvány: IAEA Safety Series No. 115, Vienna, 1996) Köteles Gy. (szerk): Sugáregészségtan. Medicina Könyvkiadó, Budapest Kanyár B., Béres Cs., Somlai J., Szabó S. A.: Radioökológia és környezeti sugárvédelem. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2004 (2. kiadás) évi CXVI. törvény az atomenergiáról. Magyar Közlöny 1996/112. szám (XII.18.) Az egészségügyi miniszter 16/2000 (VI.8.) EüM rendelete. Magyar Közlöny 2000/55. szám, A környezetvédelmi miniszter 15/2001. (VI.6.) KÖM rendelete. Magyar Közlöny, 2001/62. szám, EU Radiation Protection No. 136, European guidelines on radiation protection in dental radiology ICRP Public. No 103, Pergamon P., NewYork, London, Fehér I., Deme S. (szerk): Sugárvédelem. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010 (600 oldalas, 8 szerző). Pátzay György Radiokémia IV. (BME)