Hulladékkezelés kiegészítő anyagok

Természetvédelem Hulladéktechnológus záróvizsgához

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. Természetvédelem fogalma: Természetvédelem fogalma: A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése.

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. Természetvédelem feladatai: Természetvédelem feladatai: a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása biodiverzitás fenntartása biodiverzitás fenntartása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület

Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem két alapvető formája: jogi (de jure) és tényleges (de facto) A természetvédelem két alapvető formája: jogi (de jure) és tényleges (de facto) A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását

Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem tárgyai: A természetvédelem tárgyai: különböző földtani alakzatok és képződmények különböző földtani alakzatok és képződmények a víz különböző megjelenési formái a víz különböző megjelenési formái ritka, vagy egy adott területen ritka és tudományos értékű növények és növénytársulások ritka, vagy egy adott területen ritka és tudományos értékű növények és növénytársulások ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon tenyésző állatfajok, kiveszőben lévő domesztikált állatfajok ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon tenyésző állatfajok, kiveszőben lévő domesztikált állatfajok műemlékek természeti környezete műemlékek természeti környezete

Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem tárgyai: A természetvédelem tárgyai: jellegzetes, szép tájképi megjelenésű, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tájak, tájrészletek jellegzetes, szép tájképi megjelenésű, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tájak, tájrészletek ősállat-, ősember-, ősrégészeti lelőhelyek természeti környezete ősállat-, ősember-, ősrégészeti lelőhelyek természeti környezete történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok természeti környezete történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok természeti környezete eltűnőben levő életformák és gazdálkodási módok fenntartására szolgáló területek eltűnőben levő életformák és gazdálkodási módok fenntartására szolgáló területek a génkészletek megőrzésére szolgáló területek a génkészletek megőrzésére szolgáló területek

Tájvédelmi körzetek. Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek meg-óvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít. Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek meg-óvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít. fenntartása állami feladat, 2 övezete van fenntartása állami feladat, 2 övezete van

Tájvédelmi körzetek. Hazánkban tájvédelmi körzetként elsőként 1952-ben a Tihanyi-félszigetet nyilvánították védetté, mely most a Balaton-felvidéki NP része. Hazánkban tájvédelmi körzetként elsőként 1952-ben a Tihanyi-félszigetet nyilvánították védetté, mely most a Balaton-felvidéki NP része. A legtöbb nemzeti parkunk is részben vagy egészben elsőként tájvédelmi körzetként lett védetté nyilvánítva. A legtöbb nemzeti parkunk is részben vagy egészben elsőként tájvédelmi körzetként lett védetté nyilvánítva. Tájvédelmi körzetek egy részét a már kialakított nemzeti parkok törzsterületévé nyilvánították.

Tájvédelmi körzetek. Védettség oka Többségüket elsősorban élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté. Többségüket elsősorban élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté. néhánynál más jelleg dominál:   a Sághegyi TK a vulkáni jelenségek tárházát mutatja be egy felhagyott kőbánya maradványain  a Hollókői TK elsősorban kulturális értékeket őriz  a Szentgyörgyvölgyi TK védetté nyilvánításában elsődleges szerepe volt az ún. hagyományos erdőművelés megőrzésére törekvésnek  a Lázbérci TK létrehozását főleg a Kazincbarcika térségének vízellátására mesterségesen kialakított víztározó vízbázisának védelme indokolta

A zaj hulladéktechnológus záróvizsgához

Miért volt szükség az Unió 2003/10/EK irányelvének bevezetésére? A WHO felmérése szerint a munkahelyi zaj hatására létrejött halláskárosodás a leggyakoribb munkahelyi egészségkárosodás. Az európai munkavállalók egyharmada magas zajexpozíciónak van kitéve. A már bekövetkezett halláskárosodás visszafordíthatatlan, ezért van óriási jelentősége a megelőzésnek.

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről A rendelet előírásait szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.

HATÁRÉRTÉKEK zajexpozíciós határértékek 87 dB (A) zajexpozíciós határértékek 87 dB (A) illetve 140 dB (C) illetve 140 dB (C) felső beavatkozási határértékek felső beavatkozási határértékek 85 dB (A) 85 dB (A) 137 dB (C) 137 dB (C) alsó beavatkozási határértékek alsó beavatkozási határértékek 80 dB (A) 80 dB (A) 135 dB (C) 135 dB (C) A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni.

Mikor kell zajmérést végezni? új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz beüzemelése esetén új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz beüzemelése esetén munkahely, munkaeszköz átalakítása munkahely, munkaeszköz átalakítása munkakör kialakításakor munkakör kialakításakor munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor

Kockázatértékelés során kiemelten figyelembe veendő zajterhelés szintje, jellege, időtartama, impulzív jellege zajterhelés szintje, jellege, időtartama, impulzív jellege zajexpozíciós határértékek, beavatkozási határértékek zajexpozíciós határértékek, beavatkozási határértékek sérülékeny kockázati csoportok sérülékeny kockázati csoportok ototoxikus anyagok, rezgés kölcsönhatásából eredő kockázatok ototoxikus anyagok, rezgés kölcsönhatásából eredő kockázatok gyártói információk gyártói információk zajcsökkentési lehetőségek zajcsökkentési lehetőségek munkaidőn túli zajexpozíció munkaidőn túli zajexpozíció egészségügytől kapott információk egészségügytől kapott információk hallásvédő eszközzel történő ellátottság hallásvédő eszközzel történő ellátottság

Zajcsökkentési lehetőségek kisebb zajterheléssel járó munkamódszerek bevezetése kisebb zajterheléssel járó munkamódszerek bevezetése munkaeszközök helyes kiválasztása munkaeszközök helyes kiválasztása munkahely megtervezése munkahely megtervezése munkavállalók tájékoztatása, oktatása munkavállalók tájékoztatása, oktatása műszaki zajcsökkentés műszaki zajcsökkentés lég és szerkezeti zajok csökkentése lég és szerkezeti zajok csökkentése karbantartás karbantartás munkaszervezési intézkedések munkaszervezési intézkedések

A munkavállalót érő zajexpozíció nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértékeket. A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni. Amennyiben a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót egyéni védőeszközzel kell ellátni.

Amennyiben a munka jellegéből adódóan az egyéni hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezheti az egyéni hallásvédő eszköz használatától való eltérést.

Hulladéktechnológus záróvizsga tétel kiegészítések

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Mezőgazdasági- és élelmiszeripari hulladék: Mezőgazdasági- és élelmiszeripari hulladék: 85% növényi maradványok, trágya (közel 100%-át visszaforgatják) 85% növényi maradványok, trágya (közel 100%-át visszaforgatják) 15% élelmiszeripari hulladék 15% élelmiszeripari hulladék

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani. a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani. E létesítményekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat E létesítményekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése A biogáz előállítására legáltalánosabban használt nyersanyagok A biogáz előállítására legáltalánosabban használt nyersanyagok - trágya és hígtrágya - tejsavó - vágóhídi hulladék (3.oszt. és bendő-, béltartalom, vér) - konzervipari hulladékok - növénytermesztési zöldhulladékok - éttermi hulladékok (ételmaradék, használt zsiradékok) - élelmiszeripari hulladékok - szennyvíziszap - trágya és hígtrágya - tejsavó - vágóhídi hulladék (3.oszt. és bendő-, béltartalom, vér) - konzervipari hulladékok - növénytermesztési zöldhulladékok - éttermi hulladékok (ételmaradék, használt zsiradékok) - élelmiszeripari hulladékok - szennyvíziszap

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Az élelmiszeripar feladata: emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítása. Az élelmiszeripar feladata: emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítása. A fő termék mellett gyakran keletkezik emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék. Ezek egy része hasznosítható. A fő termék mellett gyakran keletkezik emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék. Ezek egy része hasznosítható. Pl. alapanyagként más technológiában, vagy energiahordozóként felhasználható. Pl. alapanyagként más technológiában, vagy energiahordozóként felhasználható. Élelmiszer ipari hulladékok jellemzői: magas szervesanyagtartalmú, amely miatt bomlékony. magas szervesanyagtartalmú, amely miatt bomlékony. nagy térfogatúak, ezért hasznosításukat a gyűjtés és szállítás költségei nagyon befolyásolják. nagy térfogatúak, ezért hasznosításukat a gyűjtés és szállítás költségei nagyon befolyásolják. rövid ideig tárolhatok rövid ideig tárolhatok magas a víztartalmuk. magas a víztartalmuk. egy része veszélyes hulladék amely különleges kezelést igényel. Pl. vér egy része veszélyes hulladék amely különleges kezelést igényel. Pl. vér

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Hasznosítási eljárásai: A hulladékból átalakítással értékesíthető terméket készítenek. A hulladékból átalakítással értékesíthető terméket készítenek. Mezőgazdasági hasznosítás, melyen belül 2 féle eljárás. Takarmányozási célból: vagy átalakítás nélkül feletetik vagy átalakítással állítanak elő takarmányt. Takarmányozási célból: vagy átalakítás nélkül feletetik vagy átalakítással állítanak elő takarmányt. Komposztálás: talajerő gazdálkodásban használják. Komposztálás: talajerő gazdálkodásban használják. Ipari nyersanyagként: A hulladék értékes alkotóit kinyerik és emberi táplálkozásra alkalmazzák. Energetikai célú hasznosítás: biogáz előállítás biogáz előállítás égetés égetés

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése A mezőgazdasági hasznosítás a legelterjedtebb. A mezőgazdasági hasznosítás a legelterjedtebb. Mezőgazdasági hasznosítás: Takarmányozási célból: Baromfi és hús feldolgozás melléktermékeinek, hulladéknak hasznosítása történik. Ezeknek fehérje és zsírtartalma jelentős, ezért takarmányként való hasznosítás indokolt. Takarmányozási célból: Baromfi és hús feldolgozás melléktermékeinek, hulladéknak hasznosítása történik. Ezeknek fehérje és zsírtartalma jelentős, ezért takarmányként való hasznosítás indokolt. Az élelmiszeripari hulladék hasznosításával nyerik a következő takarmányokat. ( húsliszt, vérliszt ) Az élelmiszeripari hulladék hasznosításával nyerik a következő takarmányokat. ( húsliszt, vérliszt ) Húspép előállítása: Csak helyben frissen lehet felhasználni. Húspép előállítása: Csak helyben frissen lehet felhasználni. Lényege: hogy a hús hulladékot aprítják és főzik, ezzel sterilizálják 135C’-on és utána etetik fel. Lényege: hogy a hús hulladékot aprítják és főzik, ezzel sterilizálják 135C’-on és utána etetik fel. Vérhasznosítás: részben vérliszt, szárítják, porítják. Színező anyagként használják. Vérhasznosítás: részben vérliszt, szárítják, porítják. Színező anyagként használják.

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Növényolajgyártás hulladék hasznosítása: Alapanyag: a repce, tök, kender, napraforgó, len és a szójabab. Alapanyag: a repce, tök, kender, napraforgó, len és a szójabab. A keletkezett hulladékot közvetlenül takarmányozási célra felhasználható, vagy A keletkezett hulladékot közvetlenül takarmányozási célra felhasználható, vagy termikus hasznosítás; termikus hasznosítás; Tejipari hulladék: A tej feldolgozásával jelentős mennyiségű savó és ívó keletkezik. A tej feldolgozásával jelentős mennyiségű savó és ívó keletkezik. Ivó vaj gyártása köpüléssel. Ivó vaj gyártása köpüléssel. Reggeli és védőitalt állítanak elő. Reggeli és védőitalt állítanak elő.

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése Cukor ipari hulladék: Legnagyobb mennyiségben a répa felhasználásából keletkezett, kifőzött, répaszeleteket használnak (felhasználásra). Legnagyobb mennyiségben a répa felhasználásából keletkezett, kifőzött, répaszeleteket használnak (felhasználásra). Közvetett: adalék hozzáadásával, takarmány koncentrátumot állítanak élő. Közvetett: adalék hozzáadásával, takarmány koncentrátumot állítanak élő. Szeszipari hulladék: Alapanyaga a magas keményítő és a cukortartamú hulladék, amelyet takarmányozásra használnak. Alapanyaga a magas keményítő és a cukortartamú hulladék, amelyet takarmányozásra használnak.Húsipar: A csontból: csontenyvet készítenek ragasztó iparban hasznosítják. A csontból: csontenyvet készítenek ragasztó iparban hasznosítják. Marhacsontból: marhaproteint készítenek töltelék áruknál használják. Marhacsontból: marhaproteint készítenek töltelék áruknál használják.

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Adszorpciós eljárás: fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzióhoz hidrofób felületű szerves v. szervetlen abszorbenst adagolnak és a víz és olajos iszapfázis szétválasztását pelyhesítőszer adagolásával segítik elő, ezután az iszapot szűrik. Adszorpciós eljárás: fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzióhoz hidrofób felületű szerves v. szervetlen abszorbenst adagolnak és a víz és olajos iszapfázis szétválasztását pelyhesítőszer adagolásával segítik elő, ezután az iszapot szűrik. Aprítás: előkészítő hulladékkezelési eljárás során a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretét csökkentik, előkészítik elválasztásra, a további kezelés hatékonyságának növelése céljából Aprítás: előkészítő hulladékkezelési eljárás során a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretét csökkentik, előkészítik elválasztásra, a további kezelés hatékonyságának növelése céljából

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Ballisztikus osztályozás: komponens szétválasztási (fizikai) eljárás során az aprított, rostált hulladékot röpítőkészülékkel adagolják az osztályozótérbe, ahol a komponensek tömegük és alakjuk szerint elkülönülnek; Ballisztikus osztályozás: komponens szétválasztási (fizikai) eljárás során az aprított, rostált hulladékot röpítőkészülékkel adagolják az osztályozótérbe, ahol a komponensek tömegük és alakjuk szerint elkülönülnek; Beágyazás olyan fizikai hulladékkezelési eljárás, melynek során a folyékony v. iszap halmazállapotú veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik, így mechanikailag szilárd és kémiailag stabil anyag keletkezik Beágyazás olyan fizikai hulladékkezelési eljárás, melynek során a folyékony v. iszap halmazállapotú veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik, így mechanikailag szilárd és kémiailag stabil anyag keletkezik

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Desztillálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzió vizét elpárologtatják és a magasabb forráspontú olaj visszamarad; Desztillálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzió vizét elpárologtatják és a magasabb forráspontú olaj visszamarad; Fázisszétválasztás fizikai hulladékkezelési eljárások. Nem egyfázisú (határ-felülettel rendelkező) hulladékok (zagy, iszap, emulzió) komponenseinek szétválasztása, térfogatcsökkentés; Fázisszétválasztás fizikai hulladékkezelési eljárások. Nem egyfázisú (határ-felülettel rendelkező) hulladékok (zagy, iszap, emulzió) komponenseinek szétválasztása, térfogatcsökkentés; Ioncserélő eljárás a galvántechnika területén alkalmazott komponensszétválasztási (fizikai) eljárás. A szétválasztás kation- v. anioncserélő gyanták segítségével történik; Ioncserélő eljárás a galvántechnika területén alkalmazott komponensszétválasztási (fizikai) eljárás. A szétválasztás kation- v. anioncserélő gyanták segítségével történik;

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Oldószeres extrakció szennyvizek fémtartalmának kinyerésére szolgáló komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás; Oldószeres extrakció szennyvizek fémtartalmának kinyerésére szolgáló komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás; Flokkulálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) 2 eljárásból áll. 1. az emulziót savak v. sók hozzáadásával bontják és az olajat lefölözik Flokkulálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) 2 eljárásból áll. 1. az emulziót savak v. sók hozzáadásával bontják és az olajat lefölözik 2. a pH-érték beállításával és sóoldat hozzáadásával fém-hidroxid csapadékot képeznek, ez a maradék olajat megköti. A képződött csapadék szűrhető; 2. a pH-érték beállításával és sóoldat hozzáadásával fém-hidroxid csapadékot képeznek, ez a maradék olajat megköti. A képződött csapadék szűrhető;

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Egyéb fizikai eljárások mechanikai, hidromechanikai eljárások során a hulladék kémiai, molekuláris szerkezete nem változik, csak alakja, tömege módosul; Egyéb fizikai eljárások mechanikai, hidromechanikai eljárások során a hulladék kémiai, molekuláris szerkezete nem változik, csak alakja, tömege módosul; Fordított ozmózis fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) a membránt 0,001 μm pórusátmérőjű, mechanikailag szilárd, félig áteresztő hártya alkotja. Fordított ozmózis fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) a membránt 0,001 μm pórusátmérőjű, mechanikailag szilárd, félig áteresztő hártya alkotja. Ha a töményebb oldalra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomást gyakorolunk, akkor a vízmolekulák a féligáteresztő membránon keresztül a hígabb oldatba áramolnak Ha a töményebb oldalra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomást gyakorolunk, akkor a vízmolekulák a féligáteresztő membránon keresztül a hígabb oldatba áramolnak

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Flotáció: Fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzión gázt buborékoltatunk át. Flotáció: Fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzión gázt buborékoltatunk át. Az átbuborékoltatott gáz olajcseppeket ragad magával és ezek a folyadék felszínén külön fázist alkotnak. Minél finomabbak a buborékok, annál hatékonyabb az eljárás; Az átbuborékoltatott gáz olajcseppeket ragad magával és ezek a folyadék felszínén külön fázist alkotnak. Minél finomabbak a buborékok, annál hatékonyabb az eljárás; Légosztályozás komponensszétválasztási (fizikai) eljárás során szabályozott sebességű légárammal osztályozzák a hulladékot sűrűség, szemcseméret és szemcsealak szerint; Légosztályozás komponensszétválasztási (fizikai) eljárás során szabályozott sebességű légárammal osztályozzák a hulladékot sűrűség, szemcseméret és szemcsealak szerint;

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások Komponensszétválasztás egyfázisú, több komponensű hulladék alkotórészeinek jellemzően fizikai módszerekkel történő szétválasztása; Komponensszétválasztás egyfázisú, több komponensű hulladék alkotórészeinek jellemzően fizikai módszerekkel történő szétválasztása; Nehézközegű szétválasztás komponens- szétválasztási (fizikai) eljárás során nagy sűrűségű szuszpenziót alkalmaznak a hulladékkomponensek szétválasztására; Nehézközegű szétválasztás komponens- szétválasztási (fizikai) eljárás során nagy sűrűségű szuszpenziót alkalmaznak a hulladékkomponensek szétválasztására; Ultraszűrés fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulziót 0,01 μm pórusméretű membránon 2-10 bar nyomással átpréselik, Ultraszűrés fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulziót 0,01 μm pórusméretű membránon 2-10 bar nyomással átpréselik, a kisebb vízmolekulák a membránon átjutnak, a nagyobb olajmolekulák visszamaradnak

Környezeti hatásvizsgálat környezeti hatásvizsgálati módszertan egy olyan elemző eszköz, melynek segítségével értékelhetjük az egyes emberi beavatkozások lehetséges környezeti hatásait. környezeti hatásvizsgálati módszertan egy olyan elemző eszköz, melynek segítségével értékelhetjük az egyes emberi beavatkozások lehetséges környezeti hatásait. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálatok alapvető részei valamennyi környezeti menedzsment eszköztárnak; Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálatok alapvető részei valamennyi környezeti menedzsment eszköztárnak; lehetővé teszi az emberi tevékenység következményeinek felmérését és elemzését. lehetővé teszi az emberi tevékenység következményeinek felmérését és elemzését. Ezek a következmények lehetnek környezeti hatások, pl. szennyezés formájaként, valamely terület fizikai átalakításaként, vagy tartós környezeti hatás végleges környezeti eredményeként; Ezek a következmények lehetnek környezeti hatások, pl. szennyezés formájaként, valamely terület fizikai átalakításaként, vagy tartós környezeti hatás végleges környezeti eredményeként;

Környezeti hatásvizsgálat környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni: környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni: hatótényezők meghatározása; hatótényezők meghatározása; hatásfolyamatok feltárása; hatásfolyamatok feltárása; hatásterület előzetes lehatárolása; hatásterület előzetes lehatárolása; a környezetállapot leírása; a környezetállapot leírása; a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése; a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése; az állapotváltozások értékelése. az állapotváltozások értékelése. Hatótényező: Szennyvíz kibocsátás; → keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása) → Hatásfolyamat: Vízi élővilág életfeltételeinek romlása Hatótényező: Szennyvíz kibocsátás; → keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása) → Hatásfolyamat: Vízi élővilág életfeltételeinek romlása

Környezeti hatásvizsgálat A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki; A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki; Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása. Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására.

Környezeti hatásvizsgálat hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni: hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni: a hatás időbeliségét; a hatás időbeliségét; a hatás térbeli kiterjedését; a hatás térbeli kiterjedését; a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát; a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát; a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét; a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét; az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát; az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát; az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat. az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat.