Útban Európa felé

A mezőgazdaság modernizálása  Európa: gondok az értékesítéssel  Magyaro.-nak biztos piac van  Töretlen a fejlődés  az mg. népesség    földterület nő  századforduló  termelékenység   A megjelent korszerű eljárások, gépek  Általánossá válnak: vető-, aratógépek, alagcsövezés, műtrágya  Csak a nagybirtokokon  Bérleti rendszer előnyei: mg.-ba a tőkebefektetés növekedik  Paraszti kisbirtok: nem változik a szerkezet  A szemtermelés a domináló

Szarvasmarha egykor… … és a Dualizmus idején

Fellendült a mezőgazdasági gépgyártás. Kühne Ede gyára, és az általa gyártott vetőgép

Új tendenciák az iparban  ’90-es évek – ipar még nagyobb lendületet vett  malomip., vas,- acél term.  a gépgyártás világszínvonalúvá válik  világ élvonalába tartozik  sőt, fejlesztések is valósulnak meg  GANZ & MÁVAG  Transzformátor (Déry-Bláthy-Zipernovszky)  Karburátor (Bánki-Csonka)  Háromfázisú villamos mozdony (Kandó Kálmán)  MÁVAG gőzmozdonyai  További sikertörténetek  Vegyipar, elektromosipar, autó és repülőgép-gyártás  a termelés súlypontja Magyarországra tevődőt át

A Magyarország és a világgazdaság  A tőkés gazd. válik uralk., de a világgazd. jellegz.-i is megjelennek  föllendülés, túltermelés, hitelválság  föllendülés szakasza  beruházások, tőkeállomány 3X  gyáripar termelése 7%  Század vége  túltermelés  pangás 1905-ig majd fellendülés ’13-ig  Fontos az import szerepe  csökken Ausztria részesedése  Már mi is tőkét és technológia exportáltunk  Balkán, É-Olaszo.  gazdasági fejlődés  monopóliumok létrejötte  szoros kapcsolat a fejlett országokkal  nagyiparban erős a koncentráció  A kartell a legjellegzetesebb forma 10 év alatt

A Láng-gépgyár csarnoka, 1900 körül

Kandó Kálmán és első villanymozdonya Déry-Bláthy-Zipernovszky Transzformátor 1885 A Bánki-Csonka-féle porlasztó (1893)

375-ös univerzális gőzmozdony (1907) Egy NHT által rendelt étkezőkocsi a MÁVAG-tól A MÁV 301 sorozatú gyorsvonati mozdonya (1911–1914) 1900-ra elkészült az első 100 km/h sebességű mozdony

A Bánki-Csonka-féle porlasztó (1893) a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban

Zipernowsky Károly Delta típusú dinamója (1894) a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban

Bláthy Ottó indukciós fogyasztásmérője (1891) a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban

A Ganz gyár Postakocsija Az autó korabeli népszerűsítése

Az új tömegközlekedési eszköz: a Villamos Az első autóbusz az Andrássy úton, 1914 Az aradi autógyár busza

Csonka János, az általa szerkesztett első magyar kiskocsin (1910) Petróleumszállító tartálykocsi a Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaságtól (Győr, 1897) Csonka egy másik járműve (1902) A Magyar Automobilgyár Rt. Arad 1911-től MARTA márkanévvel látta el autóit

Az autó megjelenésével ez is kell… (A kút Egerben volt)

Budapest világvárossá fejlődik  Pest-Buda lakossága ’48-ban már fő  vitathatatlanul a „Főváros”  Fejlődése az európai ütemet meghaladja, csak USA előzi meg  Központi fekvése segíti a fejlődését  Vasútvonalai centrálisak (Széchenyi)  Közlekedés fejődése  malom-, és gépipar központjává tette  Központi hivatalok közelsége befektetőket vonzza  Újabb piacteremtése  Beruházások feltétele (munkaerő, infrastruktúra)  A tőke megtérülése a leggyorsabb  A bankok itt fektettek be legkönnyebben

 A liberális vezetőréteg  a főváros fejlesztés különösen fontos  Cél: Bécs beérése, lehagyása  1873: Pest, Buda és Óbuda egyesítése  tervszerű városfejlesztés megindulása  Fővárosi Közmunkák Tanácsa (Andrássy, Podmaniczky Frigyes)  eltérő funkciójú negyedek létrehozása  Gyors fejlődés egységes városkép  Eklektika az uralkodó építészeti stílus  Később lassult a fejlődés  legegységesebb városképpel rendelk.

Az egykori Pénzügyminisztérium Halászbástya… …és a Mátyás templom

A földalatti építése… … és keresztmetszete az Andrássy úton A Földalatti 16-os számú motorkocsija a megnyitáskor. Földalatti építésén ezrével dolgoztak az elszegényedett vidéki parasztok

Az Erzsébet-híd építése… Ferenc József-híd, ma Szabadság …és a kész híd A Nyugati pályaudvar kiszínezve

Az első budapesti villamos átadása Kálvin tér az 1-es számú motorkocsival, háttérben egy lóvasút járműve is látható A Nagykörút az 1890-es években A BKVT két motorkocsija a Krisztina körúton

A bankok szerepe  A leggyorsabb ütemű növekvés  a hitelszervezeteknél volt  oka  kicsi a belső tőkeképződés  a gazdaság viszonylagos elmaradottsága  modern hitelszervezet átvétele  Bankkoncentráció  minden ágazatot lehagy  gazdasági szerepük hatalmas  ellenőrzésük alá kerül az egész gazdaság

Az állam növekvő gazdasági befolyása  Az állam  a legnagyobb vállalkozó és beruházó  az iparosodás hiányzó feltételeit pótolja  szubvenciók alkalmazása  MÁV  élelmiszer- és könnyűipar  15 év adómentesség  Állami támogatás fontos a mg. korszerűsítésében  folyószabályozás  közlekedés  mg. földterület nyerése  műtrágya alkalmazása  filoxéra  állami segítség (adóelengedés, új alanyok behozása)  szarvasmarha-tenyészetekben  fajtajelleg kialakítás  tejszövetkezetek létrehozása

Mérleg  ’67-től 1914-ig  tőkés szerkezeti változás  fejlett agrár-ipari országgá vált  A kölcsönös egymásrautaltság Ausztriával fönnmaradt  gazd.-i önállóság növekedett (a hazai tőke súlya, aránya szintén  )  Mérleg  a fejlett ipari országokhoz a felzárkózás  sikerült  rövid idő adatott meg (jön az One WW)  Ellentmondásos a szerkezet  Fejlett tőkés formák  a régmúlt tanúi koncentrált nagyipar  önellátó háztartások százezrei bank- és vasúthálózat  monopolkapitalizmus  mg és ipari kisárutermelők milliói

Európa leghosszabb gátrendszere  Magyarország – Kárpát-medence  A folyók az Alföldre futnak  Tavaszi és nyári árvizek - az ember együtt él a természettel  XVII. - század, a változás százada – a lecsapolások megindulása  XIX. ’40 évei: gazd. fejlődése gyorsítja a folyamatot (Széchenyi)  A lecsapolások következményei  Folyók hajózhatóvá tétele, termőföldek nyerése   Kereskedelem mezőgazdaság fejlődése  Folyószabályozás  gátrendszer kiépítése  A gátak építése - kubikusok ezrei dolgoztak