Várható kölcsönhatások a Paksi Erőmű és a környezeti rendszerek között Borhidi Attila MTA r. tag PTE Biológiai Intézet) Egyetemek, Főiskolák Környezetvédelmi Oktatóinak VIII. Országos Tanácskozása Kecskemét, május 5-6.

A Minta Értékű Biomonitoring vizsgálatokat az MVM ERBE Zrt II. 2 szakértője, valamint a Tölgy Természetvédelmi Egyesület 23 szakértője végezte, akik a legrangosabb hazai biológiai és környezettudományi intézmények (MTA Ökológiai Központ Intézeteinek, pl. a Magyar Dunakutató Intézet, egyetemek: SzIE, ELTE különböző karai tanszékeinek, a Magyar Természettudományi Múzeum Állat- és Növénytárának) legjobb szakemberei közül verbuválódtak a feladat elvégzésére.

A monitoring alapjául az 1999 és 2003 közti időszak többéves adatgyűjtése szolgált, amelyre a 2012-es és 2013-as évben célzott mintavételekkel végrehajtott szisztematikus flóra- és faunafelmérés épült, amely alkalmas volt a terület élőhelyeinek jellemzésére és dinamikájának előrejelzésére. Ez egyszersmind alkalmassá tette a vizsgálatokat az Erőmű bővítésével járó várható környezeti hatások becslésére.

Mind a botanikai, mind a zoológiai monitoring két területi lehatárolás keretein belül történt: Az erőmű 3 km-es körzetén belül Az erőmű 10 km-es környezetén belül fekvő Natura 2000 területein

A botanikai felmérés kiterjedt a teljes edényes flórára, a különböző időpontokban készült flóralisták kritikai összehasonlító értékelésére a természetesség és védettség kritériumai szerint mind a fajok előfordulása, mind gyakorisága szerint. Különös figyelmet fordítottak a védett fajokra és az élőhelyeket veszélyeztető inváziós növényekre. Az élőhelyek kutatása során megállapították azok környezeti állapotát és természetességi fokát, térképezték az általuk elfoglalt területeket és azok kiterjedését valamint a termőhelyek állapotát és értékelték a növénytársulások összetételét.

  A felmérések az erőmű 3 km-es körzetében az alábbi 11 mintavételi termőhely-típusra terjedtek ki:   A Duna árterülete   Árvízvédelmi gát   Páskom   Csámpai oldal   Az erőmű környéki homokterültek   Paksi és dunaszentgyörgyi mocsárerdők, mocsarak, láprétek   Horgásztavak környéke   Mezőgazdasági területek, mezőgazdasági utak melléke   Az Erőmű belterülete és a csatlakozó részek (parkolók)   Csatornák és partjaik   Dunaszentbenedek

Mintavételi helyek

  A célkitűzések a következők voltak:   Az edényes fajok taxonlistájának elkészítése   A védett fajok megjelenítése térképeken   Csoportrészesedés diagramok készítése   A felmérések szöveges értékelése   A területen előforduló vegetációtípusok szöveges bemutatása, értékelése   A terület vegetáció-térképének elkészítése a főbb élőhely-típusok, ill. vegetációs egységek feltüntetésével.

Elegáns kosbor, Hússzínű újjaskosbor

Közönséges a dunai csillagvirág (Scilla vindobonensis)

Egy különleges bennszülött orchideafaj: a Tallós-nőszőfű (Epipactis tallósii)

 A terület élőhely- térképe az  Á-NÉR  Rendszer  szerint

A zoológiai felmérés a 3 km-es körzeten belül külön a vízi és a szárazföldi élőhelyekre, ezeken belül pedig összesen 9 élőlény- csoportra, az emlősökön belül 5 fajcsoportra terjedt ki. A mintavételi helyeket térképeken és GPS-szel is pontosan azonosították.

A vizsgálatok az alábbi 9 állatcsoportra terjedtek ki.: 1.Vízi makroszkopikus gerinctelenekVízi makroszkopikus gerinctelenek 2.Egyenesszárnyú rovarok (Orthoptera)Egyenesszárnyú rovarok (Orthoptera) 3.Szitakötők (Odonata)Szitakötők (Odonata) 4.Lepkék (Lepidoptera)Lepkék (Lepidoptera) 5.Talajfelszíni ízeltlábúakTalajfelszíni ízeltlábúak 6.Halak (Pisces)Halak (Pisces) 7.Kétéltűek (Amphibia) és hüllők (Reptilia)Kétéltűek (Amphibia) és hüllők (Reptilia) 8.Madarak (Aves)Madarak (Aves) 9.Emlősök (Mammalia)Emlősök (Mammalia)

Az éjszakai rovarok monitorozására használt Jermy féle- fénycsapda

Lámpázás a cseresznyési lápréten

A magyar színjátszólepke (Apatura metis) szigorúan védett faj

Éjszakai lámpázás

Talajcsapdák elhelyezési pontjai

Hüllőfajok előfordulási térképe

A parlagi pityer (Anthus campestris) előfordulása az erőmű területén

A zöld küllő az ártéri ligeterdőben

A 10 km-es körzeten belül 6 Natura 2000 terület ismételt felmérését végezték el, meghatározott minőségi szempontok (jelölő fajok megléte- hiánya, veszélyeztetettség mértéke) szerint. A területek komplex jellemzése tartalmazza a növényzeti élőhelyek és a megfigyelt jelölő állat, ill. növényfajokat

Az atomerőmű 10 km-es körzetében lévő NATURA 2000-es területek: Közép-mezőföldi löszgyepek (HUDD20020): A 10 km-es körbe eső D-K-i néhány 10 ha-os terület Tolnai-Duna (HUDD20023): A 10 km-es körbe eső terület Paksi ürgemező (HUDD20069): 352,14 ha Tengelici rétek (HUDD20070): A 10 km-es körbe eső terület Paksi tarka sáfrányos (HUDD20071): 91,16 ha Dunaszentgyörgyi-láperdő (HUDD20072): 328,03 ha

Megállapítottuk, hogy 1) Az erőmű környezetében az utolsó 10 évben bekövetkezett változásokban sokkal meghatározóbbak a klímaváltozások és a velük járó éghajlati szélsőségek, mint az erőmű által generált környezeti hatások.

2) Az erőmű 3-km-es környezetében tapasztalt legfontosabb környezeti tendencia az éghajlat melegedése és szárazodása. Ennek egyértelmű jele a nedves termőhelyek védett növényfajainak eltűnése vagy visszaszorulása és a xeroterm fajok populációinak megerősödése, kiterjedése, populáció méreteinek növekedése.

  3) Az erőmű közeli és távolabbi körzetében lezajló természeti és környezeti változások – leszámítva az erőmű bővítése céljából közvetlenül igénybeveendő, nagyrészt a telephely belterületén fekvő területeket ­­-- egyrészt a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodások, részben a tájhasználatban beállott művelési változások hatásainak következményei.

 Két szakértői kérdés:  1)  1) Vajon 8-10 év múlva, a klímaváltozás által előidézett magasabb lég- és vízhőmérséklet mellett, tekintetbe véve a Duna vízhozamának csökkenését (a vízgyűjtő kevesebb klimatikus vízbevételét és az öntözéses gazdálkodás várhatóan megnövő vízkivételét) és magasabb hőmérsékletét, a vízhűtés egymaga elegendő hűtést tud-e biztosítani a meleg- és hőségnapok több hétre elnyúló időszaka alatt, és nem szükséges-e egy kiegészítő léghűtéses „rásegítés” pótlólagos üzemeltetéséről gondoskodni?

 2)  2) Az erőmű vízhűtéses működése során keletkezett meleg víz, mint hulladék-hő hasznosításának vannak-e sugárbiztonsági vagy egyéb technológiai akadályai, és ha nincsenek, nem lehetne-e ezt a hőmennyiséget a Dunába való visszavezetés helyett hatékonyabb formában is felhasználni?

Mennyire jogosak a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak?  Két forrásra támaszkodtunk:  Az OMSz hivatalos előrejelzései  Saját kutatások

: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz) adatsorai ALADIN-Climate program (Toulouse) 30 éves periódisokra prognosztizál: , , Magyar alkalmazás: Csima-Horányi 2008 REMO-modell (Max Planck Institut) 40 éves periódusok prognosztizál Magyar alkalmazás: Szépszó-Horányi 2008

 A modellek léptéke mind térben, mind időben igen durva  A klíma paraméterek változásaira megadott intervallumok túl tágak  Nincs megadva a startidőpont, melyhez a változást viszonyítani kell  Példa: Az OMSz alapperiódusa , de az első prognózis időszaka:  A modellek felhasználásának korlátai I.

A modellek felhasználásának korlátai II.  Az időszak adatsorait a klímaváltozás szempontjából figyelmen kívül hagyták, holott a paraméterek változása ekkor kezd felgyorsulni  A re prognosztizált fokos évi középhőmérséklet emelkedés már 2010-re teljesült  A változás gyorsaságát alulbecsülték!

A klímaváltozás valós értékei I Ezért a klímaváltozás első periódusának az es 40 esztendős időszakot tekintjük Az évi középhőmérséklet emelkedése az es időszakhoz képest: Országos átlag: 80 állomás alapján: 0.82 C° Dobogókő: 1,8 C°, Kaposvár 1,7 C°, Gödöllő 1,6 C° Esztergom-Vaskapu 1,5 C° Szakály 1,4 C° Visegrád 1,4 C° re jósolt maximumon belül!

A klímaváltozás valós értékei II Az éves átlagban az es időszakban az ország területe 36 mm-rel kapott kevesebb csapadékot, mint az es időszakban. A Dunántúlon ez a hiány az országosnak kétszerese: évi 63 mm! Kirívó példák: Farkasgyepű ‒ 203 mm Szakály – 184 mm Kőszeg – 125 mm Zirc ‒ 116 mm Hollóstető ‒ 109 mm Veszprém ‒ 104 mm Kaposvár ‒ 94 mm Nagykanizsa ‒ 91 mm

Pontosabb prognózisok FORSEE v.1.1 adatbázis a REMO‒ECHAM 5 regionális klímamodell alapján készült Dobor, L., Barcza, Z., Hlásny, T., Havasi, Á., Horváth, F., Ittzés, P., Batholy J. (2014): Bridging the gap between climate models and impact studies; the FORSEE Database. Geoscience Data Journal

Az éghajlatváltozás stádiumai A 20. és a 21. század éghajlatváltozásait 80 hazai mérőállomás adatait 200 évre kiterjedően elemeztük: 4 időszakot különböztettünk meg: Alapállapot Az éghajlatváltozás kezdete Az éghajlatváltozás felgyorsulása Az éghajlatváltozás tetőzése

Évi középhőmérséklet átlagai C° Országos 9,8 10,5 11,4 13,13.3 ÉK Mo. 9,2 9,9 10,7 12,73.5 Alföld 11,2 11,9 12,9 14,93,7 D-Dtúl 10,1 11,0 11,8 13,53,4

Az évi csapadék átlagai (mm) Országos ‒ 45 ÉK Mo ‒ 20 Alföld ‒ 71 D-Dtúl ‒ 66

A klimatikus vízmérleg (P-PET) alakulása Országos 44 ‒ 27 ‒ 90 ‒187 ‒ 231 ÉK Mo ‒20 ‒120 ‒ 201 Alföld ‒49 ‒ 106 ‒217 ‒321‒272 D-Dtúl 102 ‒ 25 ‒ 96 ‒192‒294

Éghajlatváltozás Magyarországon I Hőmérséklet: Különösen erős a téli hónapok felmelegedése. A leghidegebb hónap közepes minimumának emelkedése szinte mindenütt 2-3-szorosan meghaladja az évi átlagok emelkedését.

Éghajlatváltozás Magyarországon II Csapadék: Az évi összeg jelentősen csökken Eloszlása előnytelenül változik: a nyári-téli félév 60-40%-os aránya az %-ra közelít. A téli csapadék halmazállapota előnytelenül változik: kevés hó, sok eső. Növekvő téli tavaszi belvíz- és árvízveszély. Általánossá válik az augusztusi aszály

Néhány építő szándékú megjegyzés I Energia A Paksi Atomerőmű helyettesítésére nincs megfelelő alternatíva, mert az aszályos klímában lecsökkennek a zöld-energia forrás hozamai lecsökken a vízierőművek teljesítménye a napenergiára alapozás költségei egyelőre beláthatatlanok a szélenergia csak a tengerpartokon biztosít folyamatos szolgáltatást De: Az atomerőmű jelenlegi vízhűtéses technológiája nem látszik elegendőnek a tervezett bővítés működtetéséhez

Néhány építő szándékú megjegyzés II A CO2 és egyéb üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentése egyedül nem állítja meg a klímaváltozást, mert az ózonpajzs eróziójának megállítása nélkül ez a beavatkozás nem elég hatékony, amennyiben egyáltalán betartják az egyezményt. Amiről senki sem beszél: a földfelszínre érkező direkt sugárzás növekedése. Innen van az a felmelegedési többlet, amelyet az ÜH-gázok visszatartanak. A repüléseket kellene csökkenteni, amire semmi esély: Turizmus, közlekedés, hadászati repülések (titkos!!)

Néhány építő szándékú megjegyzés III Mezőgazdaság A permanensen jelentkező augusztusi aszály kikerülésére és az enyhe tél kihasználásával az aktív mezőgazdasági munkálatokat február végére-március elejére előre kell hozni, ahogyan ez Spanyolország számos területén bevált gyakorlat. De ehhez a belvízkérdést meg kell oldani.

Néhány építő szándékú megjegyzés IV Erdőgazdálkodás: Az erdőfelújításokat már szárazságtűrő, de értékes honos fafajokkal (pl.: magyar tölgy, ezüst hárs) kell(ene) végrehajtani a várhatóan bekövetkező erdőpusztulások kivédésére. Ugyanakkor: Felvilágosító munkával meg kell akadályozni idegen „ mesés hozamú csodafák, pl. smaragdfa” behozatalát és ellenőrizetlen terjesztését

Egy kényes kérdés Az érthető, hogy a magyar gazdaság sikeres talpra állításához 3 gazdasági minisztérium szükséges. Kevésbé érthető, hogy miért nem kell önálló kormányzati főhatóság Az oktatásügynek Az egészségügynek A kulturális ügyeknek és A környezetügynek, különösen akkor, amikor az EU-t kontinentális méretű válság bomlasztja, amelyek hátterében ̶ többek között ̶ a Közel- kelet klíma-katasztrófája áll.

Kárpát medencei klímaszcenárió Kis-Ázsia vagy a Kelet-Balkán. Marica-völgyi modell A környező hegységek vizeinek összegyűjtése: öntözéses és melegházas gazdálkodás. Hegyvidékek újraerdősítése Vízügyi egyezmények. Kétirányú vízgazdálkodás: tározás és öntözés. Vásárhelyi-terv. Kert-Magyarország Egymásra utalt népek békés együttélése

A túlélés egyetlen esélye: Az egymásra utalt népek békés együttélése a Kárpát-medencében!

Köszönöm a figyelmet!