A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI január 1.

A kötelezettség alanyai gazdasági társaság, szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, egyéni cég, 2

A kötelezeti kör bővülése A szakképzésről szóló törvényben meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet. Egyéb szervezet: a köznevelési intézmények kivételével az egészségügy, egészségügyi technika, a szociális, a pedagógia, a képző és iparművészet, a hang, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó képzések területén gyakorlati képzést szervező költségvetési szervként működő intézmények, alapítványok, egyesületek, egyházi jogi személyek illetve a fenntartásukban működő intézmények, továbbá az agrárpolitikáért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola. 3

Mentesítés Teljes: a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, Az Szt. szerinti egyéb szervezet, Részleges: Egészségügyi szolgáltató feltételek: szerződés, nem költségvetési szerv, egészségügyi közszolgáltatás, Egyéni vállalkozó, Egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, közjegyzői iroda Közhasznú nonprofit gazdasági társaság 4

A kötelezettség alapja A szociális hozzájárulási adóalap: Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett. 5

Speciális szabályok az adóalap megállapításához A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, az előző pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania. 6

Példa Például, egy közhasznú nonprofit gazdasági társaság vállalkozási árbevétele ,- Ft. A városi önkormányzattal szerződést kötött a település járdáinak felújítására, amelyért ,- Ft árbevétel illeti meg. A felújítási munkálatokhoz kapcsolódó költségei fedezésére ,- Ft támogatást kap. Egy évre a szociális hozzájárulási adó alapja az esetében ,- Ft. Az adózó által fizetendő szakképzési hozzájárulás mértéke: x ( / ) x 0,015 = ,- Ft. (A ,- Ft összegű támogatás figyelmen kívül marad az arányosításnál). 7

Új fogalmak nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt. 8

kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az egyéni cég. 9

A kötelezettség teljesítése Gyakorlati képzés: tanulók esetében - tanulószerződés, - együttműködési megállapodás, Feltétel: állami fenntartású iskolai intézményben nappali rendszerű képzések esetében, vagy szakképzési megállapodás alapján költségvetési hozzájárulással kerül megszervezésre a gyakorlati képzés. 10

Gyakorlati képzés Felsőoktatási intézmény hallgatói tekintetében: az államilag támogatott létszám tekintetében - a gyakorlatigényes alapképzési szak, valamint szeptember 1-jétől - a duális képzés keretében, hallgatói munkaszerződés alapján szervezett szakmai gyakorlat. 11

Alapcsökkentő tétel Az alapnormatíva összege továbbra is Ft/év/fő Alapnormatíva korrigálva a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összege = alapcsökkentő tétel. Kiegészítő csökkentő tételek csak tanulószerződés esetén! 12

Kiegészítő csökkentő tételek Beruházási kiegészítő csökkentő tétel: az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a gazdálkodó. Éves mértéke: tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege 1-10 főt foglalkoztató esetén az alapnormatíva 38 %-ának főt foglalkoztató esetén alapnormatíva 18 %- ának 50 főnél többet foglalkoztató esetén alapnormatíva 9 %-ának szorzata. 13

A csökkentő tétel korlátozása A beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás - a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni. 14

Kiegészítő csökkentő tételek az oktatói kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató, kis- és középvállalkozásoknál a gyakorlati képzést végző oktatók bérköltségének fedezetéhez nyújt normatív alapú hozzájárulást, mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21 %-a a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató vállalkozás esetében - az Szt.-ben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzéséhez vehető majd igénybe. Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva 25%-a 15

Kizárólag képzési célt szolgáló tanműhely kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben. 16

Tanulószerződéshez kapcsolódó csökkentő tétel Éves összege: az alapnormatíva és a szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, az Sztv. alapján indított nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a, levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a. 17

A tanulószerződéshez kapcsolódó csökkentő tétel 2. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, az alapcsökkentő tétel összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan az alapcsökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. 18

Együttműködési megállapodás csökkentő tétel Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani. A tárgyévre vonatkozó alapcsökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. 19

Hallgatói munkaszerződés csökkentő tétele A gyakorlatigényes alapképzési szak, illetve duális képzés keretében gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani.(4530Ft/Fő/nap). 20

Egyéb szervezetek Az egyéb szervezet – kivéve az egyes miniszterek hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez kapcsolódó gyakorlati képzés esetén – kizárólag a tanulószerződés alapján meghatározott csökkentő tételt és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt igényelheti vissza. 21

Egyéb szervezetek csökkentése Az egyes miniszterek hatáskörébe utalt szakképzések esetén a gyakorlati képzéssel összefüggésben a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét. Ez az általuk visszaigényelhető összeg. 22

Visszaigénylés Nem változott: Ha a gazdálkodó együttműködési megállapodás vagy gyakorlatigényes alapképzési szak keretében hallgatói munkaszerződés alapján folytat gyakorlati képzést, akkor továbbra is a bruttó kötelezettség mértékéig lehet az alapcsökkentő tételt elszámolni. 23

Visszaigénylés Ha a vállalkozás tanulószerződés és/vagy duális képzés, és együttműködési megállapodás alapján, és/vagy gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytat gyakorlati képzést, akkor a duális felsőoktatáshoz kapcsolódó alapcsökkentő tétel január 1-jétől visszaigényelhető. 24

Visszaigénylés Ha a kötelezett tanulószerződés és/vagy duális képzés keretében hallgatói munkaszerződés alapján is folytat gyakorlati képzést, valamennyi gyakorlati képzéshez kapcsolódó alap és kiegészítő csökkentő tételnek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege a kis és középvállalkozások esetén teljes összegben figyelembe vehető a visszaigénylésnél. 25

Visszaigénylés Nem kis és középvállalkozások esetén a bruttó kötelezettséget meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés és a duális képzéshez kapcsolódó alapcsökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylés során. 26

A visszaigénylés korlátozása A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés. A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%-át. 27

Bevallási kötelezettség hó előleg a tárgyhónapot követő hó 12-éig 12. hó elszámolás január 12-éig. Fontos! Az előleg bevallásban beruházási kiegészítő csökkentő tétel nem számolható el! 28

Bevallás változás A kettős könyvvitelt vezető, egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett - az éves bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza. 29

Bevallás 30

Bevallás 31

Bevallás 32

Bevallás 33

Biztosítotti bejelentés Art. 16. § (4) bekezdés bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. 34

Köszönöm a figyelmüket! 35