Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában

 II. József †  a központi kormányhivatalok megbénult  hatalom a köznemesség uralta megyék kezébe került  A megyék az összes rendeletet hatályon kívül helyezték.  a társadalmi szerződés alkalmazása  „jogeljátszás elmélete”  Ezek után az ország  a magyar nyelv, magyar ruha, ének zene, tánc kultuszában égett  II. József † után  sem az udvar, sem a rendek  azonosak 10 évvel ezelőtti önmagukkal A nemzeti ébredés

á Koronaőrző nemesi bandériumok

A kompromisszum helyreáll  II. József †   akadályozta meg a kirobbanás előtt álló rendi(nemesi)-nemzeti ellenállást  francia forr. eseményei is erősítettek  Nemesség, polgárság, parasztság tollat ragad  Tervezetek írása az ogy-re (rendi jogok védelme), reformok folyt.  II. Lipót első teendője  A külpolitikai helyzet stabilizálása  Engedmény a poroszoknak  Béke a törökkel  a rendi ellenállás leszerelése (félelem a francia eseményektől)

 Rugalmasabb politikus  engedmények, fenyegetések, zsarolás  Titkosrendőrség létrehozása  ügynökök, besúgok hálózata  polgárság, parasztság  nemesi mozgalommal  A zsarolás és a francia események radikalizálódása  A nemesség megretten  Koronázó OGY-én a nemesség lemond a függetlenségi törekvéseiről  kiadja a 1791: X. törvénycikket, amely a szatmári békéhez, 1723-as, ‘41-es dekrétumhoz hasonlóan biztosította Mo birodalmon belüli különállását és a rendi jogok tiszteletben tartását

II. Lipót … és a koronázási dombon

1790/91. évi X. törvénycikk Magyarország és a hozzákapcsolt részek függetlenségéről Az ország karainak és rendeinek alázatos előterjesztésére, Ő szent felsége is kegyesen elismerni méltóztatott, hogy ámbár a felséges ausztriai ház nőágának az 1723:I. tc. és II. cikkelyek által a magyar királyságban és a hozzá kapcsolt részekben megállapított örökösödése ugyanazt a fejedelmet illeti, a kit a megállapított trónöröklési rend szerint a Németországban és azon kívül fekvő, elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul birtoklandó többi ország és tartományokban illet: mindazonáltal Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel együtt, szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg (bele értve mindenféle kormányszékeit) független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal bíró, s ennél fogva az 1715:III. tc., valamint az 1741:VIII. tc. és XI. cikkelyek rendelésének megfelelően, törvényesen megkoronázott örökös királyától, és igy Ő szent felségétől s örököseitől, Magyarország királyaitól, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányozandó ország.

 II. József politikája  felkorbácsolják a rendi ellenállást  Nyelvrendelet  rendi mozgalom  nemzeti eszmével töltődik fel  nemesi nemzet (csak kivált.)  átalakulás kulturális nemzeteszme  Kulturális nemzeteszme terjesztői a testőrírók  magyar nyelvű irodalom, történelem tudományos élet  A kompromisszum után az ellenállás megszűnt, érdeklődés   megindult folyamatok tovább élnek (nemzeteszme térhódítása) A magyar nemesi-nemzeti mozgalom

 Magyar nemzeti ébredés  nemzetiségi igények  nemzeti ébredés első jelei  Nemzetiségi kiváltságot réteg hiánya  egyházi értelmiség vezetése  Céljaik:  nemzeti nyelv ápolása  történelmi múlt felé fordulás  igazolni népük ősi és dicső, előkelő származását  szlávok - „Nagymorva Birodalom”  románok - dákoromán elmélet  horvátok - illír származás elmélete Nemzetiségi mozgalmak Micu-Clain, a dákoromán elmélet egyik kidolgozója Ljudevit Gaj, az illírizmus egyik képviselője

 A nemesi vezetőréteg számára  francia forradalom = zsarnoki uralom korlátozása  rousseaui társadalmi szerződést értelmezve  jogok követelése a hatalommal szemben (népként)  A forradalom radikalizálódása  felsorakozik az uralkodó mögé  Tart tőle, félti hatalmát és életét  Hazafias nemesség és a jozefinista értelmiség azonban  további nemzeti és társadalmi reformokat kívánt elérni  Az ellenzékiség továbbélése

Ezt töri ketté az uralkodóváltozás  II. Lipót †  I. Ferenc  forradalmi háborúk terhe nyomja vállát   változás merev elutasítása forradalom elleni harc   az abszolutizmus képviselője   megerősíti a rendőrség  vármegyék kapcsolatát tiltja  cenzúra meg szigorítása  Nemesség általános elégedetlenségét váltja ki  megjelenik a megyei ellenállás (nemesi hazafiak) 

a volt jozefinista értelmiség föllépése  tovább mennek  Nemzeti függetlenség, polgári átalakulás („polgári nemzetállam”)  a rendi (nemesi) képviseletek védelme (ogy, vármegyegyűlés)  nemesi jogok kiterjesztése (nem francia példa) (Kossuth és a reformellenzék előfutárai)  olvasókörök, klubok  A forr. eseményeinek tárgyalása  megyegyűlések befolyásolása  Ezeket kívánja egységes szervezetbe tömöríteni Martinovics Ignác 

I. Ferenc császár magyar huszártiszti uniformisban I. Ferenc a koronázási dombon

Szentmarjay Ferenc Laczkovics János, kapitány a 4. (Graeven) huszárezredben. Részt vett az i török háborúban ben ő fogalmazta ezrede tisztikarának kérvényét az ogy.-hez, melyben a m. ezredek számára m. vezényleti nyelvet és m. tiszteket kértek. Hajnóczy József, II. József híve, ki ban Szerém vm. alispánjává nevezte ki, de József halála után mint nem nemes állását vesztette. Szentmarjay Ferenc, 1790-től Orczy László kamarai alelnök titkára. Radikális demokrata. A francia forradalom eszméinek lelkes híve és terjesztője; a titkos rendőrség 1792-től megfigyelés alatt tartotta. Jozefinista értelmiség néhány tagja Hajnóczy JózsefLaczkovics János

A jakobinus mozgalom  Ki Martinovics Ignác?  Polgári származású, ferences szerzetes, egyetemi tanár  II. József támogatja  később II. Lipót is  tanácsadó  Besúgó és provokátor (titkos rendőrség)  I. Ferenc  elbocsátja  1793 Hajnóczyt még feljelenti  nem honorálják  sértődöttség  érvényesülési vágy  1794 elindítja a szervezkedést

Martinovics Ignác

Martinovics két szervezetet hozott létre   Reformátorok Társasága Szabadság és Egyenlőség Társ. Tömegbázis Szellemi irányítás Vármegyei nemesség „Jakobinus értelmiség” (jozefinisták)  nemesi vez. Magyaro.  A CÉL  A „respublika”  4 igazgató  1794 augusztus  300 fős a szervezet  Martinovics letartóztatása Bécsben 1794 júl.  A szervezkedés

A Martinovics-összeesküvés vádlottjainak kivégzése A per és a megtorlás A szervezet felgöngyölítése  Vallomás  letartóztatások  Az udvar példát statuál  az ítéletek készen voltak  általános megfélemlítés  Az öt vezető és két fiatal ügyvéd  Őz Pál, Szolártsik Sándor Kivégzése a Generális kaszálón (Vérmező)

 Habsburg Birodalom  napóleoni Franciaország   „ancien regime” védelmezője forradalom örököse  1792 – 1815 folyamatos háború  a nemesség támogatja az uralkodót   a forradalom exportjától való félelem, ill. a francia uralomtól  a nemesség gazdaságilag jól jár  az uralkodó ígérete   magyar nyelv - engedmények,  rendi alkotmány betartása  gazdasági sérelmek orvoslása A napóleoni háborúk

 1809 Napóleon Magyarországon   Kiáltvány – függetlenség ígérete  A győri csata  csúfos vereség  Megmutatta a nemesi felkelés korszerűtlenségét A győri csata, 1809

Simonyi József óbester „A legvitézebb huszárportréja” Batsányi János Napóleon Kiáltvány megszövegezője