Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Számítógépes gyártásirányítás Előadásvázlat.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A számítógépes hálózatok és az Internet
Advertisements

A PROGRAMDOKUMENTÁCIÓ
A CIM koncepció fejlődésének kezdeti szakasza (Arthur D. Little)
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
Manufacturing Execution System MES
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
Irányítandó folyamat sémája
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Autonóm mérésadatgyűjtő és telemetriai rendszer
HÁLÓZATOK.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Számítógéppel segített folyamattervezés (CAPP) helye és szerepe CIM rendszerben A tevékenységmodellekben a számítógéppel segített folyamat-tervezés egy.
I. Informatikai alapismeretek Dabas, november 18.
Hálózati architektúrák
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Tantárgyi ismertető és Termékszerkezet elemzési példák
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSIRÁNYÍTÁS-TIR
Logisztika 6.előadás.
1. Bevezetés 1.1. Alapfogalmak
Benchmarking.
Forgácsoló gyártócellák, gyártórendszerek 2.
1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
A CAD/CAM modellezés alapjai
A FOLYAMATOK AUTOMATIKUS ELLENŐRZÉSE Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Számítógépes hálózatok világa Készítette: Orbán Judit ORJPAAI.ELTE.
Just in Time.
Számítógéppel segített minőségbiztosítás (CAQ)
Számítógéppel segített minőségbiztosítás (SPC és SQC)
INFORMATIKA E-management E-business E-gyártás. Információ alapú gazdálkodás E-management E-business E-gyártás – E-minőségirányítás.
Alapfogalmak I. Adat: fogalmak, tények, jelenségek olyan formalizált ábrázolása, amely emberi vagy gépi értelmezésre, feldolgozásra, közlésre alkalmas.
Gyártórendszerek fogalma, osztályozása, belső hierarchiája.
Számítógéppel integrált gyártás (CIM)
S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 1. előadás Bevezető a számítógépen.
Budapesti Műszaki Főiskola CAD/CAM szakirány A CAD/CAM modellezés alapjai 2001/2000 tanév, II. félév 1. Előadás A számítógépes modellezés fogalma, szerepe.
Termelésmenedzsment Production Management
Szilvási Mihály TM Magyarország Kft.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
A PLC és használatának előnyei
Automatika Az automatizálás célja gép, együttműködő gépcsoport, berendezés, eszköz, műszer, részegység minél kevesebb emberi beavatkozással történő, balesetmentes.
Vezérlés Ha a szakasz modellezhető csupa kétállapotú jellel, akkor mindig alkalmazható vezérlés. Lehet analóg jellemző (nyomás, szint, stb.), de a modellhez.
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
CIM tevékenységmodellek CIM technikai és technológiai eszközrendszerének rendkívül gyors fejlődése és terjedésének növekvő üteme szükségessé teszi a gépgyártási.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Vállalati modellek 2007.
Automatika Az automatizálás célja gép, együttműködő gépcsoport, berendezés, eszköz, műszer, részegység minél kevesebb emberi beavatkozással történő, balesetmentes.
Piramis klaszter rendszer
Technológiai folyamatok tervezése I. 5. előadás
Gépgyártástechnológiai technikus
1 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem TATA Kiválósági Központ és Informatikai.
MISKOLCI EGYETEM. A TUDÁS ÉS KÖZÖSSÉG CAMPUSA Dr. Bányai Tamás DUÁLIS KÉPZÉS Logisztikai mérnöki BSc Gépészmérnöki és Informatikai Kar.
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar
Informatika (Bevezetés az informatikába)
Operatív menedzsment és versenyképesség
MIÉRT stabilak (jók??) a minőségrendszereik?.
Termelés tervezési és irányítási rendszer SQL alapon
MRP számítás.
Nagy Roland | Robotika PMB2530, PMB2530L Nagy Roland |
Hungarian Testing Board
Vállalatirányítási rendszerek alapjai
Előadás másolata:

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Számítógépes gyártásirányítás Előadásvázlat

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Alapfogalmak A termelés (tágabb értelemben) szervezett műszaki- gazdasági tevékenység, új anyagok, termékek és szolgáltatások előállítására, a társadalom, a gazdaság igényei és a szükségletek szerint. Magában foglalja: a termelés fejlesztését és tervezését, a termelés szervezését és előkészítését, logisztikáját, a termelés irányítását, ellenőrzését és végrehajtását (gyártás, szolgáltatás).

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Elérhetőségek: miskolc.hu/dokuwiki/doku.php?id=start miskolc.hu/dokuwiki/doku.php?id=start Tantárgyak, tananyagok | Számítógépes gyártásirányítás

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Alapfogalmak A termelés fogalma

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Alapfogalmak A gyártás (szűkebb értelemben) az ipari termelés anyagainak alkatrészeinek, szerelvényeinek és késztermékeinek előállítására irányuló, műszaki-gazdasági tevékenység. A gyártási folyamatok fő típusai: A gyártás magában foglalja: a gyártás előkészítését, az anyagellátást, raktározást, a technológiai folyamatokat, a gyártás szervezését, irányítását, ellenőrzését, a gyártási minőség biztosítását, az üzemfenntartást, a karbantartást

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A diszkrét gyártási folyamat fő részei

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A folytonos gyártási folyamat fő részei

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Diszkrét gyártási folyamatok A diszkrét gyártási folyamatokban egymástól fizikai felületeikkel elkülönülő munkadarabok gyártása és szerelése elhatárolt munkaterekben, időben szakaszosan, gyártási eseményekkel jól elhatárolható módon valósul meg. A diszkrét gyártási folyamatok két alapvető technológiai folyamattípusa: 1. Alkatrészgyártás 2. Szerelés Az alkatrészgyártási folyamatban geometriailag jól definiált monolit (újabban monolit és kompozit) munkadarabok megmunkálása folyik, időben egymás után (szekvenciálisan) rendezett megmunkálási műveletek (operációk) elvégzésével. Minden munkaarabnak geometriailag meghatározott kezdeti és végső állapota van. A szerelési folyamatban alkatrészek, normáliák (szabványos alkatrészek) és beszállítóktól vásárolt szerelvények összeállítása folyik, szekvenciálisan rendezett szerelési műveletek elvégzésével. A szerelési műveletek elvégzésének eredménye a termék. A műveletek elvégzésének színtere a munkahely vagy a gyártóberendezés munkatere (workplace, manufacturing device).

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Diszkrét gyártási folyamatok A megmunkálások (forgácsolás, alakítás, kezelés, egyesítés) és szerelés (összeállítás) funkciói a gyártás főfolyamatához tartoznak. A raktározás, az anyagmozgatás a normália és szerelvényellátás, a kiszállítás (közös néven: logisztikai funkciók); az anyagvizsgálat a minőség-ellenőrzés, a végellenőrzés (közös néven: minőségbiztosítási funkciók) a gyártás mellékfolyamatához tartoznak. A szerszámellátás, a készülékezés, az üzemfenntartás (karbantartás, hibaelhárítás, energia és segédanyag ellátás, hulladékkezelés, környezetvédelem) funkciói a gyártás segédfolyamatához tartozik.

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Alapfogalmak A komplex gyártási folyamategyüttes színtere a gyártórendszer (Manufacturing system). A gyártórendszer olyan funkcionális alrendszerekből álló komplex, technológiai objektum, amely hierarchikus felépítésű; alrendszerei között anyagi és információs kapcsolatok vannak. Az alrendszerek moduljai tevékenységének, a bennük zajló fő-, mellék és segédfolyamatoknak – az aktivitásoknak – a célja a gyártási rendelések teljesülése. A gyártórendszerek irányítása olyan komplex termelési funkció, amely a gyártási rendelések teljesítése érdekében előállítja a gyártórendszer aktivitások kívánt rendezett sorozatát, megfigyeli a gyártórendszer állapotát, és valós időben döntéseket hozva irányítja, felügyeli a gyártási folyamatokat.

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Gyártórendszer Automatizált magas raktár AGV robotkocsik Palettás készülékek Fúró-maró központok CNC vezérlés Automatikus szerszámtár Gyártásirányító rendszer Lokális hálózat LAN Minőségbiztosító rendszer Magas raktár CNC megmunkáló központok Robobotkocsi CNC megmunkáló központokból álló, automatizált, rugalmas gyártó rendszer. FMS.

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A számítógéppel segített gyártás (CAM) fogalma A számítógéppel segített gyártáshoz (CAM) tartoznak azok az alkalmazott informatikai, számítógépes módszerek, eljárások, rendszerek és szolgáltatások, amelyek a termelés végrehajtási (operatív) szakaszához, az anyagi, technológiai folyamatokhoz kapcsolódnak. A CAM fő alkalmazási területei: Mechatronikai rendszerek (manipulátorok, szabályzók, szenzorok) alkalmazása Gyártásautomatizálás, programozható vezérlés, számjegyvezérlés, robottechnika Gyártórendszerek, gyártósorok szerelő rendszerek számítógépes irányítása Üzemi számítógépes adatgyűjtés Üzemek és gyártó műhelyek számítógépes irányítása Raktári és anyagmozgató rendszerek számítógépes irányítása Minőségbiztosítási (mérő, ellenőrző) rendszerek számítógépes támogatása Ipari számítógépes hálózatok alkalmazása integrált rendszerekben

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A számítógéppel segített gyártás (CAM) fogalma A számítógéppel segített gyártás (CAM) magába foglalja: A számítógépes gyártásirányítást, a logisztikát és a minőségbiztosítást A számítógépes gyártásirányítás magában foglalja: a számítógépes műhely és üzemirányítást, a gyártórendszerek, gyártócellák és gépcsoportok számítógépes irányítását a gépek, robotok, mérő berendezések és kézi munkahelyek számítógépes irányítását az automatizált folyamat felügyeletet, a pozicionáló rendszerek, manipulátorok mechanizmusok és szenzorok számítógépes irányítását. A számítógéppel segített gyártás szoros kapcsolatban van a műszaki tervezés két fontos szakterületével: Számítógépes technológiai tervezésCAPP (Computer Aided Process Planning) Számítógépes termeléstervezésPPS (Production Planning and Scheduling) A CAM része a fent felsorolt területeket kiszolgáló ipari számítógépes hálózat (ILAN) és az egységes műszaki adatbázis (Engineering DataBase, EDB) is.

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A számítógéppel segített gyártás (CAM) fejlődése 1. Hagyományos gyártás Kézi vezérlésű gépek, művezetőkre alapozott gyártásirányítás Papíralapú műszaki dokumentumok A tömeggyártás paradigmája A folyamatok részfolyamatokra bontása. A műveletek gondos szervezése, a futószalag (Ford, Taylor) Mechanikus automaták bevezetése a tömeggyártásba Aggregát célgépek, gépsorok az autóiparban Huzalozott, relés programozható vezérlések bevezetése Hidraulikus és pneumatikus vezérlések alkalmazása. Üzemirányítás ütemező táblákkal, papíralapú nyilvántartásokkal Géprajzok és ábrás művelettervek Gyártásirányítási bizonylatok, anyag és szerszámlisták Az emberi tényező szerepe

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A számítógéppel segített gyártás (CAM) fejlődése 2. Számítógéppel segített gyártás 1973 a mikroprocesszor megjelenése Elektronikus műszaki adatbázisok és dokumentumok A rugalmas gyártás paradigmája A folyamatok programozhatósága. A munkahelyek, gépek csoportokba, cellákba, gyártórendszerekbe szervezése A számjegyvezérlés megjelenése a forgácsolásban 1960 az NC technológia kidolgozása a MIT-en 1970 Robottechnika, PLC vezérlések megjelenése Rugalmas, automatizált gyártórendszerek (FMS) az autóiparban Mikroprocesszoros programozható vezérlések bevezetése Szervo-rendszerek, helyzetszabályzók alkalmazása. Üzemirányítás számítógépes hálózatra alapozott hierarchikus rendszerekkel A számítógépes adatfeldolgozás szerepe

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A gépgyártó vállalat

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A gépgyártó vállalat A vállalati tevékenység három fő funkcionális területe: 1.Vállalatirányítás 1.Igazgatás (stratégiai tervezés, controlling) 2.Gazdasági és pénzügyek 3.Kereskedelem és marketing 2.Műszaki tervezés 1.Terméktervezés (termékfejlesztés, konstrukció, műszaki dokumentáció) 2.Gyártástervezés (szereléstervezés, előtervezés, folyamattervezés) 3.Termeléstervezés (anyag és készlettervezés, kapacitás tervezés, gyártásütemezés) 3.Termelés 1.Logisztika (anyagellátás, anyagmozgatás, raktározás, kiszállítás) 2.Minőségbiztosítás (minőségtervezés, minőség-ellenőrzés, hibaelhárítás) 3.Termelés (alkatrészgyártás, szerelés gyártásirányítás)

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A gépgyártó vállalat A hatékony vállalat belső felépítésének főbb jellemzői: Strukturált szervezeti felépítés Nyílt vállalati architektúra (Open System Architecture, OSA) Integrált informatikai infrastruktúra, Piacorientált menedzsment Képzett munkaerő Folyamatos termékfejlesztés, Rugalmas termelés, Automatizált technológiai erőforrások, Totális minőség-menedzsment (Total Quality Management, TQM)

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Számítógéppel Integrált Gyártás

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Számítógéppel Integrált Gyártás A CIM számítógépes eljárás, módszer és koncepció a termelési rendszer fő alrendszereinek, funkcióinak integrálására. A CIM egy koncepcionális keret, amelyen az integrációs feladatokat a számítástechnika, különösen a számítógépes hálózatok segítségével oldják meg. A CIM fogalom fejlődése: CIM I: Az automatizált rugalmas gyártórendszerek moduljainak integrációja (CNC, PLC, ROC, DNC, CC) CIM II: A gyártás (CAM) integrációja a műszaki tervezési (CAD, CAPP, PPS) modulokkal. CIM III: A gyártás, a műszaki tervezés és a vállalati menedzsment funkcionális integrációja (MIS, CAD, CAM), egységes műszaki adatbázis kialakítása. CIM IV: Integrált, nyílt vállalati funkcionális architektúra kialakítsa integrált vállalati informatikai rendszerrel

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Gyakran előforduló angol betűszavak, rövidítések jelentése CIMComputer Integrated ManufacturingSzámítógéppel integrált gyártás CAMComputer Aided ManufacturingSzámítógéppel segített gyártás CAPCComputer Aided Production Control Számítógépes termelésirányítás PACProduction Activity ControlGyártási folyamatirányítás MESManufacturing Execution Systems Számítógépes gyártásirányítás FMSFlexible Manufacturing SystemsRugalmas gyártórendszerek SFCShop Floor Control Műhelyszintű gyártásirányítás CAQMComputer Aided Quality Management Számítógépes minőség menedzsment CALComputer Aided Logistics Számítógéppel segített logisztika ILANIndustrial Local Area Networks Ipari lokális számítógépes hálózatok CNCComputer Numerical ControlSzámítógépes számjegyvezérlés PLCProgrammable Logic ControllerProgramozható vezérlő ROCRobot Control Robot vezérlő CAPPComputer Aided Process Planning Számítógépes technológiai tervezés PPSProduction Planning and SchedulingTermeléstervezés és ütemezés DNCDistributed Numerical ControlElosztott számjegyvezérlés CC Cell ControllerCellavezérlő CADComputer Adided DesignSzámítógéppel segített (konstrukciós) tervezés MISManagement Information System Számítógépes vállalatirányítási rendszer

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Vállalti informatikai hálózat

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Vállalati informatikai hálózat A CIM típusú vállalati informatikai hálózat számítógépes helyi hálózatok együttesére épül (LAN). A vállalti menedzsement funkciókat vállalati nagyszámítógép szolgálja ki (Mainframe). Az irodai hállózatok protokolljainak céljára dolgozták ki a TOP rendszert. Az üzemi hálózatok protokolljának céljaira dolgozták ki a MAP (Manufacturing Automation Protocol) rendszert. Elterjedt az Ethernet –TCP/IP rendszer is. A távoli csomópontok X25. szabvány szerint kommunikálnak egymással. (Wide Area Network, WAN). A Router a különböző típusú hálózatokat kapcsolja össze. A Bridge az azonos típusú hálózati szegmenseket kapcsolja össze. A bonyolult hálózatokat a LAN manager vezérli. A felhasználók különböző hálózati szolgáltatásokat használhatnak (pl, FTP, HTTP, DNS, stb.) Az informatikai rendszer négyszintű, hierarchikus felépítésű: LAN 1 Irodai hálózat. A menedzsment és a műszaki tervezés igényeit szolgálja ki. LAN 2 Üzemi hálózat. A termelés igényeit szolgálja ki. LAN 3 Cella hálózat. A gyártó, szerelő, raktári és anyagkezelő cellák igényeit szolgálja ki. LAN 4. Végrehajtó hálózat. A szenzorok, hajtások, végrehajtó szervek igényeit szolgálja ki.

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Vállalati informatikai hálózat A hálózatokra különböző teljesítményű csomópontok csatlakoznak: Cell ControllerCellavezérlők. A gyártóberendezések egy csoportját irányítják. Area ControllerAlrendszer-vezérlő. Nagyobb, önálló üzemrészek vezérlője. Shopfloor controller. Műhelyszintű vezérlő. Technológiai gyártórendszerek koordinátora. Process controller. Technológiai folyamatvezérlő (pl. festő. Hőkezelő rendszerek) Shopfloor Terminal. Kézi vezérlésű munkahelyeket integrál hálózatba. Shopfloor Workstation. Üzemi grafikus munkahely (pl.: művezetők, minőségellenőrök számára) A MAP projektet az 1980-as években a General Motors amerikai autógyártó óriáscég kezdeményezte. A GM üzemeiben több ezer berendezés-vezérlőt (PLC, CNC, ROC) alkalmaznak a motor és karosszéria gyártó és szerelő sorokon. Ezek programellátása, szinkronizált irányítása csak hálózattal oldható meg. A MAP szigorúan követi az ISO OSI (Open System Interconnection) referencia modell szabvány elemeit. Elterjedtsége a vártnál lassabban növekszik. A különböző teljesítmény, szolgáltatás követelmények miatt számos más rendszert is kidolgoztak.

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A számítógépes gyártásirányítás informatikai jellemzői NévTipikus adat méret Tipikus döntési ciklus Tipikus számítástechnikai platform Tipikus irányítási funkciók Műhely irányítás 1-10 Mbyte1-2 percPC, szerver UNIX, Windows 2000/XP Gyártás előkészítés, rendelés, ütemezés, elosztás, felügyelet, döntések, hibaelhárítás. Cella vezérlés 1-10 Kbyte1-2 secMunkaállomás Ipari PC UNIX, Windows 2000/XP Koordináció, szinkronizáció anyagkezelés, státus jelentés Munkahely vezérlés Byte0,1-0,2 secMikroszámítógépek Ipari PC, RTOS Operációk szervezése, vezérlése, végrehajtása, minőségbiztosítás Folyamat irányítás Bit1-10 msecMikrovezérlők, mikroprocesszorok RTOS Helyzet szabályzás, mérés, gépi funkciók vezérlése, logikai funkciók

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A gyártásirányítás hierarchiája MIS, PPS és CAPP modulok CAM komponensek CAPC, CAL és CAQM CAPC komponensek MES és SFC modulok FMSC és CC modulok CNC, ROC, MMC modulok PLC és Microcontrollerek

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás A gyártásirányítás hierarchiája Ez a modell 6 szintű. A szintek közül kettő a termelés-tervezés szintje, további négy szint a gyártórendszerek négyszintű irányítási hierarchiája. A termelés-tervezés a piac igényei alapján tervezi meg a termelést. A tervezés időhorizontja három szintű: HosszútávúStratégiai tervezés KözéptávúTermeléstervezés Rövid távúTermelés ütemezés A termelési tervek végrehajtása a gyártórendszerek feladata. A gyártórendszer – eben az értelemben megmunkáló, szerelő vagy kezelő alrendszerek együttese. A megmunkáló alrendszer lehet például megmunkáló központ. A megmunkáló központ gépek, szerszámok és anyagkezelő modulok együttese. A megmunkálórendszeren belül több autonóm irányító egység működhet. Egy fúró- maró központ irányítását pl. egy CNC vezérlő, egy vagy több PLC és esetleg egy integrált robotvezérlő együttesen végzi.A technológiai folyamat beavatkozó szervei különböző szervó és kapcsoló rendszerek. A digitális gyártási folyamatok irányításában nagy szerepe van a Pozicionáló rendszereknek. A gépgyártástechnológia operációi (műveletei) ugyanis Munkadarab-Szerszám kölcsönhatáson alapulnak. A szerszám munkadarabhoz viszonyított relatív mozgása a forgácsolás és a megmunkálások fizikájának legfontosabb mozzanata.

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Gyártóberendezések vezérlése KP: Kézi kezelőpult P: Működtető program. KB: kétállapotú beavatkozó szervek. BS: Bináris szenzorok UM: útmérő rendszerek SR: szervó rendszerek

Hornyák Olivér - - Számítógépes gyártásirányítás Gyártóberendezések vezérlése Célgépek, célberendezések Egyedi szerszámozás. Kis műveleti koncentráció. Kétállapotú beavatkozó szervek. Kapcsolt motorok, hidraulika, pneumatika, tengelykapcsolók. Főként bináris szenzorok Logikai vezérlés, előírt szekvenciák és ciklusok. PLC (Programable Logic Controller) Átállítható gépek Speciális szerszámozás. Másológépek. Alakítógépek. Programozható gépek. Bináris és digitális szenzorok. Mérőtapintók. Helyzetkapcsolók Kétállapotú és szervó típusú beavatkozó szervek. Programozható vezérlés. PLC. Másoló szervók. Vezértárcsák. NC vezérlés. Univerzális gépek Univerzális szerszámozás. Megmunkáló központok. Nagy műveleti koncentráció. Főként digitális és analóg szenzorok. Útmérők. Felügyeleti szenzorok. Főként helyzetszabályzók, adaptív szabályzók. Főként CNC és számítógépes vezérlés. Szervó típusú robotvezérlés. ROC A modern, elektronikus vezérlések fejlődése elmossa a különbséget a különböző vezérlők között. A PLC, CNC, ROC, MMC és Process Controllerek architektúrája egyre közelebb kerül egymáshoz. Kialakul az univerzális Ipari vezérlők (Universal Industrial Controller, UIC) prototípusa.