A sarkvidéki öv Ratkai Evelin 9.d
Általános jellemzők: évi középhőmérséklete sehol sem haladja meg a 0°C-ot a legmelegebb hónap középhőmérséklete sem emelkedik 10 °C fölé, csapadéka túlnyomórészt hó formájában hullik le, a hosszú nyári nappalok sem hoznak enyhülést, mert a napsugarak alacsony hajlásszögben érkeznek, a sarkok felé hosszabbodó éjszakák jellemzik, Jég formálja a felszínt
Nyáron soha nem nyugszik le a nap
Felosztása: 2 részre osztjuk: a fagysivatagos, két évszakos sarkköri övre (tundra, állandóan fagyott terület) a hó és jégsivatagos, egyetlen évszakos sarkvidéki övre (állandóan jéggel fedett terület)
Talaj, növénytakaró Az öv száraz, szél söpörte területein csupasz, jég gyalulta felszínek, kopár kő tengerek, fagyos sziklasivatagok terpeszkednek. Talaja és növénytakarója nincs.
Eszkimók Az Északi-sarkvidéken alakultak csak ki települések A Déli-sarkvidéken csak kutató állomások vannak Grönland, Alaszka vagy a kanadai és szibériai északi szigetvilág az eszkimók földje. A halászó-vadászó nép családjai faházakban élnek a kisvárosokban. A házakat távfűtéssel fűtik. Megélhetésük :halászat, vadászat, rénszarvastenyésztés
igloo Az eszkimók ősi hajléka a jégverem. Előbb csontkéseikkel kockákat vágnak a kemény hóból. Ezeket a hó téglákat spirál alakban egymásra rakják. A kész kunyhót hóval körbetapasztják, majd egy hótömbbel bezárják az ajtót. Télen remek, meleg hajlék. Amikor a napsugárnak ereje van, a hó megolvad, a kunyhó nyirkossá válik. Ekkor elhagyják a kunyhót, és máshol építenek újat.
Köszönöm a figyelmet