Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Nemzetközi üzleti környezet 2. Gazdaságfilozófiai környezet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Nemzetközi üzleti környezet 2. Gazdaságfilozófiai környezet."— Előadás másolata:

1 1 Nemzetközi üzleti környezet 2. Gazdaságfilozófiai környezet

2 2 Meta-ökonómia Metaszint ↓ Tárgyszint ↓ Valóság Ökonómián túli választások határozzák meg I) Mi az ökonómia tárgya II) Mi a közgazdaságtan értékválasztása III) Mi a közgazdaságtan módszere

3 3 I. A mai közgazdaságtan tárgya Rész az egész helyett Mai közgazdaságtan tárgya: a pénzmozgással járó tevékenységek vizsgálata A gazdaság teljes rendszere: A)Pénzmozgással járó tevékenységek (értékben legkisebb) B) Háztartások és közösségek egymást segítő, pénz nélküli gazdasága (értékben nagyobb) C) Ökoszisztémák gazdasági „szolgáltatásai” (értékben a legnagyobb)

4 4 II. A mai közgazdaságtan értékválasztása a mai közgazdaságtan alapvető értékválasztása: a materiális fogyasztás növelése ↓ 1)Az emberi élet legfontosabb céljának az anyagi gyarapodást és az annak segítségével megszerezhető társadalmi pozíció-javítást tartják 2) A jelenlegi gazdaság működéséhez és fenntartásához → folyamatos gazdasági növekedés szükséges → ez pedig csak a fogyasztás növelésével lehetséges A fogyasztás állandó növelése viszont (1) társadalmi és (2) ökológiai veszélyeket rejt magában

5 5 (1) Társadalmi (szociológiai, pszichológiai) veszélyek Pénz hajszolása ↔ emberi kapcsolatok, emberi psziché (1) Társadalmi (szociológiai, pszichológiai) veszélyek Pénz hajszolása: nem jut elég idő a családra, közösségekre Reklámok: azt hirdetik, hogy visszaszerzik nekünk az elveszett teljességet Növekvő elidegenedés: társadalmi és lelki üresség érzése A reklámozott termék megvásárlásához: még több pénzre van szükség

6 6 (2) Ökológiai veszélyek Fejenkénti anyag és energiafogyasztás növekedése terhelés a Földnek De az egy főre jutó fogyasztás csökkentése TABUTÉMA a gazdag országokban (amit emlegetnek: születésszabályozás, környezetbarát technológiák) → mert azokhoz nem kell nekik a szokásaikon változtatni A valóság: a gazdag országokban a népesség csökken, egyre környezetbarátabbak a technológiák → mégis romlik a környezet állapota → látszik, hogy a fejenkénti fogyasztás csökkentése lenne a legfontosabb

7 7 III. A mai közgazdaságtan módszertana A mai közgazdaságtan módszertana a pozitivizmus – „ami van és ami lesz” (normativizmus: „ami van és ami legyen”) –A pozitivizmus független az etikai megfontolásoktól –A természet és a gazdaság dolgait az élettelen világ dolgaihoz hasonlóan mechanisztikusan próbálja kezelni (Jevons: „a közgazdaságtan a hasznosság és az önérdek mechanikája”) –A pozitivizmus közgazdasági érvényessége sosem volt bizonyított –Már a természettudomány képviselői is meghaladottnak tekintik (lásd modern fizika )

8 8 Az ember és a gazdaság viszonyának korszakai 1)A vadászó-gyűjtögető életmód korszaka 2)A mezőgazdaság korszaka 3)Az ipar korszaka A korszakok nem határolódnak el élesen egymástól sem időben, sem térben Pl. még ma is vannak olyan kultúrák, akik vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak

9 9 Vadászó-gyűjtögető életmód I. A kezdetektől a növénytermesztésen alapuló kultúrák kialakulásáig (kb. kr.e ezer évvel ezelőttig) Kezdetek? – elválás a többi főemlőstől kb. 12 millió éve („East side story”, „vizimajom” elmélet) – homo habilis („ügyes ember”- eszközkészítő) kb. 2,5 millió éve → az ember teste és pszichéje alapvetően a pleisztocén korhoz (kb. 2,5 millió évvel ezelőttől - kb. 100 ezer évvel ezelőttig) alkalmazkodott –A mai ember (velünk genetikailag 100%-ig azonos) kb. 150 ezer éve („Mitokondriális Éva”) –A „Nagy ugrás” („Genetikai Ádám”, művészetek, főtt ételek, a Föld benépesítése) kb. 70 ezer éve

10 10 Vadászó-gyűjtögető életmód II. Ez a korszak az emberiség életének > 90%-a Honnan tudunk róluk? –Régészeti leletek –Még létező társadalmak (28 db): pl. pigmeusok, busmanok, ausztrál őslakosok, eszkimók stb. Vadászó-gyűjtögető életmód = fenntartható fejlődés

11 11 Vadászó-gyűjtögető életmód III. Életmódjuk jellemzői: –Kiegyensúlyozott viszony a természettel (nem károsíthatják nagyon, mert belőle élnek – tiltják a felesleges növényi és állati pusztítást) –Születés szabályozás –Változatos étrend (sokkal változatosabb, mint ma), sütés (kőlap, parázs), főzés (gödrökben, izzó kődarabokkal) –Kevés tárgy (csak amit el tudtak vinni magukkal - vándorló életmód) –Ráérősek (kb. napi 2 óra munka biztosítja a megélhetésüket – és az is változatos, érdekes) → sok pihenés, tánc, beszélgetés, rítusok, vendégeskedés)

12 12 Vadászó-gyűjtögető életmód IV. Életmódjuk jellemzői (folytatás): –Nem elégedetlenek („a kezdeti bőség társadalma”) → nem ismernek olyan vágyat, amit előbb-utóbb meg ne tudnának szerezni –Nem ismerik azokat a társadalmi különbségeket, amelyek a nélkülözést megalázóvá tennék →vagy mindenkinek van mit enni, vagy mindenki éhezik (nincs koldus, nincs munkanélküli, nincs magányos ember) –A következő generációk érdekeinek figyelembe vétele –Rendkívül ritka a háborúskodás (kis létszámuk miatt már egy ember elvesztése is nagy károsodás, ráadásul nincs vagyonuk és rabszolgákra sincs szükségük)

13 13 A mezőgazdaság korszaka I. A földművelés kezdetétől → az ipari forradalomig (XVIII.- XIX. sz.) Vadászó, gyűjtögető életmód → termelő törzsek → civilizációk Termelő törzsek megjelenése(Termékeny Félhold, Kína, Közép-Amerika): –Az utolsó jégkorszak után melegebb és csapadékosabb lett az éghajlat → magas tápértékű növények (vadbúza, vadrizs, vadkukorica) elszaporodtak → ezekre specializálódva már nem kellett vándorolni → letelepedés, termelés –A termelés népességrobbanást idézett elő (bőven van élelem → több gyerek születik → gyorsabban nő a szaporulat, mint az élelem → át kell térni az egyre tudatosabb, tervezettebb termelésre)

14 14 A mezőgazdaság korszaka II. Termelő törzsek életmódja: –Beavatkoznak a természetbe (termőföldek, legelők kialakítása érdekében → erdők vadállatok irtása) –Letelepedéssel megkezdődik a felhalmozás (már van miért háborúzni!) és a társadalmi különbségek (szegénység) megjelenése –Fémek megmunkálása (bányászok, kovácsok), textil megjelenése, edények (fazekasok) használata → mind sok alapanyagot igényel a természetből –Gabona (kása, lepény, kenyér, sör) és a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) válnak a fő táplálékká –Hosszabb előre tervezés szükséges (a fölművelés miatt egy éves ciklusokban gondolkodnak) → ehhez kötődő rítusok (téli napforduló, farsang, húsvét, nyári napforduló stb.)

15 15 A mezőgazdaság korszaka III. Létrejön egy másik életmód is → nomádok –Kezdetben földművesek, de olyan helyen éltek ahol kevés lett a csapadék és/vagy a napfény a növénytermesztéshez (eurázsiai sztyeppék: hunok, magyarok, mongol tatárok, Közel-Kelet: arabok és zsidók történelmük kezdetén – Káin és Ábel, Észak- Európában: lappok, afrikai szavannák: hottentották, maszájok) –Gazdaságilag gyengék (szükségük van növényi élelemre, ruhaanyagra, fegyverre, cserébe csak állataik vannak, ami viszont van a fölműveseknek is – nem tudnak jól kereskedni velük)), viszont katonailag erősek –Gyakran támadnak a földművesekre –Természetbe beavatkoznak: gyakori a túllegeltetés, túlnépesedés → vándorlás

16 16 A mezőgazdaság korszaka IV. Következő nagy fordulat → civilizációk létrejötte Civilizáció megjelenéséhez az állam létrejötte, új társadalomszerveződés, írás és nagyobb városok kellenek Első államok: Kr.e. III. évezred elején: Egyiptom, Mezopotámia, India, Kr.e. III. évezred végén Kína, Kr.e. II. évezred Közép-Amerikában Az első államok nem a legelső földműves vidékeken alakultak ki, hanem a csapadékban szegény folyó menti vidékeken → itt hatalmas szervezettségű közös munkákra volt szükség (gátak, öntözőcsatornák) Az öntözés segítségével még több embert lehet ellátni → újabb népességrobbanás

17 17 A mezőgazdaság korszaka V. Ókori civilizációkra jellemző, hogy megjelenik a komolyabb környezetrombolás –Az egyre nagyobb társadalmak településeinek élelemmel, építőanyaggal, fűtőanyaggal és kézművesipari anyaggal való ellátása új viszonyt teremtett az ember és a természetes környezet között ↓ Már előfordult hogy a társadalom visszafordíthatatlan pusztítást végzett a természetben

18 18 A mezőgazdaság korszaka VI. Példák az ókori környezetpusztításra: –Mezopotámia termőföldjeinek egy része (Kr.e. II. évezredre) a sok évszázados öntözéses termelés miatt → elszikesedett, terméketlenné vált –A Földközi-tenger térségében (pl. Görögország) egész erdőségek tűntek el a hajóépítés és az építkezések következtében → ráadásul az erdőirtások következménye a talajerózió is Összességében azonban ezek a környezetrombolások 1) elszórt jelenségek és 2) lokális (helyi) károkozások voltak → a Föld tágabb természetes egyensúlya érintetlen maradt

19 19 A mezőgazdaság korszaka VII. Középkor(elsősorban Európa, mert az volt a meghatározó) Fő ütközési pontok az emberek és a természet között: az erdők Középkor elején Európa nagy részét hatalmas, átjárhatatlan erdőségek borították (lásd népmesék „sűrű, sötét rengetegeit”) Az erdő félelmetes, de ugyanakkor életet adó, élelmet biztosító térség volt (vadhús, a háziállatokat az erdőkben legeltették, gombák, bogyók, gyümölcsök, gyógynövények, méz, tűzifa) A XI. századi mezőgazdasági forradalom megkezdte az erdők irtását 1) a termőterület növelése érdekében (pl. Milánó körzetében a XII. században 45%-ról 16%-ra csökken a műveletlen rész) 2) a lakossági (a házak nagy része fából volt), a háborús (fából voltak a hadihajók és ostromtornyok (pl. a lepantói tengeri ütközethez (1571) 250 ezer db termetes fát vágtak ki) és ipari (üveggyártás, fémipar, hordókészítés, kocsi készítés, bányászat) igények kielégítésére

20 20 A mezőgazdaság korszaka VIII. Az erdőirtás következményei: –Az állatállomány csökken, holott éppen többre lenne szükség (nagyobb fölművelés → több igavonó, több trágya kellene, fellendülő textilipar, bőripar → több állati nyersanyag kellene, növekvő népesség → több hús kellene, főként rossz termés idején) –Sok fa égetése→ levegőszennyezés, szmog (pl. London) megjelenik

21 21 A mezőgazdaság korszaka IX. A középkori gazdaság a természet korlátaiba ütközött a XIV. századtól ↓ Az erdők védelmére hozott rendeletek nem hoztak megoldást a pusztulással szemben + zsúfolt, nem higiénikus városok (megoldatlan szennyvíz, szemét, ürülék elszállítás) ↓ a „megoldás” drasztikus: éhínségek, járványok → népességpusztulás ↓ az erdők és a természet ismét terjeszkedni kezdenek ↓ majd kezdődik minden elölről (de az ember egyre távolodik a természettől, a természetestől) A XVIII. századtól nincsenek visszaesések → gyorsuló népességnövekedés és természetpusztítás

22 22 A mezőgazdaság korszaka X. Középkori „közgazdaságtan”: -Gazdaság társadalmi beágyazottsága -Kereskedelem erősödése (kereskedővárosok, karavánok, felfedezések) -Pénz, pénzhelyettesítők → bankok -Számrendszerek → könyvelés

23 23 Az ipar korszaka I. Ipari forradalommal → nagy fordulat –Kapitalizmus kialakulása (gyapjú, Német-alföld, Anglia, protestáns etika) –Szén a legfőbb energiaforrás –gőzgépek –növekvő energiaigény –Elszennyeződött ipari centrumok (London, Manchester, Ruhr-vidék, Nagy-tavak vidéke, Cseh-medence)

24 24 Az ipar korszaka II. Mi az oka annak, hogy az ipari forradalommal kezdődően az etika szerepe közgazdaságtani elméletekben minimálisra csökkent? Több, egymással összefüggő oka van. Néhány a legfontosabbak közül: 1.Az utilitarista etika hatása a közgazdaságtani eszmékre (homo oeconomicus) 2.A gazdaság erkölcsi kérdésektől való megfosztása 3.A,,Láthatatlan kéz" elmélete 4.Neoklasszikusok (mechanikus gazdasági szemlélet) 5. A piaci koordináció egyeduralkodóvá válása

25 25 Az ipar korszaka III. XX. század –Egyre inkább a kőolaj a legfőbb energiaforrás –Közlekedés, gépjárművek –Vegyipar fejlődése, műanyagok A II. világháború után –Tudományos-technikai forradalom, repülés elterjedése (turizmus) –Fokozott levegő-, talaj- és vízszennyezés (lángba borult Missisipi, habfelhővel borított Rajna, 1952-es londoni szmog (12000 halott), Minamata-kór stb.) Az 1960-as évekig hurráoptimizmus → a gazdasági növekedés mellékhatásait nem tartották fontosnak 60-as évektől: környezeti problémák (→ Környezet-gazdaságtan), társadalmi problémák (→ Gazdaság etika)

26 26 Az ipar korszaka IV. XX. századi közgazdaságtan: –Válságok, magyarázatok –Keynes, monetarizmus –Világkereskedelem, világpiacok liberalizációja –Globalizáció (multinacionalizmus, FDI) –Alternatív közgazdaságtan


Letölteni ppt "1 Nemzetközi üzleti környezet 2. Gazdaságfilozófiai környezet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések