Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MÁSODIK ORSZÁGOS VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA ORSZÁGOS FÓRUM A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT TEMATIKÁJA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MÁSODIK ORSZÁGOS VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA ORSZÁGOS FÓRUM A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT TEMATIKÁJA."— Előadás másolata:

1 A MÁSODIK ORSZÁGOS VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA ORSZÁGOS FÓRUM A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT TEMATIKÁJA

2 A környezeti szakértők és az érintettek véleményének az előkészítés és tervezés folyamatába való integrálásának segítésével:  javítsa a tervezési dokumentumok minőségét, környezeti hatékonyságát, hatásosságát és környezeti szempontú konzisztenciáját,  segítse a terv várható negatív környezeti hatásainak csökkentését és kiküszöbölését,  a terv elvárható pozitív környezeti hatásainak növelését és erősítését, eredményességét. A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) CÉLJA

3 1.A környezeti értékelés kidolgozási és partnerségi folyamatának ismertetése 1.1. előzmények, különösen a tematika tartalma; 1.2. a tervezési folyamathoz és az ex-ante értékeléshez való kapcsolódása; 1.3. a környezeti értékelés készítése során tett javaslatok figyelembevétele és hatása a VGT2 alakulására; 1.4. a környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása; 1.5. a környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya stb.), az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok. 2. A VGT2 és a kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése 2.1. a VGT2 céljainak, tartalmának és a készítés folyamatának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket; 2.2. a VGT2 összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal ( időszak operatív programjai és más a VGT2 megvalósításával összefüggő tervek, programok pl. NFFS, Vidékfejlesztési Program, zöldítés stb; 2.3. a változatok közötti választás indokai (amennyiben a tervezés során változatok kialakításra kerülnek), a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása; 2.4. a VGT2 tervezési és végrehajtási intézményi kereteinek áttekintése SKV TEMATIKA TARTALMI KERETEI

4 3. A VGT2 megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása: 3.1. a fenntarthatósági értékrend, kritériumrendszer meghatározása, illetve a hazai és EU-s környezetpolitikai célok azonosítása; 3.2. a VGT2 céljainak összevetése fenntarthatósági, környezet- és természetvédelmi célokkal, fenntarthatósági kritériumokkal; 3.3. a VGT2 céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból; 3.4. a jelenlegi környezeti állapot releváns, a VGT2-vel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése; a hatásterület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a VGT2 megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol, a környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása, környezetvédelmi érdekek érvényesítésének főbb akadályai, ezzel kapcsolatos konfliktusok összefoglalása, a fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a VGT2 nem valósulna meg; 3.5. a VGT2 megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel azokra a tervelemekre, tervezett intézkedésekre, amelyek: természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik, olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak (különösen azok, amelyek · olyan befektetői, termelői vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb olyan tendenciákat erősítenek, amelyek természeti erőforrás igénybevételéhez vagy környezetterheléshez vezethetnek, · olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat részesítenek előnyben, amelyek további környezetterhelő vagy igénybevevő fejlesztéseket vonzanak, ösztönöznek vagy ha kumulatív hatások léphetnek fel); SKV TEMATIKA TARTALMI KERETEI

5 3.6. A VGT2 megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése: jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel: a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre), a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra, a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek állapotára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználat feltételeiben – várhatóan fellépő változásokra; a hulladékképződésre, illetve a képződő hulladék káros hatásaira, veszélyességére, környezetre gyakorolt hatására. SKV TEMATIKA TARTALMI KERETEI

6 a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel: új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére, környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására, a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására, olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak, a természeti erőforrások megújulásának korlátozására, a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására; 3.7. A környezeti következmények alapján a VGT2 és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása. SKV TEMATIKA TARTALMI KERETEI

7 4. A VGT2 környezeti hatásosságának értékelése és a várható negatív hatások elkerülését célzó javaslatok A VGT2 megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a VGT2-ben szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. 5. A VGT2-vel összefüggésben megvalósuló vagy egyéb tervekre vonatkozó javaslatok Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a VGT2 által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni. 6. Monitoring, értékelési és a megvalósítása során szükséges intézményi kapacitásokra, kompetenciákra és intézkedésekre vonatkozó javaslatok A VGT2 megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra tekintettel a VGT2-ben szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok megfogalmazása a monitoring rendszer kialakítására, a környezeti és fenntarthatósági indikátorok kialakítására, valamint egyéb a program megvalósítása során szükséges intézkedésekre, intézményi kapacitásra, kompetenciákra vonatkozóan. SKV TEMATIKA TARTALMI KERETEI

8 VGT2 SKV elvégzése közötti időszakban VGT2 SKV tematika véleményezése között VGT2 SKV jelentés tervezetének véleményezése között SKV IDŐBELI KERETEI

9 Környezeti szempontok 1. A jó környezetminőséggel kapcsolatos célkitűzések vizsgálati szempontjai A környezeti szempontok érvényesítésének alapfeltételét, vagy keretét képező fenntarthatósági szempontok 2. Az integrált vízgazdálkodás megközelítésével és az általános rendszerszemlélet érvényesítésével kapcsolatos elvárások vizsgálati szempontjai 3. A társadalmi igazságossággal, irányítási rendszerrel kapcsolatos célkitűzések vizsgálati szempontjai SKV TEMATIKA MÓDSZERTANI SZEMPONTJAI

10 SKV célok – megfelel a terv az alábbi elvárásoknak? Példák az értékelési szempontokból– a tervezett intézkedések…?) 1. Mozaikos környezeti alkalmazkodás elősegítése Elvárás: A környezeti rendszerek adottságainak megfelelő, a környezeti adottságokhoz illeszkedő hasznosítás. A sokféleség megőrzése, sokféleségre épülő rendszer stabilitási szempontjainak kielégítése. Ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása, fejlesztése 3. Értékeli-e a terv a jelenlegi természeti erőforrások, ökoszisztéma szolgáltatások használatának ütemét a lehetőségek függvényében? Vízhasználatot meghatározó termelői struktúrák és fogyasztói mintázatok 1. Megvizsgálta-e a terv a jelenlegi termelői struktúra környezeti hatásait a környezet állapot, természeti erőforrások, és térszerkezet vonatkozásában? Környezeti alkalmazkodásra épülő szerves kultúra megőrzése, fejlesztése 1. Meghatároz-e a terv olyan kulturális változásokat, amelyek a környezet jobbításához vezethetnek? A JÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI

11 2. Környezetterhelés, állapotváltozás, rehabilitáció. Elvárás: A terv intézkedései csökkentsék a környezeti terhelések jelenlegi mértékét. Az emberek egészségi állapotának és társadalmi, gazdasági helyzetének védelme, javítása 3. Az intézkedések biztosítják-e a felszíni és felszín alatti vizek emberi egészséggel kapcsolatos minőségi és mennyiségi jellemzőire vonatkozó közérthető információszolgáltatást? Illetve biztosítják-e a hozzá tartozó felkészítést, szükséges feltételek biztosítását, amely az információk értelmezését segítik? Biológiai sokféleség, élővilág megőrzése 9. Milyen hatással vannak az intézkedések a védett természeti területek, értékek és a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradására, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének? Talajt érő hatások 1. Az intézkedések csökkentik-e az eróziót? 2.Az intézkedések figyelembe veszik-e a talaj víztároló kapacitását, szerepét a víz visszatartásban? Tájszerkezet, területhasználat 4. Van-e a tervnek olyan eleme, amely kiküszöböli az esetleges negatív térszerkezeti változásokat? Épített környezet, kulturális örökség Biztosítja-e a terv az intézkedések által érintett területekhez kapcsolódó kulturális, építészeti, régészeti örökség védelmét, megőrzését és fejlesztését? Vízgazdálkodási infrastruktúra 3. Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések 4. Fenntartható vízhasználatok megvalósítása, a vizek mennyiségi állapotának javítása Levegőminőséget érő hatások 1. Vizsgálták-e, hogy a tervezett intézkedések hogyan hatnak az érintett terület levegőminőségére? A JÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI

12 3. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a veszélyek megelőzése, elkerülése, mérséklése Elvárás: A terv tartalmazzon intézkedéseket a klímaváltozás hatásainak mérséklésére és a hatásokhoz való alkalmazkodás tekintetében 1. Terveznek-e intézkedéseket a tervben a klímaváltozás hatásainak mérséklésére és a hatásokhoz való alkalmazkodás tekintetében? 2. Csökkentik-e a közösségek és környezetük klímaváltozással kapcsolatos sérülékenységét, sebezhetőségét? 3. Elősegítik-e az intézkedések az aszály kezelésére való felkészülést megfelelő mezőgazdasági, területhasználati gyakorlat kialakításával, illetve vízkormányzással, víz visszatartással? 4. A tervezett intézkedések megválasztása és végrehajtása során csökkentik-e az üvegházhatású gázok kibocsátását? 5. Az energiahatékonyságának növelése alapvető szempont-e intézkedések kialakítása során? 6. A takarékos vízhasználatra való felkészülés és feltételrendszerének biztosítása része a tervnek? 7. A klímaváltozás által a védett területeket érintő hatások kezelésére terveznek-e intézkedéseket? 4. A környezettudatos, felelős értékrend fejlesztése Elvárás: A terv pozitív módon hasson az érintettek értékrendjére, erősítse a környezeti tudat és rendszerszemlélet fejlődését, elősegítendő a világot szektorokra és ismerethalmazokra bontó szemlélet helyett a környezet és a fejlődés összefüggő ügyeinek integrált kezelését elősegítő szemlélet érvényesítését. 1. Vizsgálta-e a terv az érintettek környezeti tudatosságát? 2. Vizsgálta-e a terv az érintettek környezeti tudatosságára vonatkozó hatásait? 3. Tartalmaz-e a terv olyan elemeket, pl. képzés, nyilvánosság, stb., amelyek az érintettek környezeti tudatának fejlesztését célozzák? 4. Van-e a terv környezeti hatásait mérő, értékelő rendszer, amely biztosítja az érintettek számára a visszacsatolást? 5. A terv intézkedései és azok eredményei környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek javításához vezetnek-e? 6. Van-e a tervnek a holisztikus szemléletmódra, rendszerszemléletre való neveléssel kapcsolatban intézkedési terve a különböző intézményi, társadalmi szereplőkre vonatkozóan?

13 2. Környezetterhelés, állapotváltozás, rehabilitáció. Elvárás: A terv intézkedései csökkentsék a környezeti terhelések jelenlegi mértékét. Az emberek egészségi állapotának és társadalmi, gazdasági helyzetének védelme, javítása 3. Az intézkedések biztosítják-e a felszíni és felszín alatti vizek emberi egészséggel kapcsolatos minőségi és mennyiségi jellemzőire vonatkozó közérthető információszolgáltatást? Illetve biztosítják-e a hozzá tartozó felkészítést, szükséges feltételek biztosítását, amely az információk értelmezését segítik? Biológiai sokféleség, élővilág megőrzése 9. Milyen hatással vannak az intézkedések a védett természeti területek, értékek és a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradására, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének? Talajt érő hatások 1. Az intézkedések csökkentik-e az eróziót? 2.Az intézkedések figyelembe veszik-e a talaj víztároló kapacitását, szerepét a víz visszatartásban? Tájszerkezet, területhasználat 4. Van-e a tervnek olyan eleme, amely kiküszöböli az esetleges negatív térszerkezeti változásokat? Épített környezet, kulturális örökség Biztosítja-e a terv az intézkedések által érintett területekhez kapcsolódó kulturális, építészeti, régészeti örökség védelmét, megőrzését és fejlesztését? Vízgazdálkodási infrastruktúra 3. Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések 4. Fenntartható vízhasználatok megvalósítása, a vizek mennyiségi állapotának javítása Levegőminőséget érő hatások 1. Vizsgálták-e, hogy a tervezett intézkedések hogyan hatnak az érintett terület levegőminőségére? A JÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI

14 2. Környezetterhelés, állapotváltozás, rehabilitáció. Elvárás: A terv intézkedései csökkentsék a környezeti terhelések jelenlegi mértékét. Az emberek egészségi állapotának és társadalmi, gazdasági helyzetének védelme, javítása 3. Az intézkedések biztosítják-e a felszíni és felszín alatti vizek emberi egészséggel kapcsolatos minőségi és mennyiségi jellemzőire vonatkozó közérthető információszolgáltatást? Illetve biztosítják-e a hozzá tartozó felkészítést, szükséges feltételek biztosítását, amely az információk értelmezését segítik? Biológiai sokféleség, élővilág megőrzése 9. Milyen hatással vannak az intézkedések a védett természeti területek, értékek és a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradására, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének? Talajt érő hatások 1. Az intézkedések csökkentik-e az eróziót? 2.Az intézkedések figyelembe veszik-e a talaj víztároló kapacitását, szerepét a víz visszatartásban? Tájszerkezet, területhasználat 4. Van-e a tervnek olyan eleme, amely kiküszöböli az esetleges negatív térszerkezeti változásokat? Épített környezet, kulturális örökség Biztosítja-e a terv az intézkedések által érintett területekhez kapcsolódó kulturális, építészeti, régészeti örökség védelmét, megőrzését és fejlesztését? Vízgazdálkodási infrastruktúra 3. Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések 4. Fenntartható vízhasználatok megvalósítása, a vizek mennyiségi állapotának javítása Levegőminőséget érő hatások 1. Vizsgálták-e, hogy a tervezett intézkedések hogyan hatnak az érintett terület levegőminőségére? A JÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI

15 SKV célok – megfelel a terv az alábbi elvárásoknak? Példák az értékelési szempontokból– a terv vagy a tervezett intézkedés…?) 1. A terv belső összhangjának biztosítása Elvárás: A tervben feltárt probléma kezelésére olyan választ, célt és eszközt kell találni, amely úgy képes az adott problémát kezelni, hogy ne legyen ellentétes hatású más célkitűzések teljesülésével. 2. Feltárta-e a terv a problémahálóhoz tartozó ismeret és készség-struktúrát, meghatározta-e az ismereti és készség hiányokat, vagy csak a meglévő ismeretekre, információkra épít? 3. Meghatározza-e a feltárt problémák jelentőségének rangsorát? 4. Meghatároz-e, ha igen áttekinthető szempontok alapján prioritásokat az intézkedések tekintetében? 4. Vizsgálta-e az ésszerűen kialakítható változatok körét? 5. Az okok és célok összhangban vannak-e, van-e minden feltárt jelentős vízgazdálkodási problémára válasz? 6. A célok és eszközök összhangban vannak-e, az eszközök elvezetnek-e célok megvalósulásához, a jelzett problémák megoldásához? 8. A terv a társadalmi és környezeti problémák létrejöttének megelőzését, vagy a problémák kezelését részesíti előnyben? 9. A terv által javasolt megoldások mennyiben vonatkoznak az okokra, és mennyiben az okozatokra? 10. A tervezett intézkedések hatásainak és más kapcsolódó tervekben foglalt intézkedések hatásainak vizsgálata A INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁS MEGKÖZELÍTÉSÉVEL ÉS AZ ÁLTALÁNOS RENDSZERSZEMLÉLET ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI

16 2. A terv külső összhangjának biztosítása Elvárás: A terv kezelje egy rendszerben a fejlesztés és a környezet ügyét, azaz teremtsen összhangot, a fejlesztést meghatározó, más ágazati programokkal. 1. Kihat-e a terv más ágazati tervekre? 2. Gyakorol-e hatást más ágazati tervek fenntarthatósági és környezeti tartalmára, kapcsolatrendszerére? 3. Figyelembe veszi-e a terv más tervek, programok pozitív és negatív hatásait, együtthatásait? 3. Figyelembe vette-e a terv tervezési területének külső kapcsolatait, s az azok gyakorolt hatásait? 4. Okoznak-e területi átterheléseket a tervezett intézkedések? 5. Figyelembe veszi-e a terv a szomszédos országok vízgyűjtő-gazdálkodási terveit, foglalkozik-e a tervek összehangolásával? 8. Tartalmaz-e a terv olyan intézkedést, amelynek során, a szektorokon túlmutató intézményrendszert hoz létre, azaz vannak-e a tervnek új javaslatai a megelőző, ágazati intézkedések szabályozók és intézmények leváltására? 3. Rendszerszemlélet érvényesítése Elvárás: A negatív és pozitív visszacsatolási folyamatok és beavatkozási pontok azonosítása, és a legcélravezetőbb intézkedések kiválasztása. Elérhetetlen célok és felesleges finanszírozás elkerülése. 1. Vizsgálja-e a terv a meglévő gazdasági-társadalmi-környezeti folyamatok összekapcsoltságát? 2. Azonosítja-e a terv a különböző típusú negatív és pozitív visszacsatolási köröket, rendszerdinamikai archetípusokat, beavatkozási pontokat a megfelelő intézkedések kiválasztása érdekében? 3. Foglalkozik-e a terv az öngerjesztő, kedvezőtlen folyamatok (pozitív körök) elkerülésével? 4. A folyamatok összekapcsoltsága csökkenti-e a keletkező hulladékok, szennyvíz, szennyezés mennyiségét?

17 SKV célok – megfelel a terv az alábbi elvárásoknak? Értékelési szempontok – a terv vagy a tervezett intézkedés…?) 1. Jó kormányzás és irányítás biztosítása Elvárás: A VGT2 tervezése és hozzá kapcsolódó végrehajtás, intézményi működés során, biztosítani kell, illetve elő kell segíteni az átláthatóságot, jogkövetést, korrupció mentességet, szubszidiaritást, információhoz való hozzáférést, részvételt, hatékonyságot, koherenciát, állampolgársági felelősséget, elszámoltathatóságot. 1. Kik készítették a tervet? (helyi, nem helyi szakértők, együttműködés) 2. Kiket hallgattak meg a terv készítése közben, meghallgatták-e az érintetteket, felkészítették-e a résztvevőket a tervezési folyamatra? 3. Feltárta és bemutatta-e a terv a különböző szereplők érdekeit? 4. Feltárta-e terv a különböző szereplők érdekviszonyainak változását, s a változásból következő konfliktusokat? 5. Megosztották-e a rendelkezésre álló információkat az érintettekkel? 6. Biztosították-e a döntéshozatal átláthatóságát, az érintettek véleményének megfontolását/beépítését a tervbe? 7. Biztosítja-e a terv a végrehajtás során az érintett felelősök döntés- előkészítésben, döntéshozatalban való részvételét? 8. Biztosítja-e a terv megvalósulása közben az információ átadást, a végrehajtásban való részvételt, a végrehajtás átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, az elszámoltathatóságot? 9. Vizsgálta-e a terv a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó intézményi feladatkörök, felelősség és felkészültség kérdéskörét, elősegíti-e e tekintetben az összehangoltságot, intézményfejlesztést? 10. Az intézkedések és a terv egészének hatásainak integrált monitoringja, időszakos értékelése és az értékelési eredmények visszacsatolása része-e a tervnek? 11. Erősíti-e a terv a jogbiztonságot, jogérvényesítést és a jogkövetést? 12. Vizsgálja-e a terv az érintettek megelégedettségét az intézkedések megvalósulása kapcsán? A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁGGAL, IRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI

18 2. A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása Elvárás: Az erőforrásokból való részesedés kereteinek meghatározása. A helyi szinten kezelhető erőforrások, vízkészlet és más környezeti adottságok használata elsősorban a helyi közösségek hasznát szolgálja, az erőforrásokkal természetes kapcsolatban állók elsőbbségét biztosítsa. 1. Vizsgálta-e a terv a természeti erőforrások allokációjának jelenlegi rendszerét? 2. Vizsgálta-e a terv a jelenlegi természeti erőforrás allokáció társadalmi kihatásait, a természeti erőforrások allokációjának társadalmi hatásai következtében létrejövő környezeti hatásokat? 4. Megváltoztatja-e illetve hatással van-e a terv a jelenlegi erőforrás allokációra? 5. Segíti-e a terv az erőforrásokkal természetes kapcsolatban állók elsőbbségének érvényesülését? 6. A környezethez való hozzáférés biztosítását és javítását elősegítik-e a terv intézkedései? 7. A tervben szereplő intézkedések javítják-e az egészséges ivóvízhez való hozzáférést? 3. Szolidaritáson alapuló közös teherviselés Elvárás: A terv biztosítsa, hogy egyik társadalmi csoport, érdekcsoport vagy egyén ne tudja a terheket másra áthárítani. 1. Foglalkozott-e a terv azzal, hogy megvalósulása esetén milyen negatív externáliák keletkeznek? 2. Megváltoztatja-e a terv, hatással van-e a terv a környezeti terhekben való részesedés elosztásának jelenlegi módjára? 3. Megvizsgálta-e a terv, hogy kik lesznek a program megvalósításának a teherviselői, és milyen terheket fognak elviselni, kik lesznek a teherviselők, hogyan oszlik el a teher? 5. Van-e intézkedés a negatív externáliák csökkentésére, az externáliák átháríthatóságának megszüntetésére? 6. Megvizsgálta-e a terv, hogy a felhasznált víz, mint természeti erőforrás hasznain kik és milyen mértékben fognak osztozni? 5. Vizsgálta-e a terv a különböző társadalmi rétegek szociális helyzetének elmozdulását a terv végrehajtása során? A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁGGAL, IRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI

19 „A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásra hatások feltárásán és megfelelő kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmű megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van.” VGT2. 6. old. 2. bek. KÉRDÉSEK ÉS ELŐZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ SKV JELENTÉSHEZ

20 Milyen beavatkozási prioritásokat határoz meg, ajánl a VGT2? Milyen szempontok alapján? (elérhető eredményesség, veszélyhelyzet, költséghatékonyság, szükségesség, állapot) A VGT tervezetében nem jelenik meg, hogy az intézkedések rangsorolása céljából kialakított szempontok hogyan, mikor és ki által kerülnek alkalmazásra. Ennek rögzítése nélkülözhetetlen a VGT tervezés későbbi fázisait megelőzően. A prioritások nyilvános és dokumentált megjelenését, következetes szűrőként való alkalmazását javasoljuk számon kérni a terv elfogadása, és a további részletes tervezési, finanszírozási és értékelési döntések során. A szempontrendszer alapján szükséges rangsorolni az országos és az alegységszintű intézkedéseket is. A rangsorolás idejét, módját és eredményét nyilvánosságra kell hozni és a rangsorolás szerinti eljárást folyamatosan ellenőrizni, értékelni szükséges, amely eredményi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A szempontrendszer megjelenítését a jogszabályi szinten is javasoljuk közzétenni. KÉRDÉSEK ÉS ELŐZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ SKV JELENTÉSHEZ

21 ÖNÖNK SZERINT SZÜKSÉGES A PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA? TOVÁBBI SZEMPONTOK? Szempontok a prioritások meghatározásához: A védett területekre vonatkozó VGT keretében vállalt és teljesítendő mérhető eredményeket hozó célkitűzések. Halaszthatatlan feladat a védett területek védelmi céljainak és terveinek elkészítése (lásd pl. Natura 2000 fenntartási tervek), amely a beavatkozások alapjául szolgálhatnak. A problémák sürgősségének és jelentőségének meghatározása szükséges a tervezési folyamatban. Az adott víztest rendbehozatalának társadalmi hasznosságának meghatározása szükséges. A víztest ökológiai hálózatban betöltött szerepének, illetve az intézkedés ökológiai rendszerre gyakorolt hatásának jelentőségének meghatározása szükséges a tervezési folyamatban. A kiemelten sérülékenynek számító lévő víztestek azonosítása KÉRDÉSEK ÉS ELŐZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ SKV JELENTÉSHEZ

22 Monitoring jelentősége felértékelődik (lásd EU Bizottság ex-ante feltételei között is kiemelte pl. a felszíni vizek vízminőségére vonatkozó monitoring fejlesztését) Alapvető követelmény az eredményesség szempontjából, hogy megfelelő adatokkal rendelkezzünk a megalapozott értékelésekhez, illetve a visszacsatolásokhoz (pl. a beavatkozások fejlesztéséhez, megváltoztatásához) A monitoring adatok elemzése és az állapotértékelés jövőbeli elősegítése érdekében, javasoljuk erősíteni az összhangot az ágazati, ágazatközi monitoring rendszerek között (pl. mezőgazdaság, természetvédelem, vízgazdálkodás stb.), annak érdekében, hogy költséghatékonyan előállíthatóan a megfelelő adatok álljanak rendelkezésre az intézkedések eredményességének értékelése céljából. Az egyes ágazatok keretében jelenleg is számos adat (kibocsátás, szennyezés), hátér információ (pl. gazdálkodási, területhasználati tevékenység) gyűjtése folyik, azonban sokszor probléma, hogy a különböző adatbázisok nem kapcsolhatók össze, együttes elemzésük egyéb (intézményi, módszertani) problémák miatt nem lehetséges. A különböző fizikai, kémiai és ökológiai információk mellett az adott víztestet, vízgyűjtőt érintő emberi tevékenységekről és a végrehajtási folyamatok teljesítéséről is megfelelő adatokat szolgáltató indikátor és monitoringra rendszerre van szükség. Felhívjuk a figyelmet a tervezéshez hasonlóan, hogy a monitoring és a társadalmi részvételt, ne értékeljék alul a végrehajtás során sem, kapjanak megfelelő súlyt. MONITORING JELENTŐSÉGE

23 „a természetes kisvízi készletek meghatározásához nincs elegendő vízrajzi mérés, különösen a forrás és a kisvízfolyás, valamint a csatornahálózat hozam- és a dombvidéki területeken a talajvízszint mérések hiányoznak; nem rendelkezünk országos hidrológiai modellel, amely a lefolyás, beszivárgás becslésével a hiányzó vízrajzi észlelések egy részét helyettesíthetné; a vízkivételi, hasznosítási adatok hiányosak, ellentmondásosak.” VGT2 PL. A FELSZÍNI, A FELSZÍN ALATTI VÍZKIVÉTELEK ÉRTÉKELÉSÉT NEHEZÍTŐ TÉNYEZŐK

24 „Egy víztest állapotának téves meghatározása azt eredményezheti, hogy az állapot javítására irányuló intézkedések hatástalanok, vagy céltalanok lesznek. A javító intézkedések költségei nagyságrendekkel magasabbak, mint a megbízható monitoring költségei. A kellően részletes monitoringra úgy kell tekinteni, mint befektetésre, mely a nagy költségű javító intézkedésekről hozandó döntéseket alapozza meg.” VGT old MONITORING JELENTŐSÉGE

25 Milyen területeken és témakörökben várható el és milyen feltételekkel a települések, közösségek, civil szervezetek részvétele? –Beavatkozási területek szerint pl. csapadékvíz gazdálkodás, szennyvízkezelés stb.? –Átfogó intézkedések szerint pl. képzések, tudatosítás stb.? –Monitoring, értékelések stb? TELEPÜLÉSI, KÖZÖSSÉGI ÉS CIVIL RÉSZVÉTEL LEHETŐSÉGEI

26 egymással kölcsönhatásban álló természetes területek (köztük mezőgazdasági területek) hálózata, például zöldsávok, vizes területek, parkok, erdők és természetes növénytársulások, valamint tengeri területek, amelyek befolyásolják a viharok útját, a hőmérsékletet, az árvízveszélyt és a víz, a levegő és az ökoszisztémák minőségét. VGT2 kifizetések és a területalapú kifizetésekhez kapcsolódó zöldítés lehetőségeinek áttekintése Erózió, mezőgazdasági pontszerű és diffúz szennyezések mérséklése a birtoktervezés és a tájszintű programok készítésével A birtok vagy táji szintű tervek és programok támogatása, összekapcsolása az egyedi kifizetésekkel jelentős mértékben eredményesebbé és hatékonyabbá tehetné a környezeti eredmények elérését, ehhez környezeti szempontú felkészítés és nyomon követés egyaránt szükséges az egyes programokhoz igazítva. ZÖLD INFRASTRUKTÚRA, ZÖLDÍTÉS, TERÜLETHASZNÁLAT, TÁJGAZDÁLKODÁS

27 A döntéshozói és a hatósági munka megalapozása érdekében a különböző hatásvizsgálatok intézményrendszereken belüli alkalmazása és összekapcsolása PL. a magasabb szinten készülő SKV-k és az alacsonyabb szinten pl. megyei SKV-k, illetve KHV-k és Natura 2000 hatásbecslések összekapcsolása. Fontosnak tartjuk a jogalkotásban a jogszabályok előzetes hatásvizsgálatának alkalmazását jogszabályok VKI szempontjából is célravezető és koherens megalkotását és érvényesítését HATÁSVIZSGÁLATI LÁNC ÉSSZERŰ ALKALMAZÁSA

28 Javasoljuk a beavatkozások ökoszisztéma szolgáltatásokra és a szerves kultúra fenntartására és fejlesztésére gyakorolt hatásait figyelembe venni a megalapozó elemzések és az indikátorok kialakítása során. Emellett kiemelten javasoljuk figyelembe venni és előnyben részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek helyi erőforrásokra építve helyi megoldásokat kialakítva, a helyiek számára jelenít meg hasznot, megtakarítást (pl. helyi szennyvíztisztítási megoldások, időszakos elöntések biztosításával együtt járó megfelelő területhasználat stb.). HELYI ERŐFORRÁSOK ÉS ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK

29 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a VGT egészét tekintetbe véve hatásukban és szükségességükben nem lehet alábecsült intézkedési elem a monitoring, a társadalmi ellenőrzés, részvétel mellett az intézményfejlesztés, a készségfejlesztés, a tájékoztatás, tanácsadás, felkészítés (pl. a jó gyakorlat kialakítását és bevezetését, ami számos helyen szerepel a dokumentumokban, azért erősítése szükséges a tervben is). Lényeges, hogy ezen intézkedések jelentőségüknek megfelelő súllyal jelenjenek meg a tervben (VGT2- ben) INTÉZMÉNYI ÉS HUMÁN KOMPETENCIÁK

30 VGT2 elfogadásával és végrehajtásával kapcsolatos döntéshozatali folyamatok átláthatóságának biztosítása érdekében a döntéshozatal időpontjának, a döntéshozók és a döntés dokumentumok megnevezését, illesztve tervezési és megvalósítási folyamatba, és hozzáférhetővé téve a teles VGT2 készítési folyamattal együtt a oldalon. ÁTLÁTHATÓSÁG FOLYAMATOS BIZTOSÍTÁSA

31 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A MÁSODIK ORSZÁGOS VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA ORSZÁGOS FÓRUM A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT TEMATIKÁJA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések