Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország nagyszerkezeti egységei– lemeztektonikai rekonstrukció, modell, nagyszerkezeti egységek Bradák Balázs ELTE TTK, Természetföldrajzi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország nagyszerkezeti egységei– lemeztektonikai rekonstrukció, modell, nagyszerkezeti egységek Bradák Balázs ELTE TTK, Természetföldrajzi."— Előadás másolata:

1 Magyarország nagyszerkezeti egységei– lemeztektonikai rekonstrukció, modell, nagyszerkezeti egységek Bradák Balázs ELTE TTK, Természetföldrajzi Tanszék

2 Ős- (Eo-) Európa: Csak a paleozoikum előtt érték hegységképződések (pl.: Svekofenidák, Karelidák); A kontinens észak-európai területeit foglalja magába. Ó- (Paleo-) Európát: Kaledóniai-hegységképződés által érintett területek; Kontinensünk északnyugati peremén. Középső- (Mezo-) Európa: A variszkuszi (herciniai) hegységképződés által befolyásolt területek; Nyugat-, Közép-, kis részben Dél-Európában. Új- (Neo-) Európa: Az alpi hegységképződés színtere; Közép- és Dél-Európa tartozik ide, és a definíció alapján Nyugat-Észak-Afrika is része. A fiatalabb „Európákban” az idősebbeknek is ott lehetnek a nyomai, pl. az Alpokban vagy a Kárpát-medencében a korábbi hegységképződések emlékei is megtalálhatók!!!!! Európa tagoltsága

3

4

5 Alcapa-lemeztömb A Közép-magyarországi vonaltól északra; Északi szegélye a Pienini-szirtöv, (500 kilométer hosszan húzódó keskeny öv a külső-kárpáti flistakarók belső oldalán); Különböző kisebb, különböző mértékben mozgó egységekből áll; Egységei: Belső-Nyugati-Kárpátok - északi egység Pelso - déli egység (Dunántúli-khg-Bükk) Tisza–Dácia-lemeztömb Közép-magyarországi vonaltól délre, Száva vonalától északra. Egységei: Tisza - Mecsek, Villány, Papuk, Erdélyi-khg, Nagyalföld aljzata. Dácia - A második és harmadik egység, Keleti-, valamint a Déli-Kárpátok kibúvásaiban, az Erdélyi-medence keleti és déli részének aljzatában. A három egység már a késő-kréta folyamán összeforrt. A Kárpát-Pannon térség nagyszerkezete II. – Őslénytani és paleomágneses eredmények

6

7

8 Négy alapvető tektonikai fázis: 1.Tethys-óceán ágainak kinyílása. Legalább két ág (középső-triász, illetve a középső-jura). 2.Kréta szerkezetalakulási fázis. Ágak bezáródásához köthető takarós szerkezetek kialakulása (üledékek, magmás tevékenység) is zajlott. Mikrokontinensek vagy egyes részeik feltehetően forgása. 3.Kései paleogénra-korai miocén szerkezetalakulási fázis Alcapa és a Tisza–Dácia egymással ellentétes forgása és bepréselődése a tőlük keletre lévő, „szabad” külső kárpáti térbe. 4.Neogén szerkezetalakulási fázis Az összeforrott tömbök jelentős megnyúlása, belső-kárpáti süllyedék, (Kárpát- medence). A felboltozódott asztenoszféra hűléséhez köthető süllyedés. A Kárpát-Pannon térség lemeztektonikai modellje

9 A hercini hegységképződés befejező mozzanatai: a, Tisza–Géta-kontinens (Tethys nyugati részén lévő, európai rokonságú) Kialakult szerkezetek megállapodtak, nagymértékű lepusztulás zajlott. 1. Perm-triász események Nyugati peremén szubdukció, amely magára húzta az Ausztroalpi-Dinári kontinenst. Kontinens délnyugat felé forgott, s fokozatosan távolodott a Tisza–Géta- kontinenssortól. Felnyíló ívmögötti medencéből fejlődött ki a Vardar-óceán (középső-triász). b, Ausztroalpi–Dinári-kontinenscsoport („afrikai” rokonságú) Lepusztulás, törmelékes üledékképződés. Keleti peremén (Bükk hegység területén, illetve a Belső-dinári-övben) ugyanakkor tengeri üledékképződés folyt.

10 Késő-perm (260 ma)

11 Triász A Vardar-óceán (1) felnyílása. Az ellentétes forgásokat két, egymással szemben álló szubdukció gerjesztette, az Afrikai-, illetve az Európai lemez alábukásához kapcsolódóan, feltételezhető ugyanis hogy az Ausztroalpi–Dinári-, illetve a Tisza–Géta-kontinens nagy vonalakban az Afrikai-, illetve az Európai-lemez mozgásait követte.

12 Kora/középső-triász (240 Ma)

13 Késő-triász (220 Ma)

14 b, Ausztroalpi–Dinári-kontinenssor Kontinenssort a Vardar-óceán kőzetlemezének szubdukciója délkelet felé húzta és az elvált az európai szegélyről. A nyugatra-északnyugatra keletkező űrt, Pennini (Piemont)-óceán (2) felnyílása. A Vardar-óceánon belüli szigetív kialakulása, (Rudabányai-hegység egyes területein, Dinaridákban, középső–felső-jura üledékeiből is). 2. Jura a, Tisza–Géta kontinens A Moesia és az európai lemezszegély mentén hegység keletkezett, amely le is pusztult (jura elején). Vardar-óceánon belüli szubdukció miatt a kontinenssor északi szegélyén tágulás indult meg.

15 Kora-jura (200 Ma)

16 Tágulás késő-jurában/legkorábbi-krétában kontinensszétválást okozott; Tisza–Géta-kontinenssor az európai peremről véglegesen levált. (Ezt a fauna- összetétel változásai, valamint a riftesedést jelző alkáli vulkanitok is jelzik pl. Északi- Mecsekben, az Alföld alatt). Iisza-Géta kontinens északi szegélyén folytatódó tágulás (Vardar-óceán szubdukciójának hatására)

17 Középső-jura (170 ma)

18 Szubdukció hatására az óceáni szigetív (Vardar-óceán) elérte a Dinári kontinenssor peremét, ütközött vele és rátolódott (obdukció, késő-jura); Kontinentális peremre óceáni eredetű takarók kerültek (Dinaridák-Hellenidák belső öve, nyomukat a Bükk hegységben) is. Csalhó-Szörényi-óceán (3) megjelenése, amely nyugat felé a Penninikumhoz csatlakozott.

19 Késő-jura (150 ma)

20 b. Ausztroalpi–Dinári- kontinenssor A szigetív ütközése a dinári peremmel folytatódik. Piemont-Pennini - óceán is rövidül (kora-krétában). A kontinenssor közel kerülhetett, sőt ütközhetett is a Tisza–Géta- kontinenssor déli peremével. 3. Kréta a. Tisza-Géta kontinenssor Cseh-tüske (Európai-lemez) a Tisza-szakaszt délkelet felé hajlította; E két ütközés hatására a nyugati-kárpáti terület és a Tisza–Géta-kontinenssor megívelődött, önmagára hajlott. Dinári-perem megközelítette a Tisza–Géta-kontinenssort (Vardar-óceán felemésztődése). A Tisza–Géta- és a Dinári-peremek összeütköztek, a Csalhó-Szörényi óceán is beszűkült (kréta albai korára).

21 Kora-kréta (120 ma)

22 Két kontinenssor északon hurkot alakított ki, amelynek elemei egymásnak préselődtek. Eredeti takarós szerkezetek kialakulása. A Vardar-óceán végleges eltűnése a kréta közepére. Pindosz-óceán (4) kinyílása; Medencéje a Dinári-, illetve az Adriai-zónákat választotta el egymástól.

23 Kora-kréta vége (105 ma)

24 A kelet felé préselődés, illetve a Penninikum szubdukciója folytatódott. Az Ausztroalpi-Dinári-hurok északi szegélye az európai szegélynek préselődött, oldalirányban rátorlódott. A Tisza–Géta-hurok még szorosabbá vált, újabb áttolódások (pl. Erdélyi-középhegység déli részén, Déli-Kárpátokban). Kialakult a kárpát-pannon térséget alkotó két nagy szerkezeti tömb, az Alcapa és a Tisza–Dácia. A Pindosz-óceán északi irányú szubdukciója (késő-kréta). Mészalkáli magmák képződése, melyek a Tisza–Géta egységekben nyomultak fel.

25 Késő-kréta (90 ma)

26 4. Késő-kréta - paleogén

27 Eocén (50 ma)

28 Miocén (20 ma)

29 Összefoglalás A térségünk földtörténeti eseményeit a Tethys-óceán fejlődése szabta meg. Az események időben és hatásuk alapján négy csoportba oszthatók: 1. Tethys-óceán ágainak kialakulása, partjainak feltagolódása. Mikrokontinensekből és óceáni ágakból álló mozaik jött létre; 2. A „kirakós elemek” a kései mezozoikumban – az eredeti elrendeződéstől eltérő felállásban – egymás mellé, részben egymásra kerültek, kialakultak a ma ismert takarós szerkezetek vagy azok elődjei. 3. A paleogén–alsó-miocén szakaszt a két nagyobb lemeztömb egymás mellé kerülése. Az egységek belső alakváltozása és a földrajzi helyzet jelentős változása, forgások. 4. A kirakós elemek jelenlegihez hasonló elrendeződése. Az korábban egymás mellé került tömbök viszonylag egységes tágulása, kifelé terjeszkedése.


Letölteni ppt "Magyarország nagyszerkezeti egységei– lemeztektonikai rekonstrukció, modell, nagyszerkezeti egységek Bradák Balázs ELTE TTK, Természetföldrajzi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések