Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A balkáni etnikai konfliktusok háttere. Földrajzi probléma A sajátos földrajzi helyzetből fakadó vallási-etnikai sokszínűség folyamatos konfliktusokhoz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A balkáni etnikai konfliktusok háttere. Földrajzi probléma A sajátos földrajzi helyzetből fakadó vallási-etnikai sokszínűség folyamatos konfliktusokhoz."— Előadás másolata:

1 A balkáni etnikai konfliktusok háttere

2 Földrajzi probléma A sajátos földrajzi helyzetből fakadó vallási-etnikai sokszínűség folyamatos konfliktusokhoz vezetett, amelyek sokszor háború formájában is jelentkeztek

3 I.A Balkán és az etnikai konfliktusok Duna-Száva vonalától D-re 3 politikai régió –Görögország,Törökország –Szocializmusból kimaradtak –Konfliktus: Ciprus –Románia, Bulgária –konfliktus: bolgárok-törökök, bolgárok-macedónok románok- magyarok –Nyugat-Balkán –Konfliktus: szerbek-horvátok, szerbek-albánok, szerbek- bosnyákok, horvátok-bosnyákok,

4 ~395. Római Birodalom kettészakadása A választóvonal a Szerémségtől a Drina vonalán Dubrovnikig K-re: Bizánc NY-ra: Róma, latin kultúra  egyházszakadás –Nyugati kereszténység »Latin nyelvű területeken, a fsz. NY-i felén »Erősebb individualizmus »Intellektuálisabb »Az egyház nem teljesen alárendelt az államhatalomnnak –Keleti kereszténység »K-i területeken, görög nyelv (később szláv) »Közösség szerepe nagyobb »Az egyház az államhatalomnak alárendelt

5 Önálló állam alapítása –Bolgárok: 680 –Horvátok: 870 –Szerbek: 892 –Albánok: 1443 –Montenegróiak: 1796 Többnyire a szomszédos nagyhatalmak befolyása alatt Államhatárok rendkívül változékonyak,de az etnikai térszerkezet viszonylag stabil

6 Forrás: Kocsis Károly 1991.

7

8 szd. fordulóján Török Birodalom hódítása  Tömegméretű migrációk  Hegyvidéki területekre  Peremterületek irányába  stabil etnikai térszerkezet felbomlása + az iszlám megjelenése és terjedése -törökök betelepítése -eliszlámosítás –Bulgáriában, Albániában, Boszniában a legjelentősebb –Az ellentét az muszlimok és nem muszlimok között húzódott

9 XVIII. szd.-tól Nemzeti ébredés Nyelv: szerb-horvát nyelv létrehozása 1850 Történelem Illirizmus-pánszlávizmus Illirizmus: a XVIII. században horvát „nemzetébresztők által kitalált eszme a délszláv népek egyesítésére, a közös illír ősökre hivatkozva. volt törekvés az egyesülésre, de a felekezeti (és kulturális) választóvonalak továbbra is megmaradtak  Idővel a vallás vált a nemzeti identitás alapjává

10 1878. Szerbia, Bulgária, Románia függetlenné válása, csak a leginkább eliszlámosított területek maradnak török kézen Bosznia-Hercegovina Habsburg fennhatóság alatt Albánia is függetlenné válik A maradék területeket Szerbia, Görögország, Bulgária és Montenegró felosztották egymás között  évszázados konfliktusok csíráját vetik el

11 Forrás: Kocsis Károly 1991.

12 Etnikai-vallási struktúra átalakulása I. vh.  soknemzetiségű birodalmak helyett soknemzetiségű kisállamok Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság, később Jugoszlávia- szerb hegemónia, nincs egyenjogúság Több százezernyi-milliónyi nemzeti kisebbség lakta, eltérő kulturális- gazdasági kötődésű területek annektálása  óriási feszültségek

13 Forrás: Kocsis Károly 1991.

14 I. vh. és a II. vh utáni időszak a határok újrarajzolása és a migráció jegyében telt között 1,8 millió ember vándorolt

15 1944 után legjelentősebb migráció  Magyarok, németek kivándorlása  szerbek montenegróiak beteleplése/betelepítése  etnikai homogenizáció Szintén homogenizáló hatású volt a szocializmus miatt lejátszódó intraregionális migráció; »vidék  város=elmaradott balkáni területek  fejlettebb közép eu-i területek etnikai homogenizáció

16 Adatok forrása: Kocsis Károly 1991.

17 II.vh- régió egésze szocialista befolyás alá kerül Bulgáriában és Romániában szovjet mintára Jugoszláviában és Albániában eltérő módszerekkel indult meg a szocializmus kiépítése Jugoszlávia-Tito „uralkodása” Nemzetiségek egyenjogúsága Széleskörű autonómiák (Vajdaság, Koszovó) 1974 muszlimokat önálló nemzetiségként ismerik el A problémák továbbra is fennálltak, az intézkedések csak elnyomták őket, de Tito együtt tudta tartani az államot Tito halála  problémák felszínre kerültek, tagköztársaságok távolodtak egymástól és a jugoszláv eszmétől

18

19 kelet-közép-európai szocialista rendszerek felbomlása  tovább élezi a konfliktusokat Szlovénia és Horvátország Macedónia és Bosznia-Hercegovina is kikiáltotta függetlenségét  Jugoszlávia szétesése újabb konfliktusok; délszláv háború Görög-török lakosságcserék A helyzet a mai napig nem konszolidálódott teljesen- Koszovó

20 Összegzés A sajátos földrajzi helyzetből fakadó etnikai sokszínűség nem összeegyeztethető a történelmi hagyományokat és gazdasági adottságokat figyelmen kívül hagyó határokkal A nemzeti homogenizációs törekvések során sokszor megpróbálták ezt,ami konfliktusokhoz vezetett

21 Felhasznált irodalom Kocsis Károly (1991) A Kárpát-Balkán régió változó etnikai-vallási arculata In: Földrajzi Közlemények 1991./3-4. szám pp Kocsis Károly -szerk. (2005) Délkelet-Európa térképekben-Az etnikai és vallási térszerkezet alakulása MTA-FKI Budapest 98p. Niederhauser Emil (2001): Felekezet és nemzetiség a Balkánon In: Magyar Tudomány 46/1. (2001) pp Rétvári László (2005): A balkáni válság gyökerei In: Természet Világa 136/10. (2005) pp Gutpintér Júlia Földrajz Bsc III.


Letölteni ppt "A balkáni etnikai konfliktusok háttere. Földrajzi probléma A sajátos földrajzi helyzetből fakadó vallási-etnikai sokszínűség folyamatos konfliktusokhoz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések