Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NÉMETORSZÁG Bundesrepublik Deutschland (Német Szövetségi Köztársaság, NSZK)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NÉMETORSZÁG Bundesrepublik Deutschland (Német Szövetségi Köztársaság, NSZK)"— Előadás másolata:

1 NÉMETORSZÁG Bundesrepublik Deutschland (Német Szövetségi Köztársaság, NSZK)

2 Történelem – a német egység ill. megosztottság - II. világháború - győztes nagyhatalmak megszállják: négy megszállási övezet, Berlin négy szektor : NSZK magalakulása (Trizóna) : NDK megalakulása

3 NSZK fővárosa: Bonn Nyugat-Berlin, keleti fele: NDK fővárosa, Berlini Fal

4

5 Egység - eltérő fejlődési pályák (NATO–Varsói szerződés, EGK–KGST) as évek: enyhülés, 1989: politikai rendszer (szocializmus) megbukik, Berlini Fal leomlása Moszkva: dokumentum aláírása, Németország újraegyesítése (10.03), Berlin lett a főváros - társadalmi, gazdasági szempontból mind a mai napig megosztott az ország

6 A „megosztott” Németország

7 Népességföldrajz 82,5 mó fő, sűrűn lakott (231) 20.sz. eleje: 55 mó fő term. szaporodás magas volt (csúcs: 1938; 68,5 mó fő) II. vh után: 60 mó fő, gyors növekedés, fő oka: Lengyelo, CCCP: 7-8 mó fő áttelepült, KKE-ból 3-4 mó NDK: fogyó lakosság – 2,6 mó NSZK-ba menekült (1961-ig), többségében férfi (így 1000 férfira 1170 nő (1960)) NSZK: növekvő népesség

8

9 Jelenleg majd 9% külföldi (7,3 mó): vendégmunkások német állampolgárság (törvényi szabályozás) Nagyvárosokban: leromlott negyedekben, elkülönülve; legnagyobb arányban: törökök – beilleszkedés nehézkes Aussiedler (kb. 3,2 mó) 1960-as évek: vendégmunkások tömeges beáramlása NSZK – gyors gazd.-i fejlődés, NDK – munkaerőhiány miatt

10 Vendégmunkások: törökök, jugoszláv utódállamok, Olaszo., Görögo., Spanyolo., Lengyelo., Ausztria, Portugália

11 Munkanélküliség – magas: D: 10,5% Ny: 9% K:: 18% Feszültség: németek - vendégmunkások

12 „Idegeneket” érő attrocitások Szélsőjobboldali mozgalmak

13 Népsűrűség belső vándorlás erősíti a különbséget - ÉRV, Ruhr-v., Rajna - Szászország

14 Városok - metropolisz: Berlin, Hamburg, München - Rajna-Ruhr városhalmaz

15 Gazdaságföldrajz kettészakadt ország: NSZK – „gazdasági csoda” (GNP évi 12%-os növekedése 1965-ig) - term.-i kincsekben gazdagabb, ipari kapacitás java - külföldi segélyek, kölcsönök - kedvező munkaerőhelyzet - elhalasztott kereslet - jelentős beruházások a gazdaságba, ip. szerkezeti átalakítása - kevés összeg fegyverkezésre - export, világpiaci versenyképesség Később: növekedési tempó normális pályára állt

16 NDK - ipari kapacitások 1/3-a jutott, nehezen kibontakozó ipar - gazdaságszerkezeti aránytalanságok - kevesebb ásványkincs - CCCP-nek jóvátétel - csökkenő munkerő, humántőke mégis: KGST vezető ipari országa - olcsó nyersanyag (CCCP) - „belnémet” kereskedelem DE szocialista tervgazdálkodás es évek: gazdaság válsága

17 EGYESÍTÉS Regionális politika fő célja: az új tartományok felzárkóztatása - évente: mrd márka transzfer - EU támogatások (obj.1.) - első szakaszban: leépítés (üzemek, bányák bezárása), nyugatnémet cégek térhódítása - második szakaszban: infrastruktúra fejlesztése, modern gazdasági ágazatok felvirágoztatása 5 mó lakás modernizálása, új bevásárlóközpontok, székházak, üzemek építése, vasútvonalak és autópályák modernizálása : a kormány és a parlament Berlinbe költözik

18 Jährliches Nettoeinkommen je Einwohner (Kreise und kreisfreie Städte) 1998

19 1992 BIP pro kopf (D = 100%) <50

20 2001 BIP pro kopf (D = 100%) <50

21 BIP pro kopf ( ) D = 100% NDK tartományok felzárkózása elindult

22 BIP pro kopf ( ) D = 100% NDK tartományok felzárkózása lassan folytatódik

23

24

25 Németország gazdasága - világ 3. gazdasági nagyhatalma (USA, Japán) (GDP: 6-7%) - vezető helyen a világkereskedelemben (export – már v1. …, folyamatosan emelkedik, export>>import, import 60%-a EU, export 64%-a EU) - K+F (2-3. Japánnal USA után)

26 Németország gazdasága - EU – nagy népesség- és gazdasági súly Népesség részesedése (EU 25) GDP részesedése (EU 25)

27

28 Gazdaság jellemzői - intenzív belterjes mg., fejlett koncentrált ipar, magas színvonalú szolgáltatószféra - termelés nagyfokú koncentrációja (üzemek 4%-a >500 fő, ip. fogl. fele, ipari termelés 2/3-a) - tőke nagyfokú koncentrációja (multik) - nagy és terjeszkedő export - területi koncentráció (ÉRV, BW, B; Ruhr-vidék, nagyvárosi régiók) - óriási gazdaság – óriási energiaszükséglet!

29

30 Energiagazdaság - sokáig a szén egyeduralma, majd a szénhidrogén felfutása

31 Energiagazdaság

32 Kőszén - visszaszorulóban - de a világ 4. legnagyobb kőszén „fogyasztója” (USA,Ki,In)

33 Szénbányászat: jelentősen visszaesett - szénhidrogének előretörése, kisebb szénfogyasztás

34 Feketekőszén: jelentősen visszaesett (1964: 146 M t, 1990:76, 2004:26; v14) - beruházási, kitermelési költségek magasak, kitermelés drága + lecsökkent hazai fogyasztás : bánya: ; bányász: 605 ezerről 42 ezerre - kitermelés Ruhr-vidék (7 bánya, 2/3) Saar-vidék (1 bánya, 1/4), ibberbüreni medence (1 bánya, 7%) - fogyasztás 60%-a importból: PL, DaK, Oroszo., Ko, Aus v3 (Japan, D-Korea)

35 Barnakőszén (lignit): - visszaesett, de így is világ1, v. 20%-a, :356, 2004:182 M t : 150 ez – 17 ez bányász - Eiffel-hg. (tartja magát), Alsó-Lausitz, Halle-Lipcse visszaesett (rekutiváció) - külszíni fejtés - helyszíni felhasználás

36 Szerény szénhidrogénkészletek, de jelentős fogyasztás = jelentős import (csökkenteni igyekszik) Kőolaj importjának diverzifikáltabbá tétele Kikötők Kőolajvezetékek

37 Nagy földgáz-fogyasztó Hazai készletek – kitermelés stagnál Jelentős import

38 Villamosáram- termelés

39

40

41 Kiotói egyezmény aláírása (2002) 2004-ben 6. legnagyobb kibocsátó volt (OECD 3.)

42 Atomenergia - kevés hazai uránérc, import - fűtőelem-gyártás (Kahl) - reprocesszálás (Gronau) óta nincs új atomerőmű, bezárások (NDK…) - nukl. elektr. áram v5 - energiaszegény területeken

43 Vízenergia - Bajoro., Baden-W. (Inn, Isar, Duna, Rajna) - áramtermelés 4,5%-a Szélenergia hasznosítása - világ élvonalában - áramtermelés 4%-a (felfutóban) - magánberuházások - Északi-t. partján, Ny-Germán-alföld

44 IPAR Termelés, tőke nagyfokú koncentrációja, óriáscégek Európa legnagyobb cégei (forgalom alapján) – számos német 1. BP /GB/7. Nestlé /CH/13. BMW /D/19.GlaxoSmit hkline /GB/ 25. Enel /I/ Daimler- Chrysler /D/ FIAT /I/EON /D/BASF /D/EADS /F/ Royal Dutch /NL/ Peugeot- Citroen /F/ Thyssen- Krupp /D/ Philips /NL/Bayer /D/ Totalfina Elf /F/ Unilever /NL/Repsol /ES/Olivetti /I/Arcelor /F/ Volkswagen /D/ ENI /I/Renault /F/Saint Gobain /F/ Alstom /F/ Siemens /D/RWE /D/Statoil /N/Nokia /SF/Audi /D/

45

46

47 Vaskohászat, acélgyártás - telepítőtényező: feketekőszén, vasérc, közlekedésföldr.-i helyzet - import vasérc (45-50 M t) - acélválság, termelés visszaesett, de nem olyan jelentősen mint más országokban (kivéve Japán) óta stagnál az előállítás, vas (30 mó t), acél (45 mó t): Oroszo. után e2 (v6) - időben modernizálta az ágazatot: minőségi acél, exportcikk - 1/3 exportra, 1/2 import

48

49

50 Vaskohászat, acélgyártás Telephelyek (területi koncentráció magas) - feketekőszénre: Ruhr-vidék: 50%, Saar-vidék - (egykori) vasércbányák: Nyugati-Harz (Salzgitter), Siegerland - Lübeck, Bréma (tengerpart), Eisenhüttenstadt (Odera) Cég: Thyssen-Krupp Ruhr-vidék - kohászat nyugatról kelet felé finomodik

51

52

53 Gépgyártás - vezető ágazat, ipari term. és export értékének 40%-a - USA, Japán, Németo. vezető exportőr a világpiacon nehézgépgyártás, hafdelszerelés, kohászati berendezések, szerszámgépgyártás, vagonok – Ruhr- vidék (nyersanyag) mg.-i ggy. – mezőg.-i térségek központjai (Hannover, Lipcse…) mozdonygy. – közl.-i központok (München, Stuttgart…) hajógyártás (tengeri, folyami), visszaesett, de E1, V4 (tengeri (Hamburg, Bréma…) – saját, folyami – export is (Duisburg, Regensburg) gépjárműgyártás

54

55 Autóipar világon 2. legnagyobb (5,2 mó) előállító és exportáló 2/3 külföldi eladásra, 4,2 mó külföldön gyártott német márkájú autó Ipari termelés, kivitel 1/6-a 37 cég (800 ezer foglalkoztatott), 6 monopólium: - Volkswagen-Audi, GM-Opel, Daimler, Ford, MAN, BMW - termelés 90%-a - Wolfsburg (VW), Rüsselsheim (Opel-GM), Stuttgart, Mannheim (D, Mercedes; busz, teherautó is), Köln (Ford), München (BMW) [Zwickau – trabant] Motorkerékpár (v2 export), teherautó, autóbusz

56 Repülőgépipar - Stuttgart, München %-os növekedési ütem - DASA (Daimler Aerospace) - Airbus

57 Elektrotechnika-elektronika - ip. term. és exp. 1/7-e, 5. exportőr a világon (800 ezer fő) el.tech.: II. vh előtt – Berlin, Kelet + nyugaton (Frankfurt, Köln…) - NSZK: új üzemek létesítése - területileg szórt lett (szaktud.) - fő: Siemens (München kp.), Bosch (Stuttgart kp.), Grundig elektronika (főként mikroelektr.) gyengébb, lemaradt

58 Siemens – gyártás és forgalmazás

59 Vegyipar - kiemelt ágazat; ipari termelés, kivitel 1/7-e - egyes alapanyagokban gazdag (szén, kősó, kálisó) (másokból import) - kősó V3 (BW, Harz-hg., Halle) - kálisó V3 (Weser, Werra, Harz-hg.)

60 - vegyészeti tudomány, kiemelt K+F - vegyipari nagyhatalom (USA, Japán után), világ elsőszámú gyógyszeripari exportőr - BASF, Bayer, Hoechst, AGFA … - négy vegyipari góc: Szén, majd szénhidrogén - Középső-Rajna–Ruhr-vidék (Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Gelsenkirchen, Leverkusen (Bayer), Köln …) Hajózás, ipari víz + kőolaj – Frankfurt am Main és környéke Ludwigshafen (BASF) Barnaszén, só + szénhidr.- Lipcse, Halle térsége + Alpok (elektrokémia), kikötők (kőolajfin.), Berlin

61


Letölteni ppt "NÉMETORSZÁG Bundesrepublik Deutschland (Német Szövetségi Köztársaság, NSZK)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések