Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Németország 8. osztály földrajz. Helyzete,fekvése,határai, éghajlata • Közép-Európa ÉNY - i részén fekszik • Területe: 349 520 km ² • Népessége:82,4 millió.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Németország 8. osztály földrajz. Helyzete,fekvése,határai, éghajlata • Közép-Európa ÉNY - i részén fekszik • Területe: 349 520 km ² • Népessége:82,4 millió."— Előadás másolata:

1 Németország 8. osztály földrajz

2 Helyzete,fekvése,határai, éghajlata • Közép-Európa ÉNY - i részén fekszik • Területe: km ² • Népessége:82,4 millió fő • Népsűrűsége: 235,7 fő/ km² • Nyelve: német • Fővárosa: Berlin (3,8 millió fő) • GDP : USD/fő • Fekvése kedvező: két tenger határolja, a kereskedelmi útvonalak keresztül futnak. • Tartományok alkotják a Német Szövetségi államot. Több nagyvárosa tartományi jogú. • Északon: Északi-tenger parti szigetsor övezi, majd Dánia, a Balti-tenger, Keleten: Lengyelország, Csehország, Délen: Ausztria, Svájc, Nyugaton: Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia határolja. -Alapító tagja az EU –nak. -ÉNY-on óceáni éghajlata csapadékos, hűvös, középső és keleti része kontinentális, míg a legdélebbi az Alpoknál hegyvidéki jellegű.

3 Tájai, kialakulásuk, 1., Északon fekszik a Germán (német)-alföld. A jégkori jég alakította felszínét az újkor negyedkorában (Mecklenburgi-tóhátság, vándorkő, moréna, végmoréna). Lösztalaj. Partja épülő homokos lapos part: turzás: a hullámzás építette keskeny homokgát, ez zárja el a nyílt tengertől a lagúnát: mely a turzással elzárt sekély tengeröböl, s dűnék sorakoznak a part mentén, s a szél hordja a futóhomokot. Tőzeglápos az északi partja 2., A Német-khg. Lépcsős, medencés tájakat foglal magában. A Rajnai-palahg. Neve is elárulja, hogy palás szerkezetű kőzete van. Árkos süllyedékében folyik a Rajna, partja zöldség, gyümölcs és virágtermesztéséről híres. Tüzes rajnai borok. A Rajna-völgye a Vogézek és a Fekete-erdő között húzódik. A Fekete-erdőben ered a Duna, Közép- Eu. leghosszabb folyója. Középen a Harz-hg.- ben a sókészlet jelentős, az Érchg.-ben sok színesfém, uránérc van, a Cseh-erdő szene grafitja hasznosítható. A Thüringiai-erdő a fa- és papíriparnak ad alapanyagot.

4 Tájai, kialakulásuk, 3., A Sváb-Bajor-medencét a Duna és folyói darabolták fel, így lett dombvidék jellegű. A terület fokozatosan alacsonyodik a Duna medre felé. Része: Sváb-Alb és a Bajor-Alb. Mezőgazdasága jelentős: búza, komló van sok, a sörgyártás végett is. 4., Az Alpok északi része Bajor-Alpok néven ismert. Zugspizze (2963 m) legmagasabb. Itt hegyvidéki jellegű az éghajlat, hotelek, szanatóriumok vannak, síparadicsom és erdőgazdálkodás jelent bevételt. Vízrajza: Az Északi-tengert a Fekete-tengerrel a Duna-Rajna-Majna- csatorna köti össze. Teher - és személyszállítás folyik a vizeken. Vízhálózata sűrű, délen a Bodeni-tóból lép ki a Rajna, Németo. legforgalmasabb vize. Az Elba hatalmas tölcsértorkolatába épült Hamburg kikőtővárosa. Jelentős még Kiel, Bréma, Bremenhaven és Rosctok. Az Oder (Odera) a lengyel határon folyik. A folyók tiszta vizűek, ingadozó vízjárásúak.

5 Az éghajlat, a domborzat, a talaj és a mezőgazdaság kapcsolata: Germán- alföld: Német- középhg. Sváb-Bajor- medence Bajor- Alpok ÉNY: óceáni Homok, tőzegláp, löszvidék, déli részén mezőségi Kontinentális Pala, mészkő, barna erdőtalaj Kontinentális Öntéstalaj, löszvidék, mezőségi Hegyvidéki hatás barna erdőtalaj, szürke erdőtalaj Szarvas- marha Sertés, baromfi Szarvas- marha, juh Szálastakar- mány, rozs, árpa, zab, burgonya, cukorrépa, kukorica, len, kender Szőlő, zöldség, gyümölcs, kukorica, búza, virág Búza, kukorica, komló, maláta fakitermelés élelmiszer-, malom-, cukoripar Élelmiszer-, malom-, konzervipar Élelmiszer-, malom-, szeszipar Tejipar, faipar Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni, vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet és dél felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb. A csapadék éves eloszlása ennek megfelelően egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok is gyakran kialakulhatnak. Az Alpok előterében a hegyvidéki hatás érvényesül. A Duna Regensburgnál.

6 Németország sokoldalú ipara Ipara: energiahordozók: Feketekőszén: Ruhr- vidék Barnakőszén: Köln-Aachen; Halle, Lipcse, Cottbus Földgáz és kőolaj: Germán- alföld Hő-, atom- és vízerőművek, szélenergia: Északi-tenger partján. Nehézipar Kohászat - Ruhr-vidék Gépipar - szerszámgépek; mezőgazd. gépek, -Drezda Autógyártás - München: BMW, Audi, Opel, Wolksvagen Stuttgart: Mercedes, Hajógyártás:Hamburg,Rostock, Bréma Elektronikai ipar - München (Siemens) Stuttgart (Bosch) Finomtechnikai ipar Optikai ipar Élelmiszeripari berendezések: Drezda Vegyipar: Frankfurt,Lipcse, Halle,Köln, Berlin

7 Érdekesség Egy hagyományos iparvidék mai arca • Európa legnagyobb ipari központjai a régi bányavidékek, a vasérc- és feketekőszén-lelőhelyek közelébe települtek. Erre jó példa Németországban a Ruhr-vidék, amely az ország legrégibb és legsokoldalúbb iparú területe. Kialakulását a nagy mennyiségű és különböző minőségű feketekőszénnek, a közeli vasérctelepeknek, a Rajna vízi útjának és ipari vizének köszönhette. Gyors ütemű, töretlen fejlődése a II. világháborúig tartott. Az utóbbi évtizedekben súlyos válságba került. Mivel magyarázható a visszaesés? • —A régi feketekőszén-bányák kimerültek, az újak megnyitása igen költséges. • —A hőerőművek üzemeltetéséhez inkább a közeli, külszíni fejtéssel nyerhető barnakőszenet használják. • —Az ötvözetek és műanyagok elterjedésével az acél iránti kereslet megcsappant. • —A belső fogyasztás és a külföldi kereslet is csökkent. • Sok bányát bezártak, munkahelyeket szüntettek meg. A foglalkoztatottak ötöde munkanélkülivé vált. • A hanyatlás megállításához, az iparvidék korszerűsítéséhez jelentős anyagi támogatást kapott a térség az Európai Uniótól. Segítségével tudáson alapuló – kutatásokkal, fejlesztésekkel támogatott – iparágakat hoztak létre. A munkásokat átképezték. Helyreállították a környezetileg leromlott területeket, parkosítottak, erdősítettek. Az 1990-es évek közepétől környezetvédelmi iparágakat és technológiákat honosítottak meg. A Ruhr-vidék több nagyvárosába ipari kutatóintézetek települtek. Az egyetemi városok egyben technológiai, műszaki fejlesztési központjai lettek a területnek. A fentiek eredményeként új munkahelyek teremtődtek, csökkent az elvándorlás és a munkanélküliek aránya. • Napjainkban a Ruhr-vidéken jelentős iparág a vegyipar és a gépgyártás. Az egykori szénvegyészet helyét a kőolajat feldolgozó petrolkémiai üzemek és gyógyszergyárak vették át. A gépiparban a nyersanyagigényes nehézgépgyártás mellett a mikroelektronikai, a számítástechnikai és a háztartási elektronikai ágazatok kerültek előtérbe. A villamosenergia-termelés szerkezete A kőszén felhasználásának lehetőségei

8 Frankfurt Berlin a reichstag kupolája, BMW autógyára Münchenben, Hajók a hamburgi kikötőben

9 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Németország 8. osztály földrajz. Helyzete,fekvése,határai, éghajlata • Közép-Európa ÉNY - i részén fekszik • Területe: 349 520 km ² • Népessége:82,4 millió."

Hasonló előadás


Google Hirdetések