Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vértes Szerkesztette: Peregi Zsolt III. éves térképészhallgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vértes Szerkesztette: Peregi Zsolt III. éves térképészhallgató."— Előadás másolata:

1 Vértes Szerkesztette: Peregi Zsolt III. éves térképészhallgató

2

3 Földrajzi elhelyezkedése A Dunántúli- középhegység tagja A Gerecsét és a Bakonyt köti össze, ezektől a Tatai-árok, illetve a Móri-árok különíti el. Délen a Zámolyi medence, északon Pusztavám-Bánhida homoksíkja határolja

4 Hossza 30 kilométer, szélessége km. Legmagasabb pontja a Nagy- Csákány (487 m) A Vértes mint tájegység m magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglal magába.

5 A hegység mintegy 60 millió évvel ezelőtt dolomitszigetként magasodott ki a környező őstengerből. Mélyedéseibe alumíniumtartalmú bauxit rakódott le, másutt tengeri csigák és kagylók millióiból mészkő keletkezett. A dolomit lepusztulásával jöttek létre a leszakadó hófehér sziklák és szurdokvölgyek. A mészköves részeken 32 barlang alakult ki. E geológiai sajátosságok eredményeképpen a déli lejtők szinte mediterrán jellegűek, míg a szurdokokban hűvös-nyirkos klíma alakulhatott ki. Kialakulása

6 A Vértes alacsony, sasbérces-árkos szerkezetű karsztos középhegység. A kisebb hegyközi medencék (Gánti-, Vérteskozmai-, Várgesztesi-, Csákberényi-) alapzatát kúpkarsztos, bauxittakarós peneplénmaradványok képezik (olyan tökéletlen síkság, amely valamilyen hegyes vidékből keletkezett a víz munkája (erózió) vagy a szél lehordása (defláció) és az atmoszferiliák (a levegő azon alkatrészei, melyek a légzés, az égés, és a növényi táplálkozás folyamatában játszanak szerepet) hatására), amelyeket eocén ingressziós (a tenger lassú benyomulása a szárazföld térszíni mélyedéseibe) üledékek, mészkőtakarók óvtak meg a lepusztulástól; rajtuk harmadidőszaki üledékek települnek. Az alacsony fennsíkokat féligszáraz éghajlat alatt bepréselődött egykori torrens völgyrendszerek tagolják, csipkézik, amelyek hegység-előteri völgykijáratainál törmelék- és hordalékkúpok, laza hegylábfelszínek épültek (Csákvár).

7 A Bakonyt és a Vértest a Móri-árok süllyedékrendszere választja el. Ennek alapzatában kúpkarsztos felső-kréta-eocén peneplén-maradványok ismerhetők fel harmadidőszaki durvatörmelékes üledékekkel fedve; a mai morfológiai képet a felső-pliocén- negyedidőszaki felszínformálódás szabta meg kavicssapkás tanúhegyekkel, hosszanti, széles dombhátakkal, tagolt hegylábfelszínekkel, szőlőkultúrás, lankás hegylábi lejtőkkel.

8 A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét szubmediterrán klímaviszonyok mellett sziklagyepek és karsztbokor erdők borítják, míg a völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek. (pl. a Fáni-völgy sziklafalain él a fokozottan védett cifra kankalin, a sziklás környezetet és a napfényt kedveli, de egyben hűs, páradús levegőre is szüksége van. ). Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, a cserszömörce sokszínű lombszíneződésében Élővilága

9 A hegység déli lejtőinek ritkasága az öves százlábú. Ez a vöröses páncélba öltözött rovar fél arasznyira is megnő, rágókarmának mérge fájó és elhúzódó gyulladást okoz. Egyébként hasznos, védett ízeltlábú. Érdekes tulajdonsága, hogy petéit egy hónapon át magához szorítva dajkálja, közben nem mozdul, nem is táplálkozik. A Vértes ragadozó- és vízimadár állománya Európa-hírű. A szurdokvölgyek és a hegylábi vidék ürgés legelői felett gyakran kering a levegő óriása a parlagi sas, a sebesen vadászó kerecsensólyom, vagy a zsákmányára szitálva leső kígyászölyv. Jellemzőek láp- és mocsárrétek hatalmas madárcsapatokkal, száraz füves puszták tavaszi virágtengerekkel nyújtóznak a messzeségbe.

10 A hegység jelentős műemlékei a várak. Oroszlány közelében található az Oroszlánkő-romnak ismert XV. századi Csáki-vár, Pusztavám közelében a XIII. századi Gerencsér- vár, Tatabánya és Vértessomló között a XIV. századi Vitány-vár, Csókakőn pedig egy XII. századi vár maradványai láthatók.

11

12

13 A Csókakői vár felújítása

14 Bányászata A Vértes területén barnakőszén-, illetve bauxittelepek találhatóak. Az eocén kori barnakőszén Oroszlány, és Tatabánya térségében a szárazulatok közötti tengerárak partközeli mocsárerdeiből képződtek. Ezeket eocén tengeri üledékek fedték be, ésvédték meg így a lepusztulástól a kréta időszaki bauxitot Ahogy Gánton is a legtöbb helyen bezárták a bányákat. A Gánt melletti külszíni bauxitbányában - bezárása után - szabadtéri geológiai múzeumot rendeztek be. Később a bányaudvar egy részén újabb ismét megindult a fejtés.

15 A bejárat előtt állnak a korábbi eszközök A földtani park egy részlete


Letölteni ppt "Vértes Szerkesztette: Peregi Zsolt III. éves térképészhallgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések