Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KORA KÖZÉPKOR (V.-X. század) Tk. 2.- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 2. Tk. (W) -Walter Mária: Történelem 10. évfolyam Tk. (Sz, Sz) – Száray Miklós,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KORA KÖZÉPKOR (V.-X. század) Tk. 2.- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 2. Tk. (W) -Walter Mária: Történelem 10. évfolyam Tk. (Sz, Sz) – Száray Miklós,"— Előadás másolata:

1 KORA KÖZÉPKOR (V.-X. század) Tk. 2.- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 2. Tk. (W) -Walter Mária: Történelem 10. évfolyam Tk. (Sz, Sz) – Száray Miklós, Szász Erzsébet: Történelem II. Tk. (Sz-Fk) - Száray Miklós: Forrásközpontú történelem Tr. – G. Szabó István: Tréning

2 TÁRSADALOM GAZDASÁG POLITIKA ÁLLAMFEJLŐDÉS Tartományúr Honor Vis Új bárói réteg A KORA KÖZÉPKOR KULTÚRA 476 (V.-X.század)

3 https://www.youtube.com/watch?v=w5p7n4OcU1s A középkor https://www.youtube.com/watch?v=URNjXksweyY&list=PL0hWfPdqf_3awvnFrdIl5lvi5N9XwfcCR& index=21 A nyugati és a keleti államiság: Nyugat-Európa államai, és a Bizánci Birodalom https://www.youtube.com/watch?v=SkKe_OoSs7o&index=22&list=PL0hWfPdqf_3awvnFrdIl5lvi5 N9XwfcCR A keresztény egyház felépítése, jellemzői, a katedrális: világi papok és szerzetesek https://www.youtube.com/watch?v=DDiCL35cVS4&list=PL0hWfPdqf_3awvnFrdIl5lvi5N9XwfcCR &index=2 Az iszlám megjelenése, tanításai, kulturális hagyatéka !!! !! A filmnézés kiegészítheti az iskolai készülést, de nem helyettesíti sem az olvasást, sem a tanulást! Ez a filmes összeállítás segítséget nyújthat, ha kiselőadáshoz kell anyagot gyűjteni, de akkor is, ha egy téma (személy, mű, szerző stb.) iránt kedvtelésből érdeklődsz https://www.youtube.com/watch?v=EZ5iccujuJ8 Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai - Történelem érettségi felkészítő videó

4 önellátás Hűbériség 732 Kis Pippin Martell Károly 800 Klodvig Nagy Károly Aachen Egyházi Állam Justinianusz BIZÁNCI BIRODALOM pápa kalifa iszlám Mekka Mohamed 622 Bagdad Korán Nagy Szent Gergely ( ) Kordova Konstantinápoly 476 Germán királyságok Frank Birodalom Hűbérbirtok (feudum) Hűbéri lánc Árutermelés, pénzgazdálkodás bencésszerzetes

5 476 Germán királyságok önellátó gazdálkodásFRANK KIRÁLYSÁG Klodvig732Martell KárolyHŰBÉRISÉG Kis PippinPÁPA EGYHÁZI ÁLLAM NAGY KÁROLYAachen Német-római Császárság Nagy Ottó Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain HF.: 114/1, 115/2, 116/8 21.

6 Az ókori Róma urbánus társadalma összeomlott Termelés Kereskedelem helyi szintre szorult vissza beszűkült vagy megszűnt Önellátó nagybirtokok Gazdasági funkcióik mellett, igazgatási, bíráskodási, védelmi szerepük is volt. halmazára esett szét A hatalom alapja a földbirtok az új előkellők a római nagybirtokosokból és a letelepedés során az elfoglalt földekből nagyobb arányban részesedő germán törzsfőkből, illetve azok fegyveres kíséretének tagjaiból alakult ki. Nyugatrómai Birodalom bukása Germán királyságok alakultak ki GAZDASÁGGAZDASÁG TÁRSADALOMTÁRSADALOM 476

7 Germán királyságok Tk. 2. (H, M, M, T)-289.old.: A világi és az egyházi hatalom összefonódását jelezte a megváltozott koronázási szertartás. A 7. századtól kezdve a királyt (az ibériai-félszigeten) a toledói érsek nemcsak megkoronázta, hanem szentelt olajjal „felkente” –olajat a fejére csorgatva- azaz jelképesen átadta neki az isteni kegyelmet. A király ettől kezdve uralkodó és egyszersmind „minister dei”, tehát Isten szolgája is. A középkori királykép legfontosabb elemei valójában már Szent Ágoston (Aurelius Augustinus 430+), a kiváló későrómai egyházatya De civitate Dei (Isten városáról) című munkájában megfogalmazódott, … boldognak mondjuk az uralkodókat akkor, ha igazságosan uralkodnak, ha tisztelőiknek magasztaló beszédére és magasztalóik nagyon alázatos hízelgésére nem fuvalkodnak fel, sőt eszükbe veszik azt, hogy ők is csak emberek. Boldogok, ha hatalmukat leginkább Isten tiszteletének a terjesztésére és Isten fenségének a szolgálatára fordítják. Boldogok, ha Isten félik, szeretik és tisztelik…. Boldogok, ha lassabban állnak bosszút, és gyorsabban megbocsátanak. Boldogok, ha a büntetést az állam kormányzása és védelme szempontjából és nem az ellenséges gyűlölet kielégítésére alkalmazzák…. Boldogok, ha azt, amit többnyire szigorúan kénytelenek voltak elhatározni, könyörületes segítséggel és jótékonysággal helyrehozzák. Az uralkodó jelzői között egyre gyakrabban jelent meg a „Pius-Kegyes”, „Justus-Igazságos” és a „Victor- Győzelmes”, ami a középkori királykép kialakulásának jele KÖZÉPKORI SZAKRÁLIS KIRÁLYSÁ G Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) Az uralkodó személye tehát szent lett, hisz hatalmát Istentől nyerte.

8 FRANK KIRÁLYSÁG Itt alakultak ki azok a politikai és társadalmi intézmények amelyek mintául szolgáltak a latin kereszténység országainak Jelentős szerepe lesz a középkori Európa kultúrájának megalapozásában

9 732 FRANK BIRODALOM megerősödése Kis Pippin Martell Károly Klodvig Poitiers Egyházi Állam megkeresztelése A törzsfők legyőzésével és a kereszténység felvételével alapította meg a frank államot Az egyház támogatása révén írástudókat és egy erős szervezetet tudhatott maga mögött, valamint hatalmának isteni igazolását. Megállította az arabok előretörését pápának nyújtott segítséget a longobárdok ellen, cserébe megkapja a trónt majordomus Tk.1. (Sz)161.old. Tk.(Sz-9)-128.old.

10 Az uralkodó nem tud fenntartani fizetett hadsereget vagy hivatalszervezetet, a különböző szolgálatok teljesítéséért földet adományozott ez a önellátás Hűbérbirtok (feudum) Hűbéri lánc Az adományozott birtok az egy páncélos vitéz eltartására elegendő birtokig osztódott Hűbériség a hűbéri lánc alapján szerveződött társadalmi és politikai-hatalmi rendszer Hűbérúr Hűbéres adomámányozó megadományozott Kölcsönös fogadalmat tettek a hűségre és a és kötelességeik teljesítésére A társadalom uralkodó rétegeihez tartozók között kialakult a hűbéri kapcsolatok rendszere, Tk 1 (Sz)-170.old

11 FRANK BIRODALOM kancelláriát 800 Nagy Károly Aachen Tk. (Sz)161.old Nagy Károly kézjegye Hódításaival a nyugati keresztény Európa nagy részét egyesítette Kormányzása mintául szolgált a későbbi európai uralkodók számára Rómában -a pápa császárrá koronázta a birodalom központja Az írásbeli teendők ellátására létrehozta

12 Tk. 2 (HMMT)-308. old. „Karoling reneszánsz”  Róma bukása után Európa kulturális fejlődése nagymértékben elmaradt Bizánc és az arab világ mögött. A 9. század fordulóján a Frank Birodalom hódításai lezárultak. A császárság megteremtésével fokozódott az antik világ iránti érdeklődés, ami nem utolsósorban Nagy Károly személyes ambícióinak következménye volt. Károly minden eszközzel szerette volna új birodalma fényét növelni és ez megnövelte az antik örökség felújítását. Ebben igen nagy segítséget nyújtott az Írországból és Angliából elinduló térítő mozgalom, emellett Róma és Bizánc hagyományai. Nagy Károly Aachenben gyűjtötte össze kora legkiválóbb tudósait és művészeit. Tisztában volt vele, hogy a kultúra terjesztéséhez nélkülözhetetlen az írásbeliség. Ehhez azonban írni-olvasni tudókra van szükség, akiknek képzését meg kell oldani. A császár elsőként oktatási reformot léptetett életbe.  Az oktatás központja a középkorban a kolostorok voltak, ezért Károly igyekezett számukat gyarapítani, uralkodása alatt közel kétszázat alapított. A Yorkból érkezett tudós szerzetes, Alkuin hatására a jelesebb iskolákban bevezették a hét szabad művészet – septem artes liberales- oktatását. Két fő csoport létezett. Az első az „alsó fokozat”, a trivium volt, melybe három tárgy tartozott: a gramatika (a latin nyelv szabályainak elsajátítása), a retorika ( a kifejezés művészete) és a dialaelktika (az érvelés és a vitatkozás) tudománya Nagy Károly kis lovasszobra (VIII. sz.; A Karoling-kori művészet Aachen, palotakápolna

13 https://www.youtube.com/watch?v=l9GlSWsSnHE A magyarok nyilai - Honfoglaló őseink harcmodora Nagy Ottó Német-római Császárság Verduni egyezmény Jámbor Lajos fiai felosztották a frank államot egymás között. (keleti frankállam Német Lajos, a nyugati frank állam Kopasz Károly, Itália, Burgundia és Lotharingia pedig Lothar uralma alá került. Feudális anarchia alakult ki nyugat-Európában. Vikingek és magyarok sikeres kalandozó hadjáratokat indítottak. A Karolingok kihaltak Németországban. A szász dinasztia kezdte meg a terület egységesítést (III. Henrik) alapította

14 22. A középkori egyház és szerepe F: 120/4, 120/7 (120/6. 121/8) 123/15 NÁZARETI JÉZUS (Ismétlés:Tk.:98) BIBLIA (Ismétlés:Tk.:98) PÉTER és PÁL APOLSTOL (Ismétlés:Tk.:98) KERESZTÉNY EGYHÁZ Tk:100 (Ismétlés:Tk.:98) Ism./Tk.:102 Államvallás Ism./Tk.:102 RÓMA és KONSTANTINÁPOLY PÁPAI ÁLLAM SZERZETES KOLOSTOR BENCÉS REND KODEX !!!! (folytatás a virágzó középkornál) 2.B. 9. évfolyam

15 Keresztény egyház Előzetes ismeretek Tk(M)-136.old 1.Milyen keresztény egyházfőket ismer? 2.Milyen szerzetesrendekről hallottál? Milyen szerzetes rendek működnek ma? 1.Mire alapozták Szent Péter utódai, a pápák különleges hatalmukat? 2.Milyen 5-8. századi politikai események növelték a római egyházfő függetlenségét és tekintélyét 3.Miért volt jelentős I. Nagy Szent Gergely pápai tevékenysége 4. Kik járultak hozzá az Egyházi Állam kialakulásához a században? 5. Szent Benedek szerint mik a szerzetesek fő kötelességei? Tk. (Sz-9)-136.old.

16

17 A keresztény egyház a korai középkorban Egyház szervezete Tk. (M)-137. old.: még a keresztényé vált Római Birodalomban alakult ki a 4-5. században. Római pápa Róma Pátriárkája, a római pápa nagyobb tekintélyt és hatalmat igényelt a többi egyházi vezetőnél, mivel Jézusnak a Máté evangéliumában megőrzött szavait úgy magyarázták, hogy Péter és utódai az isteni akarat közvetítői, Krisztus helytartói a földön. Konstantinápoly- ból A császár a 6.század második felétől egyre nehezebben tudta érvényesíteni hatalmát Itáliában. Nagy Szent Gergely pápa egységesítette a birtokok igazgatását, megnövelte bevételeit, háborúzott és békét kötött a longobárdokkal, s mindezt a távol lévő császár belegyezése nélkül.

18 Nagy Szent Gergely ( ) Nagy Szent Gergely pápa a pápaság és római katolikus egyház tekintélyének megalapozója. Gazdag római nemesi család gyermeke volt, aki szerzetesnek állt. Pápaként erőteljesen támaszkodott szerzetességre különösen Nyugat-Európában végzett térítő munkában, amelynek sikere növelte a pápa tekintélyét. Az új államok megkeresztelkedett uralkodói szívesen fogadták a szerzeteseket. Munkájuk révén a 10. század végére Európa kereszténnyé vált. A bizánci császárral szemben Nagy Szent Gergely építette ki a pápai hivatal szervezetet megreformálta a szertartásrendet, szorgalmazta az egyházi énekek összegyűjtését. A hagyomány szerint maga is írt ilyen egyszólamú énekeket, amelyeket róla neveztek e l gregorián

19 SZERZETESSÉG Tk. (M).137/138.old: A szerzetesi mozgalom előzménye Egyiptomban jellemző remeteség volt. A szerzetesi közösségek a 4. századtól jöttek létre a Keletrómai Birodalomban, Remete Szent Pál képe a magyar szent koronán Az ortodox, kopt és szír egyházak által is tisztelt szentek. Pál Egyiptomban a világtól elvonult aszketikus életetet élt. Pálmalevélből font ruhában ábrázolják. A magyar alapítású pálos rend is ősatyjának tekinti. Őket Nagy Szent Vazulról Bazilitáknak nevezik Matthias Grünewald: Remete Szent Antal és Pál Nyugaton a szerzetesség keleti mintára terjedt el. 529 körül Monte Cassinóban Szent Benedek megalapította a bencés rendet. A regula, a szerzetesi élet zabályzata Krisztus példájának követését írta elő: engedelmességet, a szegénységet és a tisztaságot. Ezért üdvözülést, túlvilági boldogságot ígért jutalmul. A szerzetesek imával és munkával töltötték idejüket. Jelszavuk: „Imádkozz és dolgozz!”. Fizikai és szellemi munkát egyaránt végeztek. A kolostorokban élő szerzetesek megőrizték az ókor szellemi és anyagi műveltségét, és megteremtették a középkori kultúra alapjait

20 A Pápai Állam létrejötte Tk. (Sz, FK)-178.old. Tk.(M)-137.old.: A Keletrómai Császárság az arab támadások miatt a 7. században tovább gyengült ezért a frank uralkodóval kötött szövetséget. 756-ban Kis Pippin által adományozott észak-itáliai és Róma környéki területekből jött létre az Egyházi (Pápai) Állam Nagy Károly Nagy Ottó frank császár, majd német-római császár is megerősítette az adományokat. A pápák Bizánc helyett a nyugat-európai uralkodók oltalma alá helyezkedtek, így nagyobb függetlenséget élvezhettek.

21 Tk. (M)-138.old.: Az arabok elszakították a keleti egyházközpontokat, így a két”Róma” versengett egymással az egyházon belüli befolyásért. Fokozatosan különbségek alakultak ki, ezek azonban az alapvető hittételeket nem érintették. Egyformán elismerték Krisztus Isten voltát, isteni és emberi természetét., Mária istenanyaként tiszteletét, a Szentháromság egységét. Eltérések inkább az egyház és világi hatalom viszonyában szertartások rendjében voltak.

22

23 Míg Nyugat-Európa visszaesett a gazdaság, addig a Keletrómai Birodalom és a Közel-Kelet megőrizte az ókori fejlettségi szintet. Így a VI.-X. század között ismét e térség a világ művészeti és tudományos központja. Virágzását elsősorban a területet érintő, és továbbra is élénk távolsági kereskedelemnek köszönhette. A kereskedelem tovább éltette a nagyvárosokat és pénzgazdálkodást. Tk. 1. (Sz)-175.old. Justinianusz Megkísérelte az egységes Római Birodalom feltámasztását (időlegesen sikerült) Az utolsó latin nyelven kormányzó császár (halála után a birodalomban a görög vált a hivatalos nyelvvé.) A tehetséges császár elkészítette a római jog gyűjteményes összefoglalását (Corpus Juris Civilis) A hanyatló birodalom kivédte a Közel-Kelet másik nagy birodalmának a Perzsa Birodalom támadását, majd a nomád avarok benyomulását, megállították az arabok rohamát. Az évezred végére ismét megerősödött.. BIZÁNCI BIRODALOM

24 A Római Birodalom nyugati és keleti területeit ért hatások Tk. 162.old.

25 Iszlám

26 23 A Közel-Kelet és az iszlám térhódítása F: 125/4,6, 126/7 9. évfolyam BIZÁNCI BIRODALOM - távolsági kereskedelem - pénz gazdálkodás - városok JUSTINIANUS- hódításai: É- Afrika,Hispánia, Itália egy része - utolsó latin nyelvű császár - római jog kodifikálása ISZLÁMMOHAMED622MEKKA KORÁN Mecset, minaret DZSIHÁD KALIFAArab Birodalom (Bagdadi Kalifátus) Omajád dinasztia Abbaszida dinasztia Arab kultúra / ARISZTOTELÉSZ/

27 Mohamed a trónon, a kalifák társaságában (VII. századi iszlám miniatúra)

28 Az iszlám vallás kialakulás és főbb tanításai. Az iszlámot az egyistenhívő zsidó és keresztény, valamint a pogány arab hitvilágból alakította ki Az iszlám gondolatvilága a szent könyvében, került kifejtésre A Korán alapján a hívő moszlimnak öt alapvető parancsot kell betartania. - -Allahban, az egyetlen istenben, s prófétájában, Mohamedben való hit - - Mekka, szent város irányában végzett napi ötszöri ima. - -Kötelező alamizsna osztás szegényeknek - -A Ramadam havi böjt betartása, mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni - -Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el a szet városba, Mekkába. A moszlim ember és istene közel állt egymáshoz, de nem alakult ki bonyolult hittan, se erős hierarchiájú egyház. Az iszlám egyesítette az arab törzsek erejét, s lehetővé vált, hogy a Közel- keleten kialakult hatalmi űrt az arabok töltsék ki. állt az arab állam élén a korlátlan hatalmú, aki a szolgálati birtokokkal rendelkező katonai arisztokráciára támaszkodott. Az iszlám magába olvasztva a Közel-Kelet kultúráját, az antik műveltség egyik közvetítőjévé vált. Korán Mohamed Kalifa Birodalmak és fénykorok 17. rész Az Iszlám kezdetei 1/3 Mekka

29 Mohamed Mohamed, béke és áldás legyen vele" Gábriel arkangyal Folyamatosan, részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást Szóban közölte a kinyilatkoztatásokat tanítványaival közvetítésével Korán arab nyelven jutott el Mohamedhez, s mind tartalma, mind szavai szentnek számítanak A muszlimok szerte a világon máig is arabul recitálják a Korán szúráit, még ha nem értik is egyébként az arab nyelvet

30 Az arab terjeszkedés Tk. (Sz, Fk)-199.old.

31 Az abbászida bagdadi kalifátus kiterjedése 850 körül, legnagyobb kiterjedése idején A bagdadi kalifátus virágkorát az Ezeregyéjszaka meséiből ismert Harún ar-Rasid ( ) kalifa idején élte. A birodalom fényes külsőségei jórészt perzsa szokásokat tükröztek.

32 Ezt a mecsetet Harun ar-Rasid kalifa epittette Ali feltetelezett sirja fole. A hivo szamara itt nyugszik Ali ibn Abu Talib, de vannak nezetek, mely szerint peldaul az afganisztani Nazar as- Sharif-ban. Bagdad

33 Cordóvai mecset

34 önellátás Hűbérbirtok (feudum) Hűbéri lánc Hűbériség 732 Kis Pippin Martell Károly 800 Klodvig Nagy Károly Aachen Egyházi Állam Justinianusz BIZÁNCI BIRODALOM pápa kalifa szerzetesbencés iszlám Mekka Mohamed 622 Bagdad Korán Nagy Szent Gergely ( ) Kordova Tk1 (Sz)161.old. Tk 1 (Sz)-170/171.old Tk 1 (Sz)-175.old. Tk 1 (Sz)-180.old VALLÁS 476

35 önellátás Hűbériség 732 Kis Pippin Martell Károly 800 Klodvig Nagy Károly Aachen Justinianusz (23.) BIZÁNCI BIRODALOM pápa kalifa iszlám Mekka Mohamed 622 Bagdad Korán Nagy Szent Gergely ( ) Kordova Konstantinápoly 476 (21.) Germán királyságok Frank Birodalom Hűbérbirtok (feudum) Hűbéri lánc Árutermelés, pénzgazdálkodás bencés szerzetes (22.) A kereszténység terjedése és pápai hatalom megerősödése Egyházi Állam (23.) Az iszlám kialakulása és megjelenése Európában Német-római Császárság


Letölteni ppt "KORA KÖZÉPKOR (V.-X. század) Tk. 2.- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 2. Tk. (W) -Walter Mária: Történelem 10. évfolyam Tk. (Sz, Sz) – Száray Miklós,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések