Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pszichológia előadás 4. 2006./2007. tanév őszi félév Érzékelés és észlelés Érzékelés és észlelés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pszichológia előadás 4. 2006./2007. tanév őszi félév Érzékelés és észlelés Érzékelés és észlelés."— Előadás másolata:

1 Pszichológia előadás /2007. tanév őszi félév Érzékelés és észlelés Érzékelés és észlelés

2 Emlékeztető: neocortex

3

4 Perceptuális rendszerek A biológiai evolúció során újabb perceptuális rendszerek jönnek létre, melyek modalitásspecifikusak. A biológiai evolúció során újabb perceptuális rendszerek jönnek létre, melyek modalitásspecifikusak. Haptikus (tapintási). Haptikus (tapintási). Ízlelő. Ízlelő. Szagló. Szagló. Halló. Halló. Látó. Látó. Homeosztatikus és „komfort” rendszerek. Homeosztatikus és „komfort” rendszerek.

5 Érzékelés és észlelés Érzékelés: a környezet fizikai-kémiai energiáira adott megkülönböztető idegi válasz. Érzékelés: a környezet fizikai-kémiai energiáira adott megkülönböztető idegi válasz. Észlelés (percepció): az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése. Észlelés (percepció): az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése. Egymásra épülő folyamatok, melynek révén a világ reprezentációja, leképeződése kialakul. Egymásra épülő folyamatok, melynek révén a világ reprezentációja, leképeződése kialakul.

6 A látás Az ember %-ban „vizuálisan vezetett” lény. Az ember %-ban „vizuálisan vezetett” lény. A szem retináján kétdimenziós kép alakul ki (fordított állású, kicsinyített). A látórendszer a kétdimenziós képből hozza létre a világ háromdimenziós mását. A szem retináján kétdimenziós kép alakul ki (fordított állású, kicsinyített). A látórendszer a kétdimenziós képből hozza létre a világ háromdimenziós mását.

7 Az elektromágneses spektrum és a látható fény Az elektromágneses spektrum és a látható fény

8 A mintaészlelés alapjelenségei Fény- és irányérzékeny receptív mezők

9 sclera retina optic nerve fovea vitreous body aqueous humor cornea iris pupil lens fibers ciliary body Fovea Vakfolt

10

11 csap pálcika

12 Csapok és pálcikák 1. Kis érzékenység (nappali látás) 1. Nagy érzékenység (éjszakai látás) 2. Piros-sárga érzékenység 2. Zöld-kék érzékenység 3. Nagy felbontóképesség 3. Kis felbontóképesség 4. A fovea irányában növekvő számú elhelyezkedés 4. A foveától a periféria felé növekvő elhelyezkedés 5. Szín- és alakkódolás 5. Világosság és mozgás kódolás

13

14 A receptorok eltérő működésének következménye Nappali fényviszonyoknál: az almafa zöld levelei között lévő piros alma világosabbnak tűnik, mint a zöld levél. Nappali fényviszonyoknál: az almafa zöld levelei között lévő piros alma világosabbnak tűnik, mint a zöld levél. Szürkületi fényviszonyoknál: az alma lesz sötét, és a levelek világosabbak. Szürkületi fényviszonyoknál: az alma lesz sötét, és a levelek világosabbak. Oka: a szürkületben a csapok színkódolása nem indul be, a pálcikáknak viszont csekély fényintenzitás is elegendő. Oka: a szürkületben a csapok színkódolása nem indul be, a pálcikáknak viszont csekély fényintenzitás is elegendő.

15 Fényérzékeny receptív mezők Fotoreceptor (csap, pálcika) => bipoláris sejt => ganglionsejt. Fotoreceptor (csap, pálcika) => bipoláris sejt => ganglionsejt. Ganglionsejt: kör alakú, receptív mezővel rendelkezik. Egy részük „On” központú, akkor aktív, ha fény éri a közepét. Az „On” központot „Off” elemek veszik körül. Ganglionsejt: kör alakú, receptív mezővel rendelkezik. Egy részük „On” központú, akkor aktív, ha fény éri a közepét. Az „On” központot „Off” elemek veszik körül.

16 A fényérzékeny receptív mezők Vannak „Off” központú receptív mezők, amelyek akkor aktívak, ha nem éri fény őket. A központot „On” elemek vesznek körül. Vannak „Off” központú receptív mezők, amelyek akkor aktívak, ha nem éri fény őket. A központot „On” elemek vesznek körül.

17 Hermann-rács: a receptív mezők működésének árulkodó jelei

18 A Hermann-rács idegi magyarázata A Hermann-rács idegi magyarázata A metszéspontba eső receptív mező kisebb választ fog adni, mint a metszéspontok közötti. A metszéspontba eső receptív mező kisebb választ fog adni, mint a metszéspontok közötti. Ezért a metszéspontban elszürkülést fogunk észlelni. Ezért a metszéspontban elszürkülést fogunk észlelni.

19

20

21 A Mach-sávok idegi magyarázata A Mach-sávok idegi magyarázata

22 A fényérzékeny receptív mezők működésének következményei Az ábrahatároló élek (kontúrok) percepciójában van jelentőségük. Az ábrahatároló élek (kontúrok) percepciójában van jelentőségük. A receptív mezők szintjén a mintaészlelésnek csupán alapjai valósulnak meg, a kontúrok, a sötét-világos foltok „rajzolódnak ki”. A receptív mezők szintjén a mintaészlelésnek csupán alapjai valósulnak meg, a kontúrok, a sötét-világos foltok „rajzolódnak ki”. Magasabb, kérgi szinten finomabb leképeződések jönnek létre. A kérgi irányérzékeny receptorok a fényinger irányára érzékenyek. A komplex sejtek a mozgó vagy ábrahatároló vonalakra, a hiperkomplex sejtek szöget bezáró vonalakra. Magasabb, kérgi szinten finomabb leképeződések jönnek létre. A kérgi irányérzékeny receptorok a fényinger irányára érzékenyek. A komplex sejtek a mozgó vagy ábrahatároló vonalakra, a hiperkomplex sejtek szöget bezáró vonalakra.

23 Látókérgi feldolgozás EGYSZERŰ SEJTEK: meghatározott orientációjú geometriai alakzatokra reagálnak

24 A KÉRGI IRÁNYÉRZÉKENY SEJTEK KOLUMNÁRIS SZERVEZŐDÉSE

25 Más elképzelések Téri frekvenciaszűrés Téri frekvenciaszűrés A látás komputációs elmélete (Marr) A látás komputációs elmélete (Marr) 1. Első vázlat: élek 2. Második szint: az ábra irányulásokkal rendelkező felszínei, 2 ½ dimenzió, nézőközpontú szerveződés. 3. Harmadik szint: tárgyközpontú szerveződés, 3 dimenzió.

26 Színelméletek 1. Trikromatikus elmélet (Young és Helmholtz) A retinán 3 színérzékeny csap található. KÉK – ZÖLD – (SÁRGA) VÖRÖS Ha a hosszú és közepes hullámhosszra érzékeny neurális elem aktivitása egyenlő: sárga színt észlelünk. Ha mindháromé egyenlő: fehéret, ha inaktívak: feketét.

27 A csapok spektrális érzékenysége: kék-zöld-vörös

28 Színelméletek 2. Ellenszín-folyamat (Hering) Négy elsődleges szín van: A négy alapszín ellentétpárokba rendeződik: KÉK+ SÁRGA-, KÉK- SÁRGA+; VÖRÖS+ ZÖLD-, VÖRÖS- ZÖLD+ KÉK - SÁRGA – ZÖLD - VÖRÖS

29 Az ellenszín-folyamat elmélet bizonyítékai Introspektív „bizonyíték”: nincs vöröses- zöld, zöldes-vörös, kékes-sárga stb. Színes utóhatások (negatív utókép)

30

31 Az alak és mintaészlelés gestalt hagyományai „AZ EGÉSZ TÖBB, MINT A RÉSZEK ÖSSZEGE”

32 FIGURA/HÁTTÉR FIGURA/HÁTTÉR

33

34 HÁNY ARCOT LÁTUNK?

35 REJTETT ÁBRA…

36 A KÖZELSÉG TÖRVÉNYE A KÖZELSÉG TÖRVÉNYE

37 A HASONLÓSÁG TÖRVÉNYE A HASONLÓSÁG TÖRVÉNYE

38 A ZÁRTSÁG ELVE A ZÁRTSÁG ELVE

39 A JÓ FOLYTATÁS TÖRVÉNYE A JÓ FOLYTATÁS TÖRVÉNYE

40 A KÖZÖS SORS TÖRVÉNYE

41 A szerveződés „szükséglete”

42 Tér és mélységészlelés A tárgyak távolságának jelzésében a látórendszertől független jelzések, másodlagos mélységjelzők is részt vesznek.

43 Az információ forrása Monokuláris forrásokBinokuláris források StatikusMotorosKonvergencia Retinális diszparitás Szemlen- cse mozg. izmok Képi jelzők Akkomodáció Mozgás parallaxis Kinetikus mélység effektus TakarásNagyság Texturális grádiens Vonalas perspektíva Levegő perspektíva Árnyék

44 Akkomodáció (monokuláris statikus jelzőmozzanat)

45 Takarás (a lefedett tárgy távolabbinak látszik)

46 Nagyság (a nagyobb retinális kép közelebbinek tűnik)

47 Nagyság

48

49

50 Texturális finomság (a képi felület részletessége a távolsággal csökken)

51 Vonalperspektíva (a párhuzamos vonalak a távolban összetartani látszanak)

52 Levegőperspektíva (a távolabbi tereptárgyak színe szürkésebb-kékesebb)

53 Fény-árnyék: a fény, akár természetes, akár mesterséges, általában felülről érkezik. Így a tárgy árnyéka jelzi a nézőtől való távolságát.

54 Árnyék

55 Mozgásparallaxis A MEGFIGYELŐ MOZGÁSÁNAK IRÁNYA

56 Konvergencia ( két szem hossz-tengelyének egymáshoz viszonyított elmozdulása)

57 A mélységészlelés hatékonysága

58

59 MEGFIGYELÉSI PONT

60

61

62 Konstanciák Konstanciák Az észlelés olyan jelenségei, amelyek látszólag ellentétben állnak a fizikailag meghatározott ingerek adottságaival: TÁRGYAK KÜLÖNBÖZŐ NÉZŐPONTOKBÓL IS MAGTARTJÁK ALAKJUKAT – ALAKÁLLANDÓSÁG; TÁRGYAK KÜLÖNBÖZŐ NÉZŐPONTOKBÓL IS MAGTARTJÁK ALAKJUKAT – ALAKÁLLANDÓSÁG; TÁRGYAK KÜLÖNBÖZŐ TÁVOLSÁGBÓL IS MEGŐRZIK NAGYSÁGUKAT – NAGYSÁGÁLLANDÓSÁG; TÁRGYAK KÜLÖNBÖZŐ TÁVOLSÁGBÓL IS MEGŐRZIK NAGYSÁGUKAT – NAGYSÁGÁLLANDÓSÁG; TÁRGYAK SZÍNE KÜLÖNBÖZŐ MEGVILÁGÍTÁSI FELTÉTELEK MELLETT IS MEGTARTJÁK SZÍNÜKET - SZÍNÁLLANDÓSÁG TÁRGYAK SZÍNE KÜLÖNBÖZŐ MEGVILÁGÍTÁSI FELTÉTELEK MELLETT IS MEGTARTJÁK SZÍNÜKET - SZÍNÁLLANDÓSÁG

63 Alakállandóság

64 Nagyságállandóság

65 Színállandóság

66

67 Optikai és geometriai csalódások Az észlelés nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak. Az észlelés nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak. Tartósan és következetesen eltér a megítélésünk a vonalak irányára, ábra nagyságra vonatkozólag, s ez nem eredeztethető az inger fizikai sajátosságaiból. Tartósan és következetesen eltér a megítélésünk a vonalak irányára, ábra nagyságra vonatkozólag, s ez nem eredeztethető az inger fizikai sajátosságaiból. Oka: előzetes tapasztalatból származó becslés. Oka: előzetes tapasztalatból származó becslés.

68 Illúziók

69 Illúziók

70 Illúziók

71

72

73 A Hold-illúzió

74 A szubjektív kontúr mint illúzió Akkor is láthatunk formát, amikor nincsen konkrét kontúr a háttér és a forma "határán". Ha az alábbi ábrákat megnézzük, egy fehér háromszöget, mintegy "kiemelkedni" a háttérbôl; az ábrahatároló "kontúr" nem felel meg a fizikai realitásnak.

75 Szubjektív kontúr 1.

76 Szubjektív kontúr 2.

77 Szubjektív kontúr 3.

78 A perceptuális felismerés elméletei Milyen módon, folyamat szerint valósul meg a környezet mentális reprezentációja? Milyen módon, folyamat szerint valósul meg a környezet mentális reprezentációja? Alulról felfelé („bottom up”) ↑ (az elemi szintektől a magasabb szintekig halad a folyamat) vagy Felülről lefelé („top down”) ↓ (A korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások is szerepet kapnak.)

79 Példa a tapasztalat felhasználására a percepcióban

80 Konstruktivisták Konstruktivisták: az észlelés aktív és konstruktív folyamat. Mi befolyásolhatja? Konstruktivisták: az észlelés aktív és konstruktív folyamat. Mi befolyásolhatja? Szükségletek. (Sanford: kétértelmű ábrák étkezés előtt, és után.) Szükségletek. (Sanford: kétértelmű ábrák étkezés előtt, és után.) Értékek (Bruner: csoki és fadarab nagysága). Értékek (Bruner: csoki és fadarab nagysága). Elfogultság (Nixon vagy Kennedy magasabb- e?) Elfogultság (Nixon vagy Kennedy magasabb- e?)

81 A két folyamat szintézise Neisser: észlelési ciklus. Összekapcsolódik a top- down és a bottom-up folyamat. Neisser: észlelési ciklus. Összekapcsolódik a top- down és a bottom-up folyamat. A külvilág észlelése során belső modellt alkotunk a világról => séma. A külvilág észlelése során belső modellt alkotunk a világról => séma. Ez a kialakult séma a továbbiakban irányítja a percepciónkat. (Ráhangolódást, viszonyulást alakít ki a környezeti ingerekkel kapcsolatban. Előfeltevéseket is tartalmaz.) => irányítja a mintavételt. Ez a kialakult séma a továbbiakban irányítja a percepciónkat. (Ráhangolódást, viszonyulást alakít ki a környezeti ingerekkel kapcsolatban. Előfeltevéseket is tartalmaz.) => irányítja a mintavételt. De! A minta módosíthatja a sémát! => Az észlelési ciklus folyamatos, interaktív történés.


Letölteni ppt "Pszichológia előadás 4. 2006./2007. tanév őszi félév Érzékelés és észlelés Érzékelés és észlelés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések