Az EU intézményrendszere.  Az Európai Unió nem egy föderális állam, mint az Amerikai Egyesült Államok, és nem is egy egyszerű konföderáció, azaz a tagállamok.

Az előadások a következő témára: "Az EU intézményrendszere.  Az Európai Unió nem egy föderális állam, mint az Amerikai Egyesült Államok, és nem is egy egyszerű konföderáció, azaz a tagállamok."— Előadás másolata:

1 Az EU intézményrendszere

2  Az Európai Unió nem egy föderális állam, mint az Amerikai Egyesült Államok, és nem is egy egyszerű konföderáció, azaz a tagállamok együttműködésén alapuló szervezet, mint az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) vagy az Európa Tanács.  Az Európai Uniónak, mint szervezetnek nem célja, hogy a létező államok helyébe lépjen, azonban mégis többnek tekinthető, mint bármilyen más, létező nemzetközi szervezet.  Az Európai Uniót alkotó tagországok önálló államok maradnak, szuverenitásuk egy részét mégis az általuk létrehozott európai intézményekre ruházzák át annak érdekében, hogy elérjék a közösen megfogalmazott célokat. Az Európai Unió tulajdonképpen egyedülálló szervezet a nemzetközi szintéren.

3  Az Európai Közösség a nemzetközi jogban új jogrendet hozott létre, melynek működése érdekében a t korlátozták szuverenitásukat. A közösségi jognak továbbá nemcsak a az alanyai – mint ahogy ez a nemzetközi jogra jellemző -, hanem a állampolgárai is.  Az Európai Közösség a nemzetközi jogban új jogrendet hozott létre, melynek működése érdekében a tagállamok korlátozták szuverenitásukat. A közösségi jognak továbbá nemcsak a tagállamok az alanyai – mint ahogy ez a nemzetközi jogra jellemző -, hanem a tagállamok állampolgárai is.

4  Az az európai országok és polgárok közötti egység kialakítását jelenti.  Az Európai integráció az európai országok és polgárok közötti egység kialakítását jelenti.  Az Európai Unión belül ez azt jelenti, hogy országok erőforrásaikat egyesítik és a döntéseiket közösen hozzák meg. A közös döntéshozatal a közösen létrehozott uniós intézményeken (Európai Parlament, Tanács, Bizottság) keresztül történik.

5  A szuverenitás egyesítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tagállamok bizonyos döntési hatásköröket átruháznak az általuk létrehozott intézményekre annak érdekében, hogy a közös érdekeket érintő kérdésekben demokratikus módon, európai szinten születhessenek meg a döntések.

6  Az Európai Unió döntéshozatali folyamatában általában, és különösen az együttdöntési eljárásban három fő intézmény vesz részt:  az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott és őket képviselő Európai Parlament (EP);  az egyes tagállamok képviseletében az Európai Unió Tanácsa;  az Unió egészének érdekeit képviselő Európai Bizottság.

7  = Több területen (mint például oktatás, szakképzés, nyugdíj, egészségügy, bevándorlás, menedékjog) az EU-tagországok kormányai inkább nemzeti politikát követnek, minthogy európai szinten határozzák meg a követendő szabályokat.  Nyitott koordináció = Több területen (mint például oktatás, szakképzés, nyugdíj, egészségügy, bevándorlás, menedékjog) az EU-tagországok kormányai inkább nemzeti politikát követnek, minthogy európai szinten határozzák meg a követendő szabályokat.  Ettől függetlenül azonban ezeken a területeken is célszerű lehet, hogy a kormányok információt cseréljenek annak érdekében, hogy nemzeti politikáikat és a legjobb gyakorlatukat összehangolják. Az együttműködésnek ezt a formáját nevezzük nyitott együttműködésnek („open method of coordination”).

8 Minimálbérek egyes országokban

9 AZ EURÓPAI UNIÓ JELKÉPEI  Európai Himnusz Beethoven Kilencedik szimfóniája („Örömóda”)  Az európai zászló sötétkék háttéren 12 ötágú sárga csillag által alkotott körből áll.  Május 9. Európa Nap.  Az Európai Unió jelmondata: „Egység a sokféleségben”

10 2007.Szeptember 26.  Még 2001-ben döntött úgy az Európai Tanács és a Bizottság, hogy minden évben ez a nap az Európai Nyelvek Napjának ünnepe lesz.  Nemcsak a 23 hivatalos nyelvet ünnepeljük, hanem a nyelvekbe beépült gazdag kulturális örökséget is.

11 Az Európai Nyelvek Napja  Hogyan ünnepeld? –Tanulj nyelveket! –Komolyra fordítva: az EU arra bátorítja állampolgárait, hogy minél több nyelvet sajátítsanak el. Cél az általános többnyelvűség. –Tény: az Eurobarometer felmérése szerint az EU állampolgárainak fele anyanyelvén kívül még legalább egy nyelven képes kommunikálni. (A kivételek között szerepel Magyarország, ahol a lakosság 71%-a csak anyanyelvét beszéli.)

12 Európai Foglalkoztatási Napok  Cél: álláskeresők és foglalkoztatók találkozóinak elősegítése (állásbörzék, workshopok, kulturális rendezvények széles skálája kerül megrendezésre több, mint 200 európai városban.)

13 És mielőtt tényleg elkezdenénk a komoly munkát….  Az EU számos köztisztviselői álláshelyet kínál a tagállamok polgárai számára.  Ahhoz viszont hogy egy ilyet elcsípjünk, néhány dologra szükség van: –Legalább egy munkanyelv kiváló ismeretére… –Az EU átfogó ismeretére –És persze az adott szakterületen való jártasságra.

14  Megvannak ezek?  Nézzünk egy rövid általános EU-ismereti tesztet…..

15 1. kérdés  Question 1. Which of the following is not among the "convergence criteria" referred to in the Maastricht Treaty?  A. government deficit  B. inflation rate  C. economic growth  D. long-term interest rates Megoldás: c

16 2. kérdés  Which European communities were merged in 1967 to create the "European Communities"?  A. the European Economic Community, the European Coal and Steel Community  B. the European Economic Community, the European Coal and Steel Community, the European Atomic Energy Community  C. the European Economic Community, the European Atomic Energy Community  D. the European Coal and Steel Community, the European Atomic Energy Community Megoldás: B

17 3. kérdés  According to Eurostat figures for 1997, the European Union produces more than 50% of world production of one of the following agricultural products. Which one?  A. cereals  B. milk  C. meat  D. wine Megoldás: D

18 4. kérdés  The Single European Act was signed in:  A. 1981  B. 1986  C. 1988  D. 1990 Megoldás: B

19 5, kérdés  Which of the following is one of the Union’s Structural Funds?  A. European Social Fund  B. European Development Fund  C. LIFE  D. PHARE Megoldás: A

20 6. kérdés  6. Who was the first President of the Commission of the European Economic Community?  A. Jean Monnet  B. Robert Schuman  C. Alcide de Gasperi  D. Walter Hallstein Megoldás: D

21 7. kérdés  In the common foreign and security policy, as laid down in the EU Treaty, the Commission:  A. has no right of initiative  B. has the sole right of initiative  C. shares the right of initiative with the Member States  D. shares the right of initiative with the European Parliament Megoldás: C

22 8. kérdés  The European Ombudsman has the power to investigate complaints concerning maladministration by:  A. national public authorities  B. Community institutions and bodies  C. the Permanent Representations of the Member States in Brussels  D. the European Parliament exclusively Megoldás: B

23 9. kérdés  The European Development Fund finances:  A. investment in regions of the Member States whose development is lagging behind  B. major trans-European networks  C. the development of information technology  D. cooperation with certain developing countries Megoldás: D

24 10. kérdés  Economic and monetary union involves three main stages, the first of which began in:  A. 1990  B. 1991  C. 1992  D. 1994 Megoldás: A

25 Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács

26

27

28 Prioritások  A svéd elnökségre hárul – az ír népszavazás eredményének függvényében – a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéshez szükséges intézményi átmenet jelentős részének levezénylése, a végrehajtási rendelkezések elfogadásának koordinálása.  Az intézményi kérdések mellett az Unió történetének legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi válságával néz szembe. Svédország elsődleges célnak tekinti a gazdasági válsággal kapcsolatos hatások mérséklését, közös uniós válaszok alkalmazását

29  A válság körülményei ellenére a tagállamok közös érdeke az uniós politikák ambiciózus továbbvitele akár a klímapolitika, akár a közös energiapolitika, akár a 2010 utáni Lisszaboni Stratégia előkészítése tekintetében.  Az Unió külkapcsolatait a svéd elnökség elsősorban a Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség vonatkozásában kívánja erősíteni. A svéd elnökség kiemelt prioritása lesz az Európai Szomszédságpolitika keleti dimenziójának erősítése. Svédország fontosnak tartja a térség államai közötti regionális együttműködés erősítését.

30  A svéd elnökség az Unió bővítését stratégiai jelentőségű folyamatnak ítéli, prioritásként kezeli, és mindent meg kíván tenni az EU nyitottságának megőrzéséért.  A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat az elnökségi időszak végére zárószakaszba kívánják léptetni.  Törökország esetében előrehaladást kívánnak elérni a csatlakozási tárgyalások során. A svéd elnökség arra törekszik majd, hogy határozott elvárásokat közvetítsen az Ankarai Megállapodás Kiegészítő Jegyzőkönyve diszkriminációmentes alkalmazásának ügyében.  A tagjelölt Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság esetében a csatlakozási tárgyalások időpontjának kijelölését a Bizottság őszi országjelentése határozza meg. Svédország arra számít, hogy a Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja majd.  Az elnökség számol azzal, hogy decemberben döntés születhet a tárgyalások megkezdéséről Izlanddal.  További részletek: http://www.khem.gov.hu/nemzkozi_kapcs/eu_kapcsolat/sved_eu

31 A TANÁCS Székhely: Brüsszel, Informális találkozókat az elnökséget adó országban tartják

32 A Tanács (Council of the European Union) (Council of Ministers )  Elsődleges döntéshozó és jogalkotó  A tagállamok általános gazdaság- politikájának összehangolása  Közösségi költségvetés elkészítése  Nemzetközi szerződések kötése  Közös kül- és biztonságpolitikai döntések  Bel- és igazságügyi együttműködés koordinálása  Tagjai a tagállamok kormányait képviselik, és annak felelnek

33 A Tanács  Szektoriális tanács: szakminiszterek testületei.  ECOFIN, Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa, Általános Ügyek Tanácsa - havonta üléseznek

34 A Tanács munkájának segítése  COREPER I. II. - Állandó Képviselők Bizottsága- –álláspont-egyeztetés –kapcsolattartás –közvetítés –koordinálás –Mezőgazdasági Különbizottság

35 Döntéshozatal a Tanácsban  Egyszerű többség: eljárási kérdésekben, vagy ahol a Szerződés így rendelkezik  Egyhangú döntés: a legfontosabb ügyekben - általában a szavazás is elmarad  Minősített többségű döntés: leggyakoribb forma

36 Szavazati súlyok minősített többségi szavazás esetén a 15 tagú Unióban Összesen 87 szavazat

37 Szavazati arányok  87 szavazatból 62 támogató szavazat szükséges a döntés elfogadásához, ha a Bizottság javaslatáról dönt a Tanács.  Ha a javaslat nem a Bizottságtól származik, akkor a 62 szavazatnak legalább 10 tagállamtól kell származnia  Luxemburgi kompromisszum, 1966: létfontosságú érdek esetén egyhangú döntés  Ionninai kompromisszum, 1995: 23 ellenszavazattal lehet kérni a döntés elhalasztását = blokkoló kisebbség

38 Szavazatok a Tanácsban (NIZZA)  Németország: 29  Egyesült Királyság: 29  Franciaország: 29  Olaszország: 29  Spanyolország: 27  Lengyelország: 27  Románia: 14  Hollandia: 13  Görögország: 12  Cseh Köztársaság:12  Belgium:12  Magyarország:12  Portugália:12  Svédország:10  Bulgária:10  Ausztria:10  Szlovákia: 7  Dánia: 7  Finnország: 7  Írország: 7  Litvánia: 7  Lettország: 4  Szlovénia: 4  Észtország: 4  Ciprus: 4  Luxemburg: 4  Málta: 3

39 És 2007- től Bulgária, Románia összesen 24 szavazattal!

40  Ezenfelül egy tagállam kérheti annak ellenőrzését, hogy az igen szavazatok kiteszik-e az EU népességének 62%-át. Ha nem, a döntést nem fogadják el. 255

41 IGC – mi is ez?  Az Európai Tanács 2007 június 21-22-én felhatalmazta a portugál elnökséget, hogy Kormányközi Konferenciát hívjon össze, melynek feladata a jelenlegi Szerződés módosítása. A módosítás célja a kibővült EU demokratikus legitimitásának és a hatékonyságságának, valamint kültevékenysége koherenciájának erősítése. A felhatalmazás részletesen taglalja a feladat kereteit és meghatározza az időbeosztást is.

42 Magyarul  A kútba esett Alkotmányjogi szerződés helyett valami mást kell kitalálni…

43 Az új szerződés menetrendje  2007. június 21-22: EiT találkozó Brüsszelben, IGC mandátum  2007. július 23.: Lisszaboni IGC elindul megfogalmazzák a Reformszerződés szövegét.  2007. szeptember 7-8: Külügyminiszterek találkozója  2007 október 18-19: Az EiT végső megállapodást ír alá a reformszerződésről.  2009 közepére minden tagállam ratifikálja

44 Miért kell új?  Mert az EU Alkotmányjogi szerződése elbukott.  A német elnökség ideje alatt megegyezés született az Alkotmány elnevezés elvetéséről, helyette kívánják tető alá hozni az újat (Szerződéstervezet az EU szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról.)

45  Ha sikerrel járnak (úgy tűnik nem), az új szerződés neve valószínűleg Lisszaboni Szerződés lesz.

46 Mi változhat?  Az elutasított Alkotmányjogi Sz-ből meglehetősen sokat át kíván menteni az új szerződéstervezet: –Állandó EU elnök, –Külügyminiszter (bár más névvel) –Parlamenti helyek újraosztása, –Biztosok számának csökkentése, –Az EU-ból való kiválás szabályozása –Az EU teljes jogi személyisége.

47 Tervezett névváltozások  Az Európai Közösséget létrehozó (Római) Szerződés neve „Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés”-re változna.  A Tanács nevét hivatalosan is Tanácsra, illetve Miniszterek Tanácsára változtatnák.  Az Európai Közössége Bírósága az Európai Unió Bíróságává változna.

48  Elhagyják az államformációra utaló kifejezéseket és szimbólumokat (pl. Alkotmány, zászló, himnusz, mottó,) és nem lesznek törvények….  Persze a szimbólumok maradnak, de nem szerepelnek majd az új szerződésben..

49 Változna a tanácsi szavazás is  Jelenleg dupla többség (országok 50%/67%-a, szavazatsúlyok (74%) és népesség (62%) – ez marad 2014-ig.  2014-2017 között átmeneti időszak – a nizzai szavazatsúlyok maradnak, ha a tagállamok úgy kívánják.  2014-től új Ioanninai kompromisszum: kissebbségi szavazatokkal lehet kérni a döntés újravizsgálatát.

50  Végső cél:  Minősített többséget fognak elérni a tagállamok 55%-nak – akik a teljes népesség 65%-át képviselik legalább – igen szavazatával. Ha a Tanács nem a Bizottság javaslatáról dönt, akkor az országok 72%-nak igen szavazatára lesz szükség, míg a népességreprezentációs előírás nem változik. Blokkoló kisebbség: legalább 4 ország = megszűnnének a szavazati súlyok.

51 Az EURÓPAI TANÁCS  A legmagasabb szintű politikai testület és eredetileg még csak nem is hivatalos szerve az EU-nak…..

52

53  Az elszántabban kutatók ennyit azért találhatnak….

54

55 Európai Tanács  Az Európai Tanács elnevezés az állam- és kormányfők, valamint a Bizottság elnökének rendszeres találkozóira utal (Csúcstalálkozó néven is utalnak rá olykor).  A tagállamok külügyminiszterei szintén helyet kapnak az Európai Tanácsban. A találkozót általában megelőzi az Európai Parlament elnökével folytatott eszmecsere. Általában évente négy ülésre kerül sor, a hathónapos elnöki periódusok alatt kétszer.  A Nizzai Szerződésnek megfelelően 2002-től, minden elnökség legalább egyik Európai Tanács ülése Brüsszelben kerül megrendezésre. Az Unió kibővülése után, minden hivatalos ülés helyszíne Brüsszel lesz.

56 Az Európai Tanács  Különleges helyet foglal el az EU döntéshozatali rendszerében.  Ennek elsősorban az az oka, hogy míg az első szerződések kifejezetten kitérnek az Európai Bizottság (vagy Főhatóság), a Tanács, az Európai Parlament (vagy Közgyűlés) és a Bíróság létrehozására, ugyanakkor nem látták előre azt, hogy az állam- és kormányfők ülésezni fognak. Ezeket a csúcstalálkozókat a gyakorlat alakította ki már az 1960-as évek elején. Később az 1970-es években rendszeressé váltak és végül az 1974-es párizsi csúcstalálkozón megkapták az Európai Tanács elnevezést.

57 Az Európai Tanács fő politikai szerepe az Európai Unióban  Az Európai Uniós Szerződés általános rendelkezéseinek 3. cikke határozza meg az Európai Tanács fő feladatkörét: „ Az Európai Tanács biztosítja az Unió számára a fejlődéshez szükséges ösztönzést, egyúttal meghatározza annak politikai irányvonalát”.

58 Az EiT főbb tevékenységi területei  Ösztönzés  Általános politikai irányvonal meghatározása  Koordinálás  Döntés kényes ügyekben  Speciális feladatok

59 Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Jelenleg egyedül az Európai Tanács képes az EU-t hatékonyan ösztönözni: – Megtette alkotmányjogi kérdésekben (a szerződések módosítása, az egymást követő bővítések során, a gazdasági és a pénzügyi unióval kapcsolatban) –Sikerességének fő oka egyrészt az a legitimáció, amivel az állam- és kormányfők bírnak, de az is, hogy az Európai Tanács bizonyos mértékig képes a háttérbe húzódva munkálkodni és ellentétben a Parlamenttel, vagy a Bizottsággal nem kényszerül naponta döntéshozatalra.

60 Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Az Európai Tanács már a kezdetektől fogva meghatározta például azt, hogy az Európai Közösség/Európai Unió bővítései milyen módon menjenek végbe.  A közép- és kelet-európai térség országaival kapcsolatban rendkívüli Európai Tanácsülést tartottak 1989 áprilisában Dublinban, amely a német egyesítésre és a korábbi NDK közvetett integrációjára fókuszált.

61 Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  A Koppenhága, 1993 június: Az Európai Tanács meghatározta a csatlakozás kritériumait, melyek minden csatlakozni kívánó országra kötelezőek.  Essen, 1994 december: Az EiT véglegesítette az előcsatlakozási stratégiákat.  Madrid, 1996 december: Kikérte a Bizottság véleményét minden csatlakozó országgal kapcsolatban.

62 Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Luxemburg, 1997 december: Az EiT elhatározta, hogy azonnal meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat hat tagjelölt állammal, melyekhez a második körben további öt társul.  Tehát akár az a feladat, hogy eldöntsék, hogy az integráció mélyítésére, vagy bővítésére van szükség, akár alapelveket kell meghatározni, vagy időrendet és szinteket kell kialakítani, esetleg az intézmények munkáját kel irányítani, az Európai Tanács az amely meghatározza a prioritásokat.

63 Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Az EiT viszonylag gyorsan képes reagálni minden kényes helyzetben, amibe az EU belekerül. A reagálás sebessége természetesen nagyban függ az állam- és kormányfők álláspontjainak összeegyeztethetőségétől.

64 Ösztönzés és az általános politikai irányvonal meghatározása  Edinburgh, 1992 december: Dánia nem szavazta meg a Maastrichti Szerződés ratifikálást az év júniusában: A dán nép megnyerése érdekében tisztázták az európai állampolgárság és a gazdasági és pénzügyi unió aspektusait. Ezzel egyidőben az EiT felszólította az intézményeket, hogy biztosítsanak nagyobb átláthatóságot és a szubszidiaritás elvének megfelelő érvényesülését.  Berlin, 1999 március 24-25: A Bizottság lemondását (március 16) követően rendkívüli csúcstalálkozóra került sor, melynek során kinevezték az új elnököt és elindították az új bizottsági tagok kinevezésének folyamatát, ami által biztosították az EU működőképességét.

65 Koordinálás és döntéshozatal kényes ügyekben, a megoldhatatlan helyzetek legyőzése  Az európai politikák koordinálása: külpolitikai irányelvek koordinálása a közös kül- és biztonságpolitika keretein belül; közös kereskedelempolitika, vagy fejlesztési együttműködési politikák egyeztetése.  Az EiT-t szintje és tekintélye képessé teszi, hogy olyan kérdésekben is döntsön, illetve olyan akadályokat győzzön le, melyeket egy adott Tanács keretei között nem lehet megoldani.

66 Koordinálás és döntéshozatal kényes ügyekben, a megoldhatatlan helyzetek legyőzése  Az állam- és kormányfőket, valamint a Bizottság elnökét a tagállamok külügyminiszterei és a Bizottság egy tagja segíti. Az EiT átfogó egyezségeket tud kötni, amelyek jóval túlnyúlhatnak egy adott Tanács keretein.  Delors I (1988) and Delors II (1992) csomagok, Agenda 2000 (1999): több évre szóló költségvetési megállapodások születtek, ehhez társult a Strukturális Alapok reformja és a KAP reformja.

67 Az EUSZ által kijelölt speciális feladatok az EiT számára  Közös Kül- és Biztonságpolitika  Rendőrségi és bírósági együttműködés büntetőügyekben  Gazdaság- és pénzügyi politika  Foglalkoztatás

68 Közös Kül- és Bizonságpolitika  Az EiT egyik legfőbb érdekköre. Jóval a közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Masstrichti szerződés, Európai Politikai Együttműködés) előtt már létezett ez a feladatkör.  Az EiT meghatározza a politikai alapelveket és irányvonalat, többek között, ha védelmi bonyodalmak merülnek fel, vagy ha az EU igénybe veszi „katonai szárnyát”, a Nyugat Európai Uniót.  Az EiT dönt azokról a közös stratégiákról, amelyet az EU- nak alkalmaznia kell azokon a területeken, ahol a tagállamoknak fontos közös érdekeik fonódnak össze. Pl. ilyen döntés született az Cologne-i EiT ülésen 1999 júniusában az EU és Oroszország közötti kapcsolatok közös stratégiájáról.

69 Közös Kül- és Bizonságpolitika  A közös stratégiák alapján a Tanács (miniszteri szinten) már képes a döntések meghozatalára, tevékenységek meghatározására, vagy közös állásfoglalás kialakítására minősített többségű döntés keretében. Amennyiben a tanács egyik tagja a nemzeti politikához kapcsolódó fontos érdekre hivatkozva ellenezni kívánja a döntést, a Tanács az Európai Tanácshoz fellebbezhet. Az EiT „feljebbviteli hatóságként” képes egyhangúlag rendezni a kérdést.

70 Közös Kül- és Bizonságpolitika  Az EiT még két kulcsterületen rendelkezik döntéshozatali megbízással:  a közös védelem megteremtése és a Nyugat Európai Unió integrálása az Európai Unióba. A két területen hozott döntés érvényességéhez szükség van a tagállamok ratifikációjára is..

71 Rendőrségi és bírósági együttműködés büntetőügyekben  Az EiT nem játszik olyan fontos szerepet ezen a téren, mint a KKBP szektorban. Bizonyos feltételek esetén több tagállam szorosabb együttműködésre léphet az EU keretein belül. A Tanács (miniszteri szint) feladata, hogy minősített többséggel felhatalmazást adjon a szorosabb együttműködésre. Amennyiben valamelyik tagállam, ellenezni kívánja fontos nemzeti politikához kapcsolódó érdekből a döntést, a Tanács az EiT-hoz fordulhat. Az EiT egyhangúan hozza meg döntését.

72 Gazdasági és pénzügyi politika - Foglalkoztatás  A Közösségi rendelkezések hasonló módon írnak elő speciális feladatokat az EiT számára egyrészt a gazdasági és monetáris politika, másrészt a foglalkoztatás területén. Az EiT következtetéseket fogalmaz meg a tagállamok általános gazdaságpolitikai irányelvei alapján. Hasonlóan fogadja el az EiT a Közösség foglalkoztatási helyzetéről szóló következtetéseket. A következtetések alapján a Tanácsé a feladat, hogy végrehajtsa az EiT által kibocsátott irányvonalat.

73 Gazdasági és Monetáris Politika Foglalkoztatás  Ezen a két területen a EiT jelentéseket fogad be: a Tanács jelentését a fő gazdasági irányvonalakról, az Európai Központi Bank jelentését a Központi Bankok Rendszerének monetáris politikához kapcsolódó megelőző évi tevékenységéről, valamint a Tanács és a Bizottság közös jelentését a foglalkoztatási helyzetről és a foglalkoztatási irányelvek végrehajtásáról.

74 A szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok –Az Európai szerződések csak érintőlegesen foglalkoznak az EiT fontosságával: néhány cikk szól mindössze a testületről, amelynek tekintélyét nagyon nehéz precíz, kötelező és korlátozott időre szóló szabályokba, fogalmakba foglalni.

75 szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok  Az Európai Tanács kifejezés az 1986-os Egységes Európai Aktáig, ami mindössze egy cikkben foglalkozott az EiT összetételével, üléseinek gyakoriságával, funkcióiról azonban semmit sem közölt. Az EEA előtt három szerződéseken kívüli szöveg próbálta definiálni a testületet: A Párizsi Csúcstalálkozó sajtóanyaga 1974- ben, az EiT-ről szóló 1977-es Londoni Deklaráció és 1983-ban az Ünnepélyes Stuttgarti Nyilatkozat az Európai Unióról.

76 A szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok -A Maastrichti Szerződés (hatályos 1993 óta) és az Amszterdami Szerződés (hatályos 1999 óta) már bővebben foglalkoznak a szervezettel. -Fontos megjegyezni, hogy az EUSZ kijelenti, hogy a „ Tanács, állam- és kormányfői szintű találkozója” több funkcióval is rendelkezik: egyhangúlag dönt a bizonyos alapelvek valamely tagállam által elkövetett súlyos és fennálló megsértésének fennállásáról, különösen az emberi jogok, alapvető szabadságok vonatkozásában; döntést hoz a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik fázisába történő bekapcsolódásról, és meghatározza, hogy mely tagállam tölti be az egységes pénz alkalmazásához való csatlakozás feltételeit; feljogosít a Közösség bizonyos területein a fokozott együttműködésre.

77 A szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok –A „Tanács állam- és kormányfői szintű” ülései nem azonosak az „Európai Tanáccsal” –A Bizottság elnöke nem tagja például az előzőnek, ugyanakkor tagja az EiT-nek, valamint a döntéshozatali szabályok sem ugyanazok

78 A szerződésekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerező feladatok –Hasonló megkülönböztetést szükséges tenni a tagállamok kormányainak állam és kormányfői szintű hatalomgyakorlása (amely pl az Európai Központi Bank Felügyelő Bizottságának elnökének és alelnökének és más tagjainak kinevezésében érvényesül) és az Európai Tanács között.

79  Az ülést általában az Általános Ügyek Tanácsa készíti elő.  Az Általános Ügyek Tanácsának munkáját a COREPER készíti elő a KKBP szintjén működő Politikai Bizottság és a rendőrségi és bírósági együttműködésben érintett főbizottság közreműködésével.  A csúcstalálkozó előtt néhány nappal a soros elnökséget betöltő állam kormánya szétküldi a résztvevőknek a meghívókat, melyek általában a napirendi pontokat is tartalmazzák. Az EiT találkozóknak azonban nincs kötelező szabálya.

80  Bár a találkozók menetrendje nem kötött, bevett gyakorlat, hogy az ülést az Európai Parlament elnökének beszédével nyitják meg. Mielőtt az EiT munkája hivatalosan megkezdődne, ő informálja az EiT-t a parlament állásfoglalásáról a terítéken levő ügyekkel kapcsolatban. Rövid megbeszélés után a Parlament elnöke elhagyja a termet.

81  Az első napot általában a plenáris ülésnek nevezett munkaszakasz jellemzi és az EU-t érintő aktuális ügyekkel kapcsolatos vélemények kicserélésére szolgál.  A fő tanácsterem teljesen el van szeparálva a külvilágtól. Ha az EiT egyik tagja kapcsolatba kíván lépni segítőivel, vagy egyik az állandó képviselet egyik tagjával, akkor ezt gombnyomással jelzi.

82  A nap végén az előterjesztéseket felfüggesztik a vacsora idejére. Az állam- és kormányfők, valamint az Európai Bizottság elnöke vacsora közben tovább tárgyalják a felmerült kérdéseket. A külügyminiszterek egy másik szobában vacsoráznak és végső finomításokat végeznek bizonyos dokumentumokon.  Az állam- és kormányfők, valamint a Bizottság elnöke a vacsora után a menetrend leginformálisabb részén, a kandalló melletti beszélgetésen vesznek részt, ahol bármilyen felmerült kérdést oldott körülmények között és a legszigorúbban bizalmas módon vitathatnak meg. Az elnökség és a Tanács főtitkára letisztázza a tárgyalások eredményeként megszülető következtetéseket, amit a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesznek a következő napon.

83  A következő fél nap munkáját a delegációk munkareggelije előzi meg. Ekkor alkalom nyílik informális kétoldalú kapcsolatok kialakítására. A hagyományos „családi fénykép” elkészülte után, az utolsó plenáris ülésen végső formába öntik a csúcstalálkozó eredményeit. A szöveg megfogalmazása hosszú időt vehet igénybe, olykor az ebédet is kihagyják.  A szöveg formába öntése után kerül sor a sajtótájékoztatókra.