Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A turizmus szerepe a makrogazdaságban 4-5. előadás Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd Gazdaságelméleti Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A turizmus szerepe a makrogazdaságban 4-5. előadás Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd Gazdaságelméleti Intézet."— Előadás másolata:

1 A turizmus szerepe a makrogazdaságban 4-5. előadás Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd Gazdaságelméleti Intézet

2 Tartalom I. Bevezetés II. A statikus vizsgálat I.Ágazati kapcsolatok modell (ÁKM) II.Turizmus Szatellit Számlák (TSAs) III. A dinamikus vizsgálat I.Multiplikátor hatások II.Társadalmi Eloszlási Mátrix (SAM) IV. A turizmus és a gazdasági fejlődési modellek kapcsolata

3 I. Bevezetés A turizmus esetében:  Import: külföldre utazó jövedelme kiáramlik  Export: külföldi turista, akik hazánkba látogat pénzét nálunk költi el  Folyó fizetési mérleg, reálgazdasági tranzakciók, szolgáltatások, idegenforgalomi egyenleg A hagyományos termelő, mezőgazdasági szektorok stagnálása esetén is szolgáltatási szektor növekvő Interszektorális jelleg Globalizáció SNA rendszer: az ország nemzeti jövedelme Y=C+I+G+Ex-Im (Milyen példák lehetnek az egyes elemekre?)

4 Y=C+I+G+Ex-Im  felhasználás vizsgálata ◦ Megvásárolt vendégéjszakák (C) ◦ Szállodaépítés (I) ◦ Gyógyüdültetés (G) ◦ Külföldi turisták hazai fogyasztása (Ex) ◦ Hazai turisták külföldi vásárlásai (Im) Fizetési mérleg  az ország külső egyensúlya ◦ Reálgazdasági tranzakciók  Áruk exportja és importja  Szolgáltatások exportja és importja ◦ Jövedelem és transzfer mérleg  Jövedelmek  Munkavállalói jövedelmek  Viszonzatlan folyó átutalások

5 A folyó fizetési mérleg 2010-ben Év (millió €) 1. Reálgazdasági tranzakciók7090 Export84718 Import Áruk Szolgáltatások2392 Export14391 Import Idegenforgalom1881 Export4137 Import2226 Forrás: MNB

6 Forrás: KSH

7 A foglalkoztatás (ezer fő) Központi költségvetés (részletesen lásd a dia alatti jegyzet) ◦ Turizmus fejlesztésére adott támogatások ◦ Országimázs formálás ◦ Szektorból származó adóbevételek Forrás: KSH

8 II. A statikus vizsgálat Turizmus makrogazdasági súlya Probléma: a statisztika nem kezeli önálló kategóriaként, ágazatként a turizmust Közelítő módszerek használata: a turizmus három szegmense Statisztikai értelemben vett turizmus szektor (szálláshely + vendéglátás – közétkeztetés) ~2% Teljes közvetlen turizmus szektor: olyan ágazatok, ahol közvetlenül kapcsolatba kerülnek turistákkal ~5% Erdő- és vadgazdálkodás Gépjármű javítás és üzemanyag-kereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely és vendéglátás Személyszállítás és utazás-szervezés Posta és távközlési szolgáltatás Biztosítás Ingatlan bérbeadás Gépjármű és fogyasztási cikk kölcsönzés Hirdetési és biztonsági tevékenység Szórakoztatási tevékenység Egyéb szolgáltatások Teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor: figyelembe veszi a közvetlen szereplők beszállítóit is ~10%

9 Ágazati kapcsolatok mérlege Ágazati kapcsolatok mérlege: Vaszilij Leontief, 1965 Az iparágak és ágazatok közötti kapcsolatokat mutatja be (angol elnevezés: input-output modell) Ahhoz, egy szállodai szoba rendelkezésre álljon, szükség van: Ingatlan (Építőipar) Munkaerő (Háztartások) Berendezések (Bútoripar) Villamos áram (Energiaszolgáltatók) Elektronikai berendezések (Villamosipari gépek, Távközlés) Élelmiszerek (Élelmiszer- és italgyártás) Tisztítószerek és egyéb vegyipari termékek (Vegyipar) Stb. Ahhoz, hogy az építőipar rendelkezésre bocsássa az ingatlant, szükség van: Munkaerő (Háztartások) Építőanyagok (Építőipar, Vegyipar) Szállítás (Fuvarozási szolgáltatások) Stb. A gazdaság egyes ágazatai különböző mértékben támaszkodnak egymás termékeire – ezeket mutatja az ÁKM Számszerűsíthető, hogy például a kukoricatermesztés termékei milyen arányban milyen ágazathoz kerülnek.

10 ÁKM Magyarországon 5-10 évente készítenek új ÁKM-et Megjelenési forma: hatalmas táblázat, mely soraiban és oszlopaiban az egyes ágazatok szerepelnek Több tábla is készül; a két legfontosabb: ◦ Forrás mátrix: a termékek és szolgáltatások kínálatát tartalmazza alapáron, sorirányban termék- és szolgáltatáscsoportonként, oszlopirányban pedig hazai kibocsátás és import bontásban ◦ Felhasználási mátrix: a termékek és szolgáltatások felhasználását mutatja be piaci beszerzési áron, sorirányban termék-, illetve szolgáltatás-csoportosításban, oszlopirányban felhasználási célonként

11

12 A Turizmus Szatellit Számlák TSAs Szatellit számla: „olyan, a nemzeti számlákhoz néhány fő mutatón keresztül kapcsolódó statisztika, amely alkalmas egy-egy gazdaságpolitikai szempontból kiemelt gazdasági jelenség sajátos elszámolására” A turizmus szatellit számla összeállításának céljai: ◦ a turizmus gazdasági szerepéről való pontosabb információk ◦ az adatok hitelessége, a nemzeti számlákkal való konzisztencia ◦ a turizmus időbeli, térbeli és egyéb gazdasági ágazatokkal való összehasonlíthatósága ◦ az adatok rendszeres előállítása ◦ a turizmus elismertségének növelése ◦ a turizmus szerkezetének átláthatóbbá tétele ◦ információ a vállalkozásoknak (KKV-k) ◦ eszköz a gazdaságpolitika, a régiók és a desztinációk döntéshozásában ◦ a turizmussal kapcsolatos kutatások segítése

13 TSAs Turizmus az UNWTO definíciója szerint Kereslet: Minden olyan áru és szolgáltatás, amit a látogató megvesz: ◦ a látogatók végső fogyasztási kiadásai, ezen belül pénzügyi és nem pénzügyi tranzakciók (tehát például második otthonok használata is) ◦ üzleti utak, amelyek közül a belföldiek a nemzeti számlákban termelő felhasználásként kerülnek elszámolásra ◦ az államháztartás végső fogyasztási kiadásai egy részt olyan közösségi fogyasztású javakra, amelyeket a turisták is igénybe vesznek (például közbiztonság), másrészt természetbeni társadalmi juttatásokra, amelyek egyénileg kerülnek elfogyasztásra (például egy szociális alapon működő üdülő központi támogatása) ◦ beruházások (például egy szálloda felépítése)

14 Turisták fogyasztásának meghatározása: ◦ A turista fogyasztása addicionális a helyiekéhez adódik (nincs külön turista kategória a közgazdaságtanban) Keresletfogalmak: 1.Belföldi turisztikai kereslet = hazai turisták hazai kereslete 2.Külföldi turisztikai kereslet = külföldi turisták hazai kereslete 3.Hazai turisztikai kereslet = Külföldre irányuló turisztikai kereslet = hazai turisták külföldi kereslete 5.Nemzeti turizmus kereslet = Nemzetközi turizmus kereslet = 2+4

15 Kínálat: azok az ágazatok, amelyek a turisztikai keresletet kielégítik, amelyek a turistákkal közvetlen kapcsolatban állnak  a tovagyűrűző hatás értékeléséhez össze kell kapcsolnunk a TSAs-t az input-output táblákkal ◦ specifikus termékek és szolgáltatások, amelyet tovább bontanak turizmusra jellemzőkre (csak szolgáltatás) és kapcsolódókra (áru vagy szolg.) ◦ nem specifikus termékek és szolgáltatások Tevékenységek bruttó hozzáadott értéke= GO - termelő felhasználás Turizmus részesedése a kibocsátásból: keresleti és kínálati oldal összekapcsolása, az egyes tevékenységek bruttó kibocsátásából és hozzáadott értékéből a turizmus olyan arányban részesedik, amilyen arányban az egyes tevékenységek árui és szolgáltatásai a látogatók által elfogyasztásra kerülnek

16 A TSAs felépítése 10 tábla: ◦ 1-6. táblák a látogatók fogyasztási kereslete és az azt kielégítő kínálati oldal ◦ 7. tábla: a foglalkoztatás ◦ 8. tábla: a tőkeképződés (beruházások) ◦ 9. tábla: az államháztartás végső fogyasztási kiadásai közösségi fogyasztású javakra ◦ 10. tábla: néhány naturális mérőszám

17 A TSAs makrogazdasági hasznosíthatósága Részletes elemzés a turizmus bázis időszaki teljesítményéről, tervszámok kialakítása, nyomon követése Az ágazatban dolgozók száma és megoszlása különböző jellemzők szerint, munkaerőigény előrejelzése, képzés tervezése A turisztikai beruházások gazdaságélénkítő hatása A keresleti oldal a turisztikai marketing fontos információ- forrása Költési szerkezet  kínálat fejlesztése Az ország versenyképességének meghatározása, pozicionálás  egy főre jutó költés, az átlagos tartózkodási idő Az idegenforgalom lobbizási pozíciójának erősítése A turizmus megítélésének javítása

18 TSAs alkalmazhatóságának korlátai Az ágazat nagy mértékben függ olyan rajta kívül álló tényezőktől (terrorizmus, járványok, természeti katasztrófák) Nemcsak turizmus hatása a nemzetgazdaságra, hanem gazdaság is a turizmusra (pl. kamatok) A tervezésre-előrejelzésre való felhasználása szempontjából hátrány az időtényező

19 II. A dinamikus vizsgálat Módszere: multiplikátorok számítása Multiplikátor: milyen hatással van egy másik szektorra, vagy egy teljes gazdaságra egy adott területen megtörtét változásnak-változtatásnak A hatás más szektorokra: Eladások fokozódása Foglalkoztatás bővülése Beruházások emelkedése A változás-változtatás: Beruházás Beruházás Termelés-termelékenység változás Megvásárolt javak változása Foglalkoztatás bővülés Makroökonómiából ismert multiplikátor: kiadások jövedelem- multiplikátora Y S =Y D  Y D =C+I+G=C 0 +cY S +I+G  Y S =C 0 +cY S +I+G  Y S (1-c)=C 0 +I+G Y S (1-c)=(1/(1-c))*(C 0 +I+G) Δ G*(1/(1-c))= Δ Y

20 A multiplikátor számszerűsítése statisztikai összefüggések feltárása alapján történik. Erre használható az ÁKM, ill. annak egy egyszerűsítettebb formája, a Társadalmi elszámolási mátrix (SAM – Social Accounting matrix) Cambridge, 1962 A gazdaságon belül jövedelemáramlást mutatja be táblázatos formában, ahol a sorok és oszlopok száma megegyezik ◦ oszlopai az adott szereplő vagy számla felhasználását, vásárlását, azaz kiadásait mutatják ◦ sorai az adott szereplő vagy számla forrását, eladásait, azaz bevételeit mutatják Az egyes sorokon, oszlopokon lévő szereplőket számláknak is szoktuk nevezni ◦ Endogén számla: Az a számla minősül endogénnek, amelyik bevétele automatikus kiadást indukál a modellben – azaz ha bevételhez jut valamelyik szereplőtől, azt el is költi, valamelyik másik szereplőtől vásárolva ◦ Exogén számla: Bevételei távoznak a modellből, azaz valamely külső szereplőhöz vándorolnak

21  Példa egy leegyszerűsített Társadalmi elszámolási mátrixra  Endogén számla: Háztartások, vállalatok, tőkepiac  Exogén: állam és külföld

22 Mátrix átalakítása úgy, hogy a különböző ágazatok egymásra hatását számszerűsítse Termelési multiplikátor: Egy ágazat (oszlop) termékei iránti egységnyi kereslet hatása a többi ágazatra (sorok) Termelési multiplikátor: Egy ágazat (oszlop) termékei iránti egységnyi kereslet hatása a többi ágazatra (sorok) ◦ A turizmus alapágazatai egységnyi pénzhez jutnak – ez milyen keresletet generál más ágazatokban? ◦ 1 többletforint a szálláshely szolgáltatásban és vendéglátásban (amit a turista költ el), 33 fillérrel növeli az élelmiszeripar termékei iránti igényt.

23 Közvetlen, közvetett és gerjesztett gazdasági hatások Közvetlen hatás: turisztikai kiadások – import Közvetett hatás: ◦ Turisztikai bevételekből közvetlenül részesülők ki kell fizessék beszállítóikat (más szektorok) ◦ Közvetlen hatás – adó, import Gerjesztett hatások: ◦ Helyi lakosság jövedelme nő, melyeket árukra és szolgáltatásokra költ, további jövedelemnövekményt generálva

24 Multiplikátorok típusai Értékesítési multiplikátor: A turisták pótlólagos költése hogyan hat az üzleti bevételre Termelési multiplikátor: Egy egységnyi turisztikai költés hatása a gazdaság termelési szintjére Jövedelemi multiplikátor: A jövedelem hogyan változik a pótlólagos turisztikai kiadás révén (nemzeti, rendelkezésre álló) Foglalkoztatási multiplikátor: egységnyi pótlólagos turisztikai költés hatására mennyivel nő a foglalkoztatottság Költségvetési multiplikátor: Az állami bevételek változása egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás hatására

25 A TURIZMUS ÉS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSI MODELLEK KAPCSOLATA

26 A turizmus, mint kereskedelmi és gazdasági tevékenység Pótlólagos jövedelem -teremtés Gazdasági fejlődés Gazdasági diverzifikáció Új termék létrehozása Bevételek növelése Munkahely- teremtés A helyi lakosság életminőségének javítása A köz- és magánszféra együttműködésének javítása Promóció Koordináció Marketing Promóció Koordináció Marketing Attrakció

27 A turizmus, mint a gazdasági fejlődés eszköze A turizmus: Az alapinfrastruktúra fejlesztését ösztönzi Hozzájárul a turizmus szektort kiszolgáló hazai iparágak fejlődéséhez Külföldi tőkebefektetés Elősegíti a technológia transzfert (know-how)

28 Coopetition Cooperation+Competition =együttműködés versengés szükség van a desztinációk együttműködésére a turisztikai termékek hatékonyabb piaci pozicionálása érdekében, ugyanakkor részt kell venniük a regionális és globális szintű versenyben Kormányzat Non-profit szervezetek Vállalkozások Co- opetitio n „A” kisközösség „B” kisközösség CoopetitionCoopetition

29 Turizmus és a gazdasági fejlődés modelljei A gazdasági stagnálás klasszikus modellje (Ricardo) Marx történet megközelítése Rostow-féle gazdasági növekedési és fejlődési szakaszok A kereslet/kínálat és a beruházás ördögi köre Kiegyensúlyozott és nem kiegyensúlyozott növekedési modellek Függőségi elméletek

30 A gazdasági stagnálás klasszikus modellje Technológiai fejlődés nélküli, a kibocsátást a föld szűkössége korlátozza, csökkenő hozadék elve Élelmiszertermelés nő, bérek emelkednek, növekvő lakosság, L nő, de a föld szűkös (fix), bér csökken, ha megélhetési szint alá esik, a lakosság is csökken Munkaerő is szűkös, végtelenségig nem növelhető, ezért a bérek nőni fognak, de technológiaii fejlődés nincs, így a csökkenő hozadék elvéhez csak akkor alkalmazkodhatunk, ha az egy főre jutó tőke növelhető, de itt is csökkenő hozadék  stagnálás és recesszió Turizmus fejlődése= ingatlantulajdon fejlődése, de ehhez földhasználat, mely szűkös erőforrás  gazdasági növekedéshez nem járul hozzá

31 Marx történet megközelítése Dinamikus megközelítés Feudalizmus  kapitalizmus  szocializmus  kommunizmus Turizmus: gyorsan fejlődő termék, ezért a kommunizmus eléréséhez hozzájárulhat, DE! egyes elemei pont a tömegtermelésű gazdaságok kizsákmányolása által virágozhatnak, így akadályozzák a kapitalizmus átalakulását egy egyenlőségre törekvő rendszerré Turizmus lehet + vagy -, de az biztos, hogy kiváló hajtóerő a gazdasági, társadalmi és politikai változásokhoz.

32 Rostow-féle gazdasági növekedési és fejlődési szakaszok 1. Hagyományos társadalmak 2. Átmeneti társadalom (előfeltételek kialakulása  infrastruktúra, mezőgazdaság, tőkeimport) 3. Modern társadalom 4. Fejlődés érett szakasza 5. Tömeges fogyasztás szakasza Turizmus: átmeneti társadalmi szakaszban az előfeltételek mind a turizmus fejlesztésével is kialakulhatnak  gazdasági fejlődés katalizátora lehet

33 A kereslet/kínálat és a beruházás ördögi köre Az ország azért szegény, mert mindig az volt. Kereslet: szegény, alacsony jövedelem, alacsony kereslet, nincs ösztönző a vállalkozásoknak a termelési kapacitások növelésére, egy főre jutó tőke alacsony marad, termelékenység alacsony, alacsony jövedelem, alacsony kereslet… Kínálat: alacsony jövedelem, kevés megtakarítás, alacsony beruházás (I=S), alacsony egy főre jutó tőke, termelékenység alacsony, alacsony jövedelem, alacsony kereslet… Turizmus = pótlólagos kereslet vagy beruházás ösztönzése  ha a turizmus fejlesztik, az gazdasági fejlődéshez vezethet (akár D akár S oldalról levezethető)

34 Kiegyensúlyozott és nem kiegyensúlyozott növekedési modellek Kiegyensúlyozott: gazdaság minden szektorában fejlődés Nem kiegyensúlyozott: elég néhány húzóágazat és azok fejlődése révén fejlődik a gazdaság Turizmus mindkét megközelítésbe beilleszthető az interszektorális jelleg miatt (multiplikátor hatás, ha húzóágazat)

35 A gazdasági növekedés függőségi elméletei A gazdaság fejlődését befolyásolja más országoktól való függőségének erőssége Turizmus: nemzetközi turizmusnál félelem a beutazóktól való függőségtől, illetve félelem a külföldi tőkebefektetéstől (pl. szállodák) Lehet fejlődést elősegítő vagy azt hátráltató, mindez annak függvénye, hogy a turisztikai szolgáltatók milyen arányban vannak külföldi kézben

36 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A turizmus szerepe a makrogazdaságban 4-5. előadás Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd Gazdaságelméleti Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések