A turizmus szerepe a makrogazdaságban 4-5. előadás

Az előadások a következő témára: "A turizmus szerepe a makrogazdaságban 4-5. előadás"— Előadás másolata:

1 A turizmus szerepe a makrogazdaságban 4-5. előadás
Gazdaságelméleti Intézet A turizmus szerepe a makrogazdaságban 4-5. előadás Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd

2 Tartalom Bevezetés A statikus vizsgálat A dinamikus vizsgálat
Ágazati kapcsolatok modell (ÁKM) Turizmus Szatellit Számlák (TSAs) A dinamikus vizsgálat Multiplikátor hatások Társadalmi Eloszlási Mátrix (SAM) A turizmus és a gazdasági fejlődési modellek kapcsolata

3 I. Bevezetés A turizmus esetében:
Import: külföldre utazó jövedelme kiáramlik Export: külföldi turista, akik hazánkba látogat pénzét nálunk költi el Folyó fizetési mérleg, reálgazdasági tranzakciók, szolgáltatások, idegenforgalomi egyenleg A hagyományos termelő, mezőgazdasági szektorok stagnálása esetén is szolgáltatási szektor növekvő Interszektorális jelleg Globalizáció SNA rendszer: az ország nemzeti jövedelme Y=C+I+G+Ex-Im (Milyen példák lehetnek az egyes elemekre?)

4 Fizetési mérleg az ország külső egyensúlya
Y=C+I+G+Ex-Im  felhasználás vizsgálata Megvásárolt vendégéjszakák (C) Szállodaépítés (I) Gyógyüdültetés (G) Külföldi turisták hazai fogyasztása (Ex) Hazai turisták külföldi vásárlásai (Im) Fizetési mérleg az ország külső egyensúlya Reálgazdasági tranzakciók Áruk exportja és importja Szolgáltatások exportja és importja Jövedelem és transzfer mérleg Jövedelmek Munkavállalói jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások

5 A folyó fizetési mérleg 2010-ben
2010. Év (millió €) 1. Reálgazdasági tranzakciók 7090 Export 84718 Import 77628 1.1. Áruk 4700 1.2. Szolgáltatások 2392 14391 11999 Idegenforgalom 1881 4137 2226 Forrás: MNB

6 Forrás: KSH

7 A foglalkoztatás (ezer fő)
Központi költségvetés (részletesen lásd a dia alatti jegyzet) Turizmus fejlesztésére adott támogatások Országimázs formálás Szektorból származó adóbevételek Forrás: KSH Turisztikai célelőirányzat (TC): 9,846 Mrd Ft, amely a Kormány által jóváhagyott turizmuspolitika megvalósításának eszköze. Fel-használása: elsősorban a nemzeti marketing- és promóciós tevékenység finanszírozása Agrármarketing célelőirányzat (AC): 855,9 millió Ft, amelyből az MT Zrt. által ellátandó bel- és külpiaci közösségi agrármarketing tevékenységet finanszírozzák, illetve a fesztiválokon való részvételt támogatják, és a gasztroturizmust erősítik Idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése: 400 millió Ft, amelyből egyes helyi önkormányzatok turisztikai tevékenységének költségvetési támogatása valósul meg. Üdülőhelyi feladatok támogatása előirányzat: 11,524 Mrd Ft, amely a települési önkormányzatot idegenforgalmi célú kiadásaihoz használható fel. Mértéke: az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó (IFA) minden forintjához 1,5 forint. Forrás:

8 II. A statikus vizsgálat
Turizmus makrogazdasági súlya Probléma: a statisztika nem kezeli önálló kategóriaként, ágazatként a turizmust Közelítő módszerek használata: a turizmus három szegmense Statisztikai értelemben vett turizmus szektor (szálláshely + vendéglátás – közétkeztetés) ~2% Teljes közvetlen turizmus szektor: olyan ágazatok, ahol közvetlenül kapcsolatba kerülnek turistákkal ~5% Erdő- és vadgazdálkodás Gépjármű javítás és üzemanyag-kereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely és vendéglátás Személyszállítás és utazás-szervezés Posta és távközlési szolgáltatás Biztosítás Ingatlan bérbeadás Gépjármű és fogyasztási cikk kölcsönzés Hirdetési és biztonsági tevékenység Szórakoztatási tevékenység Egyéb szolgáltatások Teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor: figyelembe veszi a közvetlen szereplők beszállítóit is ~10% Ha a turizmus jelentőségét vizsgáljuk, a vizsgálódás módja lehet statikus vagy dinamikus, ha statikus, akkor egy adott időpont állapotát méri fel, ha dinamikus hosszú távú hatásokat vizsgál (tovagyűrűző hatás kimutatható multiplikátor hatás, beruházások hatása is mérhető)

9 Ágazati kapcsolatok mérlege
Ágazati kapcsolatok mérlege: Vaszilij Leontief, 1965 Az iparágak és ágazatok közötti kapcsolatokat mutatja be (angol elnevezés: input-output modell) Ahhoz, egy szállodai szoba rendelkezésre álljon, szükség van: Ingatlan (Építőipar) Munkaerő (Háztartások) Berendezések (Bútoripar) Villamos áram (Energiaszolgáltatók) Elektronikai berendezések (Villamosipari gépek, Távközlés) Élelmiszerek (Élelmiszer- és italgyártás) Tisztítószerek és egyéb vegyipari termékek (Vegyipar) Stb. Ahhoz, hogy az építőipar rendelkezésre bocsássa az ingatlant, szükség van: Építőanyagok (Építőipar, Vegyipar) Szállítás (Fuvarozási szolgáltatások) A gazdaság egyes ágazatai különböző mértékben támaszkodnak egymás termékeire – ezeket mutatja az ÁKM Számszerűsíthető, hogy például a kukoricatermesztés termékei milyen arányban milyen ágazathoz kerülnek.

10 ÁKM Magyarországon 5-10 évente készítenek új ÁKM-et
Megjelenési forma: hatalmas táblázat, mely soraiban és oszlopaiban az egyes ágazatok szerepelnek Több tábla is készül; a két legfontosabb: Forrás mátrix: a termékek és szolgáltatások kínálatát tartalmazza alapáron, sorirányban termék- és szolgáltatáscsoportonként, oszlopirányban pedig hazai kibocsátás és import bontásban Felhasználási mátrix: a termékek és szolgáltatások felhasználását mutatja be piaci beszerzési áron, sorirányban termék-, illetve szolgáltatás-csoportosításban, oszlopirányban felhasználási célonként

11

12 A Turizmus Szatellit Számlák TSAs
Szatellit számla: „olyan, a nemzeti számlákhoz néhány fő mutatón keresztül kapcsolódó statisztika, amely alkalmas egy-egy gazdaságpolitikai szempontból kiemelt gazdasági jelenség sajátos elszámolására” A turizmus szatellit számla összeállításának céljai: a turizmus gazdasági szerepéről való pontosabb információk az adatok hitelessége, a nemzeti számlákkal való konzisztencia a turizmus időbeli, térbeli és egyéb gazdasági ágazatokkal való összehasonlíthatósága az adatok rendszeres előállítása a turizmus elismertségének növelése a turizmus szerkezetének átláthatóbbá tétele információ a vállalkozásoknak (KKV-k) eszköz a gazdaságpolitika, a régiók és a desztinációk döntéshozásában a turizmussal kapcsolatos kutatások segítése Egy adott ország gazdasági teljesítménye mérésének alapvető eszköze a nemzeti számlák rendszere, amelyet Magyarországon a KSH állít össze az EU/Eurostat módszertana alapján (European System of Accounts 1995), amely összhangban van az ENSZ előírásaival. Vannak azonban olyan ágazatok (ilyen például a turizmus is), amelyek részét képezik a nemzeti számláknak, de nem kerülnek külön kimutatásra. Ezen ágazatok esetében célszerű a szatellit számla elkészítése, amely egy „olyan, a nemzeti számlákhoz néhány fő mutatón keresztül kapcsolódó statisztika, amely alkalmas egy-egy gazdaságpolitikai szempontból kiemelt gazdasági jelenség sajátos elszámolására” Az ENSZ és a WTO, olyan szervezetekkel együttműködve, mint az OECD vagy az EUROSTAT kidolgozta a TSA módszertanát 2000-ben. Érdemes kihangsúlyozni, hogy nemzetközi szinten csak a módszertani keretek felvázolása történt meg, amelyet minden kivitelező ország rugalmasan adaptálhat a saját igényei és lehetőségei szerint. A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően az egyes országok ugyanazon módszertani alapokat, definíciókat és osztályozásokat használhatják a saját turizmus szatellit számlájuk kidolgozása során, így lehetőség nyílik a kapott eredmények országok (adott esetben régiók) közötti összehasonlítására. Hazánkban először 2004-ben, legutóbb 2007-ben készítette el a KSH. A TSA nem a turizmus hatását próbálja méri, hanem csak a jelentőségét a többi nemzetgazdasági ághoz képest. AZ input-output (ÁKM) modell köré épül, inkább egy kereslet, mint kínálat alapú megközelítés jellemzi. Az SNA (nemzeti számlák rendszerére) adatokra épülő kimutatás, melyeket úgy rendeznek át, hogy a turisztikai tevékenységekre helyezik a hangsúlyt.

13 TSAs Turizmus az UNWTO definíciója szerint
Kereslet: Minden olyan áru és szolgáltatás, amit a látogató megvesz: a látogatók végső fogyasztási kiadásai, ezen belül pénzügyi és nem pénzügyi tranzakciók (tehát például második otthonok használata is) üzleti utak, amelyek közül a belföldiek a nemzeti számlákban termelő felhasználásként kerülnek elszámolásra az államháztartás végső fogyasztási kiadásai egy részt olyan közösségi fogyasztású javakra, amelyeket a turisták is igénybe vesznek (például közbiztonság), másrészt természetbeni társadalmi juttatásokra, amelyek egyénileg kerülnek elfogyasztásra (például egy szociális alapon működő üdülő központi támogatása) beruházások (például egy szálloda felépítése) A turizmus szatellit számla vonatkozásában a turizmust a UNWTO definíciójának megfelelően mint olyan személyek tevékenységeit kell értelmezni, akik szokásos környezetüktől eltérő helyre utaznak szabadidős, üzleti vagy egyéb célból, és ott kevesebb, mint egy évet töltenek el. További kritérium, hogy tevékenységük nem jár a meglátogatott területről származó keresettel. A turizmus szatellit számla tehát nemcsak a legalább egy vendégéjszakát eltöltő turistákat veszi számba, hanem az egynapos látogatókat is. Minden olyan áru és szolgáltatás, amelyet a látogató (vagy a látogató részére valaki más) megvesz, részét képezi a turizmusnak. Éppen abban rejlik az idegenforgalom mérésének egyik fő nehézsége, hogy nem lehet egységes egészként kezelni, hiszen több ágazat különböző termékei és szolgáltatásai kerülnek a turisták által elfogyasztásra. A turizmus szatellit számla ráadásul nem csak az út alatt vásárolt javakat és szolgáltatásokat veszi figyelembe, hanem az út előtt, illetve után vásároltakat is, amennyiben azok az utazáshoz kötődnek. Mindebből egyértelmű, hogy elképzelhetetlen a szatellit számla összeállítása a keresleti oldal alapos ismerete nélkül. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy amennyiben a turizmus teljes gazdasági hatását szeretnénk kimutatni, úgy nem szűkíthetjük le a turisztikai keresletet a látogatók végső, pénzben kifejezett fogyasztási kiadásaira. A kereslet részét képezi: (lásd a dián)

14 Turisták fogyasztásának meghatározása:
A turista fogyasztása addicionális a helyiekéhez adódik (nincs külön turista kategória a közgazdaságtanban) Keresletfogalmak: Belföldi turisztikai kereslet = hazai turisták hazai kereslete Külföldi turisztikai kereslet = külföldi turisták hazai kereslete Hazai turisztikai kereslet = 1+2 Külföldre irányuló turisztikai kereslet = hazai turisták külföldi kereslete Nemzeti turizmus kereslet = 1+4 Nemzetközi turizmus kereslet = 2+4

15 Tevékenységek bruttó hozzáadott értéke= GO - termelő felhasználás
Kínálat: azok az ágazatok, amelyek a turisztikai keresletet kielégítik, amelyek a turistákkal közvetlen kapcsolatban állnak a tovagyűrűző hatás értékeléséhez össze kell kapcsolnunk a TSAs-t az input-output táblákkal specifikus termékek és szolgáltatások, amelyet tovább bontanak turizmusra jellemzőkre (csak szolgáltatás) és kapcsolódókra (áru vagy szolg.) nem specifikus termékek és szolgáltatások Tevékenységek bruttó hozzáadott értéke= GO - termelő felhasználás Turizmus részesedése a kibocsátásból: keresleti és kínálati oldal összekapcsolása, az egyes tevékenységek bruttó kibocsátásából és hozzáadott értékéből a turizmus olyan arányban részesedik, amilyen arányban az egyes tevékenységek árui és szolgáltatásai a látogatók által elfogyasztásra kerülnek A turizmus kínálati oldalához azok az ágazatok tartoznak, amelyek a turisztikai keresletet kielégítik. A turizmus szatellit számlában azok az ágazatok jelennek meg, amelyek a turistákkal közvetlen kapcsolatban állnak. Ebből következik, hogy amennyiben a turizmus tovagyűrűző hatásaira is kíváncsiak vagyunk, össze kell kapcsolnunk a szatellit számlát az ágazatok közötti relációkat modellező input-output táblákkal. A kettő együttes használatával lehetővé válik a turizmus beszállítói kapcsolatokon keresztüli, termelési multiplikátor hatásának feltárása, amely megmutatja, hogy egységnyi turisztikai kereslet hogyan hat a gazdaság bruttó kibocsátására. A turizmus szatellit számlában az ágazatok, valamint az általuk kibocsátott termékek és szolgáltatások az idegenforgalommal való kapcsolat szorossága szerint a következő bontásban jelennek meg: Specifikus és nem specifikus. Míg a turizmusra jellemző (az idegenforgalomhoz legszorosabban kapcsolódó) szolgáltatásokat a nemzetközi módszertan tételesen felsorolja, a kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások vonatkozásában az egyes kivitelező országokra bízza, hogy azok között mely tevékenységeket mutatja ki. Az egyes tevékenységek bruttó hozzáadott értékét úgy kaphatjuk meg, ha a bruttó kibocsátásukból levonjuk a termelő felhasználást. A turizmus hatásait vizsgálva azonban azt szeretnénk tudni, hogy az előállított új érték mekkora része köszönhető a látogatóknak. Ez pedig elvezet a keresleti és kínálati oldal összekapcsolásához: az egyes tevékenységek bruttó kibocsátásából és hozzáadott értékéből a turizmus olyan arányban részesedik, amilyen arányban az egyes tevékenységek árui és szolgáltatásai a látogatók által elfogyasztásra kerülnek. A keresleti oldal feltérképezése után tudjuk meg, hogy a látogatók az egyes termékek és szolgáltatások iránt mekkora igényt támasztanak, amelyet összevetve az adott tevékenység összkínálatával megkapjuk a turizmus részesedését a kibocsátásból.

16 A TSAs felépítése 10 tábla:
1-6. táblák a látogatók fogyasztási kereslete és az azt kielégítő kínálati oldal 7. tábla: a foglalkoztatás 8. tábla: a tőkeképződés (beruházások) 9. tábla: az államháztartás végső fogyasztási kiadásai közösségi fogyasztású javakra 10. tábla: néhány naturális mérőszám A UNWTO által kiadott Tourism Satellite Account: The Conceptual Framework (1999) a turizmus szatellit számlát tíz táblára osztja. Az 1-6. táblák a látogatók fogyasztási keresletét és az azt kielégítő kínálati oldalt mutatják be, a 7. a foglalkoztatást, a 8. a tőkeképződést (beruházásokat), a 9. az államháztartás végső fogyasztási kiadásait közösségi fogyasztású javakra, a 10. pedig néhány naturális mérőszámot. A legkimunkáltabbnak az 1-6. táblák tekinthetők, amelyek segítségével kimutatható, hogy a látogatók fogyasztása a tárgyidőszakban közvetlenül mennyi hozzáadott értéket generált a nemzetgazdaságban. (A 3. tábla ilyen szempontból „kakukktojásnak” tekinthető, mivel az a hazai nemzetgazdaságban új értéket nem generáló kiutazásokat mutatja be.)

17 A TSAs makrogazdasági hasznosíthatósága
Részletes elemzés a turizmus bázis időszaki teljesítményéről, tervszámok kialakítása, nyomon követése Az ágazatban dolgozók száma és megoszlása különböző jellemzők szerint, munkaerőigény előrejelzése, képzés tervezése A turisztikai beruházások gazdaságélénkítő hatása A keresleti oldal a turisztikai marketing fontos információ- forrása Költési szerkezet kínálat fejlesztése Az ország versenyképességének meghatározása, pozicionálás  egy főre jutó költés, az átlagos tartózkodási idő Az idegenforgalom lobbizási pozíciójának erősítése A turizmus megítélésének javítása Az új módszertan és a hagyományos statisztikák együttes alkalmazásával részletes elemzést lehet készíteni az idegenforgalom bázis időszaki alakulásáról, ez alapján – egzakt számok formájában is – ki lehet tűzni a jövőbeni célokat, és nyomon lehet követni a tervszámok alakulását. A célok elérése érdekében eszközölt ráfordítások és az elért eredmények összevetésével akár költség-haszon elemzések készítése is elképzelhető. A szatellit számla foglalkoztatási modulja segítségével feltérképezhető az ágazatban dolgozók száma és megoszlása különböző jellemzők szerint. A jelenlegi munkaerő-struktúra és a turisztikai kereslet alakulásának összevetésével lehetővé válik a munkaerőigény előrejelzése, valamint az emberi erőforrás képzésének megalapozott tervezése. A turizmus gazdaságba való beágyazódásának jobb megismerése által a turisztikai beruházások gazdaságélénkítő hatásáról is több információ fog rendelkezésre állni. A költési szerkezet feltérképezése a turisták igényeinek megismerésében és ezáltal a kínálat fejlesztési irányvonalainak meghatározásában segít. A külföldi látogatókat érintő felmérések alapján küldőpiaconként is következtetni lehet az egyes nemzetek utazási és fogyasztási szokásaira, amely a nemzeti turisztikai marketingmunkában is felhasználható információ. (Például annak eldöntéseben, hogy a külföldi vásárokon való megjelenéskor melyik kínálati elemre helyezzük a hangsúlyt.) A keresletről való pontosabb ismeretek Magyarország versenyképességének meghatározásához, illetve pozicionálásához is eszközt jelentenek. Ebben a vonatkozásban fontos mutatószám például az egy főre jutó költés vagy az átlagos tartózkodási idő. A szatellit számla által produkált eredmények az idegenforgalom lobbizási pozícióját is erősíthetik. A turizmus sokszor hangzik el varázsszóként, amikor terület- és vidékfejlesztésről, az országimázs javításáról vagy akár a fizetési mérleg deficitjének csökkentéséről esik szó. A pozitív hatások minél teljesebb kibontakozásához arra lenne szükség, hogy az idegenforgalmat a legmagasabb döntéshozói szinten is stratégiai fontosságú területként kezeljék, és a támogatások kiszámítható biztosításával lehetővé tegyék a hosszú távú tervezést és a koncepcionális fejlesztést. A turizmus megítélése pedig nem csak a fő politikai- gazdasági döntéshozók körében javulhat, hanem a lakosság, illetve a többi, az idegenforgalomban közvetlenül vagy közvetetten érintett ágazat szemében is, amennyiben nyilvánvalóvá válik a számukra, hogy mennyi előnyük származik a turizmusból. (Itt is meg lehet említeni például az ágazat munkahelyteremtő képességét, illetve a gazdaságba tovagyűrűző, a többi ágazat számára is keresletet teremtő hatását.)

18 TSAs alkalmazhatóságának korlátai
Az ágazat nagy mértékben függ olyan rajta kívül álló tényezőktől (terrorizmus, járványok, természeti katasztrófák) Nemcsak turizmus hatása a nemzetgazdaságra, hanem gazdaság is a turizmusra (pl. kamatok) A tervezésre-előrejelzésre való felhasználása szempontjából hátrány az időtényező

19 II. A dinamikus vizsgálat
Módszere: multiplikátorok számítása Multiplikátor: milyen hatással van egy másik szektorra, vagy egy teljes gazdaságra egy adott területen megtörtét változásnak-változtatásnak A hatás más szektorokra: Eladások fokozódása Foglalkoztatás bővülése Beruházások emelkedése A változás-változtatás: Beruházás Termelés-termelékenység változás Megvásárolt javak változása Foglalkoztatás bővülés Makroökonómiából ismert multiplikátor: kiadások jövedelem- multiplikátora YS=YD  YD=C+I+G=C0+cYS+I+G  YS=C0+cYS+I+G  YS(1-c)=C0+I+G YS(1-c)=(1/(1-c))*(C0+I+G) ΔG*(1/(1-c))=ΔY

20 A multiplikátor számszerűsítése statisztikai összefüggések feltárása alapján történik.
Erre használható az ÁKM, ill. annak egy egyszerűsítettebb formája, a Társadalmi elszámolási mátrix (SAM – Social Accounting matrix) Cambridge, 1962 A gazdaságon belül jövedelemáramlást mutatja be táblázatos formában, ahol a sorok és oszlopok száma megegyezik oszlopai az adott szereplő vagy számla felhasználását, vásárlását, azaz kiadásait mutatják sorai az adott szereplő vagy számla forrását, eladásait, azaz bevételeit mutatják Az egyes sorokon, oszlopokon lévő szereplőket számláknak is szoktuk nevezni Endogén számla: Az a számla minősül endogénnek, amelyik bevétele automatikus kiadást indukál a modellben – azaz ha bevételhez jut valamelyik szereplőtől, azt el is költi, valamelyik másik szereplőtől vásárolva Exogén számla: Bevételei távoznak a modellből, azaz valamely külső szereplőhöz vándorolnak A SAM azonos számú sort és oszlopot tartalmazó számtáblázat, aminek egy-egy sora mutatja egy adott gazdasági szereplő, illetve kategória (számla) jövedelmeit (forrásait), az oszlop pedig az adott szereplő kiadásait (felhasználásait) A forrás és felhasználás megjelölés felcserélhető attól függően, hogy jövedelmek áramlásáról vagy ezzel ellentétes irányú termékáramlásról beszélünk-e. A SAM modellben endogén ( modell számára belső) és exogén ( kívülről érkező) számlákat különböztetünk meg és az exogén kiadások változásának az endogén számlára való hatását vizsgáljuk. Endogén számlák azok, amelyek bevétele a modellben kiadást indukál, azaz azon szereplők és kategóriák, amelyeknél a bevételek elköltése automatikusan és előrelátható szerkezetben történik. Endogén a termékek és szolgáltatások számlái (vállalatok), háztartások számlái és a felhalmozási számlák (tőkepiac). Exogén számlák: újraelköltésre nem kerülő, körforgásból kieső, elszivárgó jövedelmek az adókból, importból transzferekből állnak. Ha egy-egy endogén számlát érintő és egységnyi exogén kiadások hatásait számítjuk ki, akkor a különféle (parciális) multiplikátorokat kapjuk. Ezeket elsőrendűen aszerint osztályozzák, hogy melyik kategóriára/számlára vonatkozó hatásokat mutatják (pl. jövedelmi, beruházási multiplikátor)

21 Példa egy leegyszerűsített Társadalmi elszámolási mátrixra
Endogén számla: Háztartások, vállalatok, tőkepiac Exogén: állam és külföld Ha egy-egy endogén számlát érintő és egységnyi exogén kiadások hatásait számítjuk ki, akkor a különféle (parciális) multiplikátorokat kapjuk. Ezeket elsőrendűen aszerint osztályozzák, hogy melyik kategóriára/számlára vonatkozó hatásokat mutatják (pl. jövedelmi, beruházási multiplikátor)

22 Mátrix átalakítása úgy, hogy a különböző ágazatok egymásra hatását számszerűsítse
Termelési multiplikátor: Egy ágazat (oszlop) termékei iránti egységnyi kereslet hatása a többi ágazatra (sorok) A turizmus alapágazatai egységnyi pénzhez jutnak – ez milyen keresletet generál más ágazatokban? 1 többletforint a szálláshely szolgáltatásban és vendéglátásban (amit a turista költ el), 33 fillérrel növeli az élelmiszeripar termékei iránti igényt.

23 Közvetlen, közvetett és gerjesztett gazdasági hatások
Közvetlen hatás: turisztikai kiadások – import Közvetett hatás: Turisztikai bevételekből közvetlenül részesülők ki kell fizessék beszállítóikat (más szektorok) Közvetlen hatás – adó, import Gerjesztett hatások: Helyi lakosság jövedelme nő, melyeket árukra és szolgáltatásokra költ, további jövedelemnövekményt generálva

24 Multiplikátorok típusai
Értékesítési multiplikátor: A turisták pótlólagos költése hogyan hat az üzleti bevételre Termelési multiplikátor: Egy egységnyi turisztikai költés hatása a gazdaság termelési szintjére Jövedelemi multiplikátor: A jövedelem hogyan változik a pótlólagos turisztikai kiadás révén (nemzeti, rendelkezésre álló) Foglalkoztatási multiplikátor: egységnyi pótlólagos turisztikai költés hatására mennyivel nő a foglalkoztatottság Költségvetési multiplikátor: Az állami bevételek változása egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás hatására

25 A turizmus és a gazdasági növekedési modellek kapcsolata

26 A turizmus, mint kereskedelmi és gazdasági tevékenység
Promóció Koordináció Marketing Attrakció Gazdasági fejlődés Pótlólagos jövedelem-teremtés Bevételek növelése Munkahely-teremtés Gazdasági diverzifikáció Új termék létrehozása A köz- és magánszféra együttműködésének javítása A helyi lakosság életminőségének javítása

27 A turizmus, mint a gazdasági fejlődés eszköze
Az alapinfrastruktúra fejlesztését ösztönzi Hozzájárul a turizmus szektort kiszolgáló hazai iparágak fejlődéséhez Külföldi tőkebefektetés Elősegíti a technológia transzfert (know-how)

28 Non-profit szervezetek
Coopetition Cooperation+Competition =együttműködés versengés szükség van a desztinációk együttműködésére a turisztikai termékek hatékonyabb piaci pozicionálása érdekében, ugyanakkor részt kell venniük a regionális és globális szintű versenyben Kormányzat Non-profit szervezetek Vállalkozások C o o p e t i t i o n „A” kisközösség „B” kisközösség Co- opetition

29 Turizmus és a gazdasági fejlődés modelljei
A gazdasági stagnálás klasszikus modellje (Ricardo) Marx történet megközelítése Rostow-féle gazdasági növekedési és fejlődési szakaszok A kereslet/kínálat és a beruházás ördögi köre Kiegyensúlyozott és nem kiegyensúlyozott növekedési modellek Függőségi elméletek

30 A gazdasági stagnálás klasszikus modellje
Technológiai fejlődés nélküli, a kibocsátást a föld szűkössége korlátozza, csökkenő hozadék elve Élelmiszertermelés nő, bérek emelkednek, növekvő lakosság, L nő, de a föld szűkös (fix), bér csökken, ha megélhetési szint alá esik, a lakosság is csökken Munkaerő is szűkös, végtelenségig nem növelhető, ezért a bérek nőni fognak, de technológiaii fejlődés nincs, így a csökkenő hozadék elvéhez csak akkor alkalmazkodhatunk, ha az egy főre jutó tőke növelhető, de itt is csökkenő hozadék stagnálás és recesszió Turizmus fejlődése= ingatlantulajdon fejlődése, de ehhez földhasználat, mely szűkös erőforrás gazdasági növekedéshez nem járul hozzá

31 Marx történet megközelítése
Dinamikus megközelítés Feudalizmus kapitalizmus szocializmus kommunizmus Turizmus: gyorsan fejlődő termék, ezért a kommunizmus eléréséhez hozzájárulhat, DE! egyes elemei pont a tömegtermelésű gazdaságok kizsákmányolása által virágozhatnak, így akadályozzák a kapitalizmus átalakulását egy egyenlőségre törekvő rendszerré Turizmus lehet + vagy -, de az biztos, hogy kiváló hajtóerő a gazdasági, társadalmi és politikai változásokhoz.

32 Rostow-féle gazdasági növekedési és fejlődési szakaszok
Hagyományos társadalmak Átmeneti társadalom (előfeltételek kialakulása infrastruktúra, mezőgazdaság, tőkeimport) Modern társadalom Fejlődés érett szakasza Tömeges fogyasztás szakasza Turizmus: átmeneti társadalmi szakaszban az előfeltételek mind a turizmus fejlesztésével is kialakulhatnak  gazdasági fejlődés katalizátora lehet

33 A kereslet/kínálat és a beruházás ördögi köre
Az ország azért szegény, mert mindig az volt. Kereslet: szegény, alacsony jövedelem, alacsony kereslet, nincs ösztönző a vállalkozásoknak a termelési kapacitások növelésére, egy főre jutó tőke alacsony marad, termelékenység alacsony, alacsony jövedelem, alacsony kereslet… Kínálat: alacsony jövedelem, kevés megtakarítás, alacsony beruházás (I=S), alacsony egy főre jutó tőke, termelékenység alacsony, alacsony jövedelem, alacsony kereslet… Turizmus = pótlólagos kereslet vagy beruházás ösztönzése  ha a turizmus fejlesztik, az gazdasági fejlődéshez vezethet (akár D akár S oldalról levezethető)

34 Kiegyensúlyozott és nem kiegyensúlyozott növekedési modellek
Kiegyensúlyozott: gazdaság minden szektorában fejlődés Nem kiegyensúlyozott: elég néhány húzóágazat és azok fejlődése révén fejlődik a gazdaság Turizmus mindkét megközelítésbe beilleszthető az interszektorális jelleg miatt (multiplikátor hatás, ha húzóágazat)

35 A gazdasági növekedés függőségi elméletei
A gazdaság fejlődését befolyásolja más országoktól való függőségének erőssége Turizmus: nemzetközi turizmusnál félelem a beutazóktól való függőségtől, illetve félelem a külföldi tőkebefektetéstől (pl. szállodák) Lehet fejlődést elősegítő vagy azt hátráltató, mindez annak függvénye, hogy a turisztikai szolgáltatók milyen arányban vannak külföldi kézben

36 Köszönöm a figyelmet!