Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Nyírség Készítette: Duna Gábor Dávid III. Éves térképész hallgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Nyírség Készítette: Duna Gábor Dávid III. Éves térképész hallgató."— Előadás másolata:

1 1 Nyírség Készítette: Duna Gábor Dávid III. Éves térképész hallgató

2 2 I. Elhelyezkedése, tájbeosztása Az Alföld ÉK-i részében fekvő Nyírség hazánk második legnagyobb futóhomok területe és hordalékkúp-síksága (5100 km2) Az Alföld ÉK-i részében fekvő Nyírség hazánk második legnagyobb futóhomok területe és hordalékkúp-síksága (5100 km2) Átlagosan m magasan emelkedik a Tiszántúl síkja felé. Átlagosan m magasan emelkedik a Tiszántúl síkja felé. Északon a Bodrogköz és a Rétköz területével érintkezik. K-n a Bereg- Szatmári- síksággal, DK- n az Érmellékkel határos. D-n egy kis szakaszon (kb. 20 km) érintkezik a Körös-vidékkel, Ny felöl pedig a Hajdúság lösztáblája övezi. Északon a Bodrogköz és a Rétköz területével érintkezik. K-n a Bereg- Szatmári- síksággal, DK- n az Érmellékkel határos. D-n egy kis szakaszon (kb. 20 km) érintkezik a Körös-vidékkel, Ny felöl pedig a Hajdúság lösztáblája övezi. Jellemző rá, hogy környezetétől szigetszerűen elkülönülő terület. Jellemző rá, hogy környezetétől szigetszerűen elkülönülő terület. Legmagasabb pontját (Hoportyó, 183 m), egyben az Alföld legmagasabb pontját, Nyírgelse határában egy homokmezőn találjuk. Legmagasabb pontját (Hoportyó, 183 m), egyben az Alföld legmagasabb pontját, Nyírgelse határában egy homokmezőn találjuk.

3 3 A Nyírség térképen

4 4 A Nyírség legmagasabb pontja, a Hoportyó 183 m

5 5 A Nyírség felszínalaktani képe nem olyan egységes mint ahogy az a köztudatban általában elterjedt. A Nyírség felszínalaktani képe nem olyan egységes mint ahogy az a köztudatban általában elterjedt. Egyes területek között felépítés, formakincs, talajviszonyok szempontjából számottevő különbségeket vannak. Ezek lapján több részre lehet osztani; : Egyes területek között felépítés, formakincs, talajviszonyok szempontjából számottevő különbségeket vannak. Ezek lapján több részre lehet osztani; : 1. Alföld 1. Alföld A. Nyírség A. Nyírség a, Közép-Nyírség a, Közép-Nyírség b, Északkeleti-Nyírség b, Északkeleti-Nyírség c, Délkeleti-Nyírség (Nagykárolyi-homokhát) c, Délkeleti-Nyírség (Nagykárolyi-homokhát) d, Dél-Nyírség (Ligetalja) d, Dél-Nyírség (Ligetalja) e, Nyugati- vagy Löszös-Nyírség e, Nyugati- vagy Löszös-Nyírség

6 A Nyírség tájbeosztása 6

7 7 Tipikus nyírségi táj

8 8 II. A domborzat kialakulása, földtani jellemzői 1. A Nyírség ősi felszíne A Kárpát-medence szerkezeti térképéről leolvasható, hogy a Nyírség a Gömöri – és Szolnoki – flis szerkezeti egységeken nyugszik. A Kárpát-medence szerkezeti térképéről leolvasható, hogy a Nyírség a Gömöri – és Szolnoki – flis szerkezeti egységeken nyugszik. A földtörténeti középidőtől a neogénig folyamatos vulkanizmus volt jelen a térségben. Több vulkáni ciklus zajlott le a területen mintegy 2-3 millió éves különbséggel és mindez a Pannon medencét kialakító tektonikával volt összefüggésben. A földtörténeti középidőtől a neogénig folyamatos vulkanizmus volt jelen a térségben. Több vulkáni ciklus zajlott le a területen mintegy 2-3 millió éves különbséggel és mindez a Pannon medencét kialakító tektonikával volt összefüggésben. Egyes geológusok szerint a nyírségi terület volt a neogén vulkanizmus egyik kitörési központja. Egyes geológusok szerint a nyírségi terület volt a neogén vulkanizmus egyik kitörési központja. A Pannon tenger üledékeinek és az alatta húzódó millió éves tufarétegek határa átlagosan méter, néhol a 4000 méteres mélységet is eléri. A Pannon tenger üledékeinek és az alatta húzódó millió éves tufarétegek határa átlagosan méter, néhol a 4000 méteres mélységet is eléri.

9 9 2. A Nyírség mai felszínének kialakulása Hazánk területén a pliocénban borította utoljára tenger. Ez volt a pannóniai beltenger, mely később beltóvá alakult és nagy mennyiségű üledék rakódott le. Így az idősebb medenceüledékek és az alaphegység megsüllyedt völgyei és hegyvonulatai betemetődtek. Hazánk területén a pliocénban borította utoljára tenger. Ez volt a pannóniai beltenger, mely később beltóvá alakult és nagy mennyiségű üledék rakódott le. Így az idősebb medenceüledékek és az alaphegység megsüllyedt völgyei és hegyvonulatai betemetődtek. A pannóniai takarórétegek vastagsága a Nyírségben általában méter között ingadozik. A pannóniai takarórétegek vastagsága a Nyírségben általában méter között ingadozik. Az Alföld ÉK-i részében kialakulóban levő folyók aránylag gyorsan feltöltötték a felszín egyenetlenségeit és a pliocén második felének elején a terület nagyobb része már száraz. Az Alföld ÉK-i részében kialakulóban levő folyók aránylag gyorsan feltöltötték a felszín egyenetlenségeit és a pliocén második felének elején a terület nagyobb része már száraz. Folyói az általános lejtési viszonyoknak megfelelően É-D-i, illetve ÉK-DNY-i folyásirányt vettek fel és a Maros-Körös köze felé tartottak.. Folyói az általános lejtési viszonyoknak megfelelően É-D-i, illetve ÉK-DNY-i folyásirányt vettek fel és a Maros-Körös köze felé tartottak.. Abban az időben ez a terület volt az Alföld legmélyebb része, tehát a hegységekből lefutó folyók erre tartottak. Abban az időben ez a terület volt az Alföld legmélyebb része, tehát a hegységekből lefutó folyók erre tartottak. A pliocén második felében bekövetkezett emelkedés által a folyók eróziós tevékenysége megnőtt. A Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, és Latorca a pannóniai tábla Nyírségi részét szabdalták fel. A Tisza és a Szamos a Nyírség déli részén folyt le. A pliocén második felében bekövetkezett emelkedés által a folyók eróziós tevékenysége megnőtt. A Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, és Latorca a pannóniai tábla Nyírségi részét szabdalták fel. A Tisza és a Szamos a Nyírség déli részén folyt le.

10 10 A felsőpliocén végé az Alföld ÉK-i részének folyóhálózata megváltozott a Tisza-árok Szolnok feletti süllyedések miatt. Ezzel a Tapoly, Ondava és a Laborc DNY–nak fordult. Így a Nyírség Ny-i része elvesztette folyóit. A felsőpliocén végé az Alföld ÉK-i részének folyóhálózata megváltozott a Tisza-árok Szolnok feletti süllyedések miatt. Ezzel a Tapoly, Ondava és a Laborc DNY–nak fordult. Így a Nyírség Ny-i része elvesztette folyóit. A pleisztocén közepi pannóniai felszínek süllyedésével a folyók munkaképességét fokozva a hegyvidékeken bevágódásnak indultak. A hegységek lábánál viszont energiájukat elvesztve, hordalékkúpot kezdtek el építeni. A pleisztocén közepi pannóniai felszínek süllyedésével a folyók munkaképességét fokozva a hegyvidékeken bevágódásnak indultak. A hegységek lábánál viszont energiájukat elvesztve, hordalékkúpot kezdtek el építeni. A nyírségi hordalékkúp létrehozásában a Tapoly, Ondava, Latorca, Borsava, Tisza, Túr és Szamos folyók vettek részt. A nyírségi hordalékkúp létrehozásában a Tapoly, Ondava, Latorca, Borsava, Tisza, Túr és Szamos folyók vettek részt. Az általuk létrehozott, összetett hordalékkúp a D-i, DNY-i irányban nyomult előre. Az általuk létrehozott, összetett hordalékkúp a D-i, DNY-i irányban nyomult előre. A pannóniai rétegösszlet m vastagságú rétegsorként halmozódott fel a pleisztocén végére. A pannóniai rétegösszlet m vastagságú rétegsorként halmozódott fel a pleisztocén végére. Ebben az időszakban kialakult folyóvízi réteget három részre oszthatjuk Ebben az időszakban kialakult folyóvízi réteget három részre oszthatjuk 1. Az alsó m vastagságú folyóvízi homok illetve iszap és agyagfrakció. 1. Az alsó m vastagságú folyóvízi homok illetve iszap és agyagfrakció. 2. A m vastag ugyancsak folyóvízi homokból, iszapból és agyagból valamint kavicsrétegekből álló rétegsor. 2. A m vastag ugyancsak folyóvízi homokból, iszapból és agyagból valamint kavicsrétegekből álló rétegsor m vastagságú homokréteg zárja le m vastagságú homokréteg zárja le.

11 11 Vizsgálatok alapján bizonyítható, hogy a Nyírség K-i, ÉK-i, és Ny-i része a legidősebb, mivel a vizsgálatok szerint a würm utolsó interstadiálisában már nem folyt élővíz. Vizsgálatok alapján bizonyítható, hogy a Nyírség K-i, ÉK-i, és Ny-i része a legidősebb, mivel a vizsgálatok szerint a würm utolsó interstadiálisában már nem folyt élővíz. Morfológiailag ez azt jelenti, hogy az utolsó eljegesedés folyamán a szél felszínalakító munkája volt a jellemző és az elhagyott folyómedrek hiánya mutatkozik.. Morfológiailag ez azt jelenti, hogy az utolsó eljegesedés folyamán a szél felszínalakító munkája volt a jellemző és az elhagyott folyómedrek hiánya mutatkozik.. Ekkorra tehető a félig kötött homokterületre jellemző formák kialakulása. A Nyírség É-i felében a szélbarázdák, deflációs mélyedések, garmadák, maradékgerincek, a D-iben pedig az egyedül itt megtalálható, jellegzetes fejletlen Ny-i szárú parabolák. Ekkorra tehető a félig kötött homokterületre jellemző formák kialakulása. A Nyírség É-i felében a szélbarázdák, deflációs mélyedések, garmadák, maradékgerincek, a D-iben pedig az egyedül itt megtalálható, jellegzetes fejletlen Ny-i szárú parabolák. A Nyírséget fedő két eolikus üledékének alapanyaga hordalékkúpból származik, amely a lösz és a futóhomok.. A Nyírséget fedő két eolikus üledékének alapanyaga hordalékkúpból származik, amely a lösz és a futóhomok.. Lösz: A szél által magával ragadt finomabb por, amely később lerakódik. Futóhomok: A durvább szemcsékből álló üledék. Lerakódásukhoz eltérő éghajlat és növényzeti fedettség szükséges. Lerakódásukhoz eltérő éghajlat és növényzeti fedettség szükséges. A mai felszín kialakulásához még hátra volt a würm III. ill. fenyő-nyírkor eleji Bodrogköz és Rétköz besüllyedése és a szél végleges egyeduralma a felszínalakításban a jóval melegebb mogyorófázisban. A mai felszín kialakulásához még hátra volt a würm III. ill. fenyő-nyírkor eleji Bodrogköz és Rétköz besüllyedése és a szél végleges egyeduralma a felszínalakításban a jóval melegebb mogyorófázisban. A ma is jól látható eolikus formák antropogén beavatkozás következménye, a 18. és 19. században lévő erdőírtások miatt újból mozgásba jött homok formái. A ma is jól látható eolikus formák antropogén beavatkozás következménye, a 18. és 19. században lévő erdőírtások miatt újból mozgásba jött homok formái.

12 12 III. Kistájankénti felszínformák 1. Nyugati- vagy- Löszös Nyírség 1. Nyugati- vagy- Löszös Nyírség A Kótajt Újfehértóval összekötő vonal és a Hajdúság között terül el. É –n a Tiszáig nyúlik, D- n csaknem Téglásig terjed. A Kótajt Újfehértóval összekötő vonal és a Hajdúság között terül el. É –n a Tiszáig nyúlik, D- n csaknem Téglásig terjed. Jellemző rá a löszös üledékeknek a futóhomokkal szemben való túlsúlya, ill. a folyóvölgyek csaknem teljes hiánya. Jellemző rá a löszös üledékeknek a futóhomokkal szemben való túlsúlya, ill. a folyóvölgyek csaknem teljes hiánya. Többnyire löszös homok és homokos lösz fedi a szélbarázdákat, amelyek K-ről Ny- felé haladva átmenettel mennek át egymásba. Többnyire löszös homok és homokos lösz fedi a szélbarázdákat, amelyek K-ről Ny- felé haladva átmenettel mennek át egymásba. ÉNY- és Ny-i részén szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek fordulnak elő. Hiányoznak a nagyméretű deflációs laposok. ÉNY- és Ny-i részén szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek fordulnak elő. Hiányoznak a nagyméretű deflációs laposok. Szélbarázdás felszín Nyíregyházától Ny-ra

13 13 2. Közép – Nyírség A Közép – Nyírség felszíne Hajdúhadháztól kiinduló, Nyíradonyon, Nyírbátoron keresztül haladó, Vásárosnaménynak tartó vízválasztó felöl enyhén lejt a Rétköz irányéba. A Közép – Nyírség felszíne Hajdúhadháztól kiinduló, Nyíradonyon, Nyírbátoron keresztül haladó, Vásárosnaménynak tartó vízválasztó felöl enyhén lejt a Rétköz irányéba. Nagyon jellemző ezen a tájon az ÉK-DNy-i irányú szélesebb homokövezeteknek futóhomok területekkel való találkozása. Nagyon jellemző ezen a tájon az ÉK-DNy-i irányú szélesebb homokövezeteknek futóhomok területekkel való találkozása. A löszös felszínek laposak, a laposok javarészt deflációs eredetűek. A löszös felszínek laposak, a laposok javarészt deflációs eredetűek. Gyakoriak a szabálytalan alakú, nagyméretű homokfelhalmozódások. Gyakoriak a szabálytalan alakú, nagyméretű homokfelhalmozódások. A Nyírség középső részére is jellemzők a szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek. Parabolabuckák elvétve találhatóak. A Nyírség középső részére is jellemzők a szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek. Parabolabuckák elvétve találhatóak. Továbbá megfigyelhető, hogy a Nyíregyháza – Nagykálló - Máriapócs vonaltól É-ra mély szélbarázdák és m magas garmadák alakultak ki. Ezzel szemben, D-re viszont kisebb mélységű szélbarázdák és 3-8 m magas garmadák vannak. Továbbá megfigyelhető, hogy a Nyíregyháza – Nagykálló - Máriapócs vonaltól É-ra mély szélbarázdák és m magas garmadák alakultak ki. Ezzel szemben, D-re viszont kisebb mélységű szélbarázdák és 3-8 m magas garmadák vannak. közép-nyírségi táj (Nagykálló)

14 14 Demecser környékének akkumulációs mezői 3. Északkeleti - Nyírség A Nyírség legidősebb területe. A Nyírség legidősebb területe. A hosszantartó eolikus időszak alatt a futóhomok hatalmas akkumulációs mezőkbe rendeződött. A hosszantartó eolikus időszak alatt a futóhomok hatalmas akkumulációs mezőkbe rendeződött. Formák szempontjából a Kisvárda – Vásárosnamény vonaltól É-ra a legszebbek ahol különböző típusú szélbarázdákat, valamint maradékgerinceket lehet látni. Formák szempontjából a Kisvárda – Vásárosnamény vonaltól É-ra a legszebbek ahol különböző típusú szélbarázdákat, valamint maradékgerinceket lehet látni. Mátészalkától Ny-ra, ÉNy-ra Baktalórántháza irányában ellaposodik a felszín. Mátészalkától Ny-ra, ÉNy-ra Baktalórántháza irányában ellaposodik a felszín.

15 15 Nagykárolyi-homokháton található asszimetrikus parabolabucka 4. Délkeleti- Nyírség (Nagykárolyi- homokhát) A Nyírség ezen területén a futóhomok az uralkodó. A Nyírség ezen területén a futóhomok az uralkodó. Hiányoznak a nagy akkumulációs homokfelhalmozódások és kevesebb a szélbarázdás terület is. Hiányoznak a nagy akkumulációs homokfelhalmozódások és kevesebb a szélbarázdás terület is. Uralkodnak az asszimetrikus parabolabuckák. Uralkodnak az asszimetrikus parabolabuckák. A parabolabuckák magassága 2-15 m között ingadozik. A parabolabuckák magassága 2-15 m között ingadozik. A szegélybuckák hossza 2 km-t, magasságuk pedig a m-t is elér. A szegélybuckák hossza 2 km-t, magasságuk pedig a m-t is elér. Ugyancsak a Nyírség e kis területének sajátosságai a „nyírvízlaposok”. A nyírvízlaposok egykori medermaradványok vagy deflációs formák (pl.: Bátorligeti- láp) Ugyancsak a Nyírség e kis területének sajátosságai a „nyírvízlaposok”. A nyírvízlaposok egykori medermaradványok vagy deflációs formák (pl.: Bátorligeti- láp)

16 16 Dél-Nyírség, Nyíracsád 5. Dél-Nyírség (Ligetalja) A futóhomok az uralkodó e tájon. A futóhomok az uralkodó e tájon. A keletkezett garmadák elszakadtak szélbarázdájuktól és parabolabuckává alakultak. A keletkezett garmadák elszakadtak szélbarázdájuktól és parabolabuckává alakultak. Továbbá kisebb deflációs mélyedések, garmadák és parabolabuckák kombinációjából létrejött formák tarkítják a tájat. Továbbá kisebb deflációs mélyedések, garmadák és parabolabuckák kombinációjából létrejött formák tarkítják a tájat. A szegélybuckák 2 km hosszúak és akár m magasak is lehetnek. A szegélybuckák 2 km hosszúak és akár m magasak is lehetnek. Közel 30%-a erdős a Dél- Nyírségnek Közel 30%-a erdős a Dél- Nyírségnek

17 17 Parabolabucka és fejletlen Ny-i szárú parabolák illetve szélbarázdás terület

18 18 Átmenti formák a szélbarázdás és parabolabuckás felszínek határán és fejletlen Ny-i szárú parabolák és szegélybuckák Nyírkátától DK-re

19 19 Szélbarázdás terület valamint jellemző szegélybucka

20 20 Karéjbucka

21 21 Homokfodrok

22 22 IV. Éghajlat A Nyírség éghajlatát az óceánoktól való távolságon kívül még meghatározza a Kárpátok közelsége és a nyugatias szelek mellett az É-ÉK felöl betörő főn is. A Nyírség éghajlatát az óceánoktól való távolságon kívül még meghatározza a Kárpátok közelsége és a nyugatias szelek mellett az É-ÉK felöl betörő főn is. A tájegység D-i része a meleg, mérsékelten száraz, mérésékelten forró nyarú éghajlati körzethez tartozik, ami É felé haladva átmegy a meleg, méréskelten száraz, hideg telű, majd a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű körzetbe, míg K-i peremén a meleg, száraz, mérésékelten forró nyarú és a mérésékelten meleg, száraz, hideg telű körzeteknek megfelelő éghajlati sajátosságok ismerhetők fel. A tájegység D-i része a meleg, mérsékelten száraz, mérésékelten forró nyarú éghajlati körzethez tartozik, ami É felé haladva átmegy a meleg, méréskelten száraz, hideg telű, majd a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű körzetbe, míg K-i peremén a meleg, száraz, mérésékelten forró nyarú és a mérésékelten meleg, száraz, hideg telű körzeteknek megfelelő éghajlati sajátosságok ismerhetők fel. Felhőzete középső részén 50%, addig É-n és D-n 55%-ra nő. Felhőzete középső részén 50%, addig É-n és D-n 55%-ra nő. Télen a januári középhőmérséklet -3° C alatt marad, nyáron a júliusi középhőmérséklet 20-21° C. Télen a januári középhőmérséklet -3° C alatt marad, nyáron a júliusi középhőmérséklet 20-21° C. Csapadéka 600 mm évi összeget mutat. Csapadéka 600 mm évi összeget mutat.

23 23 IV. Vízrajz Az alföld ez a természetföldrajzi összetevői szerint egységes tája sajátos centrifugális vízhálózattal rendelkezik, ahol a vízfolyások sugarasan a peremterületek felé irányulnak. Az alföld ez a természetföldrajzi összetevői szerint egységes tája sajátos centrifugális vízhálózattal rendelkezik, ahol a vízfolyások sugarasan a peremterületek felé irányulnak. Vízválasztó a Hajdúhadház-Nyíradony-Nyírbátor-Záhony vonalon húzódik.. Vízválasztó a Hajdúhadház-Nyíradony-Nyírbátor-Záhony vonalon húzódik.. Főbb vízfolyások: Lónyai-főcsatorna Lónyai-főcsatorna Kraszna és vízgyűjtő területe Kraszna és vízgyűjtő területe Berettyó és vízgyűjtő területe Berettyó és vízgyűjtő területe Hortobágy és vízgyűjtő területe Hortobágy és vízgyűjtő területe És határoló folyói, a Tisza és Szamos És határoló folyói, a Tisza és Szamos Állóvizekbe is gazdag terület volt, nagy részüket lecsapolták. Állóvizekbe is gazdag terület volt, nagy részüket lecsapolták. Leghíresebb állóvizei: Leghíresebb állóvizei: Vajai-tó Vajai-tó Bátorligeti-ősláp Bátorligeti-ősláp Kállósemjéni ősmohos Kállósemjéni ősmohos Nyíregyházi Sós-tó Nyíregyházi Sós-tó

24 24 A Nyírség és vízhálózata

25 25 Vajai-tó Bátorligeti- ősláp

26 26 Kállósemjéni ősmohos nyíregyházi Sós-tó

27 27 VI. A Nyírség természeti erőforrásai Legfontosabb megállapítani, hogy a Nyírség nem rendelkezik említést érdemlő energiaforrásokkal, elsősorban a mezőgazdasághoz adottak a feltételek. Legfontosabb megállapítani, hogy a Nyírség nem rendelkezik említést érdemlő energiaforrásokkal, elsősorban a mezőgazdasághoz adottak a feltételek. A, A tarpai Nagy-hegy A tarpai Nagy-hegy nem kapcsolódik szervesen a Nyírséghez, de mint közvetlen nyersanyagforrás említést kell tennünk róla. A tarpai Nagy-hegy nem kapcsolódik szervesen a Nyírséghez, de mint közvetlen nyersanyagforrás említést kell tennünk róla. A Nagy-hegy dácitos kőzetből áll. Nem szabályos vulkáni kúp, lejtői nem arányosak. A Nagy-hegy dácitos kőzetből áll. Nem szabályos vulkáni kúp, lejtői nem arányosak. A hegy voltaképpen egy nyugati- és egy délkeleti ágból épül fel, s valószínű, hogy a két ág metszésvonala, a mai kőfejtő helyen működött több millió évvel ezelőtt a vulkáni kürtő. A hegy voltaképpen egy nyugati- és egy délkeleti ágból épül fel, s valószínű, hogy a két ág metszésvonala, a mai kőfejtő helyen működött több millió évvel ezelőtt a vulkáni kürtő. A hegyet felépítő dácitra diabázzárványok a jellemzőek, amely a tokaji Kopaszon és a tarpai Nagy-hegyen kívül kevés helyen található. A hegyet felépítő dácitra diabázzárványok a jellemzőek, amely a tokaji Kopaszon és a tarpai Nagy-hegyen kívül kevés helyen található.

28 28 B, Gyepvasérc A gyepvasérc a Nyírség „nyírvízlaposainak” jellegzetes képződménye. A gyepvasérc a Nyírség „nyírvízlaposainak” jellegzetes képződménye. Képződésében fő szerepe a vastartalmú talajvíznek van. Képződésében fő szerepe a vastartalmú talajvíznek van. Koruk évre tehető. Koruk évre tehető. A gyepvasérc a vassók által az elhalt gyökér mentén mozgó vastartalmú talajvízből a korhadt, megritkult gyökérszövet közé rakódnak le, és azt elkövesítik, illetve „elvasasítják”. Így a gyökerek helyén hosszú rudak, igen változatos cseppkőszerű képződmények keletkeznek. A gyepvasérc a vassók által az elhalt gyökér mentén mozgó vastartalmú talajvízből a korhadt, megritkult gyökérszövet közé rakódnak le, és azt elkövesítik, illetve „elvasasítják”. Így a gyökerek helyén hosszú rudak, igen változatos cseppkőszerű képződmények keletkeznek. Mára már tisztázódott, hogy részben a készlet kicsiny volta, másrészt az ércek értéktelensége (alacsony vastartalom) miatt nagyüzemi kitermelésre, bányászatra alkalmatlan. Mára már tisztázódott, hogy részben a készlet kicsiny volta, másrészt az ércek értéktelensége (alacsony vastartalom) miatt nagyüzemi kitermelésre, bányászatra alkalmatlan.

29 gyepvasérc 29

30 30 C, Földgáz C, Földgáz A penészleki földgázmező közel 500 millió m3- es készlettel rendelkezik. A penészleki földgázmező közel 500 millió m3- es készlettel rendelkezik. A feltárás igazolta, hogy a mély medencék és a kitörési központok közötti területi részeken, szárnyakon a pannon üledékek kivastagodásával a szénhidrogének számára esetleg jó tárolószerkezetek lehetnek. A feltárás igazolta, hogy a mély medencék és a kitörési központok közötti területi részeken, szárnyakon a pannon üledékek kivastagodásával a szénhidrogének számára esetleg jó tárolószerkezetek lehetnek.

31 31 D, Agyag A tégla- és cserépipar telephelyeit a természeti feltételek, az agyaglelőhelyek határozzák meg. A tégla- és cserépipar telephelyeit a természeti feltételek, az agyaglelőhelyek határozzák meg. A Nyírség rétegsorában felellhető agyag arra utal, hogy e természeti feltételek adottak. A Nyírség rétegsorában felellhető agyag arra utal, hogy e természeti feltételek adottak. Fehérgyarmaton, Tiszabercelen és a nyugat- nyírségi Tiszavasváriban létesült téglagyár. Fehérgyarmaton, Tiszabercelen és a nyugat- nyírségi Tiszavasváriban létesült téglagyár.

32 32 VII. Természetes növényzet, talajok Növényzet: A terület az Alföld flóravidék „Nyírségense” flórajárásába tartozik. A terület az Alföld flóravidék „Nyírségense” flórajárásába tartozik. É-n gyöngyvirágos tölgyesek, délen pusztai tölgyesek jellemezték a növényzetet. É-n gyöngyvirágos tölgyesek, délen pusztai tölgyesek jellemezték a növényzetet. Jellemző még a Nyírség növényvilágának a lápok, mocsarak növényei, mint a hínártársulások, nádasok, gyékény, káka, tőzegpáfrány Jellemző még a Nyírség növényvilágának a lápok, mocsarak növényei, mint a hínártársulások, nádasok, gyékény, káka, tőzegpáfrányTalaj: Jellemző talajok a Nyírségben: Jellemző talajok a Nyírségben: Futóhomok Futóhomok Kovárványos barna erdőtalajok Kovárványos barna erdőtalajok Réti homoktalajok Réti homoktalajok Réti csernozjomok Réti csernozjomok

33 33 Nyíres és bátorligeti nyírláp

34 34 Felhasznált irodalom: 1. DR. Pécsi Márton: A tiszai Alföld, Akadémiai kiadó, Budapest, DR. Pécsi Márton-Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere I.,MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, DR. Karátson Dávid: Magyarország földje: Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére, Magyar Könyvklub 4. DR. Borsy Zoltán: A Nyírség természeti földrajza 5. A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza 6. Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv 7. Találkozás Bereggel: mező András, Vásárosnamény, Göőz Lajos: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti erőforrásai, Nyíregyháza,1999

35 35 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Nyírség Készítette: Duna Gábor Dávid III. Éves térképész hallgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések