Találkozás a „vadakkal”. A felfedezések első hulláma  16. század: spanyol és portugál hajók és útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani.

Az előadások a következő témára: "Találkozás a „vadakkal”. A felfedezések első hulláma  16. század: spanyol és portugál hajók és útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani."— Előadás másolata:

1 Találkozás a „vadakkal”

2 A felfedezések első hulláma  16. század: spanyol és portugál hajók és útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani. Katonai erejük nagyon visszaesik, a 17. sz-tól rendszeres fenyegetést jelentenek az angol, francia és holland hajók.  Sikerek: Afrika megkerülése, Amerika elérése, a Föld körülhajózása  Kudarcok: „Terra australis”, „Északnyugati Átjáró”

3 A felfedezések második hulláma  18. század: az angolok és franciák vették át a főszerepet.  A hajózás körülményei, technikája nagyon sokat fejlődött  Új motivációk: tudományos kíváncsiság, több erőforrás a kutató jellegű hajózásra A század második felében sok hajó indul Amerika irányából Óceánia felé A kontinensek belsejébe is lassan bemerészkednek

4 Példák a technikai fejlődésre  A hajók mérete Kolumbusz hajói: gyors, ám szűkös és kényelmetlen karavellák – zsúfoltság, klausztrofóbia, monotonitás, készlethiány, betegségek 18. század: a sorhajók és a nagy kereskedelmi hajók öt-hatszor akkorák.  Egészségügyi körülmények korábban hosszabb utakon a legénység többsége skorbutban halt meg Cook az 1770-es években már egy matrózt sem vesztett emiatt!

5 Példák a technikai fejlődésre  Jobb térképek, jobb navigáció 4 percnyi tévedés 1 fok eltérést, vagyis 50-100 km tévedést okoz a hibák halmozódnak – rengeteg veszteség eltévedt és elsüllyedt hajók miatt 1707: katasztrófa a Scilly-szigeteknél (DNY-Anglia) 4 hadihajó és 1500 tengerész veszett oda

6 Harrison kronométerei  A 18. sz-i Anglia első számú problémája: a tengeri helymeghatározás, azon belül is a földrajzi hosszúság megállapítása, az ún. „hosszúsági probléma”  1714-ben a Parlament £20,000 díjat tűzött annak, aki a problémát megfelelő pontossággal megoldja  Útinaplóból, a Hold méretéből, pontos időméréssel  John Harrison (1693–1776), angol órásmester egész életén keresztül ezt próbálta megoldani H1 (1736), H2 (1741), H3 (1755) – tengeri ingaórák, olyan eredeti fejlesztésekkel, mint visszaforgásgátló, bimetál, csapágyazás A befutó: H4 (1759), tengeri rugós óra – 5 sec késés az Atlanti- óceánon keresztül – alig két kilométer!

7 H1

8 H1 (részlet)

9 H2

10 H3

11 H4

12 Útibeszámolók és krónikák  Az első írott források: utazó nemesemberek, majd orvosok, lelkészek levelei, naplói  16. század széttöredezett, naiv rácsodálkozások illetve hivatalos, dicsőítő beszámolók  18. század egyre több a tudós társaságok által küldött megbízott és természetbúvár békésebb, megismerő korszak, nyers katonai erő helyett kereskedelmi kapcsolatok kialakítása

13 A találkozás abszurditása  Senkinek sem volt fogalma a helyzet valódi jelentőségéről és tragikumáról Kolumbusz a spanyol uralkodók nevében, hivatalos ceremónia keretében birtokba veszi az Újvilágot… …a szigetlakók általános csodálkozása közepette  „Az ember aligha képzelhet el emberek között ekkora tragikus egyenlőtlenséggel teli eseményt. Még szerencsésnek mondható az a körülmény, hogy különbözött a nyelvük. Így a bennszülöttek legalább szimbolikus vagy mágikus cselekménynek tarthatták a betolakodók ünnepélyességét. Hiszen a birtokbavételt, amiről itt valójában szó volt, ezek az emberek, akinek semmiféle elképzelésük sem volt a tulajdonról, teljességgel képtelenek lettek volna felfogni.” (Madariaga)

14 A találkozás abszurditása  Nemcsak az őslakosokat, hanem az európai embert is teljesen felkészületlenül érte a találkozás újszerűség és fenyegetés a leggyakoribb fogadtatás: tartózkodás vagy vendégszeretet, leplezetlen kíváncsiság, és csak a legritkább esetben ellenségesség a jövevények csöndes bizalmatlansággal érkeztek, ami elég hamar dölyfös, erőszakos felsőbbrendűségbe csapott át

15 A találkozás abszurditása  Az erő pozíciójából könnyű lett volna a kapcsolatokat békésen, akár a hosszú távú európai érdekeknek megfelelően alakítani  Nem ez történt: a mindenek feletti, gátlástalan vágy a meggazdagodásra dominált, ami lehetetlenné tette a partner lényének, kultúrájának megvizsgálását az erőfölényt az intellektuális és erkölcsi fölénnyel azonosították az ő viselkedésük volt a norma – minden, ami attól eltért, alacsonyabb rendűnek bélyegeztek  a bennszülötteket „természeti lényeknek” tekintették, a természet részének, ami joglapot adott a velük szembeni bánásmódra

16 A találkozás abszurditása  A kapzsiság üres ígéretekhez, szószegéshez, átverésekhez vezetett a bennszülöttek hasonló válaszreakcióit viszont az előítéleteik igazolásának láttak: látható, hogy csaló, pimasz, szégyentelen népség az első „negatív” tapasztalatok az erő alkalmazását váltották ki a helyzet a legtöbb színtéren tragikussá fajult  Az első hajósok szinte kizárólag Európa söpredékéből kerültek ki kisemmizett, tanulatlan, megnyomorított emberek a hatalom különleges érzete durva túlkapások, vak önkény formájában jelentkezett mindezek igazolásához szükségük volt a felsőbbrendűség ideológiájára

17 A találkozások formái  A kultúrák érintkezése az első találkozások  Kultúrkapcsolat rabszolga-kereskedelem, hittérítés  A kultúrák összeütközése megsemmisítés, elűzés, rabszolgaság  A kultúrák összefonódása akkulturáció, összeolvadás

18 Bennszülöttek látogatóban  az indián az első igazi szenzáció  a királyok is „elbeszélgetnek” velük „Savignon” (1610): „A franciákból hiányzik a bátorság és a határozottság, úgy viselkednek, mint az asszonyok, és vitatkoznak, ahelyett, hogy harcolnának” Pocahontas (1619) Omai Tahitiről (1775)

19 Bennszülöttek látogatóban  miért nem beszélnek normális nyelveken?  távolságtartás, büszkeség – inkább letargia, nyelvi akadályok és betegség...  „nevelési problémák”  Anton Wilhelm Amo (1703–1759)

20

21 Néprajzi múzeumok és kiállítások  Néprajzi múzeumok Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztálya (később Magyar Néprajzi Múzeum), 1872 Museum für Völkerkunde (Berlin), 1873  Ezek az intézmények tették lehetővé az Európán (és É- Amerikán) kívüli népek kultúrájának (kulturális termékeinek) rendszeres gyűjtését és a megbízhatóbb tapasztalati bázissal rendelkező kultúraelméletek kidolgozását  Ugyanakkor hozzájárultak az ún. „primitív népekkel” kapcsolatos sztereotípiák megerősödéséhez is  A gyarmati népek kultúráját gyakran a természetrajzi múzeumokban állították ki, azt sugallva, hogy ők inkább a természet, mint az emberi civilizáció részei („természeti népek”)  A „népkiállítások” (Völkerschauk) és a gyarmati kiállítások valóság show szerűen mutatták be a gyarmatokon élő népek életét magukat az embereket állítva ki

22 Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)

23

24