Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zöldterület-gazdálkodás 3.előadás. Éghajlat elemei csapadék, hőmérséklet, fény Csapadék Csapadék Kevés Kevés Eloszlási problémák Eloszlási problémák Talajnedvesség-tartalom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zöldterület-gazdálkodás 3.előadás. Éghajlat elemei csapadék, hőmérséklet, fény Csapadék Csapadék Kevés Kevés Eloszlási problémák Eloszlási problémák Talajnedvesség-tartalom."— Előadás másolata:

1 Zöldterület-gazdálkodás 3.előadás

2 Éghajlat elemei csapadék, hőmérséklet, fény Csapadék Csapadék Kevés Kevés Eloszlási problémák Eloszlási problémák Talajnedvesség-tartalom Talajnedvesség-tartalom Víztároló-, vízbefogadó képesség Víztároló-, vízbefogadó képesség Talajvízszint Talajvízszint Hőmérséklet, fény Hőmérséklet, fény Kevésbé változtatható → igazodás Kevésbé változtatható → igazodás Déli fekvésű lejtők → meredekebb Déli fekvésű lejtők → meredekebb Északi lejtők → ferdébb Északi lejtők → ferdébb Fénykedvelő, illetve árnyéktűrő növények → beárnyékolás Fénykedvelő, illetve árnyéktűrő növények → beárnyékolás

3 Éghajlat elemei Talaj Kettős funkció: Kettős funkció: 1. Gyökérzet számára támaszték 2. Élettevékenységeket segíti (levegő, tápanyag, víz) Feltalaj, altalaj Feltalaj, altalaj Feltalaj Feltalaj növényi, állati maradványok → mikroorganizmusok, apróbb rovarok, giliszták növényi, állati maradványok → mikroorganizmusok, apróbb rovarok, giliszták Humuszban gazdagabb Humuszban gazdagabb 5-40 cm-ig 5-40 cm-ig Altalaj Altalaj Óvatos keverés a feltalajjal, csak a mélyen gyökerező növények jutnak le ide Óvatos keverés a feltalajjal, csak a mélyen gyökerező növények jutnak le ide Minimális talajélet Minimális talajélet

4 Talajszerkezet Kedvező: Kedvező: Levegővel töltött hézagok (morzsás talaj a legjobb) Levegővel töltött hézagok (morzsás talaj a legjobb) Talajmunka: levegőzöttséget növeli Talajmunka: levegőzöttséget növeli Jó víztartó képesség, jó víz-levegő arány Jó víztartó képesség, jó víz-levegő arány Öntözés után 20% levegő Öntözés után 20% levegő Talaj kötöttsége: megmutatja, hogy mennyi víz hatására válik tömörödötté, telítetté Talaj kötöttsége: megmutatja, hogy mennyi víz hatására válik tömörödötté, telítetté Gyúrópróba: Gyúrópróba: Mállik → laza Mállik → laza Reped → középkötött Reped → középkötött Képlékeny → kötött Képlékeny → kötött

5 Talajok vízgazdálkodása A növénynek a testfelépítéshez, a párologtatáshoz, illetve a tápanyag- vándorláshoz víz kell A növénynek a testfelépítéshez, a párologtatáshoz, illetve a tápanyag- vándorláshoz víz kell Hőszabályozás Hőszabályozás Száraz talaj Száraz talaj Nedves talaj Nedves talaj Talaj vízvezetése Talaj vízvezetése Optimális hézagnagyság Optimális hézagnagyság Összefüggő hézagtér Összefüggő hézagtér

6 A talaj pH-ja A mész felel a semleges, vagy lúgos kémhatásért A mész felel a semleges, vagy lúgos kémhatásért Sósav-cseppentés: mésztartalom meghatározása Sósav-cseppentés: mésztartalom meghatározása Nincs pezsgés: max. 2% Nincs pezsgés: max. 2% Élénk pezsgés: max. 8% Élénk pezsgés: max. 8% Ha forr: 8%-nál magasabb → tápanyag-felvételi probléma Ha forr: 8%-nál magasabb → tápanyag-felvételi probléma A pH-érték a savasságot, vagy lúgosságot jelölő szám (a hidrogénion-koncentráció 10-es alapú logaritmusa) A pH-érték a savasságot, vagy lúgosságot jelölő szám (a hidrogénion-koncentráció 10-es alapú logaritmusa)

7 Talajtermékenység Tápanyagtartalom Tápanyagtartalom Szerves vegyületek: élő szervezetek bomlásából Szerves vegyületek: élő szervezetek bomlásából Nem felvehetőek → lebontás → humusz (magas hőmérséklet) → felvehető Nem felvehetőek → lebontás → humusz (magas hőmérséklet) → felvehető Ha kevés → a tápanyagok kimosódnak a talajból Ha kevés → a tápanyagok kimosódnak a talajból Hormonokat tartalmaznak Hormonokat tartalmaznak Fenntartás érdekében: trágyázás (szerkezetalakítás + tápanyag) Fenntartás érdekében: trágyázás (szerkezetalakítás + tápanyag) Élet alapja: ásványi anyag, szerves anyag, víz Élet alapja: ásványi anyag, szerves anyag, víz

8 Tápanyag-utánpótlás Szerves anyagok Szerves anyagok Istállótrágya Istállótrágya Zöldtrágya Zöldtrágya Komposzt Komposzt Műtrágyák Műtrágyák Lombtrágya Lombtrágya

9 Talajművelés Legjobb: középkötött, humuszban gazdag, morzsás talaj Legjobb: középkötött, humuszban gazdag, morzsás talaj Szükséges, mert csak így képződik morzsalékos talaj Szükséges, mert csak így képződik morzsalékos talaj Szerves anyag lebomlását segíti Szerves anyag lebomlását segíti Lassan bomló humuszból táplálkoznak a növények Lassan bomló humuszból táplálkoznak a növények Felső réteg szerkezete romlik → ásás, szántás, lazítás, gyomirtás Felső réteg szerkezete romlik → ásás, szántás, lazítás, gyomirtás Ősszel, vagy kora tavasszal jó elmunkálás → talajmunkák Ősszel, vagy kora tavasszal jó elmunkálás → talajmunkák

10 Talajmunkák Gyökérzet mélysége: Gyökérzet mélysége: Pázsit: 20 cm Pázsit: 20 cm Évelő: cm Évelő: cm Rózsa: cm Rózsa: cm Cserje: cm Cserje: cm Fa: 1,20 m Fa: 1,20 m Talajmunkák: Talajmunkák: Talajlazítás, szántás Talajlazítás, szántás Forgatás Forgatás Előkészítés Előkészítés Porhanyítás Porhanyítás Javítás Javítás Fejtrágyázás Fejtrágyázás

11 Fűfelületek fenntartása

12 Pázsit és gyep Pázsit: Pázsit: Rövidre nyírt, finom levelő füvekből álló, szőnyegszerű fűtakaró Rövidre nyírt, finom levelő füvekből álló, szőnyegszerű fűtakaró Díszítő cél Díszítő cél Üde zöldek Üde zöldek Taposást, kaszálást bírja Taposást, kaszálást bírja Öntözés, tápanyag-utánpótlás Öntözés, tápanyag-utánpótlás Gyep: Gyep: Magasra hagyott, durva levelű, kevésbé igényes Magasra hagyott, durva levelű, kevésbé igényes Játszótéri felhasználás Játszótéri felhasználás

13 Hazai parkokba javasolt fűfajok Szélsőséges viszonyok → keverék Szélsőséges viszonyok → keverék Legszebb: angol perje 50%, réti perje 20%, vörös csenkesz 20%, tippan 10% Legszebb: angol perje 50%, réti perje 20%, vörös csenkesz 20%, tippan 10% Erős terhelésre: angol perje 40%, réti perje 40%, vörös csenkesz 20% Erős terhelésre: angol perje 40%, réti perje 40%, vörös csenkesz 20%

14 Fenntartási munkák Telepítésnél: fontos a fűmagkeverék összetételének megválasztása Telepítésnél: fontos a fűmagkeverék összetételének megválasztása Gyakori kaszálás Gyakori kaszálás Öntözés Öntözés Tápanyag-utánpótlás Tápanyag-utánpótlás Intenzitás: funkciótól függően (extenzív, intenzív) Intenzitás: funkciótól függően (extenzív, intenzív)

15 Kaszálás Gyakoriság meghatározza a fenntartás színvonalát Gyakoriság meghatározza a fenntartás színvonalát Tavasszal, telepítés után: 6-7 cm-es tarló → nagyobb asszimilációs felület → több tápanyag: föld alatti rész fejlődése Tavasszal, telepítés után: 6-7 cm-es tarló → nagyobb asszimilációs felület → több tápanyag: föld alatti rész fejlődése Felülvetés Felülvetés Májustól októberig Májustól októberig Kaszálás elmaradása Kaszálás elmaradása Továbbfejlődést megakadályozza Továbbfejlődést megakadályozza Beárnyékol Beárnyékol Alsó levelek asszimilációja csökken Alsó levelek asszimilációja csökken Gyenge szárúak lesznek Gyenge szárúak lesznek Penészgombák, baktériumok megjelennek Penészgombák, baktériumok megjelennek Hirtelen fény: égés Hirtelen fény: égés

16 Kaszálás gyakorisága Gyakori kaszálás → tömörebb Gyakori kaszálás → tömörebb Gyakori öntözés → gyakori kaszálás Gyakori öntözés → gyakori kaszálás Meleg időben hetente, hűvösebb időben kéthetente Meleg időben hetente, hűvösebb időben kéthetente Áprilistól júniusig: hetente Áprilistól júniusig: hetente Június 2. hetében, július első felében, augusztus utolsó harmadában, szeptemberben: kéthetente Június 2. hetében, július első felében, augusztus utolsó harmadában, szeptemberben: kéthetente Július második felében, augusztus első harmadában, októberben: 3 hetente Július második felében, augusztus első harmadában, októberben: 3 hetente Ritka kaszálás → csökkent növekedés, tápanyagtermelés → gyomosodás Ritka kaszálás → csökkent növekedés, tápanyagtermelés → gyomosodás Évi 12-szer, utolsó: október eleje Évi 12-szer, utolsó: október eleje

17 Tarlómagasság Sík területen: 3 – 6 cm Sík területen: 3 – 6 cm Rézsűn: 5 – 7 cm Rézsűn: 5 – 7 cm Jól megválasztott fűmagasság → a lombozat ellátja a föld alatti részeket tápanyaggal Jól megválasztott fűmagasság → a lombozat ellátja a föld alatti részeket tápanyaggal Gyakori kaszálás mellett lecsökken a tápanyag- vesztés, illetve a levélnövekedés → több oldalhajtás → tömör felület (gyomosodás ritkább) Gyakori kaszálás mellett lecsökken a tápanyag- vesztés, illetve a levélnövekedés → több oldalhajtás → tömör felület (gyomosodás ritkább) Május – június: 3 cm Május – június: 3 cm Július – augusztus: 6 cm Július – augusztus: 6 cm Téli hótakaró: 4 – 5 cm-es tarlóval Téli hótakaró: 4 – 5 cm-es tarlóval

18 Gépi kaszálás Fűkaszák típusai: Fűkaszák típusai: Hengerkéses Hengerkéses Forgókéses Forgókéses Damilos Damilos

19 Szakszerű kaszálás menete Terület szélén kezdjük Terület szélén kezdjük Kisebb területen körben Kisebb területen körben Nagyobb terület esetében 8-10 m-es szakaszok Nagyobb terület esetében 8-10 m-es szakaszok Átfedéssel Átfedéssel Üzemanyagtöltéshez le kell állítani a motort Üzemanyagtöltéshez le kell állítani a motort Vágás alatt 10 m-es körzetben nem tartózkodhat senki Vágás alatt 10 m-es körzetben nem tartózkodhat senki A kaszálék a lekaszált részre hulljon A kaszálék a lekaszált részre hulljon Szegélykövekre ügyelni → vágópenge Szegélykövekre ügyelni → vágópenge Kézi nyírás: Kézi nyírás: Száraz fű nyírása (nedvesnél egyenetlen lesz a vágás → fű elhajlik → ágsöprűvel felemelni) Száraz fű nyírása (nedvesnél egyenetlen lesz a vágás → fű elhajlik → ágsöprűvel felemelni)

20 Kaszálék gyűjtése 1-2 napig szárítani → csökken a súlya 1-2 napig szárítani → csökken a súlya Kézi Kézi Gereblyével Gereblyével Nyírással ellentétes irányba Nyírással ellentétes irányba Gépi Gépi Külön gép, vagy csatlakoztatott speciális adapter Külön gép, vagy csatlakoztatott speciális adapter Szívó-, vagy seprűrendszerű Szívó-, vagy seprűrendszerű Nedves időben nem szabad a füvön hagyni (gombafertőzés) Nedves időben nem szabad a füvön hagyni (gombafertőzés) Az egyes fűfajok más-más idő alatt bomlanak el Az egyes fűfajok más-más idő alatt bomlanak el

21 Gyepszélvágás Kézi vágással Kézi vágással Eredeti ívekre, formákra ügyelni kell Eredeti ívekre, formákra ügyelni kell Évente 3-szor kell szegélyt nyírni Évente 3-szor kell szegélyt nyírni

22 Tápanyag-utánpótlás A kaszálékkal sok tápanyag kikerül A kaszálékkal sok tápanyag kikerül Öntözéssel a mélyebb talajrétegekbe kerül → visszapótlás Öntözéssel a mélyebb talajrétegekbe kerül → visszapótlás Tápanyagban gazdag fű ellenállóbb Tápanyagban gazdag fű ellenállóbb Tápanyagok felvehető zónában tartása Tápanyagok felvehető zónában tartása N: zöld szín, levélnövekedés N: zöld szín, levélnövekedés P: gyökérzetet erősíti, növekedést serkenti, oldalhajtás P: gyökérzetet erősíti, növekedést serkenti, oldalhajtás K: fejlődés, edzés, szárazságtűrés K: fejlődés, edzés, szárazságtűrés Beöntözött talajba szabad műtrágyázni Beöntözött talajba szabad műtrágyázni A fűszálak száradjanak fel kiszórás előtt A fűszálak száradjanak fel kiszórás előtt Szerves trágyázás Szerves trágyázás minden szerves trágya jó minden szerves trágya jó Talajszerkezetet javítja Talajszerkezetet javítja Műtrágya talajszemcséhez kötődését is Műtrágya talajszemcséhez kötődését is Tápanyagok gyökérzónában tartása Tápanyagok gyökérzónában tartása 2-3 évente 2-3 évente Ősszel 1-2 cm vastagon → hólé Ősszel 1-2 cm vastagon → hólé Tavasszal a maradványokat felszedni → besül Tavasszal a maradványokat felszedni → besül

23 Talajszellőztetés 30% levegőpórus 30% levegőpórus Tömörödés → levegőtlen → hiányzik az oxigén → nehezen tud bejutni a víz → csapadék elfolyik Tömörödés → levegőtlen → hiányzik az oxigén → nehezen tud bejutni a víz → csapadék elfolyik 60 lyuk m 2 -ként, 1 cm átmérőjű, 10 cm mély 60 lyuk m 2 -ként, 1 cm átmérőjű, 10 cm mély Műtrágya-kiszórással kombinálni Műtrágya-kiszórással kombinálni

24 Öntözés Intenzívnél: csapadékkal együtt 1100 mm Intenzívnél: csapadékkal együtt 1100 mm Homokos talajon jobban odafigyelni Homokos talajon jobban odafigyelni Laza talajon 5-6 naponként Laza talajon 5-6 naponként Középkötött talajon hetente mm Középkötött talajon hetente mm Kötött talajon 10 naponta 40 mm Kötött talajon 10 naponta 40 mm 1 m 2 fű heti 20 l vizet párologtat 1 m 2 fű heti 20 l vizet párologtat Az öntözést a felső 10 cm-es rétegre kell koncentrálni Az öntözést a felső 10 cm-es rétegre kell koncentrálni Gyakori kaszálás → gyökértömeg nő Gyakori kaszálás → gyökértömeg nő Jó tápanyagellátás → csökkent öntözővíz-szükséglet Jó tápanyagellátás → csökkent öntözővíz-szükséglet Ritkábban nagyobb adag vizet Ritkábban nagyobb adag vizet Frissítő öntözés: melegben a levelek nedvesítése Frissítő öntözés: melegben a levelek nedvesítése Este, vagy éjjel Este, vagy éjjel kisebb hőmérséklet → kisebb párolgási veszteség kisebb hőmérséklet → kisebb párolgási veszteség Kevésbé fúj a szél Kevésbé fúj a szél Porlasztásos Porlasztásos előnye: kevés vízelfolyás előnye: kevés vízelfolyás Hátránya: a szélmozgás elviheti a vizet Hátránya: a szélmozgás elviheti a vizet

25 Gyommentesítés Gyom:melyet oda nem vetettek, telepítettek, ültettek. Gyom:melyet oda nem vetettek, telepítettek, ültettek. Lehet Lehet Szelektív Szelektív Totális Totális Mechanikai Mechanikai Vegyszeres( 3 hó után, 15 C felett/ Vegyszeres( 3 hó után, 15 C felett/ Intenzív telepítés esetén a gyomok nem megengedettek. Intenzív telepítés esetén a gyomok nem megengedettek. Utifű Utifű Gyermekláncfű Gyermekláncfű Cickafark Cickafark Százszorszép Százszorszép Szükséges mert: Szükséges mert: Gyom felmagzik Gyom felmagzik Közvetlen kaszálás után nem, mert a fű is beszívhatja Közvetlen kaszálás után nem, mert a fű is beszívhatja Nedves időben sem, merta esővíz hígitja a vegystert és így a hatása csökkent Nedves időben sem, merta esővíz hígitja a vegystert és így a hatása csökkent

26 Kezelési hibák Nem megfelelő tápanyagutánpótlásból eredő problémák Nem megfelelő tápanyagutánpótlásból eredő problémák Öntözésből,adódó károk Öntözésből,adódó károk Talajtömörödési problémák Talajtömörödési problémák Kaszálási gondok Kaszálási gondok

27 Betegségek, kártételek Hópenész Hópenész Nitrogéntrágyázás Nitrogéntrágyázás Tartós árnyék Tartós árnyék Rossz vízelvezelvezetés Rossz vízelvezelvezetés Az avar Az avar Lisztharmat Lisztharmat Párás, meleg időben Párás, meleg időben Rozsdagombák Rozsdagombák Korompenész Korompenész Gyökérpenész Gyökérpenész Gyökérfekély Gyökérfekély Rovarkártevők Rovarkártevők Drótféreg Drótféreg Áldrótféreg Áldrótféreg Cserebogár Cserebogár

28 Fűfelület felújítás 10 évente 10 évente Évente 10% Évente 10% Gyepfeltörés Gyepfeltörés Ha teljesen tönkrement a pázsit Ha teljesen tönkrement a pázsit A talajt meg kell forgatni a növényi maradványok eltávolításával A talajt meg kell forgatni a növényi maradványok eltávolításával A régi pázsitot el kell távolítani teljesen A régi pázsitot el kell távolítani teljesen Felülvetés Felülvetés Sekély talajlazítás Sekély talajlazítás Hiányos felületet beszórni fűmaggal Hiányos felületet beszórni fűmaggal A meglévő hiányok eltüntetésére szolgál A meglévő hiányok eltüntetésére szolgál Feltételek biztosítása Feltételek biztosítása Eredetivel azonos minőség Eredetivel azonos minőség

29 Fás növények szerepe a településeken A fák és a fás növények szerepét két aspektusban érdemes vizsgálni: A fák és a fás növények szerepét két aspektusban érdemes vizsgálni: 1. Az egyik a hangsúlyt a növények környezet formálásában, díszítésében betöltött szerepére helyezi 1. Az egyik a hangsúlyt a növények környezet formálásában, díszítésében betöltött szerepére helyezi 2. A másik a városi környezet alakításában játszott, igen komoly szerepre 2. A másik a városi környezet alakításában játszott, igen komoly szerepre A fák méretük és élettartamuk alapján a parkok legjelentősebb elemei. A térnek függőleges tagolást adnak, alapvető díszítő elemek. Önállóan is képesek díszhatást adni, figyelemfelkeltő szerepet betölteni. A fák méretük és élettartamuk alapján a parkok legjelentősebb elemei. A térnek függőleges tagolást adnak, alapvető díszítő elemek. Önállóan is képesek díszhatást adni, figyelemfelkeltő szerepet betölteni. Nagy asszimiláló felületük eredményeként jellegzetes állományklímát képesek kialakítani, különösen több fából álló facsoport esetében jelentékeny a környezet alakításában kifejtett hatásuk. A zöldterületeken hektáronként minimum 110 db, de jobb db fát telepíteni. Ez a mennyiség teljes kifejlődés után a terület %-át beárnyékolja, ami az emberi komfort érzet szempontjából optimális. Nagy asszimiláló felületük eredményeként jellegzetes állományklímát képesek kialakítani, különösen több fából álló facsoport esetében jelentékeny a környezet alakításában kifejtett hatásuk. A zöldterületeken hektáronként minimum 110 db, de jobb db fát telepíteni. Ez a mennyiség teljes kifejlődés után a terület %-át beárnyékolja, ami az emberi komfort érzet szempontjából optimális. A fák olyan környezeti elemek, amelyeknek az értékét a településeken lombozatuk nagysága szabja meg. Minél idősebb, -normális gondozás mellett, annál értékesebb. A zöldfelületi vagyon értékelésénél e tulajdonságuk meghatározó szerepű. A fák olyan környezeti elemek, amelyeknek az értékét a településeken lombozatuk nagysága szabja meg. Minél idősebb, -normális gondozás mellett, annál értékesebb. A zöldfelületi vagyon értékelésénél e tulajdonságuk meghatározó szerepű. A települések környezete a díszfák számára életidegen, mind a talaj, mind a levegő fokozottan szennyezett. A biztosabb megmaradás érdekében a továbbnevelt fák használata kedvezőbb, mivel általában jobban tűrik a környezeti stresszt. A települések környezete a díszfák számára életidegen, mind a talaj, mind a levegő fokozottan szennyezett. A biztosabb megmaradás érdekében a továbbnevelt fák használata kedvezőbb, mivel általában jobban tűrik a környezeti stresszt.

30 A fás növények szerepe a zöldfelületeken A fák település-ökológiai szempontból a zöldterületek legértékesebb elemei. A fák település-ökológiai szempontból a zöldterületek legértékesebb elemei. Kedvezőtlen hatások kiküszöbölése (asszimiláló felület) Kedvezőtlen hatások kiküszöbölése (asszimiláló felület) Klimatikus hatások: Klimatikus hatások: napsugárzás, napsugárzás, a levegő hőmérséklete, a levegő hőmérséklete, a légmozgások és a levegő páratartalma a légmozgások és a levegő páratartalma A zöldfelületek kedvező klimatikus viszonyainak létrehozásában a fák és általában a nagy lombfelülettel rendelkező növények kiemelkedő szerepet játszanak. A zöldfelületek kedvező klimatikus viszonyainak létrehozásában a fák és általában a nagy lombfelülettel rendelkező növények kiemelkedő szerepet játszanak. A korona árnyékvetése meleg nyári napokon kellemes környezetet teremt. A korona árnyékvetése meleg nyári napokon kellemes környezetet teremt. A hőmérséklet csökkenése részben az árnyékvetésnek, részben a növényi anyagcsere közben felszabaduló vízpárának köszönhető. A hőmérséklet csökkenése részben az árnyékvetésnek, részben a növényi anyagcsere közben felszabaduló vízpárának köszönhető. További kellemes klimatikus hatásuk, az alacsonyabb hőmérséklet következtében alakulhat ki. A környezetnél hűvösebb légtömegek hőcserét indukálnak, megindul a légcsere, a hűvösebb levegő és a melegebb levegő cirkulálni kezd, s ez a légmozgás szintén kedvező a településeken. További kellemes klimatikus hatásuk, az alacsonyabb hőmérséklet következtében alakulhat ki. A környezetnél hűvösebb légtömegek hőcserét indukálnak, megindul a légcsere, a hűvösebb levegő és a melegebb levegő cirkulálni kezd, s ez a légmozgás szintén kedvező a településeken. A fák és a cserjék akadályozás, irányítás és szűrés útján szabályozzák a szélmozgások erősségét és irányát, melyek télen is kedvezőek. A fentiek csak néhány olyan környezeti hatást mutatnak be, amelyeket a fák produkálnak. Jelentős esztétikai szerepük van a fáknak a zöldterületeken, képesek az évszakok változását prezentálni a városokban. A fák és a cserjék akadályozás, irányítás és szűrés útján szabályozzák a szélmozgások erősségét és irányát, melyek télen is kedvezőek. A fentiek csak néhány olyan környezeti hatást mutatnak be, amelyeket a fák produkálnak. Jelentős esztétikai szerepük van a fáknak a zöldterületeken, képesek az évszakok változását prezentálni a városokban.

31 Fás növények környezeti feltételekkel szemben támasztott igényei 1. Fényigény Fényigény A fás növények között árnyéktűrő, kis fényigényű valamint fénykedvelő fajokat különböztetünk meg. Az árnyéktűrő fajokra általában sűrű levélzet jellemző, s alkalmasak fényszegény helyek fásítására. A fénykedvelők áttröt lombozattal rendelkeznek, a levelek is általában a korona külső felületén helyezkednek el (nyárfa, nyírfa, éger). Egyes fajok még azt oldalárnyékot sem viselik el, a koronájuk torzul, elhal. A fás növények között árnyéktűrő, kis fényigényű valamint fénykedvelő fajokat különböztetünk meg. Az árnyéktűrő fajokra általában sűrű levélzet jellemző, s alkalmasak fényszegény helyek fásítására. A fénykedvelők áttröt lombozattal rendelkeznek, a levelek is általában a korona külső felületén helyezkednek el (nyárfa, nyírfa, éger). Egyes fajok még azt oldalárnyékot sem viselik el, a koronájuk torzul, elhal. Hőmérséklet igény Hőmérséklet igény A növények hőigénye kapcsolódik a fényigényhez. A hidegtűrő képesség több dologra vonatkoztatva értelmezhető, így a fagyzugokban való viselkedést, a késői fagyokkal szembeni érzékenységet, valamint a vegetáció megkezdésének idejét szokták vizsgálni. A növények hőigénye kapcsolódik a fényigényhez. A hidegtűrő képesség több dologra vonatkoztatva értelmezhető, így a fagyzugokban való viselkedést, a késői fagyokkal szembeni érzékenységet, valamint a vegetáció megkezdésének idejét szokták vizsgálni. Légnedvesség szerepe a fák életében Légnedvesség szerepe a fák életében A várostűrés szempontjából kiemelkedő szerepe van e tulajdonságnak, ugyanis a városi légtér köztudottan igen száraz. A növények ezt különböző módon tolerálják. Az Acer negundo, egyes Populus és Robinia fajok jól viselik a városi száraz levegőt. A légzőnyílások csökkentésével csökken a párologtatás. Azok a fajok, amelyek nem képesek ilyen módon reagálni a szárazságra, nem alkalmasak városi ültetésre. A talaj nedvességtartalma részlegesen képes kiegyensúlyozni a vízhiányt. A várostűrés szempontjából kiemelkedő szerepe van e tulajdonságnak, ugyanis a városi légtér köztudottan igen száraz. A növények ezt különböző módon tolerálják. Az Acer negundo, egyes Populus és Robinia fajok jól viselik a városi száraz levegőt. A légzőnyílások csökkentésével csökken a párologtatás. Azok a fajok, amelyek nem képesek ilyen módon reagálni a szárazságra, nem alkalmasak városi ültetésre. A talaj nedvességtartalma részlegesen képes kiegyensúlyozni a vízhiányt.

32 Fás növények környezeti feltételekkel szemben támasztott igényei 2. Levegő tisztaság szerepe Levegő tisztaság szerepe Az egyes fajok között igen nagy mértékű különbség fedezhető fel a levegőszennyezettség tűrőképesség vonatkozásában. A városi levegőben leggyakrabban kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid, és ólomvegyületek fordulnak elő. Ezeken kívül a helyi ipari létesítmények más-más szennyezőt is kibocsáthatnak. A tűrőképességet elsődlegesen a növények általános állapota szabja meg. A növények érzékenysége mindig csak viszonylagos, mivel azt befolyásolja: Az egyes fajok között igen nagy mértékű különbség fedezhető fel a levegőszennyezettség tűrőképesség vonatkozásában. A városi levegőben leggyakrabban kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid, és ólomvegyületek fordulnak elő. Ezeken kívül a helyi ipari létesítmények más-más szennyezőt is kibocsáthatnak. A tűrőképességet elsődlegesen a növények általános állapota szabja meg. A növények érzékenysége mindig csak viszonylagos, mivel azt befolyásolja: A szennyező anyag minősége A szennyező anyag minősége A károsító anyag töménysége A károsító anyag töménysége A növények aktuális fejlődési szakaszától A növények aktuális fejlődési szakaszától A többi környezeti elem befolyásától A többi környezeti elem befolyásától Kedvezőbb környezeti feltételek jobb tűrőképességet eredményeznek. Kedvezőbb környezeti feltételek jobb tűrőképességet eredményeznek. Talaj minősége Talaj minősége A városi talajok fizikai és kémiai tulajdonságai erősen módosultak a természetes talajhoz képest. Fő szerkezeti elemei az építési törmelék. pH-ja általában erősen lúgos, ugyanakkor a legtöbb növény a gyengén savas talajt szereti. A városi talajok fizikai és kémiai tulajdonságai erősen módosultak a természetes talajhoz képest. Fő szerkezeti elemei az építési törmelék. pH-ja általában erősen lúgos, ugyanakkor a legtöbb növény a gyengén savas talajt szereti.

33 A fás növények környezet alakításában betöltött szerepe Fák és a nagyobb fás állományok → klimatikus viszonyok, és az egészségesebb környezet kialakítása. Fák és a nagyobb fás állományok → klimatikus viszonyok, és az egészségesebb környezet kialakítása. Település: erősen módosult környezet Település: erősen módosult környezet A jelentős beépítettség, A jelentős beépítettség, A rengeteg burkolt felület → sivatagi klíma A rengeteg burkolt felület → sivatagi klíma A városi közlekedés, fűtés hatására rendkívül magas a levegő szennyező anyag tartalma, valamint a CO2 mennyisége is. A városi közlekedés, fűtés hatására rendkívül magas a levegő szennyező anyag tartalma, valamint a CO2 mennyisége is. A jelentős forgalom a zaj és rezgésszint növekedésével tovább rontja a környezeti feltételeket. A jelentős forgalom a zaj és rezgésszint növekedésével tovább rontja a környezeti feltételeket. Számos tényező eredményeként egészségtelen városi környezetben élünk, amely azonban jelentősen javítható, ha alkalmazzuk az ősi módszert, vagyis visszahozzuk a természetet a városokba. Számos tényező eredményeként egészségtelen városi környezetben élünk, amely azonban jelentősen javítható, ha alkalmazzuk az ősi módszert, vagyis visszahozzuk a természetet a városokba.

34 Hogyan javíthatja a környezetét a növényzet? 1. A fák színe, alakja, illata, a fény- és árnyék változásai a fák környezetében, a lombozat színeződése, tolmácsolja az évszakok változását, oldja az épített elemek szürke, monoton színeit és formáját, végső soron javítja az ott lakók pszichés állapotát. 1. A fák színe, alakja, illata, a fény- és árnyék változásai a fák környezetében, a lombozat színeződése, tolmácsolja az évszakok változását, oldja az épített elemek szürke, monoton színeit és formáját, végső soron javítja az ott lakók pszichés állapotát. 2. A fák asszimilációs folyamatai CO2 elnyeléssel, O2 termeléssel, vízpára levegőbe juttatásával párosul. Tehát kivonja az emberi szervezet számára káros CO2-t, és helyette O2 bocsát a légtérbe, mely az emberi szervezet számára alapvető fontosságú. Az asszimiláció során hőt von el a környezetéből, hűtve azt, továbbá az átalakítási folyamat során vízpára is keletkezik, amely ugyancsak hűti a levegőt, a környezet hőmérsékletét csökkentve. Egy liter víz elpárologtatásához 600 Kcal szükséges. Ezt a növény a környezetéből vonja el. 1 km2 erdőfelület 70 mm csapadéknak megfelelő mennyiségű vizet párologtat el egy tenyészidőszak alatt. Tehát a hőérzet javításában is jelentős a szerepük. Egy kisebb facsoport, zárt állományban akár 6-8 C˚-al is csökkenti a környezete hőmérsékletét. Ebben szerepet játszik a növények árnyékhatása is. A levelek a napsugarak egy részét visszaverik, más részét elnyelik, s csak az u.n. szórt sugarak jutnak el a felszín közelébe. Ennek szintén hőmérséklet csökkentő hatása van. A magasabb vízpára tartalommal kifejezetten kedvező, komfort érzés tapasztalható a fák alatt. Aki meleg, nyári napon járt már fás ligetben az tudja mit jelent mindez érzésben. 2. A fák asszimilációs folyamatai CO2 elnyeléssel, O2 termeléssel, vízpára levegőbe juttatásával párosul. Tehát kivonja az emberi szervezet számára káros CO2-t, és helyette O2 bocsát a légtérbe, mely az emberi szervezet számára alapvető fontosságú. Az asszimiláció során hőt von el a környezetéből, hűtve azt, továbbá az átalakítási folyamat során vízpára is keletkezik, amely ugyancsak hűti a levegőt, a környezet hőmérsékletét csökkentve. Egy liter víz elpárologtatásához 600 Kcal szükséges. Ezt a növény a környezetéből vonja el. 1 km2 erdőfelület 70 mm csapadéknak megfelelő mennyiségű vizet párologtat el egy tenyészidőszak alatt. Tehát a hőérzet javításában is jelentős a szerepük. Egy kisebb facsoport, zárt állományban akár 6-8 C˚-al is csökkenti a környezete hőmérsékletét. Ebben szerepet játszik a növények árnyékhatása is. A levelek a napsugarak egy részét visszaverik, más részét elnyelik, s csak az u.n. szórt sugarak jutnak el a felszín közelébe. Ennek szintén hőmérséklet csökkentő hatása van. A magasabb vízpára tartalommal kifejezetten kedvező, komfort érzés tapasztalható a fák alatt. Aki meleg, nyári napon járt már fás ligetben az tudja mit jelent mindez érzésben. 3. Légmozgások indukálása A fák környezetében kialakult alacsonyabb hőmérséklet légmozgásokat indukál. Különösen intenzív a nyílt vízfelületek környezetében, itt még jobban érzékelhető. Az enyhe szél szintén jó hatású, mivel hűti a testet, felszárítja a verejtéket, s szintén növeli a komfortérzést. A tudatosan tervezett településeken olyan zöldfelületi rendszer van, amely jól összekötött folyosókat képez, s szerves kapcsolatban van a települések környezetében lévő zöldfelületekkel, s e folyosókon keresztül a település belsők átszellőzését biztosítja. A légmozgás úgy jön létre, hogy a városbelsők magasabb hőmérsékletű levegője felemelkedik, s a helyére áramlik a környezet hűvösebb, oxigéndúsabb levegője. Ezzel a légtér átszellőzése biztosítható. 3. Légmozgások indukálása A fák környezetében kialakult alacsonyabb hőmérséklet légmozgásokat indukál. Különösen intenzív a nyílt vízfelületek környezetében, itt még jobban érzékelhető. Az enyhe szél szintén jó hatású, mivel hűti a testet, felszárítja a verejtéket, s szintén növeli a komfortérzést. A tudatosan tervezett településeken olyan zöldfelületi rendszer van, amely jól összekötött folyosókat képez, s szerves kapcsolatban van a települések környezetében lévő zöldfelületekkel, s e folyosókon keresztül a település belsők átszellőzését biztosítja. A légmozgás úgy jön létre, hogy a városbelsők magasabb hőmérsékletű levegője felemelkedik, s a helyére áramlik a környezet hűvösebb, oxigéndúsabb levegője. Ezzel a légtér átszellőzése biztosítható.

35 4. Szilárd és gáznemű szennyező anyagok megkötése A városi levegőben sok a szennyező anyag. Ezek egy része gáznemű, más része szilárd, különböző szemcsenagysággal. A gáznemű szennyezők SO2 (kéndioxi),CO(szénmonoxid), NOX (nitrogén oxidok),HF (fluor hidrogén) C2H4 (etilén), CmHn(szénhidrogének). A káros gáznemű szennyezők a gázcsere nyílásokon keresztül bekerülnek a növények leveleibe. Ennek gyakran látható külső nyoma a levél nekrózis. A levelek felülete a fotószintézis során párologtat, ezért egy kicsit mindig nedves, és ezen a felületen a szennyező anyagok megtapadnak, majd kiszűrődnek a levegőből. Minél nagyobb a lombfelület, annál jelentősebb a hatás. A rárakódott szennyező anyagokat az eső lemossa, s azok bemosódnak a talajba. Néha, ha az eső késik, a levelek maradandó sérüléseket is szenvedhetnek ezektől az anyagoktól. A gáznemű szennyezők megkötésére is képesek a levelek, a kéndioxid, a szénhidrogének, amelyeket a levelek abszorbeálnak. Különösen jól kötik meg a viaszbevonatú levelek (fenyők). Ezek visszakerülnek a talajba, s ott a mikroorganizmusok segítségével rövid időn belül mineralizálódnak. 4. Szilárd és gáznemű szennyező anyagok megkötése A városi levegőben sok a szennyező anyag. Ezek egy része gáznemű, más része szilárd, különböző szemcsenagysággal. A gáznemű szennyezők SO2 (kéndioxi),CO(szénmonoxid), NOX (nitrogén oxidok),HF (fluor hidrogén) C2H4 (etilén), CmHn(szénhidrogének). A káros gáznemű szennyezők a gázcsere nyílásokon keresztül bekerülnek a növények leveleibe. Ennek gyakran látható külső nyoma a levél nekrózis. A levelek felülete a fotószintézis során párologtat, ezért egy kicsit mindig nedves, és ezen a felületen a szennyező anyagok megtapadnak, majd kiszűrődnek a levegőből. Minél nagyobb a lombfelület, annál jelentősebb a hatás. A rárakódott szennyező anyagokat az eső lemossa, s azok bemosódnak a talajba. Néha, ha az eső késik, a levelek maradandó sérüléseket is szenvedhetnek ezektől az anyagoktól. A gáznemű szennyezők megkötésére is képesek a levelek, a kéndioxid, a szénhidrogének, amelyeket a levelek abszorbeálnak. Különösen jól kötik meg a viaszbevonatú levelek (fenyők). Ezek visszakerülnek a talajba, s ott a mikroorganizmusok segítségével rövid időn belül mineralizálódnak. 5. Fitoncidok kiválasztása Nagyon sok fa és cserje faj, de más növények is, illékony anyagokat, u.n. fitoncidokat választanak ki. Ezek fékezik a baktériumok, sugárgombák és gombák fejlődését, sőt el is pusztítják őket. Az aszeptikus hatásuk gyógyászati alkalmazása jelentős, mivel környezetükben a levegőt csíramentesítik. Az erdei fenyő, borókafenyő, zelnyicemeggy, nyírfa különösen jelentős mennyiségben választ ki fitoncidokat. A jegenyefenyő, lucfenyő, tiszafa, tölgy, gyertyán, juhar, kőris, nyárfa, mogyorófa, rózsa kisebb mértékben de szintén hatásos. Ezt a gyógyüdülők környezetében különösen jó hatásfokkal használják azáltal, hogy ilyen helyekre erdőket telepítenek a különösen jó fitoncid termelő fajokból, amelyek aztán egészséges környezetet biztosítanak. 5. Fitoncidok kiválasztása Nagyon sok fa és cserje faj, de más növények is, illékony anyagokat, u.n. fitoncidokat választanak ki. Ezek fékezik a baktériumok, sugárgombák és gombák fejlődését, sőt el is pusztítják őket. Az aszeptikus hatásuk gyógyászati alkalmazása jelentős, mivel környezetükben a levegőt csíramentesítik. Az erdei fenyő, borókafenyő, zelnyicemeggy, nyírfa különösen jelentős mennyiségben választ ki fitoncidokat. A jegenyefenyő, lucfenyő, tiszafa, tölgy, gyertyán, juhar, kőris, nyárfa, mogyorófa, rózsa kisebb mértékben de szintén hatásos. Ezt a gyógyüdülők környezetében különösen jó hatásfokkal használják azáltal, hogy ilyen helyekre erdőket telepítenek a különösen jó fitoncid termelő fajokból, amelyek aztán egészséges környezetet biztosítanak. 6. A fényspektrum összetételének megváltoztatása A napfény összetétele a fák levelein áthaladva megváltozik. 6. A fényspektrum összetételének megváltoztatása A napfény összetétele a fák levelein áthaladva megváltozik.

36 Növényzet környezetjavító hatása Fák színe, alakja Fák színe, alakja Fény-árnyék változások Fény-árnyék változások Lombozat színeződése Lombozat színeződése Asszimilációs folyamatok Asszimilációs folyamatok CO 2 elnyelés, O 2 termelés, vízpára levegőbe juttatása, hőelvonás CO 2 elnyelés, O 2 termelés, vízpára levegőbe juttatása, hőelvonás Napsugarak visszaverése – elnyelése Napsugarak visszaverése – elnyelése Légmozgások indukálása Légmozgások indukálása A fák környezetében kialakuló alacsonyabb hőmérséklet miatt A fák környezetében kialakuló alacsonyabb hőmérséklet miatt Egységes zöldfelületi rendszer → átszellőztetés Egységes zöldfelületi rendszer → átszellőztetés Szilárd és gáznemű anyagok megkötése Szilárd és gáznemű anyagok megkötése Gáznemű: SO 2, CO, NO X, Fluor-hidrogén, C 2 H 4. Ezek a gázcsere-nyílásokon bekerülnek, és sérüléseket okoznak Gáznemű: SO 2, CO, NO X, Fluor-hidrogén, C 2 H 4. Ezek a gázcsere-nyílásokon bekerülnek, és sérüléseket okoznak Fitocianidok kiválasztása Fitocianidok kiválasztása Növény által kiválasztott illékony anyagok Növény által kiválasztott illékony anyagok Fékezik a baktériumok, gombák fejlődését, illetve elpusztítják azokat → gyógyászati hatás: levegő csíramentesítése Fékezik a baktériumok, gombák fejlődését, illetve elpusztítják azokat → gyógyászati hatás: levegő csíramentesítése Fény spektrum-összetételének megváltoztatása Fény spektrum-összetételének megváltoztatása Napfény összetétele megváltozik Napfény összetétele megváltozik

37 Fás növények gondozása (ültetést követő év) 1. Öntözés Öntözés Tápanyag-felvételre is hat Tápanyag-felvételre is hat Túlöntözést is kerülni kell, mivel kiszorítja a levegőt a talajból Túlöntözést is kerülni kell, mivel kiszorítja a levegőt a talajból Tápanyag-utánpótlás Tápanyag-utánpótlás Első évben nem kell Első évben nem kell Talaj árnyékolására alkalmazható szerves trágya, ennek anyaga fokozatosan bemosódik a talajba Talaj árnyékolására alkalmazható szerves trágya, ennek anyaga fokozatosan bemosódik a talajba

38 Fás növények gondozása (ültetést követő év) 2. Fás növények metszése az ültetés utáni években Fás növények metszése az ültetés utáni években Metszés: a növény egyes részeinek visszavágása Metszés: a növény egyes részeinek visszavágása Cserjék alakító metszése, hajtásválogatás, sövények alakító metszése Cserjék alakító metszése, hajtásválogatás, sövények alakító metszése Téli takarás Téli takarás Fiatal korban fagyérzékeny → nagy nedvességtartalom, később elfásodik → kis nedvességtartalom Fiatal korban fagyérzékeny → nagy nedvességtartalom, később elfásodik → kis nedvességtartalom Gyomok elleni védekezés Gyomok elleni védekezés Fák alatti füvesítés Fák alatti füvesítés

39 Fás növények gondozása (ültetést követő év) 3. Talajgondozás Talajgondozás Kapálás Kapálás Talajszellőztetés Talajszellőztetés

40 Fás növények ápolása Sövények ápolása Sövények ápolása Tápanyag-utánpótlás Tápanyag-utánpótlás Virágzáskor extra mennyiség Virágzáskor extra mennyiség Fagyérzékenység → N mennyiség Fagyérzékenység → N mennyiség

41 Fás növények gondozása (további évek) 1. Fák tápanyag-utánpótlása Fák tápanyag-utánpótlása Fasorok fáinál: zöldsávba célszerű ültetni, vagy öntözőcsöveket kell a gyökérzónába vezetni Fasorok fáinál: zöldsávba célszerű ültetni, vagy öntözőcsöveket kell a gyökérzónába vezetni Parkfák esetében: jobb a helyzet; lazább talajnál 4- 5, kötöttebbnél 6-7 évente kell a tápanyag- utánpótlást elvégezni Parkfák esetében: jobb a helyzet; lazább talajnál 4- 5, kötöttebbnél 6-7 évente kell a tápanyag- utánpótlást elvégezni

42 Fás növények gondozása (további évek) 2. Sorfák gondozása Út menti fák gondozását befolyásoló tényezők Út menti fák gondozását befolyásoló tényezők Útszelvény (4,7 m magasság) Útszelvény (4,7 m magasság) Látási háromszög (max. 80 cm magas cserje) Látási háromszög (max. 80 cm magas cserje) Jelzőtáblák, lámpák → rendszeres gallyazás Jelzőtáblák, lámpák → rendszeres gallyazás Közművezetékek Közművezetékek Világítás: mindig 2 fa közé Világítás: mindig 2 fa közé Szórósó hatásai Szórósó hatásai

43 Fasorok fenntartása Pótlásnál: 8-10 éves, 3,5 m-es egyedek Pótlásnál: 8-10 éves, 3,5 m-es egyedek Fatányér kialakítása Fatányér kialakítása Faforgáccsal takarás: elhumuszosodik, nedvesen tart → csökkent párologtatás Faforgáccsal takarás: elhumuszosodik, nedvesen tart → csökkent párologtatás Szárazon rakott kockakövek: biztosítja a szellőzést, a víz bejutását Szárazon rakott kockakövek: biztosítja a szellőzést, a víz bejutását Faveremrács: meg kell oldani a megfelelő víz-, levegő- és tápanyagellátást, valamint a tisztítást is Faveremrács: meg kell oldani a megfelelő víz-, levegő- és tápanyagellátást, valamint a tisztítást is

44 Fasorok öntözése Az ültetés első 2 évében rendszeresen Az ültetés első 2 évében rendszeresen A vegetációs időszakban 5x-6x A vegetációs időszakban 5x-6x Fánként l víz Fánként l víz Később évi 2x, a csapadék függvényében Később évi 2x, a csapadék függvényében A kifejlett fa vízigénye napi l A kifejlett fa vízigénye napi l Az öntözéshez kapcsolódó munkák munkaerőigénye: Az öntözéshez kapcsolódó munkák munkaerőigénye: koronaalakítás, ritkítás 3-6 db/óra koronaalakítás, ritkítás 3-6 db/óra tányérkapálás parkfánál db/óra tányérkapálás parkfánál db/óra tányérkapálás sorfánál db/óra tányérkapálás sorfánál db/óra faveremrács tisztítása 4-5 db/óra (kiemeléssel) faveremrács tisztítása 4-5 db/óra (kiemeléssel) beöntözés lajtoskocsiból db/óra beöntözés lajtoskocsiból db/óra mélykapálás, ásás 8-12 db/óra mélykapálás, ásás 8-12 db/óra

45 Fákat és cserjéket károsító élettelen elemek Kedvezőtlen talajszerkezet Kedvezőtlen talajszerkezet Kevés levegő, tömörödött talaj Kevés levegő, tömörödött talaj Tápanyaghiány Tápanyaghiány N, P, K, Mg, Fe hiány N, P, K, Mg, Fe hiány Túltrágyázás Túltrágyázás Öntözési problémák Öntözési problémák Talajvízszint Talajvízszint Kedvezőtlen időjárási viszonyok Kedvezőtlen időjárási viszonyok Hőmérséklet Hőmérséklet Fényhiány, túl erős napsütés Fényhiány, túl erős napsütés Városi környezet: levegőszennyezettség, útsózás Városi környezet: levegőszennyezettség, útsózás

46 Fákat és cserjéket károsító élőlények A növényeket vírusok, baktériumok, gombák és rovarok károsítják a leggyakrabban az élőhelyükön. Valamennyi károsításnál a fő hangsúly a megelőzésen kell, hogy legyen. Ugyanis a rendszeresen gondozott növények viszonylag jó ellenálló képességgel rendelkeznek, s kevésbé fogékonyak a betegségekre. A növényeket vírusok, baktériumok, gombák és rovarok károsítják a leggyakrabban az élőhelyükön. Valamennyi károsításnál a fő hangsúly a megelőzésen kell, hogy legyen. Ugyanis a rendszeresen gondozott növények viszonylag jó ellenálló képességgel rendelkeznek, s kevésbé fogékonyak a betegségekre. Növényi kórokozók és állati kártevők a leggyakoribb betegségi okok: Növényi kórokozók és állati kártevők a leggyakoribb betegségi okok: A növényi kórokozók közül a lisztharmat a leggyakoribb. Bár a különféle növényeken más-más fajtái fordulnak elő, de a kórkép a legtöbb esetben igen hasonló. A fiatal hajtásokon és leveleken fehér, vagy piszkosszürke bevonat, gombafonal jelenik meg, amely kezdetben könnyen letörölhető. Később azonban behatol a belsőbb szövetekbe és hatására a levelek torzulnak, kiszáradnak, idővel az egész növény kihal. A párás, meleg levegő, a légmozgás hiánya különösen kedvez a terjedésének. De a fényhiány, valamint a nagy hőingadozás is jelentős rizikó faktort jelent. A növényi kórokozók közül a lisztharmat a leggyakoribb. Bár a különféle növényeken más-más fajtái fordulnak elő, de a kórkép a legtöbb esetben igen hasonló. A fiatal hajtásokon és leveleken fehér, vagy piszkosszürke bevonat, gombafonal jelenik meg, amely kezdetben könnyen letörölhető. Később azonban behatol a belsőbb szövetekbe és hatására a levelek torzulnak, kiszáradnak, idővel az egész növény kihal. A párás, meleg levegő, a légmozgás hiánya különösen kedvez a terjedésének. De a fényhiány, valamint a nagy hőingadozás is jelentős rizikó faktort jelent. A levél likasztó gombák, a varasodást okozók, továbbá a platán gnomónia a leggyakoribb betegséget okozók a településeken, de a szilfavész, a rozsdagombák, és a juharfák tintafoltossága szintén gyakran betegíti meg a fáinkat. Tipikusan gyengeségi kórokozó a fagyöngy, mely az ágakon élősködik, s mivel saját gyökérzettel nem rendelkeznek, de asszimilálnak, így a fáktól vonják el a tápanyagot. A levél likasztó gombák, a varasodást okozók, továbbá a platán gnomónia a leggyakoribb betegséget okozók a településeken, de a szilfavész, a rozsdagombák, és a juharfák tintafoltossága szintén gyakran betegíti meg a fáinkat. Tipikusan gyengeségi kórokozó a fagyöngy, mely az ágakon élősködik, s mivel saját gyökérzettel nem rendelkeznek, de asszimilálnak, így a fáktól vonják el a tápanyagot. Kártevők Kártevők A különféle atkák, pajzstetvek, levéltetvek és gubacstetvek szivogatással károsítják a növényeket. A tetvek leggyakoribb kártétele a levelek szivogatása, amelynek következtében azok lehullanak. A különféle atkák, pajzstetvek, levéltetvek és gubacstetvek szivogatással károsítják a növényeket. A tetvek leggyakoribb kártétele a levelek szivogatása, amelynek következtében azok lehullanak. Az amerikai fehér szövőlepke szintén sok kár okozója a fáknál. A mezei juhart, az eper- és a hársfát szeretik. A levélfonákra rakják a tojásaikat, s az ezekből kikelő hernyók a levelekből táplálkoznak. Az amerikai fehér szövőlepke szintén sok kár okozója a fáknál. A mezei juhart, az eper- és a hársfát szeretik. A levélfonákra rakják a tojásaikat, s az ezekből kikelő hernyók a levelekből táplálkoznak. Fonálféreg fertőzés a gyökereket betegíti meg. Fonálféreg fertőzés a gyökereket betegíti meg.

47 Fakivágás A fákat saját genetikai programjuk szerint, valamint a városok környezeti és mechanikai ráhatásai következtében eltérő korban, de mindenképpen elkerülhetetlenül, előbb-utóbb ki kell vágni. (Kivéve ha előbb ki nem dőlnek, ami sajnos, szintén reális és komoly veszély a településeken). A településeken elsődleges fontosságú, hogy helyi rendeletben szabályozzák a fakivágás engedélyezését. Maga a fakivágás engedélyköteles tevékenység, a helyi önkormányzat jegyzője adhat engedélyt a kivágásra. Mivel a településeken kevés a zöldfelület, kívánatos, hogy a kivágást fapótlással, vagy a fa eszmei értékének megtérítésével, s csak indokolt esetben engedélyezzék. Ezzel elkerülhető, hogy a zöldfelület túlzott mértékben csökkenjen. A fákat saját genetikai programjuk szerint, valamint a városok környezeti és mechanikai ráhatásai következtében eltérő korban, de mindenképpen elkerülhetetlenül, előbb-utóbb ki kell vágni. (Kivéve ha előbb ki nem dőlnek, ami sajnos, szintén reális és komoly veszély a településeken). A településeken elsődleges fontosságú, hogy helyi rendeletben szabályozzák a fakivágás engedélyezését. Maga a fakivágás engedélyköteles tevékenység, a helyi önkormányzat jegyzője adhat engedélyt a kivágásra. Mivel a településeken kevés a zöldfelület, kívánatos, hogy a kivágást fapótlással, vagy a fa eszmei értékének megtérítésével, s csak indokolt esetben engedélyezzék. Ezzel elkerülhető, hogy a zöldfelület túlzott mértékben csökkenjen. A hatvanas évektől a nagy lakótelep építkezésekhez kapcsolódóan rendszeresen és nagy felületen létesítettek zöldfelületeket. A rendszerváltás óta azonban főként csak a magán- és intézményi kertekben létesült új zöldfelület, míg a közterületeken folyamatosan csökkent. Ez rendkívül veszélyes tendencia, mert bebizonyosodott, hogy a zöldfelületek aktívan részt vesznek a környezet minőség javításában, s a hatás annál intenzívebb, minél nagyobb a zöldfelületek kiterjedése. A hatvanas évektől a nagy lakótelep építkezésekhez kapcsolódóan rendszeresen és nagy felületen létesítettek zöldfelületeket. A rendszerváltás óta azonban főként csak a magán- és intézményi kertekben létesült új zöldfelület, míg a közterületeken folyamatosan csökkent. Ez rendkívül veszélyes tendencia, mert bebizonyosodott, hogy a zöldfelületek aktívan részt vesznek a környezet minőség javításában, s a hatás annál intenzívebb, minél nagyobb a zöldfelületek kiterjedése.

48 Fakivágás végrehajtása A fakivágás végrehajtása A fakivágás végrehajtása A fakivágás többféle módszerrel történhet: A fakivágás többféle módszerrel történhet: döntéssel, döntéssel, legallyazással, esetleg legallyazással, esetleg alpintechnika igénybevételével történhet. alpintechnika igénybevételével történhet. Nem veszélytelen a fák kivágása sem, főleg a döntés. A fakivágást erősen nehezítik a közelükben lévő elektromos, telefon-légvezetékek, épületek, parkoló járművek, közeli fák, stb. A veszélyek csökkentésére a munkákat erősen össze kell hangolni. Nem veszélytelen a fák kivágása sem, főleg a döntés. A fakivágást erősen nehezítik a közelükben lévő elektromos, telefon-légvezetékek, épületek, parkoló járművek, közeli fák, stb. A veszélyek csökkentésére a munkákat erősen össze kell hangolni.

49 A fakivágás munkamenete 1. Mivel maga a művelet balesetveszélyes, ezért körültekintő előkészítést igényel a végrehajtása. A sokszor hatalmas termetű fák, ha rossz irányba dőlnek, vagy a dőlésük irányíthatatlanná válik, hatalmas károkat okozhatnak a környezetükben is. A fakivágás során a talajban lévő közművek okozhatnak kellemetlen meglepetéseket, ezért ezek feltárása fontos feladat. A légvezetékek pedig helytelen munkavégzés következtében sérülhetnek, s okozhatnak balesetet, tehát ezek figyelembe vétele is alapvető a kivágás megkezdése előtt. Ha a helyszínen erős személyi és gépjármű forgalom várható, akkor a legkevésbé forgalmas időszakban, s szükség szerint a forgalom elterelésével kell a kellő biztonságosságról gondoskodni. Mivel maga a művelet balesetveszélyes, ezért körültekintő előkészítést igényel a végrehajtása. A sokszor hatalmas termetű fák, ha rossz irányba dőlnek, vagy a dőlésük irányíthatatlanná válik, hatalmas károkat okozhatnak a környezetükben is. A fakivágás során a talajban lévő közművek okozhatnak kellemetlen meglepetéseket, ezért ezek feltárása fontos feladat. A légvezetékek pedig helytelen munkavégzés következtében sérülhetnek, s okozhatnak balesetet, tehát ezek figyelembe vétele is alapvető a kivágás megkezdése előtt. Ha a helyszínen erős személyi és gépjármű forgalom várható, akkor a legkevésbé forgalmas időszakban, s szükség szerint a forgalom elterelésével kell a kellő biztonságosságról gondoskodni. A munkák előkészítésénél az alábbi feladatokat kell tervezni: A munkák előkészítésénél az alábbi feladatokat kell tervezni: A közműhálózat helyzetének felmérése, először tervrajz, majd helyszíni feltárás alapján. A közműhálózat helyzetének felmérése, először tervrajz, majd helyszíni feltárás alapján. A szükséges szerszámok, szakemberek helyszíni organizációja, a helyszín biztosítása, a munkaterület biztonsági körülkerítésével. A szükséges szerszámok, szakemberek helyszíni organizációja, a helyszín biztosítása, a munkaterület biztonsági körülkerítésével. A döntési irány kiválasztása A döntési irány kiválasztása Minden, a munkát akadályozó tárgyat el kell távolítani a fa döntési irányából Minden, a munkát akadályozó tárgyat el kell távolítani a fa döntési irányából A döntési irány kiválasztásakor figyelemmel kell lenni a fák törzsének alakulására is, mivel ferde törzs esetében a fák súlypontja eltolódik, s ez a dőlési irányt megváltoztathatja. A döntési irány kiválasztásakor figyelemmel kell lenni a fák törzsének alakulására is, mivel ferde törzs esetében a fák súlypontja eltolódik, s ez a dőlési irányt megváltoztathatja.

50 A fakivágás munkamenete 1. A döntés végrehajtása A döntés végrehajtása A döntést kikötéssel és a hajkvágással lehet irányítani elsősorban. A hajkvágásnak azt az első bevágást nevezzük, amely a fatörzs dőlési irányát szabja meg.A hajkot a dőlés felőli oldalról kell bevágni. Alsó síkja vízszintes, illetve, ferde törzs esetében a dőlési irányra mindig merőleges, a felső pedig az alsóval fokos szöget zár be. A hajk síkjának mindig a döntővágás alatt kell lennie, ezzel biztosítható, hogy a fa a kívánatos irányba dőljön, továbbá, hogy a törzs ne repedjen a kívánatosnál jobban. A hajk mélysége a törzs átmérőjének maximum %-a lehet. A döntést kikötéssel és a hajkvágással lehet irányítani elsősorban. A hajkvágásnak azt az első bevágást nevezzük, amely a fatörzs dőlési irányát szabja meg.A hajkot a dőlés felőli oldalról kell bevágni. Alsó síkja vízszintes, illetve, ferde törzs esetében a dőlési irányra mindig merőleges, a felső pedig az alsóval fokos szöget zár be. A hajk síkjának mindig a döntővágás alatt kell lennie, ezzel biztosítható, hogy a fa a kívánatos irányba dőljön, továbbá, hogy a törzs ne repedjen a kívánatosnál jobban. A hajk mélysége a törzs átmérőjének maximum %-a lehet. A kiválasztott döntési irányba a fákat ékek beverésével, valamint kötéllel való húzással lehet irányítani. A kiválasztott döntési irányba a fákat ékek beverésével, valamint kötéllel való húzással lehet irányítani. A fakivágás másik módszere a legallyazás. Szűk tereken, fasoroknál válhat szükségessé az alkalmazása. Hidraulikus emelőkosárból, felülről lefelé haladva eltávolítják a törzs egyes részeit, majd a törzset is. eltávolítják. A föld alatti rész kiemeléséhez, meghagynak egy nagyobb darabot, s annak segítségével emelik ki a gyökeres részeket. Ha erre nincs mód, akkor kézi erővel kell kitermelni. A fakivágás másik módszere a legallyazás. Szűk tereken, fasoroknál válhat szükségessé az alkalmazása. Hidraulikus emelőkosárból, felülről lefelé haladva eltávolítják a törzs egyes részeit, majd a törzset is. eltávolítják. A föld alatti rész kiemeléséhez, meghagynak egy nagyobb darabot, s annak segítségével emelik ki a gyökeres részeket. Ha erre nincs mód, akkor kézi erővel kell kitermelni. Újabban elterjedt a szűk helyen az alpintechnika alkalmazása, ott, ahol a géppel való megközelítés is nehézkes. Újabban elterjedt a szűk helyen az alpintechnika alkalmazása, ott, ahol a géppel való megközelítés is nehézkes.

51 Cserjék gondozása 1. Tápanyag ellátás Tápanyag ellátás Ültetés előtt: Az ültetés előtti tápanyag feltöltés a cserjék esetében is fontos. A 0,6 x 0,6 m-es gödörbe 6-8 kg érett istállótrágyát, vagy 4-5 kg komposztföldet, vagy 4-6 kg tápanyaggal dúsított tőzeget kell adagolni, vagy 4 dkg pétisót, 5 dkg szuperfoszfátot, és 4 dkg. 40%-os pétisót. A gödörbe a legjobb a humuszos vályogtalaj, mert ennek kiváló a levegőcseréje is. A cserjék számára a cm-es termőréteg kívánatos, ezen belül ne legyen talajhiba. Ültetés előtt: Az ültetés előtti tápanyag feltöltés a cserjék esetében is fontos. A 0,6 x 0,6 m-es gödörbe 6-8 kg érett istállótrágyát, vagy 4-5 kg komposztföldet, vagy 4-6 kg tápanyaggal dúsított tőzeget kell adagolni, vagy 4 dkg pétisót, 5 dkg szuperfoszfátot, és 4 dkg. 40%-os pétisót. A gödörbe a legjobb a humuszos vályogtalaj, mert ennek kiváló a levegőcseréje is. A cserjék számára a cm-es termőréteg kívánatos, ezen belül ne legyen talajhiba. A későbbiekben: A fűfelületbe ültetett cserjék a fű számára juttatott tápanyagokat is hasznosítják. m2-ként 4-6 kg érett istállótrágyát, vagy 3-4 kg komposztföldet, vagy 4-5 kg tápanyaggal dúsított tőzeget, esetleg 4-5 dkg pétisót és 6-7 dkg szuperfoszfátot, valamint 4-5 dkg 40 %-os kálisót igényelnek, a talaj felső 20 cm-es rétegébe bedolgozva. A tápanyag utánpótlást 4-5 évenként kell ismételni. A későbbiekben: A fűfelületbe ültetett cserjék a fű számára juttatott tápanyagokat is hasznosítják. m2-ként 4-6 kg érett istállótrágyát, vagy 3-4 kg komposztföldet, vagy 4-5 kg tápanyaggal dúsított tőzeget, esetleg 4-5 dkg pétisót és 6-7 dkg szuperfoszfátot, valamint 4-5 dkg 40 %-os kálisót igényelnek, a talaj felső 20 cm-es rétegébe bedolgozva. A tápanyag utánpótlást 4-5 évenként kell ismételni.

52 Cserjék gondozása 2. Fenntartó metszés A metszés idejét és módját az határozza meg, hogy a növény melyik részén hozza a virágot. Fenntartó metszés A metszés idejét és módját az határozza meg, hogy a növény melyik részén hozza a virágot. Ha a cserje az azévi hajtásokon, azok csúcsán hozza a virágot, akkor a vesszőket a tél folyamán, vagy kora tavasszal, tehát még a lombfakadás előtt, rövidre kell metszeni. A metszés célja, hogy sok erőteljes hajtás képződjön, mert ezeken jelennek meg később a virágok. Az előző évi vesszők közül a vékonyabbakat 2-3 rügyre, az erőteljesebbeket pedig, 4-6 rügyre kell visszavágni. Az idősebb ágrészekhez nem kell nyúlni, csak akkor, ha szükséges. Ha a cserje az azévi hajtásokon, azok csúcsán hozza a virágot, akkor a vesszőket a tél folyamán, vagy kora tavasszal, tehát még a lombfakadás előtt, rövidre kell metszeni. A metszés célja, hogy sok erőteljes hajtás képződjön, mert ezeken jelennek meg később a virágok. Az előző évi vesszők közül a vékonyabbakat 2-3 rügyre, az erőteljesebbeket pedig, 4-6 rügyre kell visszavágni. Az idősebb ágrészekhez nem kell nyúlni, csak akkor, ha szükséges. Az előző évi hajtáson hozza a virágot a cserjék másik része. Ezeket lombfakadás előtt nem szabad metszeni, legfeljebb, csak ritkítani, ha szükséges. A metszést csak elnyílás után szabad elvégezni, úgy hogy 2-4 rügyre, vagyis rövid vesszőre történjen a visszavágás. Ennek hatására erős hajtásnövekedés kezdődik. Az előző évi hajtáson hozza a virágot a cserjék másik része. Ezeket lombfakadás előtt nem szabad metszeni, legfeljebb, csak ritkítani, ha szükséges. A metszést csak elnyílás után szabad elvégezni, úgy hogy 2-4 rügyre, vagyis rövid vesszőre történjen a visszavágás. Ennek hatására erős hajtásnövekedés kezdődik. Ha a virág a csúcsrügyekből fejlődik, akkor csak ritkítást szabad végezni. Legismertebb példája az orgona (Syringa vulgaris). Itt a keresztben átellenes rügyállás miatt, villás elágazás alakul ki. Ez módot ad a váltó metszésre, vagyis, a villás elágazás egyik ágát változatlanul hagyjuk, ez tavasszal virágot hoz, a másik ágat pedig kifejlett rügypárra kell metszeni, ebből a következő évben fejlődik virágzó hajtás, illetve vessző. Ezzel elkerülhető a bokor felnyurgulása. Ha a virág a csúcsrügyekből fejlődik, akkor csak ritkítást szabad végezni. Legismertebb példája az orgona (Syringa vulgaris). Itt a keresztben átellenes rügyállás miatt, villás elágazás alakul ki. Ez módot ad a váltó metszésre, vagyis, a villás elágazás egyik ágát változatlanul hagyjuk, ez tavasszal virágot hoz, a másik ágat pedig kifejlett rügypárra kell metszeni, ebből a következő évben fejlődik virágzó hajtás, illetve vessző. Ezzel elkerülhető a bokor felnyurgulása. A virágzó cserjék egy része pedig az idősebb ágrészeken és a törzsön hozza a virágait. Ezeket bármikor lehet metszeni, élettanilag azonban a legkedvezőbb a lombfakadás előtti időszak. Júdásfa (Cercis siliquastrum), japánbirs (Chenomeles japonica). A japánbirsnél tudni kell, hogyha idősebb részeket kell visszavágni, akkor, mivel kora tavasszal virágzik, érdemes megvárni a virágzást, és csak ezután elvégezni a metszést. A virágzó cserjék egy része pedig az idősebb ágrészeken és a törzsön hozza a virágait. Ezeket bármikor lehet metszeni, élettanilag azonban a legkedvezőbb a lombfakadás előtti időszak. Júdásfa (Cercis siliquastrum), japánbirs (Chenomeles japonica). A japánbirsnél tudni kell, hogyha idősebb részeket kell visszavágni, akkor, mivel kora tavasszal virágzik, érdemes megvárni a virágzást, és csak ezután elvégezni a metszést. Vannak olyan cserjék amelyeket általában nem metszenek..Ezek vagy csak rövid hajtásokat hoznak, vagy a visszavágás számukra kifejezetten káros. Vannak olyan cserjék amelyeket általában nem metszenek..Ezek vagy csak rövid hajtásokat hoznak, vagy a visszavágás számukra kifejezetten káros.

53 Cserjék gondozása 3. Ifjító metszés A cserjék ifjítása viszonylag egyszerű. Az idős ágrészeket, a gyenge és vékony hajtásokat tőből el kell távolítani, a fiatalokat és az erőseket pedig meg kell hagyni. Ha elegendő néhány erőteljes hajtás kifejlesztése, akkor csak azokat kell visszavágni, amelyeket szeretnénk elágaztatni. Nyáron hajtásválogatást kell végezni, mert általában a szükségesnél jóval több hajtás szokott képződni, s ha ezek mind megmaradnának, akkor csupa gyenge és vékony hajtás fejlődne. A leggyakoribb, az ifjítás során elkövethető hibák: Ifjító metszés A cserjék ifjítása viszonylag egyszerű. Az idős ágrészeket, a gyenge és vékony hajtásokat tőből el kell távolítani, a fiatalokat és az erőseket pedig meg kell hagyni. Ha elegendő néhány erőteljes hajtás kifejlesztése, akkor csak azokat kell visszavágni, amelyeket szeretnénk elágaztatni. Nyáron hajtásválogatást kell végezni, mert általában a szükségesnél jóval több hajtás szokott képződni, s ha ezek mind megmaradnának, akkor csupa gyenge és vékony hajtás fejlődne. A leggyakoribb, az ifjítás során elkövethető hibák: Ha a talajhoz túl közel, illetve Ha a talajhoz túl közel, illetve Ha egyforma magasságban végzik el a fiatalítást. Mindkét módszerrel elseprűsödik a bokor. Ha egyforma magasságban végzik el a fiatalítást. Mindkét módszerrel elseprűsödik a bokor. Növényvédelem Növényvédelem A mechanikai növényvédelem feladata a különféle kártevőknek a növények más részeire való átterjedését megakadályozni. Az eltávolított részeket lehetőleg el kell égetni, hogy a továbbfertőzést megakadályozzuk. A mechanikai növényvédelem feladata a különféle kártevőknek a növények más részeire való átterjedését megakadályozni. Az eltávolított részeket lehetőleg el kell égetni, hogy a továbbfertőzést megakadályozzuk. A vegyszeres növényvédelem csak feltétlenül szükséges esetben és emberre nem ártalmas szerekkel történhet, hiszen a növények több napos izolációja közterületeken nem alkalmazható. Déli, napsütéses órákban nem szabad permetezni, mert a levélzet megperzselődhet. A vegyszeres növényvédelem csak feltétlenül szükséges esetben és emberre nem ártalmas szerekkel történhet, hiszen a növények több napos izolációja közterületeken nem alkalmazható. Déli, napsütéses órákban nem szabad permetezni, mert a levélzet megperzselődhet.

54 Sövények A sövény egy fajból, illetve annak is lehetőleg egy fajtájából létesült telepítési forma. A sövény egy fajból, illetve annak is lehetőleg egy fajtájából létesült telepítési forma. A fenntartás módját tekintve nyírott és nyíratlan sövény lehet. A fenntartás módját tekintve nyírott és nyíratlan sövény lehet. Nyírott sövény: többféle növényből nevelhető, de csak olyanból amely jól bírja a metszést, tömött, bokros növekedésű, levelei aprók, finomak. Nyírott sövénynek sűrűbb térállásban, folyóméterenként, mérettől függően 2-5 növényt célszerű ültetni. A könnyen gyökeresedő fajokból sima fás dugvánnyal is lehet sövényt telepíteni, de ilyenkor sűrűbb térállásban, 4-5 cm- ként kell elduggatni őket. Utóbbi esetben az első éves ápolási munka a gyökeresedést segítő, majd a második évtől cm-re visszavágva, a bokrosodást kell elősegíteni. Nyírott sövény: többféle növényből nevelhető, de csak olyanból amely jól bírja a metszést, tömött, bokros növekedésű, levelei aprók, finomak. Nyírott sövénynek sűrűbb térállásban, folyóméterenként, mérettől függően 2-5 növényt célszerű ültetni. A könnyen gyökeresedő fajokból sima fás dugvánnyal is lehet sövényt telepíteni, de ilyenkor sűrűbb térállásban, 4-5 cm- ként kell elduggatni őket. Utóbbi esetben az első éves ápolási munka a gyökeresedést segítő, majd a második évtől cm-re visszavágva, a bokrosodást kell elősegíteni. Nyíratlan sövény: Ezt a sövényt nem nyírják, csak igazítják. A sövénynél megkívánt szabályosságot a vonalas telepítés és az egyöntetű növényállomány biztosítja. Nyíratlan sövénynek elsősorban az oszlopos örökzöldek és néhány tömött növekedésű díszcserje alkalmas. Nyíratlan sövény: Ezt a sövényt nem nyírják, csak igazítják. A sövénynél megkívánt szabályosságot a vonalas telepítés és az egyöntetű növényállomány biztosítja. Nyíratlan sövénynek elsősorban az oszlopos örökzöldek és néhány tömött növekedésű díszcserje alkalmas.

55 Sövények funkciója, alkalmazása Lezárják a belátást Lezárják a belátást Méretük variálható Méretük variálható Örökzöldek: egész évben takarnak Örökzöldek: egész évben takarnak Levegő tisztítása, páratartalom növelése Levegő tisztítása, páratartalom növelése Por, veszélyes anyagok kiszűrése Por, veszélyes anyagok kiszűrése Asszimiláció során vízpára jut a levegőbe Asszimiláció során vízpára jut a levegőbe Elnyeli a fényt, tompítja a zajokat Elnyeli a fényt, tompítja a zajokat Sövény, mint kerítés Sövény, mint kerítés Örökzöld sövények Örökzöld sövények Lomblevelű sövények Lomblevelű sövények Nyírott sövények Nyírott sövények Virágzó sövények Virágzó sövények

56 Sövények gondozása 1. Alakító metszés A sövények alakításánál fő szempont, hogy kellő sűrűségű legyen a bokor, nehogy az alsó ágak hézagosak maradjanak., illetve a későbbiekben felkopaszodjanak. Az első alakító metszést az ültetés évében, júniusban lehet elvégezni. Először felére, kétharmadára kell visszametszeni az ágakat, a gazdagabb elágazás érdekében. A későbbiekben, az előzőhöz képest 5-8 cm-el lehet emelni a magasságot, egészen addig folytatva, amíg a kívánatos magasságot el nem érik. Az első évek alakító munkái meghatározzák a későbbi formáját a sövénynek, ezért nem szabad sajnálni a ráfordított időt, s munkát, hogy kellően sűrű, hézagmentes ágrendszerű sövényt alakítsanak ki. A metszés gyakorisága és szakszerűsége döntő, a dús elágazás érdekében. A vesszőket kora tavasszal, a hajtásokat pedig június közepe táján egyaránt harmadára kell visszavágni. A hajtások csúcsát pedig év közben több ízben is vissza kell csípni. A legtöbb sövényt függőleges oldalfalúra nevelik, pedig ez helytelen. Az alsó részek egy idő után már nem kapnak elegendő fényt, s ha ez huzamosabb ideig így lesz, akkor a fényhiány miatt az alsó részekről a levelek lehullanak, s a növény felkopaszodik. Ennek elkerülésére a bokrot trapéz formára kell kinevelni, így a későbbi benapozás is biztosítható. Ha a sövény valamilyen szúrós növényből van kinevelve, ez teljes lezárást tud biztosítani ember és állat ellen egyaránt. (A galagonya, Crataegus monogyna, a tövises lepényfa, Gleditsia, a narancseper, Maclura pomifera, kiválóan megfelel erre a célra.) Fontos azonban, hogy alul is zárt legyen. Ezért a bokrokon ajánlatos néhány ágat oldalirányban vízszintesre elhajlítani, a másik bokor ágához kötni. Ezt először a föld közvetlen közelében végzik el, majd a növény növekedésével mind feljebb kerülnek az ágak. A vízszintes helyzetből adódóan a rügyek kihajtanak, s a fejlődő új hajtások sűrű, zárt falat alkotnak. Alakító metszés A sövények alakításánál fő szempont, hogy kellő sűrűségű legyen a bokor, nehogy az alsó ágak hézagosak maradjanak., illetve a későbbiekben felkopaszodjanak. Az első alakító metszést az ültetés évében, júniusban lehet elvégezni. Először felére, kétharmadára kell visszametszeni az ágakat, a gazdagabb elágazás érdekében. A későbbiekben, az előzőhöz képest 5-8 cm-el lehet emelni a magasságot, egészen addig folytatva, amíg a kívánatos magasságot el nem érik. Az első évek alakító munkái meghatározzák a későbbi formáját a sövénynek, ezért nem szabad sajnálni a ráfordított időt, s munkát, hogy kellően sűrű, hézagmentes ágrendszerű sövényt alakítsanak ki. A metszés gyakorisága és szakszerűsége döntő, a dús elágazás érdekében. A vesszőket kora tavasszal, a hajtásokat pedig június közepe táján egyaránt harmadára kell visszavágni. A hajtások csúcsát pedig év közben több ízben is vissza kell csípni. A legtöbb sövényt függőleges oldalfalúra nevelik, pedig ez helytelen. Az alsó részek egy idő után már nem kapnak elegendő fényt, s ha ez huzamosabb ideig így lesz, akkor a fényhiány miatt az alsó részekről a levelek lehullanak, s a növény felkopaszodik. Ennek elkerülésére a bokrot trapéz formára kell kinevelni, így a későbbi benapozás is biztosítható. Ha a sövény valamilyen szúrós növényből van kinevelve, ez teljes lezárást tud biztosítani ember és állat ellen egyaránt. (A galagonya, Crataegus monogyna, a tövises lepényfa, Gleditsia, a narancseper, Maclura pomifera, kiválóan megfelel erre a célra.) Fontos azonban, hogy alul is zárt legyen. Ezért a bokrokon ajánlatos néhány ágat oldalirányban vízszintesre elhajlítani, a másik bokor ágához kötni. Ezt először a föld közvetlen közelében végzik el, majd a növény növekedésével mind feljebb kerülnek az ágak. A vízszintes helyzetből adódóan a rügyek kihajtanak, s a fejlődő új hajtások sűrű, zárt falat alkotnak. A növekedés öntözéssel gyorsítható. A növekedés öntözéssel gyorsítható.

57 A sövények nyírásánál alakító és zöldmetszést kell megkülönböztetni. Előbbi a formára alakítást, utóbbi pedig a túlzott növekedés megakadályozását célozza. A sövények nyírásánál alakító és zöldmetszést kell megkülönböztetni. Előbbi a formára alakítást, utóbbi pedig a túlzott növekedés megakadályozását célozza. Ahhoz, hogy a sövény teljes magasságban oldalágakkal berakódjon, az ültetést követő tavasszal a növényeket cm magasan vissza kell metszeni. A következő évben az előző évi metszés felett cm-en kell ismét visszavágni. A további években a növekedési erélytől függően az előző évi visszavágás felett cm-el engedélyük feljebb, amíg el nem éri a kívánt magasságot. Oldalirányban akkor kell elkezdeni a metszést, ha a növények elérték a kívánt szélességet. Keskeny sövényeknél ez cm, szélesebb sövényeknél cm. Ahhoz, hogy a sövény teljes magasságban oldalágakkal berakódjon, az ültetést követő tavasszal a növényeket cm magasan vissza kell metszeni. A következő évben az előző évi metszés felett cm-en kell ismét visszavágni. A további években a növekedési erélytől függően az előző évi visszavágás felett cm-el engedélyük feljebb, amíg el nem éri a kívánt magasságot. Oldalirányban akkor kell elkezdeni a metszést, ha a növények elérték a kívánt szélességet. Keskeny sövényeknél ez cm, szélesebb sövényeknél cm. A sövény keresztmetszete téglalap, vagy nyújtott trapéz alakú, felülről lefelé enyhén kiszélesedő sövényfallal. Ez utóbbi alaknál az alsó ágrészek is kapnak elég fényt, így nem kopaszodnak fel. A sövény annál tömöttebb minél gyakrabban metsszük vissza. Évente legalább két nyírásra van szükség. Az elsőt lehetőleg nyugalmi időszakban, a másodikat május végén- június elején végezzük, amikor a hajtások már elérték az évi végleges méretüknek több mint a felét és növekedésük már csökkenőben van. Harmadik metszésre, csak ritkán, erős növekedés esetén van szükség. A sövény keresztmetszete téglalap, vagy nyújtott trapéz alakú, felülről lefelé enyhén kiszélesedő sövényfallal. Ez utóbbi alaknál az alsó ágrészek is kapnak elég fényt, így nem kopaszodnak fel. A sövény annál tömöttebb minél gyakrabban metsszük vissza. Évente legalább két nyírásra van szükség. Az elsőt lehetőleg nyugalmi időszakban, a másodikat május végén- június elején végezzük, amikor a hajtások már elérték az évi végleges méretüknek több mint a felét és növekedésük már csökkenőben van. Harmadik metszésre, csak ritkán, erős növekedés esetén van szükség.

58 Metszés kivitelezése Roncsolás mentes, tiszta metszlap kialakítása szükséges. A vessző, vagy hajtás visszavágásánál a rügy felett csonk ne maradjon, ez ugyanis már nem vesz részt a növény nedvkeringésében, a seb a csonkon nem gyógyul be, hanem a rügyig visszaszárad. A csonk könnyen fertőződik, amely később az egész növényt is tönkre teheti. Roncsolás mentes, tiszta metszlap kialakítása szükséges. A vessző, vagy hajtás visszavágásánál a rügy felett csonk ne maradjon, ez ugyanis már nem vesz részt a növény nedvkeringésében, a seb a csonkon nem gyógyul be, hanem a rügyig visszaszárad. A csonk könnyen fertőződik, amely később az egész növényt is tönkre teheti. Minden metszést úgy kell kivitelezni, hogy a metszlap a legelőnyösebb helyzetben legyen a hegesedés szempontjából. Minden metszést úgy kell kivitelezni, hogy a metszlap a legelőnyösebb helyzetben legyen a hegesedés szempontjából. Metszésnél a metszés vonala (felülete) ne legyen az ágra merőleges, hanem egy kicsit ferde, s mindig a rügytől elfelé lejtsen, azért, hogy a vizet elvezesse a rügytől. Fontos az ép szél, mert ez tud a legkönnyebben begyógyulni. Metszésnél a metszés vonala (felülete) ne legyen az ágra merőleges, hanem egy kicsit ferde, s mindig a rügytől elfelé lejtsen, azért, hogy a vizet elvezesse a rügytől. Fontos az ép szél, mert ez tud a legkönnyebben begyógyulni.

59 Sövények fajtái 1. Virágos sövények A szokásosnál ritkább, cm-es térállásra telepítik őket, mert így biztosítható, hogy a növények elég fényt kapjanak a virágrügy differenciáláshoz., ezért évente lehetőleg csak egyszer nyírjuk őket a virágzás idejéhez igazítva. A tavasszal virágot hozó fajok az előző évi vesszők rügyeiből közvetlenül, vagy pedig a rügyekből fejlődő rövid hajtásokon hozzák a virágot. Ezeket az elvirágzás után lehet nyírni. Erőteljes hajtásokat hoznak, őszig berakódnak virágrügyekkel, és a következő évben megint gazdagon virágoznak. Nyáron az az évi hajtásokon virágot hozó fajtákat tavasszal, lombfakadás előtt kell megnyírni, nyáron pedig már virágoznak és csak a következő év tavaszán lehet ismét alakító metszést végezni. Virágos sövények A szokásosnál ritkább, cm-es térállásra telepítik őket, mert így biztosítható, hogy a növények elég fényt kapjanak a virágrügy differenciáláshoz., ezért évente lehetőleg csak egyszer nyírjuk őket a virágzás idejéhez igazítva. A tavasszal virágot hozó fajok az előző évi vesszők rügyeiből közvetlenül, vagy pedig a rügyekből fejlődő rövid hajtásokon hozzák a virágot. Ezeket az elvirágzás után lehet nyírni. Erőteljes hajtásokat hoznak, őszig berakódnak virágrügyekkel, és a következő évben megint gazdagon virágoznak. Nyáron az az évi hajtásokon virágot hozó fajtákat tavasszal, lombfakadás előtt kell megnyírni, nyáron pedig már virágoznak és csak a következő év tavaszán lehet ismét alakító metszést végezni. Örökzöld sövények Az örökzöldekből kialakított sövények legtöbbször metszés nélkül is sűrű, bokros növekedésű állományt adnak. Ültetési távolságuk cm, az ültető árok mélyebb és szélesebb (60 x 60 cm), mint a lombhullatóké. A kívánt magasság és szélesség eléréséig metszés nélkül neveljük. Ezután is csak az űrszelvényből kilógó csúcs és oldalágakat metsszük vissza. Ha teljesen besűrűsödött, akkor kell elkezdeni rendszeresen metszeni, de mindig legalább az előző metszés felett 1-2 cm-el nyírjuk. A metszésükre legalkalmasabb május vége, június eleje, amikor az új hajtások végleges méretüknek kb. háromnegyedét elérték. Soha nem szabad a belső felkopaszodott zónáig visszanyírni, mert innen már nem hoznak új hajtásokat, és esztétikai értéke erősen csökken a sövényeknek. Örökzöld sövények Az örökzöldekből kialakított sövények legtöbbször metszés nélkül is sűrű, bokros növekedésű állományt adnak. Ültetési távolságuk cm, az ültető árok mélyebb és szélesebb (60 x 60 cm), mint a lombhullatóké. A kívánt magasság és szélesség eléréséig metszés nélkül neveljük. Ezután is csak az űrszelvényből kilógó csúcs és oldalágakat metsszük vissza. Ha teljesen besűrűsödött, akkor kell elkezdeni rendszeresen metszeni, de mindig legalább az előző metszés felett 1-2 cm-el nyírjuk. A metszésükre legalkalmasabb május vége, június eleje, amikor az új hajtások végleges méretüknek kb. háromnegyedét elérték. Soha nem szabad a belső felkopaszodott zónáig visszanyírni, mert innen már nem hoznak új hajtásokat, és esztétikai értéke erősen csökken a sövényeknek.

60 Sövények fajtái 2. Tűlevelű sövények Különösen sűrű állományt adnak, ezért szélfogóként is jól használhatók. A formára nyírást jól tűrik, bár a legtöbb szabadon nőve is impozáns növényt ad. A tűlevelűeket ültetéskor nem szokták metszeni, csak az erősen sérült, vagy szétesett gyökérzetű növényeket vágják vissza. A 1,5 méternél magasabbra növők tőtávolsága min. 50 cm, maximum cm. Az oszlopszerűeket kisebb, a szélesebb habitusúakat nagyobb tőtávolságra kell ültetni. A tűlevelű földlabdás növények mozgatásakor igen óvatosan kell eljárni, mivel csak a tömör, jól megmaradt gyökérzet biztosítja a biztos megeredésüket. Ha a földlabda kiszáradna, akkor az átnedvesítését csak kellő gondossággal lehet végezni, azért, hogy a földlabda földje nehogy fellazuljon. A tűlevelűek ültetési ideje eltér a lomblevelűekétől. Nyár vége, augusztus végétől szeptember végéig legmegfelelőbb időpont. Az alapos beöntözést még ősszel október-novemberben is el kell végezni, mert így javul a sikeres áttelelés esélye. Tavasszal, április közepétől május közepéig még szintén ültethetők, ha a korai forró napokon biztosított a kellő nedvesség ellátás és árnyékolás. A fiatal tűlevelű sövények kezdeti ápolási munkái között a gyomirtás a legfontosabb feladat, nehogy a tarack, vagy a gyomnövény belenőjön a tűlevelek közé. Ugyancsak kiemelt figyelmet kell fordítani az öntözésre, abból is a az őszi, kiadós vízutánpótlásra. A metszés során a fiatal hajtások csúcsi részének eltávolítása a magassági növekedés korlátozását szolgálja. Ezzel egy időben az oldalirányú növekedést is lehet szabályozni metszéssel. A metszés ideje augusztus-szeptember, vagy tavasszal a rügyfakadás előtt. Tűlevelű sövények Különösen sűrű állományt adnak, ezért szélfogóként is jól használhatók. A formára nyírást jól tűrik, bár a legtöbb szabadon nőve is impozáns növényt ad. A tűlevelűeket ültetéskor nem szokták metszeni, csak az erősen sérült, vagy szétesett gyökérzetű növényeket vágják vissza. A 1,5 méternél magasabbra növők tőtávolsága min. 50 cm, maximum cm. Az oszlopszerűeket kisebb, a szélesebb habitusúakat nagyobb tőtávolságra kell ültetni. A tűlevelű földlabdás növények mozgatásakor igen óvatosan kell eljárni, mivel csak a tömör, jól megmaradt gyökérzet biztosítja a biztos megeredésüket. Ha a földlabda kiszáradna, akkor az átnedvesítését csak kellő gondossággal lehet végezni, azért, hogy a földlabda földje nehogy fellazuljon. A tűlevelűek ültetési ideje eltér a lomblevelűekétől. Nyár vége, augusztus végétől szeptember végéig legmegfelelőbb időpont. Az alapos beöntözést még ősszel október-novemberben is el kell végezni, mert így javul a sikeres áttelelés esélye. Tavasszal, április közepétől május közepéig még szintén ültethetők, ha a korai forró napokon biztosított a kellő nedvesség ellátás és árnyékolás. A fiatal tűlevelű sövények kezdeti ápolási munkái között a gyomirtás a legfontosabb feladat, nehogy a tarack, vagy a gyomnövény belenőjön a tűlevelek közé. Ugyancsak kiemelt figyelmet kell fordítani az öntözésre, abból is a az őszi, kiadós vízutánpótlásra. A metszés során a fiatal hajtások csúcsi részének eltávolítása a magassági növekedés korlátozását szolgálja. Ezzel egy időben az oldalirányú növekedést is lehet szabályozni metszéssel. A metszés ideje augusztus-szeptember, vagy tavasszal a rügyfakadás előtt.

61 Sövények ápolása 1. Tápanyag utánpótlás A sövények kialakításához fontos, hogy kellő növekedési ütem biztosítva legyen. Ehhez a növényeknek a vegetatív tömeg fejlesztéséhez műtrágya adagolása szükséges. Nitrogén tartalmú fejtrágyázás nagyon jó hatású lehet. Évente 3-4-szer ismételhető, de fontos, hogy elegendő öntözés is biztosítva legyen. Az öntözést legkésőbb augusztusban be kell fejezni, kivéve, ha az ősz is csapadékszegény. P és K adagolás elegendő egyszer, illetve szerves trágyázni is évente kell a sövényeket az intenzív növekedés időszakában. A túladagolásra vigyázni kell! Tápanyag utánpótlás A sövények kialakításához fontos, hogy kellő növekedési ütem biztosítva legyen. Ehhez a növényeknek a vegetatív tömeg fejlesztéséhez műtrágya adagolása szükséges. Nitrogén tartalmú fejtrágyázás nagyon jó hatású lehet. Évente 3-4-szer ismételhető, de fontos, hogy elegendő öntözés is biztosítva legyen. Az öntözést legkésőbb augusztusban be kell fejezni, kivéve, ha az ősz is csapadékszegény. P és K adagolás elegendő egyszer, illetve szerves trágyázni is évente kell a sövényeket az intenzív növekedés időszakában. A túladagolásra vigyázni kell! Fenntartó metszés Ha a sövény formája kialakult, elérte a szükséges magasságot, befejeződik az alakítás időszaka. Ettől kezdve azért kell metszeni, hogy a sövény a kialakított formáját és magasságát megtartsa. A sövény nyírásra évente 2-4 alkalommal szükséges sort keríteni. Az elsőt már február- márciusban el lehet végezni, majd a vegetációs időben, a növekedési erélytől függően kell elvégezni a nyírást. Nagyon csúnya látvány, az egyébként szabályos formájú sövényből össze-vissza kiálló ágak látványa. A sövénynyírásra elektromos és benzinüzemű sövény-nyírók, illetve mechanikus működtetésű sövénynyíró olló jöhet számításba. Ha a nyírást végző gyakorlatlan, akkor mindenképpen ki kell feszíteni egy spárgát, és ennek mentén kell a nyírást elvégezni, hogy egyenletes felszínt kapjanak. Fenntartó metszés Ha a sövény formája kialakult, elérte a szükséges magasságot, befejeződik az alakítás időszaka. Ettől kezdve azért kell metszeni, hogy a sövény a kialakított formáját és magasságát megtartsa. A sövény nyírásra évente 2-4 alkalommal szükséges sort keríteni. Az elsőt már február- márciusban el lehet végezni, majd a vegetációs időben, a növekedési erélytől függően kell elvégezni a nyírást. Nagyon csúnya látvány, az egyébként szabályos formájú sövényből össze-vissza kiálló ágak látványa. A sövénynyírásra elektromos és benzinüzemű sövény-nyírók, illetve mechanikus működtetésű sövénynyíró olló jöhet számításba. Ha a nyírást végző gyakorlatlan, akkor mindenképpen ki kell feszíteni egy spárgát, és ennek mentén kell a nyírást elvégezni, hogy egyenletes felszínt kapjanak.

62 Sövények ápolása 2. Ifjítás A sövények év után elsűrűsödnek, ágai jórészt elhalnak, a száraz ágak jól látszanak, s alig-alig rendelkeznek már díszítőértékkel. A megoldás az ifjítás. Mivel az elöregedett sövények többnyire annyira összesűrűsödnek a kor előre haladásával, hogy nem lehet az ágak közé benyúlni, semmilyen szerszámmal, ezért egyetlen módszer kínálkozik, az egész bokorsort cm-es magasságban visszanyírni. A fényhez jutott alsó részek, rohamosan fejlődésnek indulnak. A szemmel láthatóan száraz ágakat ki lehet törni, mivel azok más módon nemigen távolíthatók el. A kilazított, megritkított bokor rohamos fejlődésnek indul. A megmaradt élő hajtásokból, a kilazítás után, maximum 4-6 darabot szabad meghagyni, ellenkező esetben túlságosan besűrűsödne a sövény. Úgy kell ritkítani, hogy a bokor szabályos, fajra jellemző formát kapjon. A fenyőket nem lehet megfiatalítani. A megfiatalított sövényt alaposan meg kell trágyázni, ezzel elérhető, hogy akár már a második évben teljes értékű díszt ad. Ifjítás A sövények év után elsűrűsödnek, ágai jórészt elhalnak, a száraz ágak jól látszanak, s alig-alig rendelkeznek már díszítőértékkel. A megoldás az ifjítás. Mivel az elöregedett sövények többnyire annyira összesűrűsödnek a kor előre haladásával, hogy nem lehet az ágak közé benyúlni, semmilyen szerszámmal, ezért egyetlen módszer kínálkozik, az egész bokorsort cm-es magasságban visszanyírni. A fényhez jutott alsó részek, rohamosan fejlődésnek indulnak. A szemmel láthatóan száraz ágakat ki lehet törni, mivel azok más módon nemigen távolíthatók el. A kilazított, megritkított bokor rohamos fejlődésnek indul. A megmaradt élő hajtásokból, a kilazítás után, maximum 4-6 darabot szabad meghagyni, ellenkező esetben túlságosan besűrűsödne a sövény. Úgy kell ritkítani, hogy a bokor szabályos, fajra jellemző formát kapjon. A fenyőket nem lehet megfiatalítani. A megfiatalított sövényt alaposan meg kell trágyázni, ezzel elérhető, hogy akár már a második évben teljes értékű díszt ad.

63 Sövények ápolásának munkaszervezési feladatai Ha nem gyakorlott a munkaerő a sövény nyírásban, akkor csak kézi sövénynyíró ollóval, kifeszített zsinór mellett szabad nyírni. Az ollót a sövény tetején vízszintesen tartva szétnyitjuk és annyi hajtást vegyünk a pengék közé, amennyit könnyen el tudunk vágni. Hirtelen összecsukva, csattogtatva vágjunk. A levágott hajtásokat az olló pengéjével kibillentjük. Az oldalak metszését alulról felfelé végezzük, mert így a levágott hajtások a földre hullanak vissza. Ha az alattuk lévő hajtásra hullik a nyesedék, akkor az, az ágakat kifelé hajlítja ami nem előnyös. Ha a sövényt egyszerre két személy nyírja, akkor köztük legyen legalább másfél- két méter távolság, a sérülés okozás elkerülése érdekében. Ha nem gyakorlott a munkaerő a sövény nyírásban, akkor csak kézi sövénynyíró ollóval, kifeszített zsinór mellett szabad nyírni. Az ollót a sövény tetején vízszintesen tartva szétnyitjuk és annyi hajtást vegyünk a pengék közé, amennyit könnyen el tudunk vágni. Hirtelen összecsukva, csattogtatva vágjunk. A levágott hajtásokat az olló pengéjével kibillentjük. Az oldalak metszését alulról felfelé végezzük, mert így a levágott hajtások a földre hullanak vissza. Ha az alattuk lévő hajtásra hullik a nyesedék, akkor az, az ágakat kifelé hajlítja ami nem előnyös. Ha a sövényt egyszerre két személy nyírja, akkor köztük legyen legalább másfél- két méter távolság, a sérülés okozás elkerülése érdekében. Az elhanyagolt sövény hosszú hajtásait vagy kétszerre, vagy pedig egyszerre, de akkor hűvös, borús időben végezzük, mert az addig árnyékolt belső rész ha hirtelen napfényre kerül, könnyen megperzselődik. Főleg a Deutzia és a Phyladelphus kényes erre. Az elhanyagolt sövény hosszú hajtásait vagy kétszerre, vagy pedig egyszerre, de akkor hűvös, borús időben végezzük, mert az addig árnyékolt belső rész ha hirtelen napfényre kerül, könnyen megperzselődik. Főleg a Deutzia és a Phyladelphus kényes erre. A pneumatikus, hidromotoros, villany- és robbanómotoros sövénykaszákat csak olyan személy kezelje, aki a sövénynyírásban gyakorlott. Ezekkel könnyebben bele lehet vágni a sövénybe és azt csak hosszabb szakasz átnyírásával lehet helyrehozni. Ugyancsak fontos a gyakorlat megléte a munkavédelmi biztonság megtartása miatt is, bár a korszerű sövénykaszákon már a kezet védő lemezek vannak, amelyek, ha nem nyítják ki őket, nem engedik a gépet sem bekapcsolni. A pneumatikus, hidromotoros, villany- és robbanómotoros sövénykaszákat csak olyan személy kezelje, aki a sövénynyírásban gyakorlott. Ezekkel könnyebben bele lehet vágni a sövénybe és azt csak hosszabb szakasz átnyírásával lehet helyrehozni. Ugyancsak fontos a gyakorlat megléte a munkavédelmi biztonság megtartása miatt is, bár a korszerű sövénykaszákon már a kezet védő lemezek vannak, amelyek, ha nem nyítják ki őket, nem engedik a gépet sem bekapcsolni. A rendszeres nyírás, akárcsak a pázsit esetében, rengeteg tápanyagot elvesz a növénytől, ezért ezek pótlásáról folyamatosan gondoskodni kell. A rendszeres nyírás, akárcsak a pázsit esetében, rengeteg tápanyagot elvesz a növénytől, ezért ezek pótlásáról folyamatosan gondoskodni kell.


Letölteni ppt "Zöldterület-gazdálkodás 3.előadás. Éghajlat elemei csapadék, hőmérséklet, fény Csapadék Csapadék Kevés Kevés Eloszlási problémák Eloszlási problémák Talajnedvesség-tartalom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések