Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modern urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modern urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 A modern urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 A késői antik város

3 33 A késői antik birodalmak városai Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis- Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis- Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma fokozatosan Eu-ba helyeződik át (Athén, Róma) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma fokozatosan Eu-ba helyeződik át (Athén, Róma) Városi kultúra határa Eu-n belül egyre ÉNy- abbra tolódik (hűvösebb klímatartomány felé) Városi kultúra határa Eu-n belül egyre ÉNy- abbra tolódik (hűvösebb klímatartomány felé) A városi kultúra terjedése Európában

4 44 A görög polisz (városállam) jellemzői A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km 2 -nél kisebb Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km 2 -nél kisebb –De: Athén 2600 km 2, Spárta 3x ekkora Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás lényeges elem Demokratikus önkormányzás lényeges elem –De: rövid ideig tartott és nem volt ált. választójog Alsóváros jelentősége fokozódik Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben Hippodamosz elvei az építészetben –Szabályosság –Agóra: városi élet központja

5 55 Római Birodalom IdőszakRómaTöbbi város Királyság kora (Kr. e. VIII–VI. sz.) Fiatal város Városfal, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen Kikötőváros: Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509–31) 200 e fő Városok itáliai főutak mentén is: Capua, Pompeji, Brindisium Császárság kora (Kr. e. 31–Kr. u. 476) Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Építészet: Caesar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3– 5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest

6 66 Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban Lassú, akadozó városfejlődés Lassú, akadozó városfejlődés 1. Barbár pusztítások –Városi lakosság csökkent Elpusztultak Elpusztultak Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek –Városok fizikailag is lerombolódtak 2. Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot  falu 3. Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt –Mezőgazdaság jelentősége  hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. –Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat  aprófalvak

7 77 Bizánc/ Konstantinápoly 350–800: világ legnagyobb városa: Bizánc 350–800: világ legnagyobb városa: Bizánc –Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között –330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc –Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) –Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537) –Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Afrika–Európa találkozásánál) Kora középkor: Európa legnagyobb városa Kora középkor: Európa legnagyobb városa

8 8 A feudális város

9 99 Feudális város Európában VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények 3-féle szerepkör alapján 3-féle szerepkör alapján 1.Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) 2.Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) 3.Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Feudális városok: csak Ny-Eu-ban Feudális városok: csak Ny-Eu-ban –Kelet-Római Birodalom  Bizánc –Ibéria: mór uralom –K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után

10 1010 A középkori feudális város jellemzői Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól Elmaradnak római városoktól –Népességszám –Közintézmények fejlettsége –Infrastruktúra Városfalon belül fejlődnek Városfalon belül fejlődnek –Burg (vár) – bürger –Városfal  besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat

11 1111 Urbanizációs központok a késő középkori Európában XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás XIV–XV. sz.: Hansa-városok XIV–XV. sz.: Hansa-városok –1241: Hamburg és Lübeck szövetsége –Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) –Nem csak németek! –Nem csak kikötővárosok! –Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) –Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük Atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) Atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintette XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintette


Letölteni ppt "A modern urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések