Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETVÉDELEM1. Előadó: Széll Andrea egy. tanársegéd 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETVÉDELEM1. Előadó: Széll Andrea egy. tanársegéd 2006."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETVÉDELEM1. Előadó: Széll Andrea egy. tanársegéd 2006.

2 TARTALOM - környezetvédelem - környezetvédelem alapelvei - környezetvédelem kialakulásának folyamata - meghatározó konferenciák és egyezmények - magyarországi környezetvédelem - hazai szervezet, felépítés

3 KÖRNYEZETVÉDELEM - céltudatos, szervezett, intézményesített emberi tevékenység, célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése, megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásáért - tudományos alapjait műszaki tudományok, alkalmazott természettudományok és ökonómia képezik - hatékonyságát és működőképességét a törvényi szabályozás és intézményrendszer biztosítja

4 Hazánkban a törvényi szintű szabályozás a környezet védelmében: évi II. tv. (ma: a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.) A föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet, a zaj és a sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítását a mindenkori Környezetvédelmi Minisztérium látja el

5 A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPELVEI - a gyakorlatban a környezetvédelmi célú döntések ellentmondásosak, sokszor megalapozatlanok, politikai akarat van mögötte, vesztes a környezet - szükség van elvekre: döntés megkönnyítése, irány mutatása pl. Rio 27 elv, ezek alapján konkrét javaslatok megfogalmazása az egyes országokban

6 1.- egzakt megismerés elve: egzakt (pontos, egyértelmű) paraméterekkel jellemezni a környezeti állapotot, nem szélsőségekkel - környezeti monitoring rendszer 2. - élet tiszteletének és védelmének elve: az élet mai formáinak megőrzése a pusztulástól. Élet különlegességének megértése, funkcióinak tisztán látása - környezeti etika kérdése 3. - károk megelőzésének és megszüntetésének elve: mindenféle környezettel kapcsolatos tevékenység kiindulási alapja, cél a környezetkímélő és fenntartható termelés és fogyasztás elérése - állapotfelmérés (auditálás)

7 4. - visszaforgatás elve: hulladék keletkezik anyag- és energiaátalakítási folyamatokban; cél a hulladékok visszavezetése a termelés folyamatába - re-use /legnagyobb környezeti haszonnal, pl. üvegek újratöltése/, - direkt recycling /összetört üvegek újrafelhasználása/, - indirekt recycling /hulladék más termelési folyamatba jut vissza/ 5. - takarékosság elve: meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások készletei végesek, minél messzebbre tolni a kimerülés idejét, illetve helyettesítő anyagokat használni 6. - elővigyázatosság elve: a folyamatok véges ismerete miatt a kedvezőtlen alakulásokra is fel kell készülni, megelőzni, kivédeni

8 7. - alkalmazkodás elve: nem szakadhatunk el a természettől, környezeti tűrőképesség figyelembe vétele és tiszteletben tartása 8. - fenntartható fejlődés elve 9. - környezetvédelem tervszerű alakításának elve: megfelelő környezetpolitika, kövéd. programok, gazdasági, területrendezési, településrendezési és környezeti tervek együtt kezelendők állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve: nem kizárólagosság, de felelősség és irányító szerep pl. kutatás, kövéd. információs rendszer kialakítása, oktatás és ismeretterjesztés, nemzetközi együttműködések, állami támogatások…

9 11. - egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve: Kövéd. döntések előkészítésébe és ellenőrzésébe bevonni az embert, önkormányzatok/kistérségi társulások szerepe a helyi/kistérségi döntésekben együttműködés elve: állam és társadalom tagjai közt a kövéd. jogok és kötelezettségek akkor érvényesíthetők, ha az érintettek egymásra tekintettel tevékenykednek, együttműködnek a problémák megoldásában nemzetközi együttműködés elve: az egységes földi rendszer zavartalan működése érdekében, a környezeti ártalmak nem köthetők országhatárokhoz (tiszai ciánszennyezés), hosszú távon csak nemzetközi összefogás, érdekellentétek feloldása

10 14. - életminőség javításának elve: fejlettebb társadalmak egészséges élet (?), valamint oktatási, kulturális, szórakozási igények magas szinten, szegényebb országokban is igény van erre távlati gondolkodás elve: jelen és a közeljövő mellett a környezeti problémák hosszabb távon is okoznak gondot - jövőkutatás információk szabad áramlásának elve: Rio 10. elve: minden egyénnek biztosítani kell, hogy hozzáférjen a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a közhivatalok, hatóságok rendelkeznek, lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt - környezettudat fejlesztése - oktatás-nevelés szerepe

11 17. - a környezeti nevelés-oktatás kiszélesítése és magasabb szintre emelés elve: - felnövekvő generációk környezettudatosságát fejleszteni - intézményi oktatás-nevelés fejlesztése - ember és környezete kapcsolatának jobb, pontosabb megismerése

12 JELENLEGI KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ FOLYAMATOK - ózonpajzs vékonyodása - ózonréteg vastagság: DU (dobson unit: 1/100 mm, DU közti) időjárás és légköri viszonyok befolyásolják (1 kg halon 50 t ózonmolekulát semmisít meg) – ¼-ére csökkent 1993-ban („ózonlyuk”), lassú regenerálódás, - 70 növény- és állatfaj naponkénti eltűnése (óránként 3), - CO 2 mennyisége 26 %-kal több, mint iparosodás előtt (280-ról 380 ppm-re), - erdők fogyása évi 13 millió ha, - ivóvízkészletek csökkenése, termőterületek károsodása - népesség évente 92 millió fővel nő (ebből 88 a fejlődő országokban), - hulladék mennyiségének növekedése…

13 A környezetvéd., a környezetért érzett felelősség, a környezeti tudat kialakulása a 20. század második felére tehető. A környezetvédelem kialakulása az emberi történelem kezdetétől - őskor: a gyűjtögető életmód mellett ritkán okoztak kárt a környezetben - ókor: megjelentek a gondok: szemétkezelés, vízellátás, szennyvízelvezetés, higiéniai kérdések sz.: I. Edward Londonban betiltja a kőszén égetését, káros az egészségre : sziléziai Bunslau-ban első szennyvíztisztító telep és vízmű, új elem a szél- és vízenergia hasznosítása : Wales első légszenny. vizsgálatok, átlagéletkor 43 év Yellowstone NP - II. vh. után olaj, mint olcsó és bőséges energiaforrás

14 Újszerű környezeti szennyezések: zaj-sugár-fény-hőszennyezés, vegyszerek, műtrágyák, rovarölő- és gyomirtószerek, világűr szennyezése Ma már nincs a Földnek és az élőlényeknek olyan része, ahol ne lehetne környezetszennyezést kimutatni: - sarki jégsapkában és élőlényekben ólom a kipufogógázokból, - légkör magasabb rétegeiben ózonbontó vegyületek, - légköri nukleáris robbantásokból radioaktív izotópok…

15 Környezet iránti felelős gondolkodás kezdete: ’60-as évek, tudományos-technikai fejlődés, termelés automatizálása, ipari termelés 50-szeresére nő - Negatív hatások: Föld lakosságának egy része jobban él, mint korábban, másik része elszegényedik Közös Jövőnk (1988.) jelentés: - napi 2,5 milliárd USD katonai kiadások - a trópusi erdőkért akcióterv 5 évre 1,3 milliárd - sivatagosodás elleni akcióterv 4 milliárd - tiszta víz 30 milliárd USD…

16 Demográfiai robbanás: 1650-ben 500 millióan, milliárd, milliárd, milliárd, milliárd, milliárd, milliárd re 8,47 milliárd, 2050-re 9,1 milliárd fő (becslés) fejlett országok: javuló életszínvonallal együtt jár a kevesebb gyerekvállalás és a népesség elöregedése harmadik világ országai: szegénység, betegségek és rohamos szaporulat (India, Kína 2,5 milliárd fő)

17 Élelmiszerválság: - Föld fejlettebb részén túltermelés, másutt hiány. Kb. 1 milliárd ember táplálkozik hiányosan, ebből 400 millió éhezik! - 3,2 milliárd ha a Föld mg. művelésre alkalmas területe, a fele jó adottságú. Új területek bevonása nagy áldozatokkal (mocsárlecsapolás, sivatagi öntözés, esőerdők irtása) jár Energiaválság: - energia-nyersanyagkészletek végesek - luxusfogyasztás (80x több energiát fogyaszt egy nyugati, mint egy afrikai) - a világ népességének negyede fogyasztja az energia 75 %-át Légszennyezés: - erőművek, gyárak, autók (CO 2, NO x, SO x, por, nehézfémek, évente milliárd t CO 2, 110 millió t SO 2, 69 m t NO x, 193 m t CO) - fosszilis tüzelőanyagok gyors elégetése, üvegházhatás, évmilliók alatt felhalmozódott szén gyors visszakerülése

18 Vízszennyezés: - felszíni és felszín alatti vizeket egyaránt érint - nitrát- és mikroszennyeződések - tengerek olajszennyeződése, elsüllyesztett veszélyes hulladékok, radioaktív anyagok... Talaj: - savanyodás, tömörödés, másodlagos szikesedés, elmocsarasodási folyamatok Genetikai sokféleség: - fajok száma csökken, irreverzibilis folyamatok

19 Környezetvédelemben 3 szakasz különíthető el: 1. rádöbbenés korszaka 1960-as évek (háború utáni nyomor vége, magas életszínvonal) klórozott C x H y, DDT, HCH, nem bomlanak le - megdöbbenés, felhalmozódás, eü. panaszok, rák R. CARSON - hatás az amerikai értelmiségre, elindulnak a kövéd. mozgalmak - belpolitikai kérdés lett a környezetvédelem + nincsenek országhatárok, megoldás csak nemzetközi összefogással - külpolitikai kérdés 2. a környezetvédelem hivatalos elismerésének korszaka 1970-es évek 3. intézkedések, programok, együttműködések 1980-tól

20 Első figyelemfelkeltő könyv Rachel Carson 1962, Néma tavasz, elsősorban a környezetbe jutó vegyszerekben látta a fő veszélyt, énekesmadarak halála, hatások az emberre, táplálékláncban felhalmozódás A kövéd. elméleti megalapozásában, céljainak pontos meghatározásában alapvető szerep: Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság: Római Klub 1968, 10 ország 30 tag. Ma 25 ország 70 tudós. 1969: U Thant ENSZ főtitkár felhívása a tagállamokhoz: az emberiség létét válság fenyegeti, a környezet válsága, egy nemzet sem vonhatja ki magát

21 1972. június Stockholm: ENSZ 1. környezetvédelmi világértekezlet (Környezetvédelmi Világnap június 5.) 113 ország, a környezet szennyeződésének és pusztulásának okait keresték Éles ellentét: a fejlett országok a környezeti problémákat függetlenítették a társadalmi-gazdasági helyzettől, fejlődőek a környezeti szennyezéseket a szegénységre és az egyenlőtlen gazdasági erőviszonyokra fogták Érdeme: a kövéd. intézményrendszerei fejlődésnek indultak UNEP, nemzeti környezetvédelmi törvények alkotása. Mo.: környezetvédelmi törvény. irányelvek elfogadása, pl.: - jog a megfelelő minőségű környezethez - Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és jövő nemzedékek számára

22 1975. Helsinki: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Az európai kövéd. együttműködés eredményességét mutatja Az aláíró európai államok, USA, Kanada és az ENSZ képviselője vállalták, hogy a legmagasabb szinten garantálják Európa és a világ biztonságát, így a természeti környezet biztonságát Elismerték a környezet- és természetvédelem nemzetközi jogi és együttműködési elveinek fontosságát Genf: I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, 34 tagország. Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról.

23 1979. Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyéről. (30 ezer ha Mo.-on) Bonn egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről 1983: Környezet és Fejlődés Világbizottság. Vezetője a norvég miniszterelnök asszony, Brundtland. 22 tagú bizottság, (Láng István akadémikus). Fenntartható fejlődés koncepciója: „Közös Jövőnk” jelentés. 1987: „a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Mindenkire, minden időben vonatkozik. Az alapvető szükségletek: élelem, víz, ruházat, lakás.

24 Hogyan érhető el a fenntartható fejlődés? A nem megújuló és a megújítható erőforrásokkal való bánásmódot meg kell változtatni, környezetkímélő helyettesítő anyagokat és energiaforrásokat kell találni Washington a vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES) Helsinki Kén-dioxid-egyezmény: 1993-ig a kibocsátást az 1980-as szinthez képest 30 %-kal csökkentik (Hollandia önként 70 %- os csökkentést vállalt) Bécs: sztratoszférikus ózonréteg védelméről

25 1987. Montreal ózont károsító anyagok felhasználásáról: CFC-k (klór- fluor-szénhidrogének) termelését 1992-ig nem növelik, a londoni egyezmény szigorított: 2000-ig a CFC-k termelését és felhasználását teljesen meg kell szüntetni. USA és Ny-Európa 75 %-kal, Japán és Oroszország 20 %- kal részesedik a gyártásból. Cél: 1990-es évek közepéig be kell fagyasztani 1986-os szinten a freon- és halonvegyületek termelését, 1998-ig pedig a felére kell csökkenteni Szófia nitrogén-oxid egyezmény 1994-ben a termelés nem haladhatja meg az 1987-es szintet

26 1989. Basel: veszélyes hulladékok nemzetközi szállításáról egyezmény „Minden államnak szuverén joga megtiltani a külföldi veszélyes hulladékok behozatalát vagy elhelyezését területére.” Bergen: fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés (sustainable development) megteremtéséhez szükséges feltételeket tárgyalta. Előzetes elővigyázatosság elve: nem lehet addig várni a kövéd. intézkedésekben, amíg minden okot tisztáznak, mert addigra a folyamat visszafordíthatatlan lesz Espoo: országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról egyezmény

27 1992: Rio de Janeiro 178 ország „Környezet és Fejlődés Konferenciája” Riói nyilatkozat elfogadása: 27 elv, hosszú távra meghatározzák a gazdasági fejlődés környezetkímélő irányait Fenntartható Fejlődés Bizottság létrehozása 5 dokumentum megvitatása: - Agenda 21 (feladatok a 21. századra) - Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről - Egyezmény a biológiai sokféleségről - Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - Nyilatkozat az Erdőkről Elvek és Fejlődés Tagállamok érdekellentétei, nem lehetett kötelező érvényű dokumentumokat elfogadni (olajtermelők az E-takarékosság fontosságát vitatták, fejlődő országok a trópusi erdők védelme ellen), szükséges pénz előteremtésével is gondok

28 1995: Kyoto konferencia a globális felmelegedésről, 6000 fő, 161 ország Legjelentősebb téma: légköri kibocsátásokra vonatkozó kötelezettségek szigorítása. 38 iparosodott, illetve átalakuló gazdaságú ország vállalta átlagosan a kibocsátások 5,2 %-os csökkentését (1990-hez képest) között Ez 3 országnál a kibocsátások korlátozását jelenti (Ausztrl., Izl., Norv.), 3-nál szinten tartás (Oroszo., Ukr., Új-Z.), a többi országnál 5-8 %. EU vállalta az átlagos 8 %-ot, Mo.-nak a jegyzőkönyv 6 %- ot ír elő. Hat üvegházhatású gázra vonatkozik: CO 2, CH 4, N 2 O, három fluortartalmú vegyületcsoport és ki kell dolgozni a kibocsátási jogok nemzetközi kereskedelmének feltételeit.

29 A jegyzőkönyv hatálybalépésének feltétele: annyi iparosodott ország írja alá, amelyek együttes szén-dioxid kibocsátása 1990-ben a kibocsátások 55 %-át kiteszi 2000: Hága konferencia a globális felmelegedésről 180 ország, 2000 diplomata, kudarc, EU és USA nem tudta megoldani a globális felmelegedés megfékezésével kapcsolatos nézeteltéréseit. Nincs közös elvi állásfoglalás. - A kiotói jegyzőkönyv kvótákat szabott meg 38 ipari ország számára, itt a megvalósítás gyakorlati módozataiban kellett volna megállapodni - elvi állásfoglalás kialakítása, amely a gázkibocsátás mérséklésének alapelveit rögzíti, nem sikerült

30 A konferencia végén általános politikai megállapodás: a kiotói megállapodás ratifikálását szolgáló határozatokat a májusi bonni konferencián hozzák meg. A kiotói jegyzőkönyvet eddig 30 fejlődő ország ratifikálta, a fejlettek közül egy sem. Jellemző vita: a fejlett államok szén-dioxid-kibocsátásából mennyit "írnak jóvá" abból, amennyit az erdők, vagy a talaj nyel el. Pronk (holland kövéd. miniszter) javaslata: 60 millió tonna max. az USA számára, ez a Kiotóban kért csökkentés 10 %-a. Az USA a mennyiség kétszeresének "elnyelését" akarta.

31 2002. aug. 26. – szept. 4. Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó együtt vizsgálták a társadalmi fejlődést és feszültségeket a környezetvédelemmel résztvevő. Nagy viták - kevés eredmény. Lényege: a jelenlegi fenntarthatatlan erőforrás-használat fő előidézői, a fejlett államok hajlandóak-e azon szükséges vállalásokra, megszorításokra, amellyel a környezet túlhasználata csökkenthető, és a globális felmelegedés kezelhető.

32 Az USA nem volt hajlandó ratifikálni a kiotói vállalásokat a szén-dioxid csökkentésére - nem csak etikai szempontból fontos: 36 % kibocsátásért ő a felelős - ok: nem hajlandó drágább, de tisztább és hatékonyabb technológiákat bevezetni, így növelheti versenyelőnyét, a többi ország az USA aláírásához köti a maga aláírását. Megállapítások: - rioi feladatok túlnyomó része nem teljesült - a földi környezet állapota tovább romlott - erdőterület és biodiverzitás tovább csökkent - üvegházhatás fokozódik, kibocsátott gázok mennyisége nő Az igazi kövéd. kérdések háttérbe szorultak, nagyobb hangsúly a társadalmi-gazdasági problémákon.

33 Újrafogalmazták és bővítették a rioi vállalásokat, az általánosság szintjén. Akcióterv pontjai: segélyek: 0,7 % nemzeti jövedelem átutalása a szegény országokba (feltétel: demokrácia, nem korrupció) szegénység: szolidaritási alap létrehozás, önkéntes befizetés globalizáció: szegény országok profitálhassanak a folyamatból vegyi anyagok: 2020-ig egészségbarát technológiákat vízellátás, közegészségügy: 2015-ig felére csökkenteni az ivóvízzel nem ellátottak számát, egészségügy fejlesztése egészségügy: nem szabadalmaztatott gyógyszerek is használhatók a fejlődő országokban

34 stratégiák: 2005-ig tervek kidolgozása a fenntartható fejlődés érdekében energia: fejlődő országok is hozzájuthatnak a modernebb energiahordozókhoz, EU és USA ellentéte miatt megújulókról nincs döntés biológiai sokféleség: 2010-ig csökkenteni a kihalófélben lévő fajok számát szeptember 30.: Oroszország ratifikálja az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó Kiotoi Egyezményt, amely így hatályba léphet. A mostani döntés mögött nem gazdasági, inkább politikai megfontolás áll: Putyin cserébe uniós támogatást remél a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásban.

35 A Kiotoi Egyezmény hatályba lépése évek óta az orosz ratifikálástól függött, életbe lépéséhez a kibocsátás 55 százalékáért felelős országok ratifikálása kell. Eddig 104 ország írta alá, amelyek az iparilag fejlett országok 1990-es kibocsátásainak 44 százalékáért felelősek. Oroszország több, mint 17 százalékot képvisel. Az amerikai kormány változatlanul elutasítja a kiotói egyezményt. „Minden nemzet maga dönti el, hogy a ratifikálás egybeesik-e nemzeti érdekeivel.”

36 2005. Montreal klímakonferencia - Elfogadták az idén februárban életbe lépett kiotói jegyzőkönyv üvegházhatású gázokra vonatkozó működési szabályzatát. - További cél: megállapodás szülessen a teljesítést ellenőrző rendszerről és a be nem tartókkal szembeni szankciókról. - Számos nemzetközi tanulmány kimutatta, hogy 50 %-os kibocsátás- csökkentés lenne szükséges a felmelegedés megállítására, ami nem tűnik reálisnak. A fejlődő országok is egyre inkább felismerik, hogy üvegházgáz-kibocsátásuk jelentős arányt képvisel nemzetközi viszonylatban, gazdasági helyzetükre hivatkozva - India és Kína a legnagyobb harmadik világbeli szennyezők - elzárkóznak bármilyen mértékű vállalástól. 2006: ENSZ Klímakonferencia Kenya 6000 küldött, kevés eredményt várnak. Kételyek: gazdasági érdekekre hivatkozva az USA máig nem iktatta törvénybe a Kiotoi Egyezményt a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának kötelező csökkentéséről.

37 Környezetvédelem története Magyarországon Honfoglalás kora: vizek, erdők, füves puszta. 15. sz. Zsigmond szabályozza a bányák körüli erdők használatát és kitermelését Ferdinánd erdőtörvény, Mária Terézia, 1879 és ös erdőtörvények 18. sz. futóhomok fásítások kora, Tessedik Sámuel talajjavítási tevékenység, akác meghonosítása az Alföldön Utóbbi 200 évben hatalmas átalakító munkálatok, népesség gyarapodik, gazdaság bővülése, folyószabályozás, mocsárlecsapolások, erdőirtás legelőnyeréshez, ökológiai szempontból nem kedvező folyamatok - kikényszerítik a különféle intézkedéseket

38 19. sz. végén Duna-Tisza-köze homoktalajainak gyümölcsössel, szőlővel beültetése, a két világháború közt is folytatódott, kopár területek fásítása, jelentős hatások állatvilágra 1875: Nyilatkozat Olaszország és Mo. közt, tiltják a madárbefogást, fészekrablást vadászati tv. Az összes énekes madarat védelem alá helyezi Herman Ottó Magyar Ornitológiai Kp., vadon élő állatvilág védelmére madárvédelmi egyezmény Európában erdő- és termvéd. törvény közt 219 termvéd. terület, 2844 ha (szegedi Fehér- tó, debreceni Nagyerdő) védett lett a Kis-Balaton

39 1952. ország első TvK: Tihanyi-fsz as évek: - Hanság lecsapolása, - iparban új, mesterségesen előállított anyagok, műanyagok - mesterséges elektromágneses hullámok, rádió - radar - látható fény - hang és egyéb rezgések terjednek a természetes mértéket sokszorosan meghaladó mértékben, - közlekedés kapacitása nő, légi közlekedés elterjed, - új energiaforrások: atomerőművek, atom- és hidrogénbomba, atommeghajtású tengeralattjárók, jégtörők: nukleáris energia Természetvédelmi tv. Védetté nyilvánította a hüllő - kétéltű - denevérfajokat, madarak többségét és 48 emlősfajt, élőhelyeikre is kiterjesztve a védelmet!

40 1964. Vízügyi tv.: progresszíven növekvő bírság kiszabása rendelet a vállalatokat légszennyezés területén 4 kategóriába Környezetvédelmi tv OKTH megalakulása első NP: Hortobágyi vízről, levegőről, földről, veszélyes hulladékokról, zaj és rezgés elleni védelemről törvények Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Min., nemzetközi egyezmények aláírása

41 NKP I.: 6 évre szóló beavatkozási tervrendszer, a jelen környezeti problémáinak megoldására, a megoldás megkezdésére és a jövő problémáinak megelőzésére Min alapul? - Kormány modernizációs programja - gazdasági fejlődés és kövéd. érdekek összehangolása - Rövid- és Középtávú Kövéd. Intézkedési Terv - Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció - Nemzetközi környezetpolitikai tervek (Közép- és Kelet- európai Környezeti Intézkedési Terv, EU 5. ( ), és 6. Kövéd. Akcióprogramja ( ), Feladatok a 21. századra) - Nemzetközi kövéd. egyezmények

42 NKP II.: kidolgozásának egyik alappillérét az NKP I. végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkotják. - A hazai célkitűzések elérése mellett biztosítani kell, hogy az EU környezeti előírásait teljesíteni tudjuk. - A másik alappillérét az EU 2010-ig szóló, a tagországok számára iránymutatásul szolgáló 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja képezi. - Az Akcióprogram hosszú- és középtávú minőségi, mennyiségi célokat tartalmaz, amelyeket tovább kell bontani országos és regionális szintre. - Az NKP II. környezetpolitikai megalapozása során feltárt hazai problémák megoldása egybeesik az EU-csatlakozással összefüggő környezetpolitikai célkitűzéseinkkel és az egyéb nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségeinkkel

43 A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM HAZAI IRÁNYÍTÁSI SZERVEZETE Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium levegőtisztaság védelme felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme természetvédelem köre általános tájvédelem zaj- és rezgésvédelem hulladékkezelés radioaktív sugárzás elleni védelem erdővagyon-védelem ásványvagyon-védelem és termőföld védelem élővilág védelem

44 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti felépítése

45 NATURA az Európai Unió indította a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására - védett területek hálózata, amelyek az egész kontinens szempontjából legjelentősebb, egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhelytípusokat őrzik - egymással összefüggő védett területek két típusa, a Különleges Madárvédelmi Területek, és a Különleges Természetmegőrzési Területek építik fel - a kijelölt területek termvéd. oltalom alá kerülnek, más szabályok érvényesek, mint a jelenlegi védett területeken: egy NP-ban vagy TvK-ben minden élőlény védelmet élvez, a Natura-területeken csak bizonyos fajok, élőhelytípusok

46 - a tulajdonosnak csak a megóvandó faj védelméről kell gondoskodnia -a területek kiválasztásának alapja két európai uniós jogszabály:1979. Madárvédelmi Irányelv, Élőhelyvédelmi Irányelv - Magyarország védett területeinek csak egy része kerül bele a Natura 2000 hálózatba, de lesznek olyan Natura 2000 területek, amelyek eddig nem voltak védettek - a magyar területek uniós kihirdetése 2006 közepén - a Natura 2000 hálózatba 1.91 millió hektárnyi terület, az ország területének 20.6%-a tartozik - a rendszer 20%-a szántó, 20%-a erdő, 40%-a gyep, a fennmaradó rész vizes terület

47 12 KTVF 12 KÖVIZIG 10 NPIg. - Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőségek (2005. január 1-től Zöld Hatóság ) Feladata a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi hatósági jogkör gyakorlása. Alsó-Duna-völgyi KTVF (Baja) Alsó-Tisza-vidéki KTVF (Szeged) Dél-dunántúli KTVF (Pécs) Észak-dunántúli KTVF (Győr) Észak-magyarországi KTVF (Miskolc) Felső-Tisza-vidéki KTVF (Nyíregyháza) Körös-vidéki KTVF (Gyula) Közép-Dunántúli KTVF (Székesfehérvár) Közép-Duna-völgyi KTVF (Budapest) Közép-Tisza-vidéki KTVF (Szolnok) Nyugat-dunántúli KTVF (Szombathely) Orsz. Körny. Term.- és Vízügyi Főfelügy. (Budapest) Tiszántúli KTVF (Debrecen)

48 A Zöld Hatóság feladatellátásának fő szakterületei: - felszíni, felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme, - vízügyi műszaki szakszerűség biztosítása, (vízi létesítmények engedélyezése) - hulladékgazdálkodás, a hulladékok káros hatásai elleni védelem, - levegőtisztaság védelem, - zaj és rezgés elleni védelem, - tájvédelem, - természetvédelem.

49 A vízügyi fenntartói, kezelői, illetve környezetvédelmi és vízügyi tervezői, állami feladatokat a január elsejével megalakult környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok látják el. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Baja Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Miskolc Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Debrecen Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula

50

51 Nemzeti Park Igazgatóságok NévKözpontAlapítás éveKiterjedés HortobágyiDebrecen1973. jan ha KiskunságiKecskemét ha BükkiEger ha AggtelekiJósvafő ha Fertő-HanságSarród ha Duna-DrávaPécs ha Duna-IpolyBudapest ha Balaton-felvidékiVeszprém ha Kőrös-MarosSzarvas ha ŐrségiŐriszentpéter ha

52

53

54 Más minisztériumok alá tartozik: - erdőfelügyelőségek, vadászat, talajvédelem, növényegészségügy, földhivatalok: FVM - ÁNTSZ, zajvédelem: EüM - bányakapitányságok, Magyar Állami Földtani Int.: GM

55 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "KÖRNYEZETVÉDELEM1. Előadó: Széll Andrea egy. tanársegéd 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések