Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Infrastruktúra alapelemek Szatmári Zoltán Intelligens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Infrastruktúra alapelemek Szatmári Zoltán Intelligens."— Előadás másolata:

1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Infrastruktúra alapelemek Szatmári Zoltán Intelligens rendszerfelügyelet

2 2 Tartalom  Mikből áll egy IT infrastruktúra?  Hogyan kapcsolódnak össze? o (gyors ismétlés számítógép hálózatokból)  Hogyan férünk hozzá?

3 3 Példarendszer  Mit lát egy átlagfelhasználó egy átlag IT infrastruktúrából? o Egy weboldalt o Egy levélfiókot o Egy fájlszervert o Esetleg egy parancssoros bejelentkezési felületet…  Tudja, hogy van mögötte valami „szerver”

4 4 Mi az a „szerver”?  Mi NEM a szerver? o Nagy fekete/szürke/fehér doboz, ami sok áramot fogyaszt o Az URL, amit a böngészőbe beírunk  Szerver egy (elsősorban hálózati) szolgáltatást nyújtó infrastruktúra alkotóelem o leginkább szoftver, o pontosabban a szoftver egy futó példánya: egy folyamat egy operációs rendszerben  Elválaszthatatlan az általa nyújtott szolgáltatástól

5 5 Szolgáltatás  A „Szolgáltatás” az IT rendszermenedzsmentben o Valamilyen önálló technikai vagy üzleti funkcionalitás biztosítása o Az OASIS szolgáltatás definíciója: „hozzáférési mechanizmus valamilyen feladato(ka)t ellátó lehetőséghez, ahol a hozzáférés egy jól meghatározott felületen, meghatározott szabályok szerint történik”  Az egész IT rendszerfelügyelet célja a szolgáltatások menedzsmentje

6 6 Szolgáltatások és erőforrások  A szolgáltatások egymásra is épülhetnek o „Technikai” szolgáltatás – más szolgáltatóelem számára nyújt szolgáltatást o „Üzleti” szolgáltatás – felhasználók által igénybe vett szolgáltatás  Alacsony szintű szolgáltatásokat gyakran Erőforrásnak nevezzük o Pl. fizikai hardver, mint szolgáltatás futtató környezet o Erőforrás fogalom egyben azt is jelenti, hogy korlátozott mennyiségben érhető el  Egy szolgáltatásnak fontos tulajdonsága az azonosítója és hozzáférési pontja o Pl. a weboldal URL-je

7 7 Mi az a „szerver”? Processzor Memória Háttértár Hardver szintjén Hardver Operációs rendszer Alkalmazások Hálózat Szolgáltatások

8 8 Mi az a „szerver”? Operációs rendszer Hardver Alkalmazások Operációs rendszer szintű erőforrások Folyamat Virtuális Memória Virtuális Memória Fájlrendszer Folyamat Folyamatok közötti kommunikáció Hálózati kommunikáció a külvilággal Rendszermag (kernel) Konfigurációs állományok, programkönyvtárak, adatok Szolgáltatások

9 9 Mi az a „szerver”? Alkalmazások Hardver Operációs rendszer Folyamat (szerver) Folyamat (szerver) Kapcsolat fogadás Program- könyvtár API hívások Kapcsolat kezdeményezés Szolgáltatás elérési pont Technikai szolgáltatás igénybevétel Technikai szolgáltatás igénybevétel Erőforrás használat Erőforrás használat Szolgáltatások

10 10 Mi az a „szerver”? Szolgáltatások Hardver Operációs rendszer Szerver Alkalmazások Szerver Külvilág Web szolgáltatás Adatbázis szolgáltatás Felhasználó- kezelés szolgáltatás Háttértár erőforrás

11 11 Tartalom  Mikből áll egy IT infrastruktúra?  Hogyan kapcsolódnak össze? o (gyors ismétlés számítógép hálózatokból)  Hogyan férünk hozzá?

12 12 DEMO Példarendszer Kliens Web böngésző Web szerver irfdemo.inf.mit.bme.hu Web szolgáltatás: HTTP protokoll TCP port 80 Web szolgáltatás: HTTP protokoll TCP port 80 IP cím: IP cím: *.*.*.*

13 13 Hálózatok ismétlés  Hogy jut el a böngésző a szerverig? o IP cím alapján Mit tud az IP protokoll? o Hogyan lesz meg az IP cím a URL-ből? o Mit tud a TCP (vagy UDP), miért van szükség rá? o Egy gépen lehet több szolgáltatás is? (Demo) Mi teszi ezt lehetővé? Hogyan találjuk meg a gépen a kívánt szolgáltatást? o Hogy lehetséges az, hogy egy Linuxos gépen IIS fut? Furcsa, hogy „irfdemo.inf.mit.bme.hu”-nak „rome” a neve…

14 14 Hálózatok ismétlés Alkalmazási réteg: pl. HTTP vagy SSH, stb. Feladatnak, szolgáltatás protokollnak megfelelő üzenetek Szállítási réteg: TCP vagy UDP Feladata, egy IP cím felett (több) szolgáltatás, kapcsolat kezelése A port szám azonosítja a kapcsolatot fenntartó folyamatokat a hálózaton (jól ismert portok) Másik feladat, csak TCP esetén: adatfolyam szegmensekre bontása és visszaállítása Internet réteg: IP Feladata, hogy távoli hálózatok között is lehessen kommunikálni Globálisan egyedi címzést használ (kivétel privát tartományok: /8, /16, /12) Csomagokban kommunikál (Adat)kapcsolati réteg: Ethernet MAC vagy pont-pont A végpontok fizikai címzése Csak egy szegmensen belüli kommunikáció Keretekben kommunikál Fizikai réteg: pl. Ethernet Ide tartoznak a kábelek, switch, hálózati kártyák, elektromos jelzés részletei

15 15 Példarendszer Kliens Web böngésző Web szerver irfdemo.inf.mit.bme.hu IP cím: IP cím: *.*.*.* rome.thefamily.local IP cím: vegas.thefamily.local IP cím: Egy gépnek több hálózati interfésze, több IP címe, több neve is lehet. SSH szerver Router Web szerver Switch

16 16 A félév során használt példarendszer

17 17 Hálózatok ismétlés  A böngésző valójában végig a vegas-on futó IIS webszerverrel volt kapcsolatban o Pedig nem tudott róla… o Nem tudta az IP címét sem… o Hogyan lehetséges mindez? o Egyáltalán mi kell ahhoz, hogy egy IP hálózaton két gép kapcsolatba tudjon lépni egymással? Gyors gyakorlat a táblánál az IP címekről és netmaskokról, default gateway-ről o Miért csinálunk ilyet?

18 18 Külső és Belső hálózat rome vegas Külső web sicily DHCP, AD Server chicago Belső web florence DHCP don DHCP naples DHCP

19 19 Külső és Belső hálózat  Miért használunk NAT-ot?

20 20 Külső és Belső hálózat  Miért használunk NAT-ot? o Technikai szempontok IPv4 címek elfogyása „Betárcsázós” internet megosztása o Tervezési szempontok Belső hálózat biztonsága Szolgáltatás elérés egy ponton történik

21 21 Hálózatok ismétlés  Hogy működik a Router és a NAT? o Forrás NAT o Cél NAT, Port forwarding TCP/* → TCP/22 (SSH)IP DC → Ethernet DC → 00:50:56:9E:71:A SSH NAT HTTP Külső gépek Belső gépek TCP/22 (SSH) ← TCP/*IP ← Ethernet 00:50:56:87:3F:FB ← DCTCP/80 (HTTP) ← TCP/*IP ← Ethernet 00:50:56:87:3F:FB ← DCTCP/80 (HTTP) ← TCP/*IP ← Ethernet DC ← 00:50:56:9E:71:A9TCP/* → TCP/80 (HTTP)IP DC → Ethernet DC → 00:50:56:9E:71:A9TCP/* → TCP/80 (HTTP)IP → Ethernet 00:50:56:87:3F:FB → DC

22 22 Socket programozás primitívek Feliratkozás helyi gép megadott portjára Szűkíthető IP címre is, ha a helyi gépnek több is van Bind Innentől fogad kapcsolatot az OS TCP/IP stackje Listen Kapcsolat kezdeményezés IP:Porthoz Blokkolódik amíg a kapcsolat fel nem épült Connect Általában blokkolódó hívás, visszatér, ha kapcsolat érkezett Előtte Bind és Listen hívás kell Accept Már felépült kapcsolaton adat küldése Send (Write) Adat fogadás Blokkolódik, amíg új adat nem érkezik Recv (Read) Kapcsolat bontása Close (Reset)

23 23 Tartalom  Mikből áll egy IT infrastruktúra?  Hogyan kapcsolódnak össze? o (gyors ismétlés számítógép hálózatokból)  Hogyan férünk hozzá?

24 24 Hogyan jutunk be?  Kívülről a belső hálózatba hogyan léphetünk be? o Nincs mindenhez port forwarding szabály definiálva o Kellene egy IP cím, ami a belső hálózat tartományában érvényesnek számít o Valahogy el kéne juttatni a csomagjainkat a belső hálózatra  Megoldás: VPN (Virtual Private Networking) o Olyan, mintha a belső hálózathoz fizikailag kapcsolódnánk

25 25 DEMO OpenVPN VPN kliens irfdemo.inf.mit.bme.hu IP cím: *.*.*.* rome vegas VPN Második (VPN) IP cím: Útvonalválasztási szabály: Minden /24 ezen megy Megjelenik egy „virtuális” hálózati interfész a VPN kapcsolat szerver-oldali Végpontjaként /28 Alagút (tunnel): Egy kapcsolaton beágyazva haladnak A /24 hálózati csomagok VPN szerver kicsomagolja a klienstől érkező IP csomagokat és a helyi hálózaton kiküldi. A válaszokat becsomagolva továbbítja a kliensnek.

26 26 Hogyan érhetjük el távolról a gépeinket?  Távoli hozzáférés technológiák  Elődleges célok: o Fizikai hozzáférés nélküli adminisztráció o Szerverek, karbantartása, konfigurálása o Klienseken hibajavítás, távoli segítségnyújtás  Másodlagos célok: o Nagyteljesítményű szerverek használata munkaállomásként o Vékonykliens munkahelyek kiszolgálása o (Előadások, demók élő közvetítése)

27 27 Távoli hozzáférés megvalósítási lehetőségek Hardver BIOS Operációs rendszer Alkalmazások Grafikus kimenet billentyűzet egér Grafikus kimenet billentyűzet egér Munkahely KVM (Keyboard, Video, Mouse) Munkahely KVM (Keyboard, Video, Mouse) Általános eset: közvetlenül a géphez kapcsolt konzol Teljes hozzáférés a hardverhez A távolság korlátozott max. ~15m A távolság korlátozott max. ~15m

28 28 Távoli hozzáférés megvalósítási lehetőségek Hardver BIOS Operációs rendszer Alkalmazások Grafikus kimenet billentyűzet egér Grafikus kimenet billentyűzet egér Közvetlenül a géphez kapcsolt konzol, nagyobb távolság elérése, több gép kezelése egy munkahelyről KVM extender nagy távolságot képes áthidalni lehet több gép átkapcsolási lehetőség (KVM switch) a (többnyire analóg) video jelet a hardver grafikus kimenetéről továbbít → grafikus alkalmazásokra is alkalmas IP felett is továbbítható

29 29 Távoli hozzáférés megvalósítási lehetőségek Hardver BIOS Operációs rendszer Alkalmazások Billentyűzet, egér, video Billentyűzet, egér, video Konzol soros porton keresztül kapcsolódik Ma már csak nagy szerverek esetén használják Soros port Távolság: modemmel telefonvonalon is működhet Több gép elérése: helyi soros port koncentrátorral Csak szöveges felület Soros port Távolság: modemmel telefonvonalon is működhet Több gép elérése: helyi soros port koncentrátorral Csak szöveges felület Opcionális, pl.: IBM pSeries gépek alapkiépítésben csak soros porttal rendelkeznek Terminál vagy terminál emulátor szoftver

30 30 Távoli hozzáférés megvalósítási lehetőségek Hardver BIOS Operációs rendszer Alkalmazások Billentyűzet, egér, video Billentyűzet, egér, video Beépített távoli menedzsment hardver Távoli elérés ethernet hálózaton keresztül Távoli elérés hardver Hálózat Távolság: TCP/IP felett akárhova eljuttatható Több gép elérése: külön IP címek egy hálózaton Lehet közös az üzemi hálózattal, lehet dedikált menedzsment hálózat Biztonság fontos kérdéssé válik Többnyire csak szöveges felület (BIOS is), Grafikus kép továbbító külön opció Hálózat Távolság: TCP/IP felett akárhova eljuttatható Több gép elérése: külön IP címek egy hálózaton Lehet közös az üzemi hálózattal, lehet dedikált menedzsment hálózat Biztonság fontos kérdéssé válik Többnyire csak szöveges felület (BIOS is), Grafikus kép továbbító külön opció Dedikált kliensprogram Hálózati interfész

31 31 DEMO  ILOM – Integrated Lights Out Manager  Out-of-band Management – operációs rendszertől független IP cím használat  Baseboard Management Controller – beépített szervízprocesszor, kikapcsolt állapotban is elérhető  Szolgáltatások o Serial-over-LAN – soros konzol hozzáférés o Hardver szenzorok lekérdezése o Gép ki/be kapcsolása o Azonosító led vezérlése  További hasonló technológia desktopra: Intel vPro Távoli Elérés Hardver

32 32 DEMO Operációs rendszer távoli elérése Hardver BIOS Operációs rendszer Alkalmazások Billentyűzet, egér, video Billentyűzet, egér, video Operációs rendszer szintű távoli elérés Távoli elérés szerver Hálózat Előnyei és hátrányai lásd előbb Szöveges és grafikus kép továbbítás Az operációs rendszernek működnie kell ÉS konfigurált hálózattal kell rendelkeznie BIOS, boot előtti hozzáférés nincs Hálózat Előnyei és hátrányai lásd előbb Szöveges és grafikus kép továbbítás Az operációs rendszernek működnie kell ÉS konfigurált hálózattal kell rendelkeznie BIOS, boot előtti hozzáférés nincs Dedikált kliensprogram Hálózati interfész

33 33 DEMO  Linux alatt parancssor SSH-val  Windows alatt grafikus felület RDP-vel  Platformfüggetlen grafikus felület: VNC-vel Operációs rendszer távoli elérése

34 34 Hardver Távoli hozzáférés megvalósítási lehetőségek Operációs rendszer Alkalmazások Billentyűzet, egér, video Billentyűzet, egér, video Virtuális gép virtuális konzolja (Ezt már többször is láttuk) Hálózat Előnyei, hátrányai lásd előbb Virtuális géphez teljes hozzáférés (BIOS, szöveges, grafikus) Működő és konfigurált hálózatot csak a virtualizációs keretrendszer szintjén igényel, a vendég OS szintjén nem Hálózat Előnyei, hátrányai lásd előbb Virtuális géphez teljes hozzáférés (BIOS, szöveges, grafikus) Működő és konfigurált hálózatot csak a virtualizációs keretrendszer szintjén igényel, a vendég OS szintjén nem Dedikált kliensprogram Hálózati interfész Virtualizációs keretrendszer Virtuális gép Billentyűzet, egér, video Billentyűzet, egér, video Távoli elérés szerver Távoli elérés szerver BIOS

35 35 Összefoglalás  Szolgáltatás, mint alapfogalom  Korábbi ismeretek, felfrissítése o Operációs rendszerek alapfogalmai o Számítógép hálózatok alapjai o IP hálózatok összetettebb alkalmazásai (NAT, VPN)  Példa rendszer megismerése  Távoli hozzáférés technológiák o Windows-t, Linux-ot futtató gépek távoli használata o Hardveres távoli hozzáférés o Virtuális gépek távoli elérése

36 36 Hogyan próbálhatom ki: virtuális gépek  VMware o Ingyenes: VMware Player o Kész virtuális gépek: VMware AppliancesVMware Appliances  Microsoft o Microsoft VirtualPCVirtualPC  Open source (Sun) o VirtualBox VirtualBox  VMware Player leírás VMware Player leírás

37 37 Hogyan próbálhatom ki: Microsoft  Szoftver letöltés: MSDNAAMSDNAA  Virtuális gép letöltés: VHD Test DriveVHD Test Drive  Online kipróbálás: TechNet Virtual LabsTechNet Virtual Labs  Magyar screencastok: Technet PortálTechnet Portál  Könyv: Gál Tamás, Szabó Levente, Szerényi László: Rendszerfelügyelet rendszergazdáknak, Szak Kiadó, 2007., elérhető online isonline


Letölteni ppt "1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Infrastruktúra alapelemek Szatmári Zoltán Intelligens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések