Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG Munkaerő-piaci ismeretek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG Munkaerő-piaci ismeretek."— Előadás másolata:

1 FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG Munkaerő-piaci ismeretek

2 Demográfiai háttér 2

3 Forrás: KSH,

4 4 Forrás: Dr. Benda József

5 A népesség létszámának alakulása 1960 – között Magyarországon Forrás: KSH STADAT alapján

6 Korfa

7 Korfa

8 Forrás: KSH, 2013 Korfa,

9 Korfa

10 Munkanélküliség a 90-es években Gazdasági, társadalmi és politikai változások Évek GDP (előző év=100%) ,5% ,9% ,0% ,8% 19942,9% 19951,5% 19984,9% 20005,2% 10

11  Új társadalmi csoportok jelentek meg  Munkanélküliek, hajléktalanok  Új csoportok erősödtek meg  Vállalkozók  Növekedtek a társadalmi jövedelemi egyenlőtlenségek  Új társadalmi bajok 11

12 A munkanélküliség jellegének és a munkanélküliek jellemzőinek átalakulása  Munkanélküliség, mint veszély  Munkanélküliség, mint „lehetőség”  Munkanélküliség ára „40 év”  között a férfiak aktivitási rátája 80,3%-ról 68,4%-ra  Nőké 62,2%-ról 52,8%-ra  100 gazdaságilag aktív személyre 141 inaktív jutott 12

13 Az 1990-es évek néhány foglalkoztatási adata ÉvFoglalkoztatottak száma Nyilvántartott munkanélküliek száma Munkanélküliek aránya ,5% ,2% ,9% ,4% ,4% ,9% ,9% 13

14 A folyamat felgyorsítását „segítette”  Output oldal: munkanélküli segélyezési rendszer változása (1992)  1 és 2 év  Input oldal: demográfia  pályakezdők  Átalakult a munkanélküli réteg Gyenge csoportok   Erős csoportok 14

15 EU kitekintés  Európai Unió foglalkoztatási színvonala  EU foglalkoztatási ráta: 68,4% OrszágFoglalkoztatási ráta 2012 Dánia75,4% Olaszország61,0% Lengyelország64,7% Málta63,1% Szlovákia65,1% Magyarország62,1% 15

16 Munkanélküliségi ráták az EU-ban (2013. december) Forrás: Eurostat adatai alapján 16

17 A munkanélküliségi ráta és a GDP-, valamint a beruházás volumenindexei változása Magyarországon, között (1990=100%) Forrás: KSH STADAT alapján 17

18 A fiatal korosztály gazdasági aktivitása Magyarországon 1992 – között Forrás: KSH STADAT alapján 18

19 Foglalkoztatottak iskolai végzettségének aránya 1992 – között Forrás: KSH 19

20 A foglalkoztatottak számának változása a nemzetgazdasági ágak szerint (2000. év=100%) Mezőgazdaság -4,7%-5,7%-15,8%-19,8%-24,1%-25,3%-28,4% Energiaipar -6,8%-11,2%-19,2%-22,3%-20,7%-17,6%-21,4% Feldolgozóipar 2,6%2,5%-1,2%-4,6%-7,2%-7,6%-6,9% Ebből: Élelmiszeripar 2,6%4,7%-1,3%-8,4%-8,8%-7,9%-12,1% Építőipar 1,6%1,5%12,1%15,6%18,0%20,4%23,7% Kereskedelem 1,3%1,6%1,8%0,5%7,9%7,1%8,9% Szálláshely-szolgáltatás 6,6%2,2%3,8%10,8%14,9%17,1%16,2% Szállítás, raktározás -0,3%-1,1%-3,2%-5,5%-8,9%-3,8%-3,7% Pénzügyi tevékenység -6,4%-10,7%-13,6%-5,0%-4,7% -0,6% Ingatlanügyletek 7,1%13,8%30,0%33,2%34,8%38,2%38,3% Közigazgatás, védelem; társadalombiztosítás -2,0%0,0%4,7%5,9%5,6%6,1%1,1% Oktatás -2,6%-1,5%1,9%3,2%0,2%0,0%-2,0% Egészségügy, szociális ellátás -2,7%-1,8%9,0%9,9%7,1%9,9%6,2% Egyéb közösségi személyi szolgáltatás -0,7%-3,1%4,7%2,2%6,5%4,7%10,2% 20

21 Fogalmak  Keresési munkanélküliség  Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség  Diszkriminációs munkanélküliség  Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség  Konjunkturális munkanélküliségről  Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség 21

22 Súrlódásos munkanélküliség  Súrlódásos munkanélküliség, a munkaerő- kereslet és kínálat közötti összhang hiánya, részbeni meg nem felelése. (Pl.: szakmán belüli megfelelő tudás hiánya) 22

23 Keresési munkanélküliség  „önkéntes” vagy „álláskeresési”  a munkavállaló, valamilyen okból elhagyja munkahelyét és hosszabb-rövidebb időre kinn reked a munkaerőpiacon,  információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik  Pl.:amikor a munkahelyet kereső egy kínálkozó állást egy jobb állás reményében elutasít, 23

24 Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség  a munkaerő kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad.  a szerkezeti aránytalanság bekövetkezhet a gazdasági szerkezet átalakulásának hatására  Pl.: amikor a hanyatló, visszafejlődő ágazatokban munkaerő felesleg keletkezik, míg az új kiépülő ágazatok a munkaerőhiány problémájával találják magukat szembe 24

25 Diszkriminációs munkanélküliség  diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség  faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy  bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza.  Példa erre a roma népesség vagy az ötven éven felüli korosztályok alacsony foglalkoztatási rátája. 25

26 Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség  a munkaerő kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet  Példa lehet erre Olaszország déli része és Szicília, ahol évtizedek óta tartós az alulfoglalkoztatás, s a munkát kereső déliek százezrei északon találnak munkát.  Hazánkban történetileg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzete hasonló az olasz példához. A megye lakosságának foglalkoztatási rátája évtizedek óta alacsonyabb az országos átlagnál. 26

27 Konjunkturális munkanélküliség  a több éven át tartó gazdasági ciklusok hatására,  a gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő kereslet tartósan csökken,  a munkaerő kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. 27

28 Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség  egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg,  a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát.  Például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében. 28


Letölteni ppt "FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG Munkaerő-piaci ismeretek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések